Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-24 / 170. szám

I»51 július 24., kedd ________________________________________ [/íkaisaiök Hifit S zujó János népnevelő túlteljesítette beadási kötelezettségét Most mint cséplőmunkás felvilágosító munkát végez a begyűjtés sikeréért ______________ .__________________3 S egítsük a terménybeadást, alakítsunk még több kultúr brigádot • Szujó János ötholdas dolgozó parasztot a legjobb békeharco- sok között emlegetik Endrődön. ö volt az első a községben, aki 9 mázsa 50 kilő búza helyett 17 mázsa 80 kilót szállított be a föl dm ű vessz öve tkezet rak tárába. Ez a tette példaként került a tanácsház előtt lévő versenytáb­lára, hiszen nem kevesebb, mint 358 százalékban teljesítette törvényes kötelezettségét Neve után azonban nemcsak ez, hanem az is oda volt írva, hogy évi tojásbeadási kötelezettségét 190, baromfibeadási kötelezettsé­gét pedig 180 százalékban telje­sítette. Szujó János nemcsak az end- rődi, hanem az egész megye dol­gozóinak az elismerését és meg­becsülését is kivívta, már ezek­kel a’ tettekkel is. De ő nem elégszik meg ennyivel. Tudja, hogy minden becsületes ember­nek többet kell tennie, mert esz­telen, háborús gyuj toga tök ve­szélyeztetik békénket, jólétet adó ötéves tervünk sikeres megvaló­sítását. Tudja azt is, hogy az ő gabonája után biztonságba kell kerülni a többi dolgozó parasz­tok gabonájának is. Ezért beállt cséplőmunkásnak Pedig nem fiatal már, jóval túl­haladta az ötven évet. Most a gabonával megtelő zsákokat ag gat ja le a gépről, s rakja a má­zsára. Fáradságos munkájának jutalmát, a gépkeresetet is be­adja. Szujó János, aki pártonkívüli, nemcsak szorgalmas cséplőmunkás, hanem népnevelő is <3 már látja a holdogabb jövő kibontakozását. Azt akarja, hogy mások is meglássák és küzdje­nek érte olyan tettekkel, amilye­nekkel ő küzdött eddig és küzd ezntán. Azt akarja, hogy felvilá­gosító szavaira mások is olyan gyorsan és hozzá hasonlóan tel­jesítsék a nép állama iránti kö­telességüket. Erről beszélget a csépeltető dolgozó parasztokkal, míg a gépből zsákba ömlőnek az életet adó gabonaszemek. Be­szél a négyforintos gyorsbeadási prémiumról, a «C» vételi jegyre beadott gabona utáni szabad őr­lésről és az apró cikkekről, me­lyeket a legjobb teljesítők kap­nak utalványokra a földműves­Ladislav Vince, a Magyarország gon járó csehszlovák népművelési küldöttség vezetője ötnapos láto­gatás után elutazott Békéscsabáról. A -megyében tartózkodása alatt megnézte több üzem, tszcs, állami goadaság, község kulturális életét. Elutazása előtt a Megvoi Tanács Népművelési Osztályán értekezletet tartattak, amelyen Ladislav Vince elmondta véleményét Békés megye kultúrál is életéről és átadta azo­kat a tapasztalatokat, amelyekkel a Csehszlovák Köztársaságban jó eredményeket értek el. Feltűnt) neki, hogy a békésmegyei kultúr- otthonok — kevés kivétellel — nem oldják meg teljes mértékben a rá­juk háruló feladatokat. Ennek töb­bek között az az oka, hogy nincs meg mindenhol a kellő felszerelés. A csehszlovák falvak és községek Pardubice község dolgozó paraszt­ságának kezdeményezésére úgy ol­datták meg ezt, hogy elindították szövetkezeti boltokból. Minden mázsa «C» vételi jegyre beadóit gabona után 75 forint értékű lextiJanyagot, vagy más egyebet vásárolhatnak. A pénz is előkerül hozzá, hiszen ő is 900 forintot kapott a beadott gabonáért, a prémiummal együtt. A dolgozó parasztokkal foly­tatott beszélgetése nem marad eredmény nélkül. Az elmúlt hé­ten csütörtök estig elcsépelt 450 mázsa gabona jó része közvet­len a géptől került a földműves- szövetkezet raktárába. Gyurlca Lajcs 6 holdas dolgozó paraszt 15 mázsa 82 kilót, Dinya Imre ugyancsak 6 hol­das 15 mázsát szállított be köz­vetlenül a gép alól. Mindketten tálya két vándorzászlót készítte­tett, egyiket a megye termény be­gyűjtésben élenjáró termelőszövet­kezetének, másikat élenjáró községé­nek. Az egyik zászlót vasárnap a kis- dombegyházi dolgozó parasztoknak adta át Patkós József elv-« társ, a begyűjtési osztály helyettes vezetője. A begyűjtési versenyben eddig ők értek el legjobb ered­ményt. A! többek között Csigarigia János 660, Drágán Péter 358, ifj. Isztin Pál 351 százalékban tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Sok lenne felsorolni a hozzájuk ha­sonlóan teljesítők nevét, akik az-el­múlt hét folyamán összesen 472 mázsa gabonát adtak be. Ezzel' vívták ki a megye községei kö­zött az első helyet b nyerték el a vándorzászlót. Szitás András az egy be gyűlt dol­gozó parasztok gondolatát fejezte ki felszólalásában. Megfogadta, hogy cséplés után közvetlen a gép­től teljesíti túl beadási kötelezett­ségét, mert ő is teljes szívből szereti a békét, hazánk jobblétét formáló ötéves tervet. Emellett pe­dig ő sem akar elesni azoktól a kedvezményektől, melyeiket a köte­lezettségüket teljesítő dolgozó pa­rasztok kapnak. A másik versenyzászlót Mag Pál, a kevermesi »Petőfi« tsz el­nöke vette át vasárnap délután a tagság nevében. Nem várt meg­tiszteltetés örömével fogadták a dolgozók. Ez a zászló fokozottabb helytállásra ösztönzi őket, hiszen a tsz megalakulása óta most kap­tak először vándorzászlót, most és hatalmas méretekben kiterjesz­tették a »kéve és kosár«-mozgalihat. Vagyis Pardubice község dolgozó parasztjai felajánlották, hogy a kul­túrotthon felszerelésének kibővíté­sére betakarítás után természetben, vagy pénzértékben adnak a kultúr- otthonnak egy-egy kéve búzát, vagy 1—1 kosár burgonyát. Kzidoig több, mint 260 millió cseh korona gyűlt össze erre a célra Csehszlovákiában. A továbbiakban a könyvterjesz­tésről beszélt. Elmondotta, hogy egy-egy könyv megjelenése alkal­mával sokkal nagyobb mértékű pro­pagandát, ismertetést fejtenek ki, mint például Békés megyében. Fel­használnak erre valamennyi fali­újságot, hangos híradót és minden megmozduláson ismertetik a leg­újabb könyveket. Az értekezlet után Ladislav Vin­ce megköszönte a békéernegyei dol­gozók szívélyes fogadtatását, majd repülőgéppel Budapestre utazott. ugyancsak megközelítették Szujó János teljesítményét. Szujó Ist­ván 4 holdas dolgozó paraszt is tíz zsák gabonát szállított be a f öldm ű vessző ve tkeze t ráki árába. És így lehetne sorolni a többiek nevét is. Egyikőjük sem akar le­maradni Szujó Jánostól sem a gyorsbeadásban, sem a túltelje­sítésben. Szujó János elmondja nekik azt is, hogy tavaly a gyors­beadási prémiumon túl pénzju­talmat is kapott azért, mert a legelsők között szállította gabo­náját a nép raktárába. Az idén sem marad el a pénzjutalom, hiszen kormányzatunk három­millió forint jutalmat oszt ki a legjobban teljesítők között. Eb­ből a jutalomból az endrodiek is részesülni akarnaki — kukk — mondhatják el először, hogy élen­járnak a begyűjtésben a többi ter­melőszövetkezetek között. — Az egész járásban és a megyé­ben beszélnek a mi elért eredmé­nyünkről — mondotta Kovács Mi­hály elvtárs, a szövetkezet és a járási tanács egyik tagja. Büsz­kék vagyunk erre a kitüntetési», mely arra kötelez bennünket, hogy az eddiginél sokkal harcosabb len­dülettel, szervezettebb munkával álljunk helyt a magunk területén. Tettekkel bizonyítottuk be, hogy nem méltatlanul került hozzánk a zászló, - de tettekkel harcolunk ennek a zászlónak a megtartásá­ért is. Néhány perccel ezelőtt kezdő­dött az ebédszünet az orosházi Ma­gasépítés gyopárosi építkezésén. A dolgozók vidáman, nevetgélve, vagy éppen a legkomolyabb »gondokba« merülve tartanak az étkezőholy fe­lé, ahonnan messzire száll az ebéd ínycsiklandozó illata. Forrón süt a nap, de bent kellemes az idő és a jó ebéd közben sok mindenről szó esik. Akik »gondoktól« rán­colt homlokkal siettek az étkezőbe, azok itt is tovább folytatják a vi­tát. Arról beszélnek, hogy ezt, vagy azt a munkát hogyan lehetne job­ban ée könnyebben megcsinálni, jó-e az egyik szaktárs által javasolt elgondolás, vagy nem, hogyan tud­ják teljesíteni az alkotmány ünne­pére tett vállalásokat? Az Ízletes, finom ebéd méginkább meggyor­sítja a gondolatokat, új ötletek szü­letnek és mind azért, amiért vala­mennyien küzdenek: jó munkával ünnepelni az alkotmányt I * Még nem telt el az ebédidő, Hor­váth Mihály és Gojdár Ernő kőmű­vesek egy fa hüs árnyékában ülnek. Jó eredményeket érnek el a sarkadi kendergyár építkezésének dolgozói A sarkadi kendergyár építkezésé­nek dolgozói munkaversenyfcen van­nak egymással a gyár határidő előtti felépítéséért. Az ifik dereka­san kiveszik részüket a munkából, hasonlóképpen a nők is, akik nagy százalékban vannak az építkezésnél. Az alkotmányi munka.e’.ueny len­dülete jó eredményekkel jár. Szabó Sándor vasbetonszerelő brigádja 227 százalékot teljesít. Mohácsi Pál kőműves brigádja is már 164 szá­zalékot ér el. Tudják, hogy jó munkájukkal ötéves tervünk építé­séért harcolnak. p áriunk és kormányzatunk köz­ponti feladatként tűzte elénk a terményíjoyyűj tűs sikeres végre­hajtását, mellyel elsősorban a dol­gozók jövőévi kenyérét biztosítjuk, de egyben a béke megtartásáért folyó harc magyarországi szakaszát is erősítj ük. Ennek a feladatnak ma­radéktalan végrehajtásához nem kis mértékben járulnak hozzá a me­gyénkben működő kultúrbrigádok, melyek a cséplőgépekhez látogatnak él és rövid kultúrműsorok tartásá­val szórakoztatják, nevelik, munká­jában segítik a cséplőbrigádokat. A műsor keretében rövid politikai beszámolót tartanak, hogy tájékoz­tassák a cséplőgép dolgozóit a napi politikai «eseményekről. Utána a ter­melékenység fokozásával foglalkozó jelenetekkel, versekkel és csasztus- kákkal serkentik még jobb munká­ra az élenjáró cséplőbrigádokat, a lemaradóitokat pedig megbírálják. De igen jelentős helyet foglalnak el a műsorban a terménybegyüjtés- sel foglalkozó számok is, melyek a begyűjtésben élenjárókat népsze­rűsítik. kés megyében ezideig 416 ilyen kultúrbrigád van. A brigádok szervezésével kapcsolat­ban a Megyei Tanács Népművelési Alosztálya, azt akarja elérni, hogy az ország valamennyi megyéje kö­zül, Békés megye a legtöbb és legjobb kultúrbrigádokat alakít-a. A megyén belül a járások között ver­seny indult mag s így a gyuTai já­rás, ahol eddig 145 kultúrbrigád van megszervezve, versenyre hívta az orosházi járást, mely eddig több, mint 60 brigádot szervezett meg. A jól dolgozó járások közé sorolhat­juk a sarkadi járást is, ahol az Horváth kezében tégla és kala­pács. — Sokszor észrevettem, hogy így a jobb! — mondja Horváth szak­társ és ráüt a tégla lapjára. A;( engedelmesen hasad szét, egyene­sen, mintha valami éles szerszájn hasította volna ketté. Gojdárnak is van szava: — Tényleg igy van. Én is tapasz­taltam. Amikor az élére ütöttem, sokszor darabokra tört, vagy fer­dén hasadt el, aztán semmire sem tudtam már használni, — dob­hattam a selejtbe. — Ilyen ez a gép tégla, akkor hasad úgy, ahogy mi akarjuk, ha lápjára ütünk. így kell csinálni ezután mindig. * Miért törik ezen a fejüket Hor­váth Mihályék? Könnyű erre fe­leletet adni: azért, mert tudják jól; sajátjuk az a tégla, a magukét pa­zarolják, ha nem vigyáznak. — A mi kárunk is a sok se­lejt, ami bizony a népgazdaságot gyengiti és ha akarjuk, ha nem azoknak használnánk vele, akik nem építeni akarnak, mint mi, ha­nem rombolni, pusztítani, gyilkol­ni. Ezek az érzések fűtötték szivü­ket akkor is, amikor alkotmányunk ünnepére készülve a vállalat vala­mennyi dolgozója elhatározta, hogy párosverseny re hívják a békéscsabai Magasépítési Vállalat dolgozóit. Az orosháziak értékes vállalásaikban azt is elhatározták, hogy a selejtet minden munkánál 3 százalékról 1 százalékra csökkentik. Ennek meg­valósításáért harcolnak Horváth és Gojdár szaktársak is, amikor a tégla- selejt csökkentésén törik a fejü­ket. újabb módszereket keresnek. — Apró dolgokból születnek nagy ered menyele — mondja Horváth szaktárs, — jó néliány köbméter dekében folyó munkából a nem­zetiségi kultúresoportok is dereka­san kiveszik a részüket. így pél­dául a gyulai járásban működő ro­mán kultúresoportok is megalakí­tották a kultúrbrigádokat, melyek szép népi táncaikkal szórakoztatják a cséplőgépek dolgozóit. A cséplőgépeknél nagy örömmé és szeretettel fogadják a kultúrbri­gádokat. Ezt az bizonyítja, hogy a cséplőgép dolgozói a legtöbb he­lyen arra kérték a kultúroeokat: minél sűrűbben látogasanak ki hoz­zájuk, mert lelkes kultúrműsoruk­kal újabb lendületet adnak további munkájukhoz, a lemaradottakat pe­dig újabb munkára serkentik. JJiba volna azonban, ha a fenti adatokból arra a következte­tésre jutnánk, hogy ezen a. teiü- keten minden jól megy. Vannak olyan járások és községek, ahol bi­zony nem dicsekedhetnek ezzel. Ilyen például a békési és a mező­kovácsházi járás, ahol nagyon le­maradtak a kultúrbrigádok szer­vezésével. Ezeknél a járásoknál a legnagyobb hiba az, hogy maguk a járási tanács népművelési előadói sem tekintették szívügyüknek - ezt a munkát, azért, mert nem látták- en­nek fontosságát. A gabonabegyüjtés sikerének előmozdítása állami feladat, haza­fias kötelesség. Éppen ezért az ezen a területen jó eredményt elért nép­művelési e'őadók, kultúrotthon igaz­gatók és kultúrcsoportvezetők pél­dája nyomán sürgősen javítsanak munkájukon a lemaradottak, mert ezt az állam; a nép és a béloe ér­deke így kívánja! géptéglát takaríthatunk meg itt az építkezésen csak azzal, hogy nem élére, hanem lapjára ütve hasítjuk a kellő méretükre. * Elteük az ebédidő. Horváthék is újra munkába állnak. Most egy épület boltozatát készítik, munká­juknál ötletes boltozatkészitő-rámát használnak. Gojdár szaktárs az épület tetejé­ről mondja: — Ez a ráma is az anyagtaka­rékosságért van, mert nem hullik alul a malter és minőségileg is jobb a boltozás. Horváth szaktárs még hozzáteszi: Egynegj’ed köbméter maltert ta­karítunk meg egy műszakban úgy, hogy fölül a boltozat lerakása után lekaparjuk a téglák közül kiszoruló maltert. Ez is az anyagtakarókoe- sági vállalásunk megvalósítását se­gíti. * Nem nagy dolgok ezek, de még­is arra kell gondolnunk: »Sok ki­csi itt is sokra megy!« És ez igy igaz — mondják Hor­váth Mihály és Gojdár Ernő kőmű­vesek és már nagyon sokan ezen az építkezésen. Ki-ki a magú munka­területén harcol, elmondja szak- társainak a sikereket, a hibákat, n jó módszereket — hogy minél ke­vesebb legyen a 6elejt, minél ha marabb végrehajtsák fe a’ati.k t Cseng a kalapács Gojdár szaktárs kezében, a tégla szépen hasad, az­tán a malter rögzíti a helyére. Az épitdezés hangos híradója in­dulókat közvetít: a kalapács csen­gése, a harcos munkásszivek dob­banása eggyé forr vele: »A mi ha­zánk a béke földje, lakói boldog emberek .,.« —s. e.— Elutazott a csehszlovák népművelési küldöttség vezetője Békéscsabáról D Megyei Tanács begyűjtési vándorzászlóját a kevermesi Petőfi tsz és Kisdombegyháza község dolgozói nyerték el A megyei tanács begyűjtési osz­előirányzott számot már teljesítet­ték. A termónybegyüjtés sikere ér­KISS ERZSÉBET, a Megyei Tanács népművelési előadója. így harcolnak az orosházi JcőműveseJí

Next

/
Thumbnails
Contents