Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-26 / 198. szám

k 1951 «ugneiUi» 26., vasárnap {/iUo-'uaí&U Hí Három látogatás tanulsága az Orosházi Magasépítés gyopárosi építkezésén ti álom napon meglátogattuk az 11 Orosházi Maga építés gyopá­rod építkezését és megnéztük, ho­gyan harcolnak a munkafegyelem megszilárdításáért. Jelenleg — né­hány hiányosság mellett — egy­re inkább kialakul az öntudaton nyugvó kemény munkafegyelem, de alig egy hónappal ezelőtt még úgy emlegették az építőiparban a gyo­párod építkezést, hogy, rossz a'mim.- kafegyelem. 100 százalék alá estek a teljesítmények, és nagyon gyen­ge a nevelőmunka. .Mindez igaz volt. Az építkezés átlagteljesítmé­nye 3 júliusi első dekádban 94 százalékra esett és 12 napos terv- te.ljeeítési lemaradásban voltak. Mindennek oka elsősorban a laza munkafegyelem volt. A komoly le­maradás. figyelmeztette az üzem» pártszervezetet, üzemi bizottsá.got a vállalat.vézetőséget, hogy megke­ressék a hibák okait. Az üzemi pártszervezet, mint a munkafegye­lem laza agának okát: a rossz mun­kaszervezést' ée a gyenge nevelő- munkát fedte fel elsőnek. A part­szervezet irányításával az üzemi bizottság mozgósította a műhely- bizottságot, a bizalmiakat: meg­kezdték., a harcot a munkafegye­lem megszilárdításáért, á lemaradás behozásáért. A harc egyre több sikerrel járt, — közben.’ párját rit­kító ötletességgel megteremtették a verseny nyilvánosságát is — és az eredményesség az építkezés átlagá­nak emelkedésében kezdett megmu­tatkozni annyira, hogy alkotmá­nyunk 1 ünnepe előtti dekádban mar 127 százalékra emelték az építke­zés átlagteljesítményét. A jó eredményük a munkafe- gyelem megszilárdulásából eredtek. így állt a helyzet, ami­kor meglátogattuk az építkezést. A munkafegyelem javulóban, egy­másután születtek új és új terme­lési sikerek, magas százalékok, de a nevelő munka és a munka szer­vezése még mindig hiányos volt. Csont elvtárs pártcsoportvezető ma­ga elmondta: »Gyenge a nevelő­munka«, de azt is megállapítottuk, hogy annak megjavítását nem kel­lőképpen irányítja, vezeti. Később aKután Csont elvtars is látta eze­ket a hibákat, látta azt, hogy n politikai nevelőmunka minden gyen­gesége a termelés hiányosságaiban tükröződik, ée most, az alkotmá­nyi vereenyszakasa után minden erővel azon kell lenni, hogy el­ért eredményeiket megtartsák, to-, vábbfej lesszék, hogy’ egész érd ter­vüket sikerrel megvalósíthassák. Megállapíthatjuk azt, hogy a pártcsoportvezetők közül egynéhá­nyon jól dolgoztak, de mégsem mondhatjuk el azt, hogy az épit­iül at központjában rövidesen meg­induló bizalmi-tanfolyam, melyen a legjobb bizalmiak és az élen- iáró dolgozók vesznek részt. npanulságos volt háromnapos lá­togatásunk a munkavezetők munkájának szempontjából is. Ami­kor az üzemi pártszervezet a mun­ka szervezetlenségében is látta a fegyelem meglazulásának egyik Az építkezésen igen ötletesen megteremtették a verseiig nyilvános­ságát. Képünk az egyik nagy verseny táblát- ábrázolja, mélyen egyre sűrűbben jelennek meg jobbnál jobb eredmények, melyek hazán­kat, a béketábort erősítik. kezesen kellőképpen kidomborodott Pártunk vezető, irányító szerepe, az tehát a feladat, hogy a pártcso-i portvezetők gyökeresen megjavít­sák munkájukat, a politikai ne- velőmunka élharcosai legyenek. A műhelybizottság jól mozr gósitptte a szak szer vezeti bi­zalmiakat, , ;akjk maguk is 30 pél­dával igyekeztek élenjárni. Ezen| a téren azonban egy káros megnyil­vánulásról beszélt Fejes elvtárs, műhelybizottsági ti kár. Arról, hogy egyes bizalmiak elkerülik a vhép- saerűtlen« feladatokat. Helyesen mondotta Feies elvtárs, hogy ez nem mis, mint megalkuvás és az a bizalmi, aki igy fogja fel fel- adatát, ha altarja, ha nem az el­lenség malmára hajtja a vizet. A bizalmiak munkájának megjavítá­sát nagyban elősegíti majd a vál­Ahol ezelőtt földbirtokosok nyaraltak — most mi gyiijtünk erőt a munkához Kedves Elvtársak! Nekem is először állt módom­ban életemben, hogy üdülésben résztvegyek. Párád festői szépsé­géről sokat hallottam a felszaba­dulás előtt is. Amikor a munka­adóm évente ide indult nyaralni, már hetekkel előtte különféle ru­hákat, kalapokat ée egyebeket ren­delt meg magának, de nyaralása után is heteken keresztül beszólt róla. Most végre saját szemeimmel gyönyörködhettem a Mátia szin- p-mpós tájaiban és élvezhettem csodás levegőjét. Sok dolgozóval beszéltem, akik hozzám hasonlóan először nyaraltak életükben. Mind­nyájan ugyanazt mondták el, hogy a múltban bizony, csak kiváltságo­sok jöhettek ilyen helyekre. Ke­zünkbe került az üdülő egyik nyil­vántartó könyve, • melyben 1942-től 1950-ig szerepelnék az üdülők ne­vei. láttuk, hogy amíg ma gyári­munkások, dolgozó parasztok nya­ralnak, addig a felszabadulás előtt csak földbirtokosok, bank- és gyár- igazgatók, királyi jogtanácsos és hasonló foglalkozásúak szerepelnek a névsorban. Elgondolkoztunk ezen ás ekkor még világosabbá vált előttünk, hogy Mindszenti, Grősz és társai miért akarják nálunk is visszavenni a munkásosztály kezé­ből a hatalmat. Éné gondoltóm én is nyugodt és kényelmes üdülésem alatt. Tudom, hogy ezt k a Szovjetunió felsza­badításának és támogatásának, Pár­tunk szerető gondoskodásának kö­szönhetem. Én most visszatérve munkahelyemre, még jobb munkát végzek, Így asarom meghálálni a Párádon eltöltött kétheti pihenést. Létei Belőné, a Békéscsabai Kötöttárugyár üzemi konyhájának dolgozója. okát, valóban helyesen látta ezt. Maguk a munkavezetők mondot­ták ol, hogy' amióta rendszereseit megbeszélik a dolgozókkal a fel­adatokat, megvitatják a kérdéses dolgokat, azóta jobban megy a munka, biztosítva van a munkame­net főlyamntossága, munkaidő tel jós kihasználása. A munkavezetők és az élenjáró dolgozók feladató, a szovjet sztahanovisták módsze­reinek terjesztése is. Kiss József elvtárs kőművesbrigádja bebizonyí­totta, hogy sztahanovista módszer­rel mennyivel könnyebben megy a munka, mennyivel magasabb tel­jesítményt tudnak elérni és a ke­resetük is növekszik. Az ő pél­dájukon kell elindulni az új mód­szerek elterjesztéséért vívott neve- lőmunkaban, /\sszegezje: a gyopárosi épit­vr kezes dolgozóinak harca a szilárd munkafegyeleméit eredmé­nyes. Keményen és élesen birálni kell ezután is a hiányosságokat, azokat, akik a műn ha légy elem meg- lazulását előidézik. El kell mon­dani, hogy minden lazasággal, gon­datlansággal népgazdaságunkat, sa­ját magukat károsítják meg. így induljanak harcba további sikerek felé, szilárd fegyelemmel, az 19.51. évi terv teljesítéséért! (s.) Ötéves tervünk végére háromezer ötszáz kultárotthonunk lesz 1949 őszén a békés kultúrhét keretében avatták fel az ország első kultúrotthonát. A mozgalom az 1950-es év folyamán országos méretűvé vált. A mozgalom eredményei min­denekelőtt annak köszönhetők, hogy’ kormányzatunk 1950 folya­mán több, mint tízmillió forin­tot juttatott kultúrotthonok léte­sítésére és a már meglévők fej­lesztésére, berendezésűk tökélete­sítésére. A kormányzat támogatá­sa mellett nagyjelentőségű azon­ban a dolgozók tömegeinek ön­tevékeny kezdeményezése é.s ál­dozatkészsége is. A dolgozó nép áldozatkészsége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1950 vé­gén az előirányzott kétszáznegy­ven kultúrotthon helyett már öt- száznyolcvannyolc szolgálta a dolgozók kulturális felemelkedé­sét. Az MDP II. kongresszusa tisz­teletére az otthonok száma ismét százötvennyolceal gyarapodott. 1951 végére a kultúrotthonok száma már ezer fölött lesz, 1954- ben, ötéves tervünk utolsó esz­tendejében pedig a kultúra há- romezerölszáz hajléka terjeszti majd szocialista kultúránk újabb eredményei t. A Terv élharcosai Békéscsabai Vasút­üzem: Az első vasutas-' nap és alkotmányunk ünnepe után a dol­gozók tovább harcol­nak az őszi csúcsfor­galom sikeréért. Ki­emelkedő eredmény-e­ket ért el Biró József és Kmety-kó András forgalmi szolgálattevő, akik a vasutusnap tisz­teletére három irány- vonatot továbbítottak, legutóbb pedig a te­hervonatok mennyisé­gét 146 százalékra tel­jesítettek. Harmati András gépkisérő szta­hanovista, békebizott­sági tag állandóan fo­kozza a gőztartási nor­ma teljesítését. Leg­utóbb 167 százalékot ért el. llakovszki Ist­ván rak tárnok a gyüj- tőkocsik kihasználásá­ban 111 százalékos tel­jesítménnyel halad az élen. Békésmegyei Autő- és Gípiavitó Vállalat; Az alkotmányi ver- senyszakaszban kiváló eredmények születtek. Az orosházi telepen Sülé József vaseszter­gályos 146, a békés-« csabai telepen pedig Vámosi László vasesz­tergályos 147.61 szá­zalékos átlagot ért el. Farkas József orosházi motorszerelő 145, Tomka Lajos csabai szerelő 143.14 százalé­kos te'jesitményben dolgozott. Most vala­mennyien újabb ered­mények elérésére töre­kednek. Tanuljunk a szovjet dolgozóktól: El takarékossági mozgalom alaptörvényei A takaró kossagert- folyo mozgalomban tevek-enyen dolgozók rajyrisze. Gépgyártó és textélmiinlvísok, építői- sok, valamennyi szakma dolgozói igyekeznek fejleszteni gi -mozgalmat, melynek egyik nagyszerű formája a Nézzül: meg, a szovjet dolgozókat milyen a takarékosságban és tanuljunk tőlük. A TERM ELES ÉLENJÁRÓI­NÁL szabállyá vált: mindent, amit termelsz, kiválóan készítsd el, mert ez a nép számára készül, ugyan­olyan dolgozók számára, mint te magad. A sztahanovista szabály ezt mondja: telj©3 kapacitással hasz­náld ki a felszerelést és vágy szá­mításba. minden gramm nyersanya­got, mivel népi javakat bíztak rád. A sztahanovisták bebizonyították, hogy a takarékosságra mindennél lehetőség nyílik, csak ki kell hasz­nálni. Hosszabítsd meg munkapa­dod két javítás közötti használati idejét, minden szerszám használati rései- a vasit in­ti taharékos&á- Gazda-mozgalom. irányelvek vezetik idejét, küszöböld ki teljesen a ter­melési selejtet, használd ki a mun­kaidő minden percét, takarékoskodj a nyersanyaggal és akkor méltán járulsz hozzá a nép közös ügyéhez. MINDEN GYAtt KOLLEKTÍ­VÁJÁBAN vannak olyan dolgo­zók, akik a nép java iránti gaz­daságos munka # példáját. mutatják. Széles körben ismeretessé kell tenni az élenjárók neveit, munkamódsze­reit, hogyan dolgoznak a gépeken hosszabb ideig, generáljavítás nél­kül, mint ahogy a norma előírja, hogyan érik el, hogy kiváló minő­ségű árut termelnek. Ki felelős ezért? Az elmúlt napokban 7 vagon, teljesen ép tégla érkezeit a líé- késmegyei Tatarozó Vállalat cí­mére Mezőhegyesre. A téglát a vállalat dolgozói úgy raklak ki. hogy egyszerűen kidobállák és így a 7 vagonból kb. 1 vagonra való összetörött. Arra hivatkoz­tak, hogy a gyors kocsiforduló érdekében végezték így a kirako­dási. De mégsem »sietlek« eléggé, meri hanyag munkájuk következ­tében 3 vagon után 1001 forint fekbért kellett fizetni. Nem larlom megengedhető­nek, hogy amikor az egész or­szág óriási építkezések lázában ég és valamennyien igyekszünk takarékoskodni, akkor ilyen ese­tek megtörténhessenek. Szüksé­gesnek tartom, hogy az illetéke­sek kivizsgálják az esetet, hogy ki a felelős ezért Hortobágyi János TÜZÉP mozgócsuzda*vezető. Mezőhegye* A kondorod malom dolgozói az alkotmányi versenyszakasz után tovább fejlesztik a verseny mozgalmat Bent a malomban a gépek egy­hangúan, szünet nélkül búgnak. Gergely Gyula molnár Juhász Pál főgépésszel beszélget. A szakmai munkáról van szó, a versenyről. Ha így haladunk tovább, — mondja Gergely Gyula elvtars — akkor kisüzem létünkre szép eredménye­ket tudunk elérni. Újítások, ész- szerűsítések, anyagtakarékosság, — mind széleskörű lehetőséget biz­tosít a terv túlteljesítéséhez. — Mi is értünk már eredményt el a fűtésnél — mondja Juhász Pál főgépész. — És valóban ered­mények már vannak. A tüzelésnél egy mázsa búza kiőrléséhez szük­séges szénmennyiséget máris csök­kentették, ami naponta másfél mázsa szénmegtakarítást jelent Az olajból pedig 1 óra alatt 3 de­kát takárítanak meg, ami egy nap 20—25 forint értékű megtakarítást eredményez. Eszszerfisítést is vezettek már 1». Ezelőtt az autót négy ember rak­ta meg egy félóra alatt. Most Há­rom ember végzi ugyanezt a mun­kát. Mindössze 5—6 perc és meg­rakj ák a 3 tonnás, tehergépkocsit úgy, - hogy az emeletről most már csúszdán engedik le a zsákokat egyenest a tehergépkocsiba, ahol már csak igazítani kell. Az augusztus 20-i versenysza­kasz már befejeződött, de a ver­seny nem állt meg. Párosversenyben vannak a sarkadi malom dolgozóival akik a múlt hónapban lemaradtak. Tudomást szereztek már arról is a „kondorosi malom dolgozói, hogy a savkadiak erősen fokozzák a küz­delmet ebben a hónapban. A sar- kadiak betartják az egy mázsa bú­zából a 30 százalékos finomliszt- kiőrlést, nem egy esetben még 30 százaléknál is többet kihoznak. A kondorosiak azonban egy mázsa bú­zából 31.9 százalék finomlisztet őrölnek ki, és mint Pellőrdi Mi­hály versenyfelelős is mondotta, el akarják érni a 32 százalékos fi- nomlisztkiőrlést is. A kondorosi malom valamennyi dolgozója a verseny további ki- szélesítésével most ana törekszik, hogy az 1951. évre előirányzott tervet idő előtt teljesítse, míg job­ban maga mögött hágj-ja verseny- táreait, a sarkadi malom dolgozóit. * ■ <-'7—

Next

/
Thumbnails
Contents