Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-13 / 161. szám

2 1951 július 13., péntek \ZiUaisawk Vltyit­gozó paraszt részesül. A száz leg­jobban teljesítő két hetet tölthet üdülőhelyen ée négyszáz-négyszáz forintos takarékbetétkönyvet kap. A soron következő négyszáz dol­gozó paraszt részére négyszáz­négyszáz forintos takarékkönyvet, a további négyszáz dolgozó paraszt részére háromszáz-háromszáz forin­tos, hatszáz dolgozó paraszt részére kétszáz-kétszáz forintos és ezeröt­száz dolgozó paraszt részére száz­ötven-százötven forintos takarék­betétkönyvet osztanak ki. A me­gyei tanácsok százezer forintos ke­retbon i utalómban részesítik azo­kat a jól teljesítő dolgozó parasz­tokat, akik az országos jutalomban nem részesültek. Száz-kettőszáz fo­unt értékű takarékbetétkönyvet osztanak ki az ilyen dolgozó pa­rasztok között. Az ország első tíz járásában a járás jutalmának tíz százalékát azoknak a jól teljesítő dolgozó pa­rasztoknak a jutalmazására fordít­ják, akii: sem országos, sem me­gyei jutalomban nem részesültek. Ezek nyolcvan-száz forint ér­tél; ű takarékbetét-könyvet kapnak. Az első száz községben a községi jutalom tíz százalékából a helyi tanácsok ötven-nyolcvan forint ér­tékű takarékbetétkönyvvel jutal­mazzák azokat a jól teljesítő dol­gozó parasztokat, akik Sem az or­szágos, sem a megyei, sem a járáá j utalómból nem részesültek. A kenyérgabona és takarmány- gabona kötelezettségüket kétszáz százalékon felül teljesítő dd^ozó- I kát díszoklevéllel tüntetik ki. Termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok jutalmazása A legjobban teljesítő hatszáa termelőszövetkezet és III. típusú rrrme?,-szövetkezeti Cßoport között batszázharmincháromezer forint ju­talmat osztanak szét. Kiemelkedő jutalomban részesül a lógj óbban teljesítő öt termelőszövetkezet (tszcs) az első tízezer, a második nyolcszor, a harmadik ötezer, a ne-» gyedik négyezer, az ötödik bárom- izei forint értékű jutalomtárgyat kap. A soronkövetkező tíz termelő­szövetkezet, illetve tszcs kétezer- kótezdr, a további ötven ezerötszáz- ozelrötszáz, a sorrendben utánuk következő száz eaerkétszáz-ezerkét- száz, kétszáz ezer-ezer, kettőszáz- harmincöt pedig nyoleszáz-nyolc- száz forint értékű jutalomtárgyat kap. Az I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportok tagjait az egyéni dolgozó parasztok jutalma­zásába vonják be. Felvásárló földművesszövetkezetek jutalmazása A legjobban teljesítő kétszáz földművesszövetkezet között két- százlrormincöiozer forint jutalmat osztanak szét. Kiemelkedő jutalom­ban részesítik a legjobban teljesítő három felvásárló földművesszövet- feezetet. A győztest hatezer, a má­rnáikat négyezer, a harmadikat há­romezer forint értékű jutalomban részesítik. A soronkövetkező ötven földművesszövetkezet. ezerötszáz- ezerötszáz, az ezt követő száznegy­venhét földművesszövetkezet ezer­ezer forint értékű jutalomtárgyat kap. A jutalom 25 százalékát a' földművesszövetkezeti felvásárlók és adminisztrátorok jutalmazására kell fordítani. Jelentés a fegyverszüneti tárgyalások első napjáról Peking. (TASZSZ) Az l’j ..aia hírügynökség különludósitójának a koreai néphadsereg főhadiszál­lásától és a kínai népi önkénte­sek parancsnokságától szerzett ér­tesülései szerint a fegyverszüneti tárgyalásokat folytató megbízot­tak első ülése július 10-én kezdő­dött Keszonban, helyi időszámí­tás szerint reggel «10 órakor. Nam ír vezérezredes megvilá­gította a kínai és a koreai nép elvi álláspontját és ezt mondotta: — A mi \C Ínyünk szerint ahhoz, hogy a koreai háborúnak véget vethessünk, meg kell ol­dani olyan fontos problémákat, mint a «tüzet szüntess» és mind­két fél csapatainak visszavonása a 38. szélességi fokról, amely alapi­velő feltétele a koreai hadműve­letek megszüntetésének és a kül­földi csapatok kivonásának, an­nak biztosítására, hogy a hábo­rú ne lángoljon fel ismét Koreá­ban. Ezért a koreai néphadsereg nevében a következő javaslatokat terjesztem elő: 1. Kölcsönös megegyezés alap­ján mindkét fél egyidejűleg pa­rancsot ad mindenféle ellensé­ges hadművelet megszüntetésére, mindkét fél hadsereg megszünteti a bombázást, blokádot és a fel­derítő tevékenységet a másik fél­lel szemben, mindegyik fél flot­tája megszünteti a bombázást és felderítő tevékenységet a másik féllel szemben. Világos, hogy a két fél közti tűzszünet nemcsak csökkenti az emberveszteséget és az anyagi károkat, hanem egy­úttal első lépés lehet a koreai há­ború tüzének kioltása felé. 2. A 38. szélességi fokot kato­nai demarkációs vonulnak kell nyilvánítani, amelytől mindkét fél egyidejűleg tíz kilométerre vonja vissza fegyveres erőit. Ezt megál­lapított határidőn belül kell vég­rehajtani. A mindkét fél állal ki­ürített övezetek demilitarizált öve­zeteknek nyilvúnílandók, amelyek­ben egyik fél sem rendelkezhet fegyveres erőkkel és nem folytat­hat semmiféle hadműveletet. A fenti övezetek polgári közigazga­tását vissza keli állítani olyan for­mában, amilyen fonná;,,... az 1959 június 25-én működött, ugyanokkor pedig haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdeni a ha­difoglyok kicseréléséről, hogy a különféle országok hadifoglyai gyorsan hazatérhessenek és visz- szatérhessensk családjukhoz. 3. Valamennyi külföldi csapa­tot a Iegrövidchb időn belül ki kell vonni. A külföldi csapatok kivonásával a koreai háború meg­szüntetése és a koreai kérdés bé­kés szabályozása alapjában véve biztosítva lesz. A koreai, kínai és a szovjet nép — és a világ valamennyi békesze­rető népe, köztük az amerikai és angol nép is — sürgetően követeli, hogy minél hamarabb vessenek vé­get a koreai háborúnak és a koreai kérdést békésen szabályozzák. Re­mélem. a megbeszélések során meg­egyezésre juthatunk, hogy eleget tegyünk a fezéles nép tömegek kö­vetelésének,« Ten Hua tábornok, a kínai népi önkéntesek képviselője felszólalá­sában támogatta Nam ír vezérez­redes által mondottakat: A koreai néphadsereg képviselőivel együtt Kidgway tábornoknak, az Egyesült Nemzetek fegyveres erői főparancs­nokának képviselőivel igazságos és cl fogadható alapon meg fogjuk: tárgyalni a »tüzet szüntess«, továb­bá a fegyverszünet kérdését és más Koreával kapcsolatos kérdéseket. Véleményem szerint e kérdések szabályozása fontos lépés a koreai kérdés békés szabályozása felé. A kínai és koreai nép érdekei teljesen azonosak. A- koreai háború megszüntetését és a koreai kérdés békés szabályozását a kínai nép szintén következete.-en követeli és állandóan e cél feló törekszik. A koreai néphadseregnek segítsége# nyújtó kínai önkéntesek célja, hogy a béke helyre álljon Koreá­ban és Kína biztonsága biztosítva legyen. A »tüzet szüntess« mindkét Ko­reában harcoló fél részéről, továbbá a 38. szélességi fok katonai demar­kációs vonallá nyilvánítása és az összes külföldi csapatok kivonása megfelel a koreai és a kínai nép és a világ minden népe óhajainak; ée követeléseinek. Véleményünk szerint a komái néphadsereg kép­viselője által előterjesztett liuroin javaslat tartalmazza a szükséges előfeltételeket és alapot a ko dpi háború megszüntetésére és a ko­reai kérdés békés szabályozásárai, A kínai népi önkéntesek teljes mértékben támogatják ezeket a ja­vaslatokat és azt tartják, hogy e javaslatoknak kell kiindulópontul szolgálniuk a tárgyalások számára. Valamennyi ország népei gyűlölik a háborút és szenvedélyesen kí­vánják a békét. Reméljük, hogy sikeresen mogoldhatjuk a koreai háború megszüntetésének felada­tát.« A községek jutalmazása A legjobban teljesítő száz köz­ség között a következő jutalmakat» osztják ki: A győztes községet a népműve­lési minisztérium százezer forint értékű kultúrotthon felállításával, vagy berendezésével jutalmazza» A második helyezett húszezer, p harmadik tizenkétezer, a negyedik tízezer, az ötödik helyezést elért község nyolcezer forint, a soron­következő öt község ötezer-öl ezer, a többi tiz község háromezerötszáz-t háromezerötszáz, harminc község háromezer-háromezer, végül ötven község kétezer-kétezer forint ju­talmat kap. A jutalom kilencven; Százalékából a község részére ju­talomtárgyakat kell adni, vagy a, községi tanács által kórt községtej-', lesztési és rendezési oélokra kell; rendelkezésre bocsátani, tíz száza­lékát pedig a dolgozó parasztok ju­talmazására kell fordítani. A leg­jobb helyezést elért községek kö­zül öt olyan községben, ahol nincs; villany, a tervhivatal gondoskodik villany beszereléséről. A villanyt, a jutalmazott községekbe lehetőleg december 21-ie be kell vezetni. Olyan megyében, ahonnan az első, száz község közé a megye egyet­len községe sem került, a megye első helyezést elért községét két­ezer forint értékű jutalomban ré­szesítik. A járások jutalmazása A legjobb eredményt elérő ti a járást nyolcvanezer forint jutalom­ban részesítik. A járások jutalma húszezer-háromezer forint, a já­rás helyezési sorrendjének figye­lembevételével. A jutalom összegé-; kék kilencven százalékából a járási részére jutalom tárgyakat adnak,; mig tíz százalékát a járás területéül olyan jól teljesítő dolgozó parasztok között kell nyolcvan-s száz forint értékű takarékbetétkönyv formájá­ban szétosztani, akik az országos., vagy megyei jutalmat nem kapták* A megyék jutalmazása A legjobb eredményt elérő öt megyét ötvennyolcezer forint érté­kű jutalomtárggyal jutalmazzák. A, győztes megye húszezer, a második tizenötezer, a harmadik tízezer, a negyedik nyoloezer, az ötödik öt­ezer forint értékű jutalmat kap.: Ezenkívül az első megyének kul­turális célokra a népművelési mi­nisztérium százezer forintot ad. A tanács végrehajtóbizottsága dolgozóinak jutalmazása Jutalomnam részesülnek & begyűj­tési versenyben a legjobb ered­ményt elért száz község, tiz járás és öt megye tanácsa végrehajtó- bizottsága dolgozói. Jutalomban ré­szesülnek a begyűjtés országos irá­nyításában kiváló eredményt elért dolgozók. Az első száz község vég- rehajtóbizotteága dolgozói jutalma­zására százötvenezer, az első tizi járáséra harmincezer, az első öt, megye végrehajtóbizottsága dolgo­zói jutalmazására harminoozer fo­rintot fordítanak. A megyei taná­I csők végTehajtóbázottságainak két-» (Százötvenezer forintot bocsátanak rendelkezésére, hogy megjutalmaz­zák a megyéjük területén országos« jutalomban nem részesült kima-- gasló teljesítéseket elért községei; < járások és tanácsok végrehajtói bizottsági dolgozóit. A járási ver­senyben legjobb eredményt elér# felvá-árlók és adminisztrátorok ju­talmazására kilencvenezer forintot, a begyűjtést felső fokon irányitó kiváló munkát végző dolgozók ju­talmazására ötvenezer forintot for­dítanak. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A kevermesi pártszervezet tag jelölt felvételi munkájának néhány tapasztalata Kevermeeen nincs már lábonálló búza. A dús kévék keresztekben érnek már. A dülőutakon egymás­után tetejesre rakott kocsik halad­nak. Hordanak. Kevermes a béke- aratás első szakaszát sikerrel vívta meg s ezután sem akar lemaradni. Nagy harc volt ez s ebben a harc-; ban új hősök születtek, akik mun­kájuk után megérdemlik, hogy tag­jelöltek legyenek. Az aratási munkák irányitása ée, segítsége mellett komoly felada­ta a kevannesi párt vezetőségnek is, hogy a jól dolgozó, munkában példát mutató dolgozó parasztok közül kiválassza a legjobbakat. Ezen a téren eddig sok hiányos­ság volt a pártvezetőség munká­jában. Kevermoson nem értették- meg teljesein azt, hogy a Párt ereje növelésének egyik elengedhetetlen feltétele a jó tag jel ölttel vételi munka. A község két kerületi alapszerve­zetében ebben az évben összesen tiz tagjelöltet vettek fel. Ezek közül az egyesszámú alapszervezetben ja­nuárban X, májusban 5 tagjelöltet vett fel a taggyűlés. Februárban, márciusban és áprilisban egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Az új tagjelöltekből hatot — mint pl. Csordás Erzsébetet, Pintér Máriát — a DISZ-ben végzett eredményes munka tett érdemessé a tagjelölt­ségre. Bauer Jenő, Horváth Pálné dolgozó parasztok a növénvápolási munkában mutattak példát, — a felvilágosító munkából is dereka­san kivették részüket s ezért lettek tagjelöltek. A tagjelöltekéi a községi párt- vezelöség beosztotta párijnusi- kára. Fodor Viktória, I jházi Mihály, Balogné és a többi tagjelöltek rendszeresen meglá- togalják a dolgozó parasztokat, elbeszélgetnek velük az időben való aratás, hordás, cséplés, be­adás fontosságáról. Kovács János tagjelöltet kisgyíí- lési előadónak osztották be. Emel- leLt a pártvezetőség tagjai egyé­nileg is' foglalkoznak á tagjelöl­tekkel és segítik őket abban is, hogy helyesen lássák meg az egyes fontos kérdéseket. Horváth Pál­né, Kalu István ezek után a be­szélgetések után lépett be a ter­melőcsoportba. A tagjelöltfclvéleli munka ko­moly hiányossága, hogy egyet­len középparasztot sem vettek fel ebben az évben. Rákosi elv­társ pedig kongresszusi beszé­dében is rámutatott arra, hogy párlszervezetcink «elhanyagol­ták a politikailag és gazdasági­lag kitűnt középparasztok be­vonását a Pártba, holott a gy a­korlat azt mutatta, hogy az ilyen küzépparaszlokuuk zöme fontos segítséget nyújt a szo­cialista építésben». így van ez szóról-szóra Kcvcrmescn is és Rákosi elvtárs alapos fi­gyelmeztetése után sem foglalkoz­tak a középparasztokkal. Petru Mihály 12 holdas középparaszt. Nem egyszer bebizonyította, hogy' kész áldozatot is hozni a Párt, a nép igaz ügyéért. A DÉFOSZ népnevelője s mindig szívesen nyújt segítségei dolgozó paraszt­társainak azért, hogy azok meg­ismerjék az egyes párt- és kor­mányhatározatok jelentőségét. Azokat a határozatokat, amelyek. mindig a dolgozó nép és a béke I ügyét szolgálják. Mint a béke-| bizoltság tagja, -ezt mondotta: «A termelőcsoportban jobban tudok a békéért harcolnia. a, fékéért való harcban pedig nekem, mint békebizoltsági tagnak, példát kell mutatni.» És belépett az I. típusú «Kossuth» termelőcsoportba. Do a pártszervezet vezetőcég® nem foglalkozóit Petru Mihállyal, nem ntaudollák meg n ki, hogy a becsületes, munkában pél­da (mulató dolgozó parasztok­nak a Pártban a helyük. Hasonlóképpen nem törődtek La­katos József 15 holdas, Kiss Jánoa 8 holdas középparasztokkal, pedig ha segítik őket, kiérdemlik a tag- jelöltséget. A pártszervezet vezető­sége nem tanítja arra a tömeg- szervezetek vezetőit, hogy az ő egyik feladatuk a pártonkívüli tö­megekből minél többet előkészí­teni a tagjelöl tségre. A pártszervezet vezetősége lassan kezdi felismerni Rákosi elvtárs ta­nítása segítségével a tagjelöltfelvé­teli munka hiányosságait. Egyik vezetőségi ülésükön alaposan fog­foglalkoztak a Párt növekedésének kérdésével és a hibák megszünteté­séért a következőket teszik: min­den pár t vezetőségi tag csoportod és egyéni beszélgetések során is­merteti a tagjelöltfelvételi munka' jelentőségét a pártcsoportvezetők­nek, népnevelőknek. Megmutatják nekik, hogy miképpen kell nevelni a dolgozó parasztokat a tagjelölt-« ségre. Ennek a segítségével a párt- csoportvezetők és a népnevelők a Párt növokédéséért jó munkát tud­nak végazni. Tehát ilyenmódon is megjavítják az emberekkel, a káderekkel való foglalkozást és így is erősítik a Párt és a tö­megek közötti kapcsolatot. így akarják elérni — és el ia érik —, hogy a gabonafront győ­zelméért folyó harcból új tagjelöl­tekkel megerősödve kerüljön ki a kevermesi pártszervezet. (deák)

Next

/
Thumbnails
Contents