Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-15 / 163. szám

lttf (AHM 15., vatrfrnap 5 \JU*o*&cmU Hifit kRT ÉS PÁRTÉPlTÉS ☆ e agfitációs kollektívák mozgósítsanak a gabonafront győzelmére - erősítsék a Párt és a tömegek kapcsolatát Út a tagjelöltség felé A Párt kapuja megnyílik minden dolgozó előtt, aki tudása lég- javát adja az építőmunkában... Aki példát mutat a többi dolgosá­nak: az üzemben teljesítménye emelésével, anyag takarékosságyal, « földeken az aratás, a hordás, a begyűjtés időben való elvégzésivel is. Simon Kálmánná a békéscsabai gépállomáson dolgozik. A Párt, a nép most cséplőgép mellé küldte ellenőrnek. A fvdadaia: a nép kenyerére vigyázni A nagymegyeri dolgozó parasztok gabonáját csépelik majd és Simon Kálmánná minden szemre vigyázni akar. Mikor megtudta, hová lesz beoszt va a cséplőgép, kiment a nagymegyeriekhez. Megbeszélte ve­lük. akiknek közel van a földjük egymáshoz, hordjanak összefogta egyenest a gépbe. Így nem töltenek külön időt asetagolással és a búza sem verődik ki, ahogy felteszik a kocsira, leveszik a kocsiról, osztagba rakják. Na, meg nem kell annyit huzatai és az sokat jelent az üzemanyagtakarékosságnul. Szabó Istvánék meg w fogadtálc. a sza­vát. És lesznek, akik Szabó Istvánt követik maid. Közben a beadás­ról is beszélgetett már a dolgozó parasztokkal. Elmondta nekik, fon­tos az ország építésében, hogy minél előbb teljesítsék a begyűjtést. Meg azt is hozzátette, hogy az anyagi előnyt is jelent. Gyorsbeadási jutalmat, meg fejadagon felüli őrlést Zsíros János meg is mondta neki: én leszek az első, aki innen, Nagy- megyerről beviszem a kötelező részt a búzából, de a felesleget sem hurcolom fel a padlásra. Szép feladat az új kenyérre vigyázni. Ha nem jól csépelnek, sole lesz a szemveszteség, sok ember kenyere '»elkeveredik« ott a szalmá­ban, pelyvában, ocsuban. Már a próbacsépiésnél is megnézte, ne/m maradt-e sok szem a szalmában, meg a pelyvában. Ha igen, azonnal szólt a gépésznek, szőkébbre kell venni a dobot. Ha meg úgy látta, sok lesz az ép szem az ocsuban, megint csak felhívta a gépész figyelmét: igazítani kell a »szolt érőn«. És így csinálja majd a rendes csépi esnél is. Mert igaz, hogy a minisztertanács határozata megengedi az 5 és fél százalék, szem veszteséget, de hát a határozat nem azt jelenti, hogy enny inek lenni is kell. Lehet is és kell is ezen csökkenteni, csak nagyobb fi­gyelemmel kell dolgozni. Mert sole ám ez az 5 és fél százalék. Ha naponta csak 120 mázsát engednek la a G-os cséplőgépmél, (de úgy ha­tároztak, ennél több lesz), akkor az 5.5 százalék szemveszteség már 6 mázsa 60 kiló lesz. De ha ezt két százalékkal csökkentik, az na­ponta már 1 mázsa 20 kilót jelent. Hat héten keresztül a 2 százalékos szemveszteségcsökkentés már 50 mázsa búzával többet ad az országnak. És ezt a két szál Balekot el lehet érni pontosabb, jobb munkával, nagyobb figyelemmel. Elhatározta Simonná, hogy vigyáz majd az üszögös" búzánál is. Ha esetleg ilyen búzát hoznak csépelni, azonnal szól az ellenőrnek, no engedjék át a toklászolón, csak a Mzoltéron«. Alert, ha a toklászolón is átengedik az üszögös búzát, ott kiverődik az üszög és utána jóné- hány mázsa búzát megfertőz. Elhatározta, mindezt elmondja majd a cséplőgép munkásainak w ebédidőben, vagy az esti pihenőnél._ De nemcsak elmondja, ő maga jé példával jár majd elől. Simonná helyes úton jár, — a tag jelöltség kiérdemléséért. — deák — A téglagyárak közöld párosverseny értékelése Ab agitáció tömegekkel Jó n^jy beszélgetés. Nyilván - Jó, hogy ennek milyenségétől gg, hogyan tudjuk mozgósítani a kgozók ezé ke tömegeit a fel- átok végrehajtására. Nem kétsó- a, hogy minden eddigi eredmé- rtmkben, fejlődésünkben benne n agitáoiiós munkánk fejlődése De emellett azonban agitációs unkánknak van több komoly hiá- rostéga la, amelyekre a pártkon- assztus, Rákosi élvtárs is fölhívta figyelmet. RáJcosi edvtárs kon- •sss&usi beszámolójában rámuta- tt arra, hogy az agitációs és pro- iganda munkánk fő hibája az él­élet és a gyakorlat gyenge össze- ipcsolása. Továbbá: az agitáció leszor frázisszerű és túl általános. z szó szerint így vonatkozik a ékes megyében folyó agitációs unkára is, amellett, hogy a kon- aesezus óta eltelt idő alatt jelen- lsen javult felvilágosító munkánk. Vau még azámos hiba lék és megyében az agitáció cületén: több helyen — pl. Déva- ínyáu — szinte puszta szervezés- «1 akarják helyettesíteni a dol- ooók meggyőzését. Erre mutat az , hogy Dévaványa dolgozó pa­lástjai ezideig még 10 százalékra *n teljesítették tojásbeadáei kö- ilezettségüket. Révai élvtárs mond­otta: »Agitátoraink... kevéssé, nem léggé ismerik a Párt és kormány íározatait... ezért sokszor nem annak a dolgozók kérdéseire, vagy etelyeire helyesen válaszolni. Sok- sor valamiféle különleges, kiagyalt i elrontott nyelven beszélünk a éppel.« Még mindig több példát «kürti erre megyénkben. ‘Például ancsó Pál 7 holdas csabacsüdi .olgozó perasztot ie felkeresték népnevelők. A beszéd során meg- Lapították, bogy minden dolgozó araszt tudja teljesíteni beadási Atelezettségét, sőt még feleslege i marad. De 'persze, nem bizonyí- ották be "Jenesé Pálnak, hogy vs­ában így yan ez, és ezért a dol- ozó parasztban kételyek maradtak, után Jánosé Pál egy másik nép- evelőtől érdeklődött, az helyesen árt el és a következőket tettel vio zárni tették, hogy Jancsó Pál­ak a 3 holdnyi búzaföldjéről 36 aézsa termése lesz. Ebből a be- dás 6 mázsa 80 kilót, a fejadag mázsa 80 kilót, a gép rész négy sázsát, a vetőmag pedig 3 mázsa 0 kilót tesz ki. így megtudták, rogy a beadás, e fejadag, vetőmag, [éprész összesen 22 »mázsa 90 kiló, — ah át, Jancsó Pálnak mindezek «tán 13 mázsa 10 kiló búzafeles- ése murád. Miután a csabacsüdi in. izé paraszt mindezeket meg­mer ta, kijelentette: »Egyenesen a ■éptől viszem a begyüjtőkelyre psmosak a beadási kötelezettségem, hanem még a felesleget is.« Ez is mutatja, hogy a tartalmas, konkrét agitáció nem marad eredmény nél­kül. Több pártszervezet lebecsüli a felvilágosító munkát, például Ele­ken sem tartottak többízben nép- nevelőértekezletet s helytelenül ar­ra hivatkoztak, hogy dologidő van. Pedig a népnevelőé i'tekezletek egye­nesen a »dolgok« jó elvégzését segí­tik elő. Hiányosság még az is, hogy több helyen toenr. gondoskod­nak az élenjáró pártonkívüli dol­gozók népnevei őtn unkába való be­állításáról: Például Ács Jánosné, a sarkad—feketeéri »Lenin« tsz egyik élenjáró pártonkívüli dolgo­zója, amikor a felsőbb pártszerv részéről beszélgettek vele s meg- éideklődték tőle, hogy, végez-e népnevelőmunkát, kijelentette: »Hát én, mint* pártonkívüli dolgozó, le­hetnék agitátort Nekem tezí nem mondta eddig senki. ^Kitüntetésnek venném, ha engem is beosztanának népnevelő nek.« A többi között hiányossá­ga az is a megyében folyó agtÜá- ciónak, hogy nem eléggé mutatja meg, mi a célja az amerikai gyil­kosoknak, falubeli ügynökeiknek, mit akartak a fűrész-banda tagjai. Pedig helyileg mindenütt helye­sen meg lehet mutatni, hogy mit akarnak elvenni a néptől, — a nép ellenségei. Az agitációs munka fejlődésün­ket lassító hiányosságai megszün­tetését segítik az agitációs kollek­tívák, amelyek napjainkban jöttek és jönnek létre Békés megye vá­rosaiban és falvaiban. Dj módon tömörítik ezek a .kollektívák a nép­nevelőket, hogy feladataikat minél jlohban el tudják végezni. A Szov­jetunióban agitációs kollektívák végzik a nevelőmunkát, a dolgozók mozgósítását, a koinmunizinet épí­tő hatalmas sztálini tervek túltel­jesítésére. S most, amikor Békés megyében is mindenütt létrejön­nek az agitációs 'kollektívák, akkor ismét felbecsülhetetlen értékű szov­jet tapasztattatok segítik alkotó munkánkat, mint már eddigi any- nyiszor. Az agitációs kollektívák ifelépí- tése is azt a célt szolgálja, hogy megjavuljon az agitáció tartalma. A népneveiőmur^a eoronlóvő ten­nivalóit a Párt útmutatásával a megyei agitációs kollektíva bizott­ság dolgozza ki a békéemogyed viszonyoknak megfelelően. A ten­nivalókról aztán tájékoztatják a járási imitációs kollektíva bizott­ságokat, akik tovább adják a nép­nevelőmunka tennivalóit a községi kollektíva bizottságoknak. A városok­ban, falvakban agitációs kollektíva- csoportok alakulnak, amelyek köz­vetlen feladataikat a kollektíva bi­zottságoktól kapják. Hogyan néznek ki az agitáció? kollektíva-csoportok, hogyan végzik munkájukat? A csoportok 5—7 tag­ból állanak és egy állandó terüle­ten végzik a felvilágosító munkát. Eddigi agitációnknak egyik komoly fogyatékossága volt, hogy egy-egy népnevelőnek sok dolgozó emberrel kellett beszélni és azért jóformán futó vendégek voltak, másrészt nem ismerték eléggé a népnevelők az egyes dolgozó emberek problé­máit. Az agitációs kollektíva-cso­portok állandóan egy területen vé­geznék munkát és a szó legteljesebb értelmében barátjukká, állandó segítőjükké válhatnak — és azzá is kell válniok — a párton­kívüli dolgozóknak. Az agitációs kollektívák könnyen és gyorsan meg tudják beszélni a feladatokat, az agitáció hibáit, de ezen túlmenően a he­tente tartott népnevelőértekezletek elevenebbek, élettel telibb lesznek, több jó érvet át tudnak egymásnak adni az agitátorok. Orosházán már például dolgoznak az agitációs kol­lektíva bizottságok s a cséplőgé­peknél is folytatják a felvilágosí­tást. A cséplőgépekhez, illetve a dolgozó parasztokhoz »agitációs jázv őrök« látogatnak el. Az agitációs kollektívákat azon­ban nem elég csak létrehozni, ha­nem a pártbizottságoknak, párt- szervezetek vezetőinek állandóan arra kell törekedniük, hogy fej­lesszék a kollektívák munkáját, be­vonjanak a kollektívába minél több élenjáró pártonkívüli dolgozót. Már most ügyelni kell arra, hogy a kollektívában ott legyenek a mun­kában becsülettel helytálló pártrm- kívüliek. Az agitációs kollektívák legközvetlenebb feladata az, hogy meggyőző érvvel, személyes példa­mutatással mozgósítsák a dolgozó parasztokat a szemveszteség nél­küli betakarításra, a gabona gép­től való beadására, megmagyarázva ennek jelentőségét az egyén és családja jövője, az ország és a bélié védelme szempontjából. A kollek­tívák leplezzék le a kulákokat, akik most a gabona sikeres betaka­rítása ellen mindent megtesznek!. A kollektívák állandó feladnia az is, hogy minél több pártonkívüli dolgozót segítsenek él a tagjélölt- ség lciépdemléséhez. Az imitációé kollektívákban nagy erő van. A kollektívák tagjai hasz­náljak ki ezt az erőt az agitáció hibáinak megszüntetésére, arra, hogy jól mozgósítsák a dolgozókat a szocializmust építő, békét védő tervek végrehajtására, hogy erő­södjék a Párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat. (m. sí) A- békéscsabai Téglagyár pá­rosversenyben áll a szolnoki Tégla­gyárral. A párosverseny június ha­vi kiértékelés© a napokban történt meg, amely igen szép eredmé­nyekről számol be. A párosversenyben a szolnokiak kerültek az első helyre, de a csa­bai téglagyár dolgozói is közvetlen a nyomukban haladnak. A szolno­kiak nyersgyártási tervüket 104.6, égetési tervüket 115 százalékra tel­jesítették. A csabai Téglagyár nyersgyártási tervét 96.6 százalék­ban, égetési tervét 98.5 százalékban teljesítette. A csabai téglagyár dol­kocsijával azonnal viszem be a búzát a szövetkezetbe.« Aztán szá­mítást tett: 32 mázsa búzája te­rem, ebből a beadás, a fejadag, a géprész, vetőmag összesen 26 ma zsa 50 kilót tesz ki — marad feles­leg 5.5 mázsa. A felesleget is beviszem — újból, így az ember — magunknak is jót teszünk ezzel, ez a válaszunk Grőszéknek... Ültek ott a tornácon tovább és tervez^ gettek. Egy és fél holdon lesz má­sodvetés, »megkétszerezzük« a föl­det. Rákosi Mátyás tanácsát meg kell fogadni. A Vantara családnak a múltban minden a halált lehelte, most min­den az életet leheli. Nem messze tőlük gazdagodik a termelőcsoport. Az öreg Vantara gondolkozik még a tszcs ügyön. Nem ellensége ő sem magénak, igy hát csak jól dönt... Nyugovóra készült a Vau- tara család. Az asszony megint Grőszékről beszélt, majd ezt mond­ta: »Aki kezet emel szép életünk­re, meg akarja zavarni gyermeke­ink álmát, — az meglakol...« (m. s.) gozoinak javitani kell a minősé-’ gon is. Az elmúlt hónapban I. osz­tályú áruhoz viszonyítva 11.4 szá­zalékban II. osztályú és 3.1 szá­zalékban III. osztályú árut gyár­tottak. Fokozottabban kell harcol­niuk a selejt ellen is, hogy • 4.2 százalékos selejtet a minimum­ra tudják csökkenteni. * Ugyancsak a napokban történt meg a Békósmegyei Téglagyári Egyesülés és a Csongrádmegyei Egyesülés között folyó páros ver­seny kiértékelése is. A verseny győztese június hónapban az orosházi Téglagyár) II. számú telepe lett, ahol a dol­gozók a nyersgyártási tervet 184 százalékra, égetési tervet 142 szá­zalékra teljesítették. A verseny­ben elért szép eredményért a tég­lagyár dolgozói elnyerték a »leg­jobb téglagyár« vándorzászlót. Második helyen a mező herényi I. számú telep áll, harmadik a gyulai telep. Utolsó az orosházi L számú telep. Az egyesülés vándorzászlót adott ki a versenyben legjobb eredményt elérő dolgozóknak. A kiértékelé­sek szerint a »legjobb kihordó«1 zászlót Gazsó József elvtárs, a gyu­lai telep dolgozója érdemelte ki. A »legjobb berakó« zászlót Kiss Ist­ván, a gyulai telep dolgozója nyer­te .el. Százötvenszázalékos teljesít­ményével a »legjobb behordó« zász­lót Bállá Mihály, az orosházi L számú telep dolgozója érdemel ta ki. Szeider József, a mezőberényi II. Bzamú telep gépésze géphiba, miatti állás nélkül megtakarított 30 százalék generátorszenet. Ezzel elnyerte a »legjobb gépkezelő« j zászlót. 'Uáíadt Kora hajnalban kelt az egész fantara család. A kis.Mátyás meg- rerdezto apjától: »Ugye, most ion­os dologidő van?« Nevetve véla- ®oít az apa: »Jól mondod fiam, ízért is keltünk ilyen korán.« Kis dóig még együtt maradt a család, najd az ember elindult ki a föld- b, a búza keresztek hoz, hogy meg­oszd je a hordást, asztagrakást. Tá­rolóban még visszaszólt: »Cipőt, idült veszünk a gyerekeknek az -újból«, meg persze magunknak Nőtt az osztag, Andó János, Ko­sit» András dolgozó parasztok ko­mijukkal segitottók a munka mi­előbbi elvégzését. így összefogva [özösen csinálják a hordást, mert lönnyebb igy. • Van tara Mátyás hétholdas dolgo- á paraszt, * csabai határban, a wentmiklósi részen lakik. 1945 15M papok birtokán volt. Wenok­hoim grófnál. Aratott tizankette- dón és múltak felette a szűkös esz­tendők. Sokszor megszidták, ő tűr­te némán (tűrnie kellett), de né­hány szó égette: »Embernek szü­lettem én is, most mégis mi va­gyok. Az urak kutyája díványon hál’, én meg vackon.« Szóval úgy élt, mint a többi urasági cselédek. Igaz, néha tüzelt az ember: »Meg­mondom az úrnak, nem igazság, hogy az én gyermekemnek soha nem vehetek cukrot — aztán ka­cagott hozzá, hogy cukrot mondott, mert ezzel gúnyolta keserves sor­sát, magát is. Nem kívánt akkor cukrot, örült volna, ha megvan a szűkös, mindennapi kenyér. Éveken át sok keserűség gyűlt össze. Van­tara Mátyás nem egyszer készült hogy megmondja a magáét az úr­nak, de aztán magában hordta a szavakat... Sűrűn villant a osend- őrseurony a grófi szérűn. S a Vantara Mátyások élték ezolgaéle­tüket. A temetőben pedig szaporod­jak a sírok. Temették a zselléreket, akiket megölt a robot, a nyomorú­ság. Az élők azt mondták az egy­szerű, fekete koporsókra mutatva, ők megszabadultak .,. »Programunk alapgondolata az volt, hogy a földbirtokokat vissza kell adni a régi tulajdonosoknak.« (Grősz vallomásából.) ....Vantara Mátvás és családja kint ült a cseréptetős tanyaház (a tanyát 1947-ben építette) torná­cán. »Az öreg estében a Grőez- bandáról, az óoeánon-túli gazdáik­ról, a múltról beszélgettek. — Aljas Grősz-ban da — igy az ember — gyerekeink életét akarták, a földet elvenni tőlem, meg azt, hogy ismét kisemmizett cseléd le­gyek. Hát nem engedjük! Az asszony féltő mozdulattal húz­ta magához a kis Zsuzsit, ő is azt mondta: »Nem engedjük, nem! Választ adunk . . .« Elnéztek az asz- tag felé. Nemsokára csépelnek. Az ember beszélt: »Ha a gép meg­kezdi a munkát, Andó szomszéd

Next

/
Thumbnails
Contents