Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-21 / 168. szám
1951 július 21., szombat ViUai&ai&k Hépt Egy dombegyházi cséplőbrigád megjavítja munkáját Kedden a délutáni órákban érke- wetfc a cséplőgép Bene Béla 3 és fél holdas kisdombegyházi dolgozó paraszt portájára. Ezt a pillanatot már napok óta várja ő is és két szomszédja is, akikkel együtt itt rakták asztalba a cséplőére váró 'gabonájukat. Az asztagok megtöltötték a szűk portát. Nem könnyű a gépet behuzatni, de a sok markos ember mégis egy-kettőre a kívánt helyre tolja. Még nem lehet kezdeni a munkát, hiszen a gépet vízszintesre kell állítani, nehogy a gépben maradjanak'a drága szemek. Már rakják is a kerekek alá a rögzítő é keket. Most, a csapágyak olajozására kerül a sor, amit az etetők végeznek el. Borsi Imre gépész pedig ellenőrzi, hogy nem tágult-© meg valamelyik csavar és átvizsgálja a hajtószíjakat is, nincs-e rajtuk szakadás, nehogy indulás után néhány perc múlva újra le kelljen állni, mert ez felesleges üzemanyagfogyasztást jelentene. Míg Borsi Imro és az etetők az olajozást, áz ellenőrzést végzik, nem pihennek a többi csép- iőmunkások sem. A cséplőszekrény tetejéről egv-kettőre lerakják a rudasfákat, a törekhordórácsokat éf> a járdákat. Helyéi© kerül a mérleg is. Bene Bélán© pedig a zsákokat hozza, melyeket már jóelőre megjavított és rpegfoltozott, mert. nem akarják, hogy a padlásra és a földművesszövetkezet raktárába szállítás közben elszóródjon a kenyérnek való mag. — Induljunk — kiáltja Dajce Mihály, az etető. Es fürgén igyák szik felfelé a cséplőszekrényhez támasztott létrán. Mire felér és tekintetét körülhordozza a munkacsapat tagjain, teljes lendülettel működik a gép. Fürge mozdulattal veszi át a kévét és eregeti őket egymásután az éhes dobba. De nem akárhogyan, hanem szétosztja a dobkosár teljes szélességében, hogy a kalászokból minden szem kivered- jön. A gépből kihulló törek és szalma munkát ad a cséplőbrigád valamennyi tagjának. Drágán István eséplőellenőr sem tétlenkedik, hanem figyeli a szoltérból kihulló szemeket, hogy nem kerül-e sok ocsu a tiszta búzába és nem tör-e össze» spk szemet a gép. Nagy az igyekezet a gép másik végénél is. Kovács Erzsébet a rácsra igazgatja a kihulló töreket. Gurkó Mihály és Szaniszló János az első rudas szalma elkészítését várják. Várakozás közben összemorzsolnak a tenyerükön néhány elcsépelt kalászt: jól kivert-e belőlük minden szemet a gép. Nem akarják, hogy egyetlen megmenthető szem is a szalmában maradjon, mert amint mondják: »Minden kárbaveszett búzaszemmel kevesebb lesz a dolgozók asztalán o kenyér.« — Most rajtunk, cséplőmunkásokon van az ország népének a figyelme. Tőlünk várják, hogy minél előbb magtárba kerüljön a kenyérnek való gabona. — Ha továbbra is csak 70—80 mázsát csépelünk el naponta — mondja Gurkó Mihály — akkor még jó időbe beletelik. Igaz, sok időt elrabolt tőlünk az egyik udvarból ki, a másik udvarba be való huzatás és három munkaerő is hiányzik még, ezért kevés az eredmény, hiszen több, mint egy hét alatt csak 500 mázsa búzát és 120 mázsa árpát csépeltünk el. — Ez bizony nem válik dicsőségünkre, — szól elgondolkozva Szaniszló János. Tennünk kell valamit, mert lehetetlen az, hogy mi csak 70—80 mázsát csépelünk el naponta, a közös szérűkön dolgozó cséplőgépek pedig 160—180 mázsát is elcsépelnek. Én azt hiszem, hogy ha jobban rákapcsolunk,- még a sok húzatás és állítgatás ellenére is meg tudjiilc közelíteni a napi 160 mázsa teljesítményt. Megbeszélték, hogyan is gyorsíthatnák meg a eseplést. ‘Elhatározták, hogy minden nap reggel 4 órától este 9 óráig csépelnek. A rendelkezésre álló időt pedig úgy használják ki, hogy a lehető Legkevesebbet álljon napközben a gép. Ezt azzal érik el, hogy minden ©gyes dolgozónak megszabják azokat a feladatokat, amiket a gép huzatosa és állítása közben kell elvégezniük. A csabai Magasépítés bctontclepén jól fejlődik a takarékossági mozgalom — de van még tennivaló is A békéscsabai Magasépítési Vállalat vasbetonelőgyárt-ó telepén a dolgozók1 nagy gondot fordítanak az anyagtakarékosságra és jelentős eredményeket értek már el. Június hónapban vasanyagból 830 forint értéket takarítottak meg. Bohus András, az előgyártó telep vas- bajlitó brigádjának vezetője elmondta: — Felszabadulás előtt is dolgoztam ebben a szakmában, nemhogy centikkel, de a méterekkel sem törődtünk, hogyan gazdaságosabb, hogyan ad ki többet? A felszabadulás óta azonban már arra törekszek, azon gondolkozom, hogy tudnánk jobban felhasználni a 3, vagy 4 méteres vasrudakat. És rájöttem. Minden hajlitásnál egy centit nyerünk, naponta többezer hajlitárt végzünk, amivel sok méter vasanyagoí meg tudunk’ takarítani Bohus brigádvezető szavait bizonyítja a telep megtakarítási kimutatása is. Jelenleg a június hónapban megtakarított munkaanyagból 9 darab födém-gerendát gyártanák a -mezőbovécsbázi építkezésnek. Aj múlt hónapban a betonos brigád másfél köbméter betonanyagot takarított meg, úgy, hogy az elcBurgott, elhullott anyagot felszedték és újra bedolgozták. Csen- ten László, a betonos brigád egyik tagja büszkén mondja, — hogy az adott munkából csak 5 százalék csurgás, vagy selejt van elismerve, de mi ezt is lecsökkentettük 3 százalékra au Alkotmány ünnepe tiszteletére. A telepen hét tanuló van. Három hónapja tanulják ezt a Bzakmát ee máris jó eredményeket értek el. A legutóbbi kiértékelésen 40 százalékot teljesítettek abból a normából, ami begyakorolt szakmunkások munkájára van megállapítva. Az ■alkotmány ünnep© tiszteletére ők U megtették va salásaikat. Hatvan százalékra akarják teljesíteni augusztus 20-ig a normát. A Vasbetonelőgyártó-telepen jól fej'-ődik az anyagmegtakaritási mozgalom. Emellett azt is vállalták a dolgozók,, hogy az egyes munkákra, taőirt ,prun^|jdpt 20 s^rízajőísial lecsökkentük. De a nagyobb eredmények elérésére állandóan törekedni keli Nagyon helytelen Kovács János telepvezető részéről az a kijelenté«, hogy: »Itt már nincs mit megtakarítani, mert mi annyira kihasználunk mindent.« Ha Kovács János telepvezető ehelyett inkább áriái gondolna, hogyan lehetne mégjob- ban emelni a termelékenységet, hogyan lehetne még több megtakarítást elérni, biztosan találna még hiányosságot, aminek kijavításával még jobban elősegítenék az alkotmányi munkaverseny sikerét. .Hatvan kerékpár, 30 rádió van termelőszövetkezetünkbp — ezért a gabonát a géptől egyenest a földmttvesszövetkezetbe visszük Nagy volt a forgalom a napokban nálnnk, Kevermesen is. Három vontató hordta állandóan termgjőszövetkezetünk búzáját. 163 mázsát vittünk be eddig a nép magtárába. Boldogan ültünk a teli zsákok tetején, mert tud- tuk, hogy a beszállított gabona már a dolgozók raktárába megy. Van még tizenötezer kereszt gabonánk * amelynek behordását és cséplését alkotmányunk ünnepe előtt három nappal befejezzük. A géptől egyenesen a magtárba visszük a gabonát, mert nagy eredményeket értünk el mi a felszabadulás óta. Csak egy-két bizonyítékot hozok fel. Nem volt kerékpárunk, rádiónk, ma meg 60 kerékpár és 30 rádió van a szövetkezetünkben. Tudjuk, ezt Pártunknak köszönhetjük, amely állandó segítséget nyújtott és mi ezért még jobb munkát végzünk, vigyázunk minden szem galx>- nára. Pápai Mihály levelei«», kevermesi «Petőfi» tsz. Gellen Lajosnak hét iga hordja a gabonát Kötegyänban is teljes lendülettel megindult a hordás, a cséplés. Én is nagyon ©1 vagyok foglalva, de úgy érzem, tudni kell a megye többi dolgozóinak is, hogyan harcolnak a kötegyániak a tervért. Levelem itt Írom. kint a határban az egyik brosúra hátulján. Öröm nézni ezeket a szorgalmas embereket. akik abban a tudatban rakják kocsira a kévéket, hogy a Békeőrséget állnak vasárnap az ország parasztfiatalfai gyorsítsák az aratási és eséplésí munkák menetét, fokozzák a hazafias begyűjtési mozgalmat A Vasárnap a Dolgozó Ifjúság Szövetsége újabb békecsatára mozgósítja az ország dolgozó parasztfiataljait A falu fiatal dolgozói vasárnap szerte az országban békeőrséget állnak, hogy megvasárnapi békeőrségre lelkesen készülődnek a falvakban. termést, saját maguknak takarítják be. összefogtak, közösen jobb ft munka. Gellén Lajosnál hét iga hordja a gabonát. Aztán pedig onnan elmennek Gál Jánoshoz. Azért halad ilyen jól a Tarjáni-dűlő, Igyekeznek minél gyorsabban behordani, bogy minél előbb tegye nek eleget államunk törvényének. Hajdú Ferenc elvtárs is egyenest a géptől vitt© bo gabonáját. Miért rakosgassam ide-oda. ahányszor n»é- recskélem, annyiszor szóródik, de- hát o!végre is ezt a törvényt a mi vezetőink hozták — mondogatta. De ezt erősitik meg a dolgozó parasztokban a népnevelők is, a cséplőéi Ion őrök is. Ezért szaporodik a gabona a kötegyáni földinűvessz©- vetkeaatben. Hajdú Hona, Kötegyán. 3 Fontos feladat a pótbeporzási hét munkáinak megszervezése A kukorica és napraforgó pótbeporzása nagyon fontos nemzet- gazdasági érdek. Éppen ezért a pótbeporzási hétnek már e hit elején meg kellett volna kezdődnie. D© sem a megyéi, sem a járási tanácsoknál a mezőgazdasági osztályok nem fordítottak rá kellő gondot, hogy ez a munka valóban meg is kezdődjék. Nem tudatosították kellőképpen a termelőcsoportokka). som az állami gazdaságokkal azt, hogy a szovjet tapasztalatok szerint a pót beporzással a kukorica minimális ezáiíiitás szerint legalább 3—4 mázsával több termést ad holdanként. Mindezen hibákból kifolyólag a napraforgó és a kőkorivá pótbeporzárát megyénkben csak egy héttel később tudjuk megkezdeni. Csak azért indulhat meg ez a nagyjelentőségű munka, mert a földművelésügyi minisztériumból egy kiküldött érkezett megyénkbe, aki azonnal hozzáfogott a munkák meg- szervezéséhez. Két-háromtagú. brigád alakult a járási mezőgazdasági o sztályokon, akik vezetik, irányítják ezt a munkát. A pótbe- pórzáshoz bevonják a mezőgazda- sági technikum hallgatóit is, akik gyakorlati munkán vannak kint a termelőcsoportokban.. Ez az intézkedés azt mutatja, ha megyei szerveink már a múlt héten ilyen formán fogtak volna hozzá a kukorica petbeporzásának munkájához, akkor a pótbeporzást már ezen a héten megkezdte volna dolgozó parasztságunk. Mezőgazdasági szerveink feladata tehát az,, utasítást nemcsak papír formájában kiadni, hanem tevőlegesen is részt kell venni a munka szervezésében és irányításában. „Módosítóit ötéves tervünk végrehajtása az én munkámtól is függ“ Elmondta: Farkas Károly elviárs, a békéscsabai Panratszövö első símaszövőjének művezetője pártunk és kormányzatunk a mi munkánk megbecsülését fejezte ki azzal a határozatával, amely megszabja a mi jogainkat ói» kötelességeinket. Én a magam részéről is örültem ennek a határozatnak, mert nagy dolog ez és ezt a bizalmat én is az eddiginél sokkal jobb munkámul rí akarom kiérdemelni. A határozat megjelenése előtt nálunk is az volt a helyzet, hogy a művezetőket sok mindenből kirekesztették. Nem vontak bo bennünket az üzemrészek tervének előkészítésébe. Az üzem- vezetőség elkészítette a tervet, aztán kifüggesztették az üzemrészek- b«n. A gyakorlatban sokszor láttam ennek helytelenségét, .do:mórt1 különösen látom éfi helyes/ hogy ©zön a téren is megváltozik a helyzet. Az is előfordult, hogy a mi véleményünk meghallgatása nélkül történtek meg- a gépek felgyorsításai. Több régebbi gép a magasabb fordulat következtében eltört és magával hozta a gépállásokat,. gzalőtt ahhoz sem volt jogunk, hogy az üzemrészben dolgozókat mi csoportosítsuk át. Sokszor előfordult, hogy nagyobb kapacitású géphez gyengébb mmjka^ ©rőt tettek, vagy fordítva. Nem éreztem én magam sem kötelességemnek, hogy az üzemrész tisztaságára ügyeljek. Sok lehúzott csávó hevert szana-széjjel, hibás ve- tülékesévéket hagytak egymásnak a váltók. Most már erre is gondot fordítok, körüljárom az üzemrészt és ahol rendetlenséget látok, azonnal figyelmeztetem a dolgozókat. Helyesen jelöli meg egyik kötelességül a határozat a minőség kérdését. Valóban sok függ attól, hogy a művezető mennyire- tekinti szívügyének a iúinőségi áru gyártását. A művezető nagyon sok minőségi hibát meg tud akadályozni. Például legfontosabb a gép tisztántartása és a vetülékszekrányek állandó tisztítása, igy nem kerüli piszkos anyag az áruba. De ha a vetélő erősen megvan olajozva, a fáradt olaj lecsöppenhet, belekeveredik a szövetbe és nagy olajos foltot okoz. Ezután nagyobb gonddal kezeljük majd a gépeket és több gondot fordítunk a minőségi színvonal emelésére. t is helyes, hogy a karbantartási terv elkészítésébe is be kell vonni bennünket. Eddig is tudtam ilyen tervről, de mindig az volt a helyzet, hogy nem azoknak a gépeknek javítását vették tervbe, amelyek a legsürgősebbek voltak. Előfordult olyan is például az üzemrészünkben az esti műszakban, hogy egyik-másik dolgozó — mert valami jó filmet akart megnézni, — egyszerűen nem jött be dolgozni Ilyenkor én szaladgáltam íűhöz- fához, hogy a 8, esetleg 16 gép mellé szövőt keressek. Nagyon helyes intézkedés, hogy mi is felelősségre vonhatjuk és rendbírsággal sújthatjuk a fegyelme- zetlenkedőket A minisztertanács határozata nagymértékben növelte felelősségünket a termelésben. Jogokat is biztosított, amelyeknek segítségével meg tudjuk valósítani a reánk háruló feladatokat. Az éa üzemrészemben az elmúlt hónapban 44.5 százalé.K- kal csökkent a gépállási i-stő. A Igépálíások csökkentése az egyik/ telőfelié tele a szocialista munkaverseny kiszélesítésének — ami szintén kötelességeink tözé tartozik. Én úgy igyekszem csökkenteni a gépállásokat, hogy az egészen apró javítási munkát igénylő gépet javítom u.cg először, aztán a «betegebbet». Ezenkívül igyekszem gyorsan dolgozni és a gépeket naponta végi ’nézem, megvizsgáltatom. dolgozók szocialista kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez még azzal is támogatást nyújthatok, ha tanítom őket a szakismeretekre, a gépek ismeretére. Például megmagyarázom a szövőknek, hogy a gép ross> beindítása géptörést idézhet elő vagy lia az áruhenger felnyomó kar alatt ottfelejtik a fatuskó- kat, szintén géptörést okozhat Mert ahegy az áru megnő a hengeren, a kar felemelkedik és a ránehezedő súly okozza a törést. Ezért kell idejében* kivenni a tüskök at. Meg lehet rövidíteni a szövők «mozgási idejét» is. Elmagyarázom a szövőknek, hogy mindig azt a gépet indítsák először, amelyikkel legkevesebb a munka, például csak szálbefűzést kell elvégezni. ud-om, hogy felelős vagyok az üzemrészem termeléséért, mindenért, ami ott történik. Ötéves tervünk sikeres végrehajtása az én munkámtól is függ. Ezért sokkal jobban akarok dolgozni, mint eddig. Versenyben vagyok az ‘ifi műszak művezetőjével, Knyihár Györggyel, ez is lendületet ad munkámhoz. Közösen, a dolgozókkal vállvetve akarok harcolni a magasabb termelési eredményekért, azért hogy most, az alkotmányi versenyben az eddig elért első helyet megtarthassuk.
