Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-14 / 162. szám
1951 július 14, ezoinbal {/ikoisaiúk tiépc Ax endrődi társadalmi bizottság megjavítja munkáját a begyűjtés biztosításáért A gyulai téglagyár dolgozói indítsanak harcot a munkafegyelem megszilárdításáért, a minőség megjavításáért ‘Enikődön is az utolsó kasza- fagásokat csinálják a község dolgozó parasztjai. Számtalan helyen finár osztagokat raknak, asztalok emelkednek az ég felé. 3 Most új feladatok állnak nemcsak fe dolgozók, hanem a vezetők előtt is, a behordás, cséplés, termény- begyűjtés munkája. Az endrődi társadalmi bizottság összeült a héten s megtárgyalta az aratás idején végzett munkákat. Megtárgyalták, hogy mit végeztek jól, mit kellett és mit lehetett volna jobban végezni. A legutóbbi értekezleten megállapították i munkájukat nagyban hátráltatta az, hogy a társadalmi bizottság nem minden tagja vette komolyan rábízott munkát. Voltak egy néhányon, akik a megalakulás óta még egyszer sem jelentek meg az üléseken. Ezek a tagok nem vették ki kellően részüket a munkából. A társadalmi bizottság munkája azonban nem ért véget az aratás befejezésével. A hordási és a csép- lési munkáknál még tovább nőnek az előttük álló feladatok A cséplésre már fel is készült az endrődi társadalmi bizottság. Van, aki a terménybegyüjtő helyeken végzi tovább a munkát, itt elbeszélget a dolgozó parasztokkal: meg aztán figyelemmel . kiséri, hogyan végzik a nevelő munkát a raktárban dolgozó népnevelők. A társadalmi bizottság tagjai naponkint lelátogatnak minden cséplőgépet: itt Bzintén a népnevelőkkel foglalkoznak a legtöbbet. így tehát a cséplőgépeknél dolgozó népnevelők naponként kapnak támogatást, hogyan, miként végezzék munkájukat. Naponta értékelik ezek szerint melyik gépnél, hogyan végzik á “meggyőzés munkáját, »a géptől a gyűjtőhelyre« jelszó agi- tációját. Sok a feladat — így mondja ezt Magyar elvtárs, a tanácselnök. — Mindezek mellett gondot kell for- iítani a cséplőgépeknél dolgozó népnevelőknek arra, hogy ismertessék a tarlóhán tás és a másodnövények vetésének jelentőségét is. Sőt a tojás- és a baromfibeadás teljesítésére is gondot kell fordítaniok. Az endrődi társadalmi bizottság elég jól felismerte mi a feladata, mit kell tennie. A oséplósi idő az, amikor a legközvetlenebb kapcsolatot tudják tartani a falu dolgozó és rámutat a bizottság munkájának fontosságára és azt is elmondja, milyen káros az, ha valaki elmarad az ülésről. Németh János, a földművesszövetkezet egyik vezető tagja is elhanyagolta, az üléseken parasztságával. Azokat a bizottsági tagokat pedig, akik elhanyagolták az értekezleteken való megjelenést, személyesen felkeresi •gy.egy aktív tag való részvételt: őt már Vaszkó Mihály fel is kereste és Németh ígéretet tett, hogy ezentúl mindig résztvesz a megbeszéléseken és tő- letelhetően előresegíti a terménybegyűjtést, hogy ezt is sikerrel végezzék el Endrődön. Felemelt ötéves tervünk megnövekedett feladatok elé állítja téglagyáraink dolgozóit is. Sokmillió tégla kell ahhoz, hogy a tervbevett 200 ezer új lakást, 341 gyárat, kultúrházakat, iskolákat fel tudjuk építeni. Ezért kell téglagyá- ainknak az eddiginél még jobb munkát végezni, többet és jobb minőségű árut gyártani. H nyári idénylervns! mulalkozó lemaradást csak a hibák kijavításával hozhatják he megyénk gépállomásai Jövőévi jó termésünk biztosítá- ;4nak, állatállományunk növelésének egyik fontos feltétele a tarlóhántás időben való elvégzése, illetve a másodvetések biztosítása. Minisztertanácsunk aratás és eséplésről szóló határozata kimondja: aratás, hordás után azonnal el kell végezni a tarlóhántást, lehetőleg gépierővel. Ebben a munkában komoly feladat hárul a gépállomásokra. Megyénk 28 gépállomásának 52.048 kát. holdon kell elvégeznie augusztus 20-ig a tarló-, hántást. Ebből a mai napig mindössze 5216 kát. holdon végezték el a tarlóhántást, — a learatott terület 10 százalékán. A füzasgyarmati gépállomás dolgozóinak 2673 kát.. hold tarlóhántás van előirányozva, ebből eddig mindössze 27 holdon végezték el a munkát. Nem sokkal jobb a helyzet Kaszaperen sem. Itt a 2073 holdból 100 holdat szántottak fel eddig. Komoly hiányosságok vannak a kondorosi gépállomáson is, mely tavaly ősszel a megyében az első, az országban második helyre került. Itt is elhanyagolták az aratás,jpel^t ,a ennék tudható bö, hogy ’te előirány zatn ak 6 százalékát teljesítették csak. A csorvási gépállomáson, mely az elmúlt évben szintén az elsők közé tartozott, hasonlóan nagy a lemaradás; 54 holdon végezték el eddig a tarlóhántást. Még a legjobb eredményt elérő mezőberényi gépállomáson sem halad kellő ütemben a munka. A 4066 kát. holdból itt is csak 946 holdat szántottak fel eddig, bár a járás területén a kalászosoknak S0 százalékát learatták már. Gépállomásaink munkájában megmutatkozó lemaradás oka elsősorban a rossz munkaszervezés. A gépállomások vezetői nem értették meg milyen fontos a tarlóhántás, illetve tarlószántás elvégzése. Nem szervezték meg az éjjeli műszakot. A traktorok az aratás ideje alatt csak a legritkább esetben végeztek éjszaka tarlóhántást. Sőt előfordult az is, hogy például Kő- rösladányban délelőtt 10 órakor még bent voltak a traktorok a gépállomáson. Ez azt bizonyítja, hogy nemcsak az éjjeli műszakot nem szervezték meg, hanem nem egyszer napközben sem használták ki a gépeket. Ezekért a hiányosságokért a gépállomások vezetői mellett felelősség, terheli a gépállomás pártszervezeteit ifi, mert niem hívták fel a gépállo-i másvezetők figyelmét a lemaradások okára. De felelős a lemaradásért az ÄMG megyeközpont is, mely nem figyelt íei a hibákra, nem el- lenöri^tgjpijlpso a gépállomások munkáját. A gépállomások vezetőségeinek a pártszervezetek segítségével minél hamarabb fel kell számolni a meg lévő hiányosságokat. Tudatosítani kell a gépállomások dolgozói között a tarlóhántás fontosságát. Az aratás befejezése után. minden gépet be kell állítani a tarlóhántásra azoknáf a cséplőgépeknél, ahol csak ©gy műszakban dolgoznak, szintén meg kell szervezni az éjszakai szántást. Csak a hibák kijavításával hozhatják be megyénk gépállomásai a lemaradásukat. Ilyen terménybeadási ünnep még nem voll Orosházán a városi pártbizottság titkára a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok harcáról beszélt, arról, hogy a beadott gabonával a béke ügyét szolgálják. Az egybegyültek Sztálin és Rákosi elvtársakat, a Pártot ünnepük a szabad aratásért, a bő termésért. A maguk egyszerű szavával különböző módon, de egyet ígérnek a termelőszövetkezetek küldöttei és a gabonát beszállító dolgozó parasztok : Ünneplő tömeg állt Orosházán, a Táncsics Mihály-utcában felállított diadalkapu előtt csütörtökön. Vidám jzene szólt. Az utcába zsákokkal megrakott kocsik hosszú sora fordult be. Valamennyi fel virágozva, feldíszítve, elől a »Vörös Csillag« tszcs kocsija, mögötte a »Dózsa«, az »Uj Élet« és a »Táncsics« t&zcs-k kocsijai. Alig érnek oda, felcsendül az úttörők dala; majd egy úttörő az új búzáról szóló verset szavalta el. Vági József elvtárs, Augusztus 55-ig túlteljesítjük beadási kötelezettségünket, námat is közvetlen a gép farától szállítom be — mondta —, s a búzakoszorút, melyben Rákosi elvtárs arcképét helyezték el, átnyújtotta a városi tanács elnökének, Sinkó Sándor elvtársnak. Táncraperdültek, aztán adták át a gabonát Az arcokon meghatódottság és szeretet csillogott. Az úttörők nevében szivem teljes melegével köhogy minél több fehér kenyér kerüljön a munkások asztalára. — A békéért, az ötéves terv sikeréért teszem — mondja Madarász György 13 holdas középpa- raszt. Pártunk és a munkásosztály iránt érzett szeretetünk jeléül adom át — szólt Tóth István és Sztálin elvtárs arcképét búzakalásszal keretezve, átnyújtotta Vagi elvtárs, párttitkámak, A többi felesleg gaboszöntöm a békearatás harcosait — hangzik Pintér Sára csengő haj ja. — ígérem, hogy mi úttörők is kivesszük részünket a drága gabonaszemek betakarítási munkálataiból. Még Vági József elvtárs mondott néhány szót, aztán a zenekar pattogó indulójára a földmű vesszövetkezet raktára felé indultak a kocsik. Az egybegyült tömeg haroos mozgalmi dalokkal kisérte őket. Az udvarra érve a zenekar ropogós csárdásra zenditett. A kocsikról egymásután ugráltak le és perdültek táncra öregek és fiatalok A rövid tánc után az első zsákok Vági József párttitkár eévtárs, Sínké Sándor tanácselnök, Mikó elvtárs, Bors elvtárs és az ott lévő többi vezetők vállára kerültek. Aztán Juhász Mihály középparaszt 8 mázsa 19 kiló, Madarász György 6 mázsa, Deák Pál 228 Viló búzáját rakják le a kocsiról. Rajki T. István többet hozott az előirányzatnál, Horváth Lajos 13 holdas középparaszt megígérte, hogy az első beadását még újabb és újabb követi. Ezzel a fogadalommal tértek haza valamennyien. A gyulai Téglagyár dolgozói aj ismerik feladataikat, tudják azt is, hogy öntudatos, áldozatos munká-f val teljesíteni lehet tervüket. Ed»-* digi munkájuk gyümölcse az, hogy); 9764 téglával többet termeltek.) mint a tervben a második negyed-4 év végéig előirt mennyiség. Szép eredmény ez, de a ^mennyiségi tervteljesítés egymagában nem elegendő Sok építkezésnél éppen az hátráltatja a határidőié való teljesítést,1 hogy selejtes téglát kapnak. Ezért téglagyárainknál elsőrendű fontos-' ságú a minőség megjavítása. A gyulai Téglagyárban ezen a téren — bár vannak eredmények; — még sok a tennivaló. Az elmúlt hónapban például 98 ezer II. osztályú és 213 ezer III. osztályú téglát gyártottak. Ezzel szemben I. osztályút 174 ezret. Ennek egyik oka a sok esőzés volt* Ugyanis, a téglagyár csak szabad-* szárítókkal rendelkezik. A szabad-* száritóban elhelyezett téglákat az eső megveri és ez rontja a minő-* séget. A téglagyár az elmúlt hó- napban csupán ilyen esőverte téglákat szárított. A gyár vezetőség« már ígéretet kapott a csabai Ma-* gasépitéstől száritószinek épilé- sere. De nemcsak itt van a hiba Sok a deformálódott tégla is, ami részben második osztályozást kap. Maguk a dolgozók is sokat töprengenek azon, hogyan lehet ezt megjavítani.. A műszakiak segítségével akarják megvalósítani azt,; hogy mivel puha az anyag — .salakkal, vagy szénporral keverik,; ezzel keményedik az anyag és így: megakadályozzák a deformálódási.’ Második osztályozást kap az a tégla is, amelyik nem ég ki eléggé.; Ilyen is előfordul- a gyárban. Ezen dobni a régi, megszokott, elavult) égetési módszert. Necsak részben, hanem teljes egészében alkalmazzák Duvanov elvtárs, szovjet sztahanovista gyorségetési módszerét, így nem fordulhat elő az, hogy; sok tégla külseje megég, ugyanakkor belül még nyers is és emiatt sok a H. osztályú áru. A téglagyár dolgozói szívügyüknek érzik a minőségi építőanyag gyártását. Ezért indítottak Ikarcot a minőségi munkáért. De lm :* könnyű segíteni, csak félre kelt | minőségi munkáról beszélünk, beszélni kell a munkafegyelemről is, mert ez a kettő szorosan összetartozik. Amelyik dolgozó fegyelmezetlen, az természetesen nem tud minőségi munkát végezni. Például Vengeter Etelka rendszeresen késik 15 percet. Tizenöt perc alatt neki 108 darab téglát kellene elszáH h tánía a préstől. Ilyenkor torlódás van a présnél. Kapkodva rakják a téglákat a szállítókocsikra, nem vizsgálják inog-: vizes-e a tégla, vagy repedt-e, vagy seen. Ilyen esetben lesz az égetésnél selejt a téglából. Ha ilyen kapkodással akarják a késést behozni, előfordulhat az, hogy a 108 téglából például 50 darab vizesen, vagy repedten kerül a szárítóba, majd a kemencébe. Ez az égetésnél selejt lesz s 138 forint kárt jelent népgazdaságunk számára. De ez csak egyik oldala a dolognak. Ha egy szállító elkésik, torlódik miatt a présgép is leáll és ha csak e-iy JJöl'Mg áll, 80—00 darab tég. ■kivin* rast- kevesebbet gyärCöiak, A téglagyár dolgozói, ha jó munkát akarnak végezni, nem szabad megtűrniök a fegyelmezetlenséget sem. A minőségi munkáért folytatott harccal párhuzamosan ez ellen is barcolniok kell. Csak így tudják elérni céljukat, azt, hogy jó minőségű I. osztályú téglát gyártsanak. (p. 6.) A verseny nyilvánosságának megteremtése is fontos feladat | A csabai Ruhagyárban | a ^ eal> me”inyit ******* Nem * 7 1 SP.lLUt / L— tű n an/ln sí m i /.• né*}* fi-y. t>nno: Lom. senyúllások kiértékelése példamutató. Külön versenykiértékelő brigád dolgozik és értékelik a 'dolgozók teljesítményét. A helyes és jó tervfelbontás következtében a gyúr minden munkása tudja, miből, mennyit keld teljesítenie és valamennyien közvetlenül ellenőrizhetik a kiértékeléseket. A tíznapon- Jcénti értékelés mellett egy-egy te - lem három-négynapi munkáját is értékelik. Minden teremben külön versey/ytábla van, amelyeken a legfrissebb kiértékelés, üzemrészek és az üzem átlaga is fel van tüntetve. A hangszórók naponta ismertetik, dallal köszöntik az üzem legjobb munkásait, brigádjait. ötletes megoldás még az is a versenynyilvánosság megteremtésében, hogy egy nagy táblán az üzemrészek, termek teljesítése úgy van feltüntetve, hogy amilyen magas a teljesítmény százalék, olyan magasra húznak egy »figurát«, amely Trumant, Titot, külákokat és más ellenséget ábrázol. A Ruhagyár kiértékelő brigádja és versenybizottsága tudja hogy a verseny felt lendítése érdekében újabb ötletekkel kell jobbátenni a verseny nyilvánosságát. a kiértékelés a Békési Téglagyárban, ahol a dolgozók nagy-része nincs tisztában azDe nem így megy is csoda, amikor az egyetlen versenytábla csak az üzemivészék teljesítményét hirdeti, amikor az üzemi híradó egy hónapban alig egy- szer-hétszer mondja be a gyár legjobb munkásainak nevét, eredményét. A gyár vezetőség már nem egyszer ígéretet tett arra, hogy a verseny eredményeit széles körben ismertetik a dolgozókkal, de mindez eddig még nem történt meg. A gyárban a maglévő versenytáblát, faliújságot sem használják ki rendesen akkor, ainilwr a verseny eredményei helyett a faliújság azt/hirdeti, hogy a Csabán tartózkodó nyári cirkuszra hol lehet jegyet váltani. A Békési Téglagyár vezetősége példát vehet a békéscsabai Ruhagyártól. Látogassanak el ebbe az üzembe és az ott szerzett tapasztalatok alapján minél hamarabb teremtsék meg a verseny nyilván nosságát. Elméleti színvonalunk emelésé)! segíti elő az mmwmmm
