Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-11 / 159. szám

1*31 július 11., színia 3 — ....................................................................................................................... ViUcus-atóU. Hifit _ m A rgyelán György kétegyházi dolgozó paraszt most már a gyors beherdással harcol a szemveszteség ellen Nem messze a kétegyházi állo- ^aástól —, ahogyan a vasút el­kanyarodik Lőkösliáza felé — van ’Argyelán György kétegyliázi ki- Jemcholdas dolgozó paraszt földje. Jó föld ez is, mint ahogyan álta­lában jók a földek ezen a környé­W. — Terem is most búza bőven rajta — mondja Argyelán bácsi, boldogan és a szorosan egymás mellett sorakozó súlyos keresztekre mutat: Ingkevesebb 12 mázsát vá­runk holdanként. De vigyáznak is minden szem gabonára, hogy még a saját szemünk fényére sem job­ban. Igyekeztünk az aratással, de — Én megmutatom, — mondja Argyelán bácsi —, hogy azért, mert a búzaföldemlie az idén si­lókukoricát vetek, lesz olyan ter­mésem, mint azoknak, akik nem vetnek másodnövényt. Megadom a földnek a rendes művelést és az istállótrágya mellett műtrágyát is használok. egyetlen percet sem akarunk késlekedni a behordással sem jpegnap meg is kezdtük a fiammal S hordást, mert azt tartom, hogy M már az aratásnál meg tadtuk .Védeni a szempergéstől a kalá­szokat, most ugyanúgy meg kell yédeni a caírásodástól is. — Kiszámítottuk édesapámmal — szól bele a beszélgetésbe Ar- gyélán bácsi fia János —, hogy ha nem hordjuk össze időben a búzát, amilyen esős idő jár most — a keresztek legalján levő kévék­ben a búzamagok megdohosodnak, Vrcsíráznak. Ez keresztenként kö­rülbelül két kiló búzát jelent. Egy ioldon pedig — ne legyen csak !5 kereszt — mindjárt 50 kilo­grammot tesz ki. A mi három kát. holdunkról tehát — ha hagynánk — 150 kiló búza menne tönkre, lohosodna meg. Az ilyen bűz;» eztán, ha közé kerül az egészséges gabonának, azt is megfertőzi és íz ilyen lisztből készült kenyér íztán nyúlós, ragalós lesz. Ez pe- lig nemcsak a mi kárunkat jelen- jené, hanem kára lemre belőle az ígérsz országnak. Esőben most sincs hiány Két- ígyházán sem. Tegnap is jutott peiőle elég bőven. Éppen ez akadá­lyozta meg Árgyei ánékat kedden jólelőtt a behoTdásban. — De már délután folytathat­juk a munkát és szerdán délelőtt 10 órára készen is leszünk vele — mondja Argyelán János. náoctr is hallgattak a Párt szavára Addig sem ülnek tétlenül, mert Argyelán bácsi fiával együtt a íarlóhántást végzi. A búza helyét silókukoricával vetik be. — Okultam a tavalyi szűk esz­tendőből, — mondja —, többet nem akarok takarmány nélkül ma­radni. Hallgatok én is a Pártra,. Rákosi elvtársra, mert amit ők mondanak, az csak a javamra le­W. A falu kulákjai itt is megpró­bálták elhíresztelni, hogy a másod­növény a jövőévi termés rovására megy. — Számtalan esetben meggyő­ződtem már — teszi még hozzá Argyelán bácsi —, hogy a Párt. szava mindig a anyai ér. Hát én ebben is hallgatok a Pártra és igyekszem azon, hogy jövőre is hasonló jó terméseredményeket ér­jek el, mint az idén. (zs. m.j A kereki állami gazdaságban aratnak s közben a másodvetésü kukoricát is kapálják Négy aratógép és mintegy 100 kézierő arat a kereki állami gaz­daság gabonatábláin. Eddig 240 kát. hold ősziárpa és a 300 kát. hold búzából több mint 180 hold van levágva. A gazdaságnak 180 hold takarmánykeverék-vetéséből is mintegy 80 kát. holdat vágtak le eddig. Igyekeznek, sietnek, hiszen minden szemért kár. ami felesle­gesen elpereg. Túlteljesítik a normát — Országunk, békénk lesz erő­sebb, lia mi valamennyien jó mun­kát végzünk. Most sietünk az ara­tással, aztán a hordással, ®bsép-- léssel. nehogy csak egyetlen mag is kárba vesszen. — így mondják a dolgozók is, igy mondja Kiss Gáspár, Pleskovics József is, akik mióta megkezdték az aratást, sza­18 holdat már meg is kapáltunk Minél több másodnövényt vetni! Ezt tartja a gazdaság vezetősége. Biztosítani kell a fejlődő állatállo­mány részére a takarmányt. — AllatáHomáriyútikát még ebbein az évben nagy mértékben akarjuk növelni — mondja Szántó elvtárs. — Tehenészetünket nem kevesebb, mint 180 százalékkal emeljük, anya- sertéeállományunkat 200 százalék­kal. A malacok számát a jelenlegi 348 darabról ezer darabra emel­jük. Ugyanígy a baromfiállomá­nyunkat is 150 százalékkal emeljük majd ebben az évben. Kell te­hát a takarmány, azért sietünk most a tarlóhántással. Minél több jószágot igyekszünk nevelni, hogy vaikat azzal erősitik meg, hogy jóval 100 százalékon felül teljesi­tik a normát. Az előirányzott 800 négyszögöl gabona helyett 960 négyszögölet is levágnak naponta. — Traktoraink nappal az arató­gépeket vontatják, éjjel pedig a tarlóhántást végzik, — mondja Szántó Lajos elvtárs, a gazdaság vezetője. — 250 kát. hold másod­növényünk van előirányozva. Eb­ien lesz fehér mustár, tarlórepa, köles, muhar, murokrépa, esalamá- dé. Hatvan hold másodnövényünk már el van vetve, ami nagyon szé­pén fejlődik. A rozs után, melyet takarmánynak vágtunk le, vetet­tünk 30 kát. hold rövid tenyész­idejű kukoricát és 30 hold csala- mádét. A kukorica nagyon szépen fejlődik, egyszer már megekéztük. ezzel is könuyitsük népgazdasá­gunknak a közellátás terén a nö­vekedés nehézségeit legyőzni. Párhuzamosan a takarmányról vífló' ’ göndöskÓÜú&Sai az építkezésié is nagy frg^fölmet szentelnek a kereki állami gazdaságban. A kü­lönböző épületek felépítésére nem kevesebb, mint másfélmillió forint van előirányozva. Uj lóistálló, te­hénistálló, silógödrök, gépszín épül még ebben az évben. — Tudjuk, hogy ötéves tervünk teljesítésében nem kis feladat' éli az állami gazdaságok dolgozói előtt. Mi ezeknek a feladatoknak igyek­szünk becsülettel eleget tenni, hogy minden tettünk országunk erősödé­sét, békénk biztosítósát szolgálja. VÁROSBÓL — FALUBÓL írják kihasználtak a verseny győ­zelméért. Az egyéni dolgozó parasztok lát­ták azt az odaadó munkát, ame­Készülimk a hordásra Bocsa győzött, Füzesgyarmat lemaradt a versenyben Nemrég hosszúlejáratú verseny- szerződést kötött a két község, melynek pontjai között az ara­tás is szerepelt, hogy idejében, Szemveszteség nélkül befejezik a gabona betakarítását. Július 7-én & versenybizottság megnézte a két község munkáját s megállapí- . íotta, hogy a bucsai határban július 7-ig 85 százaléknál tartot­tak az aratásban, míg a füzes- gyarmati határban 60—65 száza­lékot értek el. Bucsán 10-én este befejezték az aratást. Vállalták, ágy szervezik meg munkájukat, hogy a hordásban, begyűjtés­ben megyei elsők legyenek. Ez­úttal lemaradt Füzesgyarmat Bu- csa mögött Ez annak tudható be, hogy nem volt elég nyilvános a verseny, nem volt kellően tuda­tosítva, hogy az aratás sikere hard feladat minden dolgozó szó­in ára, mint pl. Bucsán, ahol élen a termelő­SZ&velbezetckkrl minden Időt lyet a «Petőfi» tsz-ben Zsíros Lajos munkacsapata is végzett, hogy Balázs István állandóan 148 százalékot teljesített az aratásnál s szinte kihívatlan versenyben vé gezték a bucsai egyénileg dol­gozó parasztok az aratási mun­kát a szövetkezettel. Ez hiány­zik a füzesgyarmati versenylen­dületből — fejezi be levelét Bé­res Lajos levelezőnk. Kétegyháza község dolgozói a pót-búzavetés kivételével az ara­tást százszázalékosan befejezték. A munkálatok sikere, az aratás gyors befejezése mutatja, hogy nem volt érdemtelen Pártunk népnevelőinek felvilágosító mun­kája, mert dolgozó parasztságunk tudatába vésődött: a kenyér csata, a béke-aratás győzelme, a békeharc győ­zelme is. ; Most pedig, hogy a cséplést is idejében be tudjuk fejezni, hogy minél előbb eleget tegyünk az állammal szembeni kötelezettség­nek, a tanács gondoskodik róla, hogy kellő tervszerűséggel végez-1 zük a hordást. Számba vettük fo-i gáláinkat s azt úgy osztjuk be és irányítjuk, hogy egyetlen dol­gozó paraszt se késsen a hordás­sal, azért, mert nincs fogatja. Ezt a segítséget a fogattal rendelkező dolgozó parasztság vállalta is, mert augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére ma­radéktalanul teljesíteni akar­juk gabonaheadási kötele­zettségünket. Ezt a törekvést mutatja Csajka Bálint 4 kát. holdas, meg Bagó József egyénileg dolgozó paraszt példája, amikor már az első zsák­ba engedett gabonával a föld- művesszövelkezetbe siettek s tel­jesítették árpabeadási kötelezett­ségüket — írja Futaki János VE elnök. 'Hifiit levél a Kötöttárugyár dolgozóihoz j?LV TÁRSAK, SZAKTÁRSAK, akik ott dolgoztok a csattogó lánckötő, vagy a körkötő gépeken, vagy az orsózóban igyekeztek azon, hogy minél jobb munkát végez­zetek, vagy az erőtelepen, vagy az üzem irányításából, az adminisz­trációs munkákból veszitek ki ré­szeteket, nagyon jól tudjátok, mi­lyen nagy feladatok megoldását kö­veteli meg Tőlelek is módosított öt­éves tervünk. Mindig többet, job­ban és 6l csobban termelni, — ez a Ti feladatotok is. Nézzük hát meg, hogyan teljesítitek ezt, ho­gyan álljatok meg a helyeteket eb­ben a harcban? Mert 11 magatok mondottátok el, hogy harc ma a munkátok, harc az új sikerekért, minden eddiginél szebb eredményekért és egy ez a harc a boldog élet megvédéséért vívott harccal is. Sok szép tett, munkasiker fűződik mái* nevetek­hez, akik ott dolgoztok ebben az üzemben. A gyulai Harisnyagyár­ral indalt párosversenyben Ti is voltatok már elsők, eredményesen csökkentettétek a selejtet, a hiba- centiket, az anvagtakarékossúgban sem maradtatok le és a termelé­kenység emelésében megálltátok a helyeteket. Mégis — és azt Ti is beláttátok és valamonny lötöknek b© kell látnia: van még hiány-osság, van még tennivaló bőven. Üzemetek udvarán van egy selejt- tábla. Üveg alatt ott láthatjátok: hogyan nem szabad dolgozni. Ott van a lánekötőben dolgozó Ko­vács Györgyné és Príbolyszkiné szaktársnők által »gyártóit« selej­tes árú egy' darabja: nem tartották tisztán gépeiket és a lánchenge- rekre rakódott bolyhokat is bele­kötötték az anyagba. Nem nagy darabon, de éppen elég volté« ahhoz, hogy jónéhány centiméteres anya­got hasznalhatatlanná tegyenek. A másik szálhiányos, selejtes anyag gyártója Kojnok András a körhur- kolóbói, a bar maliké Bagyinka Jd- dit, szintén ebből az üzemrősii- ből. Találóan oda is irtatok a hi­bás anyag fölé: »Valószínű, hogy Bagyinka szaktársnő sem venné meg az ilyen hibás anyagból ké­szült árut!« Igazatok van, ami­kor igy figyelmeztettétek Bagyinka Juditét. De el kell még mást is mondani. Alaposabban meg kell nézni: mit eredményez az, ha csak néhány centimétert is, de szál- hiányosán, selejtesen kötnek meg a gépeitek. Lehet, hogy ti is gondolkoztatok már ezen, de nem lehet elégszer elmondani. Talán Bagyinka szak- bársnő, vagy Kojnok szaktárs mégsem gondolt arra, hogy a iA* hány centiméteres hibás szövés iá urétereket tesz ki, ha az üzemrési egy műszak alatt »gyártott« hiba- oantis métereit összeadjuk. M| megtettük ezt és moät megírjufc4 mi az eredmény. A körhuikoló üzemrészről lóvéul szó, nézzük először azt. Egy mű­szak, 8 óra — 480 perc — melletti talán egészen kis időnek tűnik né­hány perc. Pedig ez a néhány) percig való szálhiányos kötés azi jelenti, hogy egy műszak alatti 85 atlétaing elkészítéséhez elegen­dő anyag mogy a selejtbe. Meny­nyi ez egy hét alatt, mennyi egy) hónap alatt? A lánckötőbon is hiba van még) a minőséggel. Itt sem az a né­hány hibacenti a sok, amit egyj gép köt, hanem azok a méterek1! amik egy nap alatt ezekből a centikből összetevődnek. Megkér­deztük : a lánekötőben mit jelenti ez? Elmondtétok: most egy kilőj anyagban kb. 12 a hibacenti és azt is hozzátettetek: mindé« azt »eredményezi«, hogy az egy nap alatt gyártott anyagból 260 darab­bal kevesebb elsőosztályú tehát csak II., vagy III. osztályú in­get lehet gyártani! Itt is szá­molhatunk tovább: mit jelent ei egy hét, egy hónap alatt?! Elárultatok egy «titkot» is: hl csak egy centivel csökkenne ki lónként a hibacenti, az 21 első- osztályú ing gyártását tenné 1» hetővé. És mi kell mindehhez! Az, hogy valóban harci terület­nek tekintsék a termelést, mun­kátokat harci feladatnak és eltölt- són Benneteket az a tudat: mii* den új eredménnyel a békét vé delmezem és a támadó bitan­gokra sújtok. Induljatok harcid a minőségért, az anyag-takarékos­ságért, sokkal nagyobb szívvel él lelkesedéssel, mint eddig, hogy a jól végzett munka tudatával ünnepelhessétek alkotmányunkat és újból elsők legyetek a gyula] Harisnyagyárral indult párosver« senyben. Rajtatok: Pribojszkinén, Kovács Györgynén, Bagyinka Ju- diton, Kojnok Andráson és a többieken múlik mindez. A kom­munisták járjanak élen ebben á küzdelemben, vigyék el a Párt szavát a széles dolgozó tömegek­hez: békénk, boldog életünk, ra­gyogó jövőnk érdekében le kell győznünk minden eddigi, meg­dönthetetlennek vélt termelési eredményeket. Sass Ervin* Jól fejlesztik a verseny mozgalmat a csabai Épületasztalosipari Vállalat dolgozói A békéscsabai Épületasztalosipari Vállalat a szolnoki teleppel áll pá­rosversenyben. Nagy küzdelmek folytak és folynak az elsőségért. Az elmúlt havi értékelés eredmé­nyes harcra mutat, mert a csabai telep 143 jó ponttal megelőzte a szolnoki telepet. A 143 jó pontot az alkotmány ünnepére tett fel- aiánlások teljesítése segítette elő. Ez a vállalás nemcsak szó maradt, hanem cselekedetté vált. Jó eredményt tud felmutatni a Zsiros és Szabó-brigád, ök is túl­tel jesitették, amit vállaltak. A mvdt hónapban a Zsiros-brigád 119, a Szabó-brigád 103 százalékot teljesí­tett. E hó 8-ig a Zsíros-4>rigád 139, a Szabó-brigád bár mástermé- saetü munkán dolgozik, mint Zsi- rosek, mégis 117 százalékot értek el. Nem hiába vállalták, hogy 105— 110' százalékos átlagukat túlteljesí­tik, hogy a minőséget 100 száza­lékra emelik, a segédanyagokat pedig 100 százalékig kihasználják. Ezeket teljesítették is. A dolgozók közül egyénileg ért el jó eredményt Szarvas János asz­talos 123 százalékot, de nem marad­nak el az ifik sem az idősebbektől. A tanulók is méltóan ki akarják venni részüket az alkotmány ürme« pere tett vállalásokból és azok tel­jesítéséből. Mattó Ilona, Nagy Jód nosné ipari tanulók kérték, hogy a tanműhelyből helyezzék át őket a telepre, mert meg akarják mu­tatni, hogy ők is tudnak már jól dolgozni és meg jobb munkával akarják megünuepehii alkotmá­nyunkat. A telepen a tudósukhoz mérten megállapított tanuló-nor­mát 19 százalékkal túlteljesítették. Példájukat most már többen kö­vetik, Nagy Piroska is, áld nem akar lemaradni munkatársaitól. így dolgoznak és harcolnak a békés­csabai Asztalosipari Vállalat dol­gozói a verseny fejlesztésével aa alkotmány megünnepléséért. Elméleti színvonalunk emeléséi segíti elő az AMG­^BATAMGÁS,TATÁS

Next

/
Thumbnails
Contents