Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-15 / 163. szám

lttf (AHM 15., vatrfrnap

5

\JU*o*&cmU Hifit

kRT ÉS PÁRTÉPlTÉS

☆

e agfitációs kollektívák mozgósítsanak a gabonafront győzelmére - erősítsék a Párt és a tömegek kapcsolatát

Út a tagjelöltség felé

A Párt kapuja megnyílik minden dolgozó előtt, aki tudása lég- javát adja az építőmunkában... Aki példát mutat a többi dolgosának: az üzemben teljesítménye emelésével, anyag takarékosságyal, « földeken az aratás, a hordás, a begyűjtés időben való elvégzésivel is.

Simon Kálmánná a békéscsabai gépállomáson dolgozik. A Párt, a nép most cséplőgép mellé küldte ellenőrnek. A fvdadaia:

a nép kenyerére vigyázni

A nagymegyeri dolgozó parasztok gabonáját csépelik majd és Simon Kálmánná minden szemre vigyázni akar. Mikor megtudta, hová lesz beoszt va a cséplőgép, kiment a nagymegyeriekhez. Megbeszélte velük. akiknek közel van a földjük egymáshoz, hordjanak összefogta egyenest a gépbe. Így nem töltenek külön időt asetagolással és a búza sem verődik ki, ahogy felteszik a kocsira, leveszik a kocsiról, osztagba rakják. Na, meg nem kell annyit huzatai és az sokat jelent az üzemanyagtakarékosságnul. Szabó Istvánék meg w fogadtálc. a szavát. És lesznek, akik Szabó Istvánt követik maid. Közben a beadásról is beszélgetett már a dolgozó parasztokkal. Elmondta nekik, fontos az ország építésében, hogy minél előbb teljesítsék a begyűjtést. Meg azt is hozzátette, hogy az anyagi előnyt is jelent.

Gyorsbeadási jutalmat, meg fejadagon felüli őrlést

Zsíros János meg is mondta neki: én leszek az első, aki innen, Nagy- megyerről beviszem a kötelező részt a búzából, de a felesleget sem

hurcolom fel a padlásra.

Szép feladat az új kenyérre vigyázni. Ha nem jól csépelnek, sole lesz a szemveszteség, sok ember kenyere '»elkeveredik« ott a szalmában, pelyvában, ocsuban.

Már a próbacsépiésnél is megnézte, ne/m maradt-e sok szem a szalmában, meg a pelyvában. Ha igen, azonnal szólt a gépésznek, szőkébbre kell venni a dobot. Ha meg úgy látta, sok lesz az ép szem az ocsuban, megint csak felhívta a gépész figyelmét: igazítani kell a »szolt érőn«. És így csinálja majd a rendes csépi esnél is. Mert igaz, hogy a minisztertanács határozata megengedi az 5 és fél százalék, szem veszteséget, de hát a határozat nem azt jelenti, hogy enny inek lenni is kell. Lehet is és kell is ezen csökkenteni, csak nagyobb figyelemmel kell dolgozni. Mert sole ám ez az 5 és fél százalék. Ha naponta csak 120 mázsát engednek la a G-os cséplőgépmél, (de úgy határoztak, ennél több lesz), akkor az 5.5 százalék szemveszteség már 6 mázsa 60 kiló lesz. De ha ezt két százalékkal csökkentik, az naponta már 1 mázsa 20 kilót jelent. Hat héten keresztül

a 2 százalékos szemveszteségcsökkentés

már 50 mázsa búzával többet ad az országnak. És ezt a két szál Balekot el lehet érni pontosabb, jobb munkával, nagyobb figyelemmel.

Elhatározta Simonná, hogy vigyáz majd az üszögös" búzánál is. Ha esetleg ilyen búzát hoznak csépelni, azonnal szól az ellenőrnek, no engedjék át a toklászolón, csak a Mzoltéron«. Alert, ha a toklászolón is átengedik az üszögös búzát, ott kiverődik az üszög és utána jóné- hány mázsa búzát megfertőz.

Elhatározta, mindezt elmondja majd a cséplőgép munkásainak w ebédidőben, vagy az esti pihenőnél._ De nemcsak elmondja, ő maga jé példával jár majd elől. Simonná helyes úton jár, — a tag jelöltség kiérdemléséért. — deák —

A téglagyárak közöld párosverseny értékelése

Ab agitáció tömegekkel Jó n^jy beszélgetés. Nyilván - Jó, hogy ennek milyenségétől gg, hogyan tudjuk mozgósítani a kgozók ezé ke tömegeit a fel- átok végrehajtására. Nem kétsó- a, hogy minden eddigi eredmé- rtmkben, fejlődésünkben benne n agitáoiiós munkánk fejlődése

De emellett azonban agitációs unkánknak van több komoly hiá- rostéga la, amelyekre a pártkon- assztus, Rákosi élvtárs is fölhívta figyelmet. RáJcosi edvtárs kon- •sss&usi beszámolójában rámuta- tt arra, hogy az agitációs és pro- iganda munkánk fő hibája az élélet és a gyakorlat gyenge össze- ipcsolása. Továbbá: az agitáció leszor frázisszerű és túl általános. z szó szerint így vonatkozik a ékes megyében folyó agitációs unkára is, amellett, hogy a kon- aesezus óta eltelt idő alatt jelen- lsen javult felvilágosító munkánk.

Vau még azámos hiba lék és megyében az agitáció cületén: több helyen — pl. Déva- ínyáu — szinte puszta szervezés- «1 akarják helyettesíteni a dol- ooók meggyőzését. Erre mutat az , hogy Dévaványa dolgozó palástjai ezideig még 10 százalékra *n teljesítették tojásbeadáei kö- ilezettségüket. Révai élvtárs mondotta: »Agitátoraink... kevéssé, nem léggé ismerik a Párt és kormány íározatait... ezért sokszor nem annak a dolgozók kérdéseire, vagy etelyeire helyesen válaszolni. Sok- sor valamiféle különleges, kiagyalt i elrontott nyelven beszélünk a éppel.« Még mindig több példát «kürti erre megyénkben. ‘Például ancsó Pál 7 holdas csabacsüdi .olgozó perasztot ie felkeresték népnevelők. A beszéd során meg- Lapították, bogy minden dolgozó araszt tudja teljesíteni beadási Atelezettségét, sőt még feleslege i marad. De 'persze, nem bizonyí- ották be "Jenesé Pálnak, hogy vsában így yan ez, és ezért a dol- ozó parasztban kételyek maradtak, után Jánosé Pál egy másik nép- evelőtől érdeklődött, az helyesen árt el és a következőket tettel vio zárni tették, hogy Jancsó Pálak a 3 holdnyi búzaföldjéről 36 aézsa termése lesz. Ebből a be- dás 6 mázsa 80 kilót, a fejadag mázsa 80 kilót, a gép rész négy sázsát, a vetőmag pedig 3 mázsa 0 kilót tesz ki. így megtudták, rogy a beadás, e fejadag, vetőmag, [éprész összesen 22 »mázsa 90 kiló, — ah át, Jancsó Pálnak mindezek «tán 13 mázsa 10 kiló búzafeles- ése murád. Miután a csabacsüdi in. izé paraszt mindezeket megmer ta, kijelentette: »Egyenesen a ■éptől viszem a begyüjtőkelyre psmosak a beadási kötelezettségem,

hanem még a felesleget is.« Ez is mutatja, hogy a tartalmas, konkrét agitáció nem marad eredmény nélkül.

Több pártszervezet lebecsüli a felvilágosító munkát, például Eleken sem tartottak többízben nép- nevelőértekezletet s helytelenül arra hivatkoztak, hogy dologidő van. Pedig a népnevelőé i'tekezletek egyenesen a »dolgok« jó elvégzését segítik elő. Hiányosság még az is, hogy több helyen toenr. gondoskodnak az élenjáró pártonkívüli dolgozók népnevei őtn unkába való beállításáról: Például Ács Jánosné, a sarkad—feketeéri »Lenin« tsz egyik élenjáró pártonkívüli dolgozója, amikor a felsőbb pártszerv részéről beszélgettek vele s meg- éideklődték tőle, hogy, végez-e népnevelőmunkát, kijelentette: »Hát én, mint* pártonkívüli dolgozó, lehetnék agitátort Nekem tezí nem mondta eddig senki. ^Kitüntetésnek venném, ha engem is beosztanának népnevelő nek.«

A többi között hiányossága az is a megyében folyó agtÜá- ciónak, hogy nem eléggé mutatja meg, mi a célja az amerikai gyilkosoknak, falubeli ügynökeiknek, mit akartak a fűrész-banda tagjai. Pedig helyileg mindenütt helyesen meg lehet mutatni, hogy mit akarnak elvenni a néptől, — a nép ellenségei.

Az agitációs munka fejlődésünket lassító hiányosságai megszüntetését segítik az agitációs kollektívák, amelyek napjainkban jöttek és jönnek létre Békés megye városaiban és falvaiban. Dj módon tömörítik ezek a .kollektívák a népnevelőket, hogy feladataikat minél jlohban el tudják végezni. A Szovjetunióban agitációs kollektívák végzik a nevelőmunkát, a dolgozók mozgósítását, a koinmunizinet építő hatalmas sztálini tervek túlteljesítésére. S most, amikor Békés megyében is mindenütt létrejönnek az agitációs 'kollektívák, akkor ismét felbecsülhetetlen értékű szovjet tapasztattatok segítik alkotó munkánkat, mint már eddigi any- nyiszor.

Az agitációs kollektívák ifelépí- tése is azt a célt szolgálja, hogy megjavuljon az agitáció tartalma. A népneveiőmur^a eoronlóvő tennivalóit a Párt útmutatásával a megyei agitációs kollektíva bizottság dolgozza ki a békéemogyed viszonyoknak megfelelően. A tennivalókról aztán tájékoztatják a járási imitációs kollektíva bizottságokat, akik tovább adják a népnevelőmunka tennivalóit a községi kollektíva bizottságoknak. A városokban, falvakban agitációs kollektíva- csoportok alakulnak, amelyek közvetlen feladataikat a kollektíva bizottságoktól kapják.

Hogyan néznek ki az agitáció? kollektíva-csoportok, hogyan végzik munkájukat? A csoportok 5—7 tagból állanak és egy állandó területen végzik a felvilágosító munkát. Eddigi agitációnknak egyik komoly fogyatékossága volt, hogy egy-egy népnevelőnek sok dolgozó emberrel kellett beszélni és azért jóformán futó vendégek voltak, másrészt nem ismerték eléggé a népnevelők az egyes dolgozó emberek problémáit. Az agitációs kollektíva-csoportok állandóan egy területen végeznék munkát és a szó legteljesebb értelmében barátjukká, állandó segítőjükké válhatnak — és azzá is kell válniok — a pártonkívüli dolgozóknak.

Az agitációs kollektívák

könnyen és gyorsan meg tudják beszélni a feladatokat, az agitáció hibáit, de ezen túlmenően a hetente tartott népnevelőértekezletek elevenebbek, élettel telibb lesznek, több jó érvet át tudnak egymásnak adni az agitátorok. Orosházán már például dolgoznak az agitációs kollektíva bizottságok s a cséplőgépeknél is folytatják a felvilágosítást. A cséplőgépekhez, illetve a dolgozó parasztokhoz »agitációs jázv őrök« látogatnak el.

Az agitációs kollektívákat azonban nem elég csak létrehozni, hanem a pártbizottságoknak, párt- szervezetek vezetőinek állandóan arra kell törekedniük, hogy fejlesszék a kollektívák munkáját, bevonjanak a kollektívába minél több élenjáró pártonkívüli dolgozót. Már most ügyelni kell arra, hogy a kollektívában ott legyenek a munkában becsülettel helytálló pártrm- kívüliek. Az agitációs kollektívák legközvetlenebb feladata az, hogy meggyőző érvvel, személyes példamutatással mozgósítsák a dolgozó parasztokat a szemveszteség nélküli betakarításra, a gabona géptől való beadására, megmagyarázva ennek jelentőségét az egyén és családja jövője, az ország és a bélié védelme szempontjából. A kollektívák leplezzék le a kulákokat, akik most a gabona sikeres betakarítása ellen mindent megtesznek!. A kollektívák állandó feladnia az is, hogy minél több pártonkívüli dolgozót segítsenek él a tagjélölt- ség lciépdemléséhez.

Az imitációé kollektívákban nagy erő van. A kollektívák tagjai használjak ki ezt az erőt az agitáció hibáinak megszüntetésére, arra, hogy jól mozgósítsák a dolgozókat a szocializmust építő, békét védő tervek végrehajtására, hogy erősödjék a Párt és a tömegek közötti kapcsolat. (m. sí)

A- békéscsabai Téglagyár párosversenyben áll a szolnoki Téglagyárral. A párosverseny június havi kiértékelés© a napokban történt meg, amely igen szép eredményekről számol be.

A párosversenyben a szolnokiak kerültek az első helyre, de a csabai téglagyár dolgozói is közvetlen a nyomukban haladnak. A szolnokiak nyersgyártási tervüket 104.6, égetési tervüket 115 százalékra teljesítették. A csabai Téglagyár nyersgyártási tervét 96.6 százalékban, égetési tervét 98.5 százalékban teljesítette. A csabai téglagyár dolkocsijával azonnal viszem be a búzát a szövetkezetbe.« Aztán számítást tett: 32 mázsa búzája terem, ebből a beadás, a fejadag, a géprész, vetőmag összesen 26 ma zsa 50 kilót tesz ki — marad felesleg 5.5 mázsa. A felesleget is beviszem — újból, így az ember — magunknak is jót teszünk ezzel, ez a válaszunk Grőszéknek... Ültek ott a tornácon tovább és tervez^ gettek. Egy és fél holdon lesz másodvetés, »megkétszerezzük« a földet. Rákosi Mátyás tanácsát meg kell fogadni.

A Vantara családnak a múltban minden a halált lehelte, most minden az életet leheli. Nem messze tőlük gazdagodik a termelőcsoport. Az öreg Vantara gondolkozik még a tszcs ügyön. Nem ellensége ő sem magénak, igy hát csak jól dönt... Nyugovóra készült a Vau- tara család. Az asszony megint Grőszékről beszélt, majd ezt mondta: »Aki kezet emel szép életünkre, meg akarja zavarni gyermekeink álmát, — az meglakol...«

(m. s.)

gozoinak javitani kell a minősé-’ gon is. Az elmúlt hónapban I. osztályú áruhoz viszonyítva 11.4 százalékban II. osztályú és 3.1 százalékban III. osztályú árut gyártottak. Fokozottabban kell harcolniuk a selejt ellen is, hogy • 4.2 százalékos selejtet a minimumra tudják csökkenteni.

*

Ugyancsak a napokban történt meg a Békósmegyei Téglagyári Egyesülés és a Csongrádmegyei Egyesülés között folyó páros verseny kiértékelése is.

A verseny győztese június hónapban az orosházi Téglagyár) II. számú telepe lett, ahol a dolgozók a nyersgyártási tervet 184 százalékra, égetési tervet 142 százalékra teljesítették. A versenyben elért szép eredményért a téglagyár dolgozói elnyerték a »legjobb téglagyár« vándorzászlót.

Második helyen a mező herényi

I. számú telep áll, harmadik a gyulai telep. Utolsó az orosházi L számú telep.

Az egyesülés vándorzászlót adott ki a versenyben legjobb eredményt elérő dolgozóknak. A kiértékelések szerint a »legjobb kihordó«1 zászlót Gazsó József elvtárs, a gyulai telep dolgozója érdemelte ki. A »legjobb berakó« zászlót Kiss István, a gyulai telep dolgozója nyerte .el. Százötvenszázalékos teljesítményével a »legjobb behordó« zászlót Bállá Mihály, az orosházi L számú telep dolgozója érdemel ta ki. Szeider József, a mezőberényi

II. Bzamú telep gépésze géphiba, miatti állás nélkül megtakarított 30 százalék generátorszenet. Ezzel elnyerte a »legjobb gépkezelő«

j zászlót.

'Uáíadt

Kora hajnalban kelt az egész fantara család. A kis.Mátyás meg- rerdezto apjától: »Ugye, most ionos dologidő van?« Nevetve véla- ®oít az apa: »Jól mondod fiam, ízért is keltünk ilyen korán.« Kis dóig még együtt maradt a család, najd az ember elindult ki a föld- b, a búza keresztek hoz, hogy megoszd je a hordást, asztagrakást. Tárolóban még visszaszólt: »Cipőt, idült veszünk a gyerekeknek az -újból«, meg persze magunknak

Nőtt az osztag, Andó János, Kosit» András dolgozó parasztok komijukkal segitottók a munka mielőbbi elvégzését. így összefogva [özösen csinálják a hordást, mert lönnyebb igy.

•

Van tara Mátyás hétholdas dolgo- á paraszt, * csabai határban, a wentmiklósi részen lakik. 1945 15M papok birtokán volt. Wenokhoim grófnál. Aratott tizankette- dón és múltak felette a szűkös esztendők. Sokszor megszidták, ő tűrte némán (tűrnie kellett), de néhány szó égette: »Embernek születtem én is, most mégis mi vagyok. Az urak kutyája díványon hál’, én meg vackon.« Szóval úgy élt, mint a többi urasági cselédek. Igaz, néha tüzelt az ember: »Megmondom az úrnak, nem igazság, hogy az én gyermekemnek soha nem vehetek cukrot — aztán kacagott hozzá, hogy cukrot mondott, mert ezzel gúnyolta keserves sorsát, magát is. Nem kívánt akkor cukrot, örült volna, ha megvan a szűkös, mindennapi kenyér. Éveken át sok keserűség gyűlt össze. Vantara Mátyás nem egyszer készült hogy megmondja a magáét az úrnak, de aztán magában hordta a szavakat... Sűrűn villant a osend- őrseurony a grófi szérűn. S a Vantara Mátyások élték ezolgaéletüket. A temetőben pedig szaporodjak a sírok. Temették a zselléreket, akiket megölt a robot, a nyomorúság. Az élők azt mondták az egyszerű, fekete koporsókra mutatva, ők megszabadultak .,.

»Programunk alapgondolata az volt, hogy a földbirtokokat vissza kell adni a régi tulajdonosoknak.« (Grősz vallomásából.)

....Vantara Mátvás és családja kint ült a cseréptetős tanyaház (a tanyát 1947-ben építette) tornácán. »Az öreg estében a Grőez- bandáról, az óoeánon-túli gazdáikról, a múltról beszélgettek.

— Aljas Grősz-ban da — igy az ember — gyerekeink életét akarták, a földet elvenni tőlem, meg azt, hogy ismét kisemmizett cseléd legyek. Hát nem engedjük!

Az asszony féltő mozdulattal húzta magához a kis Zsuzsit, ő is azt mondta: »Nem engedjük, nem! Választ adunk . . .« Elnéztek az asz- tag felé. Nemsokára csépelnek. Az ember beszélt: »Ha a gép megkezdi a munkát, Andó szomszéd