Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

"*■ **" 'rrrr __________________________________________viu*u*ukvu+',. Ar t es pártépítes • a ■ '■ Pártbizottságaink, pártszervezeteink feladata az 1951—52-es oktatásai áv előkészítésében ívta: Frank Ferenc, a Megyei Pártbizottság oktatási felelőse QÁRTUNK Politikai Bizotttá- ” ga éz év májas hó 17-én ózta meg nagy-fontosságú határo- atát az 1950—] 951-os pártoktatá» ipawrialatairól és az 1951—52-os ártektaiási évről. A pártoktatás megszervezésénél határozat szelleméhez hiten első- orhan azt kell biztosítani, hogy párttiikárok, pártvezetőségi. ta- ■ok és pártaktiyák: pártcsoporfc- Izalnwlüc és népnevelők, valamint, z összes propagandisták tanulja­lak; Ezen a téren is, mint min­ien heti, jó példával elsősorban, a it károknak és vezetőségi tagok­iak kell előljárni, l'ártuzervezéte­lik vezetőségeinek igen fontos fel- idata, elsősorban a titkár és ágit. trop. felelős elytarsaknak, hegy ■endszeresen tartsanak kapcsolatot i propagandistákkal. Tájékoztassák i propagandistákat a különböző troblérnákról, segítsék őket ns« ínyag jobb megértése szempont- áhól helyi konkrétumokkal. El- enőrizzék az iskolákat és kísérjék 'igyelemm.il a hallgatók 'fejlődő­iét. a propagandistákkal megbe- izélve, bízzák meg őket különböző ‘eladutokkal és azt időnként az. is­kolákon értékeljék ki. Helyes ha tz a! apszervezetek vezetőségei kü­lön napirendre tűzik vezetőségi ülé— t>n egy-egy politikai iskola mim- ráját. A politikai bizottság hatá­rozata a pártszervezetek vezetősé­geire fontos feladatokat ró, amikor i következőket mondja: »Az alap- izervezetek vezetőségeinek a párt- jizalmíakou keresztül ellenőrizniők reif minden egyes kommunista tar -dúsát, ideológiai fejlődését.« Ez :n kisebb feladatok elé állítja vcaetűrcgeinket, minthogy a vezető­ség. közvetlenül ellenőriz» a párt­bizalmiak tanulását. A vezetőség tagjai ezt a munkát úgy végez­tetik el eredményesen, ha szemé­lyesen, egyéni foglalkozásokon megismerkednek a Párt legfonto­sabb aktivistáival, a pártcsoport- biza-liniakkal. Helyes, ha a veze­tőség időnkint a bizalmi értekezlet 'iapi.i'endjére tűzi a propaganda kérdését és beszámoltatja, ellen­őrzi a páitbízalmiak tanulás é» ellenőrzés tarén végzett munkáját. A PROPAGANDA MUNKA ** megnövekedett feladatát je­lenti, hogy pártszervezeteinknek fo­kozottabban kell segítséget nyúj­tani a Pártunk utánpótlását képező DISZ-szprvezeteknek a DISZ-ben folyó politikai nevelő munkákhoz. Pártszervezeteinknek éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy a Po­rti kai Bizottság által meghatáro- tott számú propagandisták legjobb­jai vegyenek részt a DISZ politi­kai iskolák vezetésében. Pártbizottságaink előtt álló köz­útién feladat, hogy a pártszerveze­teket e munkájukban segiteék, el­lenőrizzék, figyelemmel kísérjék, hogy pártszervezeteink a jövőévi oktatás előkészítésében a legalapo­sabb munkát tudják végezni. A jövőévi oktatás sikere nem kismértékben függ attól, hogy párt- szervezeteink a politikai iskolák élére milyen vezetőket állítanak. A tapasztalat azt bizonyltja, hogy azokon a helyeken, ahol a propa­gandistákat megfelelő gondossággal — tisztamultú, osztály hű, ráter­mett — propagandistákból válasz­tották ki, ott a politikai iskoláknál lemorzsolódás nem volt tapasztal­ható. így például a békési járás­ban Korcsok Mihály elvtárs, aki i politikai iskola ha'Igatói közül a termelőszövetkezet számára jó ká­dereket nevelt és általában az is­kola összes hallgatói jól fejlődtek az oktatási évben. Vagy Békésen Balog elvtárs, akinek szemináriu­mából 4 tagjelölt lett, 2 párttag t valamennyi hallgató belépett az egyes vagy- hármas típusú termelő­szövetkezeti csoportba. Pártszervezeteinknek június hú 80-ig keltett befejezni a propagan­disták kiválogatását, melyet me- gyeszerte végre is hajtottak. Párt- bizottságaink feladata most az, hogy az alapszervezetek által ja­vasolt propagandistákat július bő 15-ig egyéni elbírálás alapján -— alaposan megnézve a propagandis­tákat, — jóváhagyják. Különösen nagy gondot kell fordít-aniok arra, hogy a nyári előadóképzést meg­felelő gondossággal készítsék elő és a bentlakásos tanfolyamokra azokat az elvtársakat küldjék be, akik a propaganda munka terén kavésbbé járatosait, kevésbbé tapasztaltak. Az esti tanfolyamok megszervezésére már most fordítsanak gondot. Nem túlozunk akkor, ha azt mondjuk, hogy a propagandisták kiválasztása és képzése az oktatás továbbfej­lesztésének egyik kulcsa. Pártbi­zottságainknak és pártszervezete­inknek éppen ezért fel kell számol­ni azt a rossz gyakorlatot, amely­nek kapcsán nem ritkán fordul elő, hogy a propaganda munkát olyanokra bízzák, akik képzettség, tehetség, — vagy pártháség, meg­bízhatóság szempontjából nem fe­lelnek meg. AZ'OKTATÁSI MUNKA meg- ** javításának fontos feltételét teremti meg a Politikai Bizottság határozata azzal is, hogy a túl­zott összpontosítást megszünteti. A politikai alapismereték tanulóköreit, valamint városokban aj esti po­litikai iskolák munkáját is az alap- szervezetek vezetőségének közvet­lenül kell megszervezniük, ellen­őrizniük és irányítaniok. Ezt azon- btar'ceafc'úey tudják végrehajtási, ha-raúuten»kaiőtt a Megyei Bizqtt- -ág és Járási Pártbizottságok rend- 1 szeres segítséget nyújtanak párt- szervezeteinknek az oktatási munka átszervezésében. A decentralizálás tehát fokozott felelősséget hárít a pártbizottságainkra, ami azt je­lenti, hogy a pártbizottságok a propagandamunkában is területük tényleges gazdáivá felelőseivé vál­nak. Az oktatási munka decentra­lizálása azonban nemcsak a párt- bizottságokra hárít fokozottabb fe­lelősséget, hanem az alapszerveze- tekre is. Eddig az alapszervezetek vezetőségei nem érezték a felelős­séget olyan mértékben az oktatás­ért, az irányításért, mint amilyet e munka megkövetel, mert ennek irányítása a felsőbb pártszerviek kezében volt. A vezetőség legtöbb­ször nem ismerte a propagandisták munkáját, akikre az alapszervek tagságának neveié» volt bízva. Hogy a decentralizálás zökkenő- mentesen történjen meg, szükséges, hogy járási bizottságaink megta­nítsák e munkák végzésére párt- szervezeteinket. Bizonyos, hogy ez a munka nem egyik napról a má­sikra, hanem fokozatosan fog meg­valósulni. S helytelen volna, ha a felelősséget máris csak az alapszer- vnzetekr© korlátoznánk. A decentra­lizálás tehát lehetővé teszi, hogy járási bizottságaink sokkalta töb­bet tudjanak foglalkozni a propa­ganda munka eszmei, politikai kér­déseivel és ellenőrizni tudják a marxizmus-lpninizmus tanulmányo­zását s ahol hibák mutatkoznak, azonnal közbe tudjanak lépni. M ffeVKTLEN FELADAT­^ KÉNT ÁLL alapszervezete­ink vezetősége előtt a jövőévi párt­oktatás jó előkészítése. A propa­gandisták kiválogatása után most az a feladat, hogy üzemi szerveze­teink és városi szervezeteink hala­déktalanul lássanak hozzá a párt­tagság különböző oktatási formák­ban viiló beosztásához. — Alap- szervezeteink vezetőségei gondos egyéni elbírálással személyes be-­szélgetós útján végezzük ez.t a fel­adatot. Falusi szervezetünk podig az aratási munkák befejoztévol ha­ladéktalanul lássanak hozzá a hall­gatók különböző oktatási formá­ba' való beosztásához. Pártszor- vezeteink Vezetőségei figyeljenek arra, hogy a politikai iskolák hall­gatóinak a zöme magasabb okta­tási formába kerüljön át. Feltét­len fontos, hogy őzt a inunkét tervszerűen végezzük s ne hagyjuk az utolsó napokra, az utolsó órák­ra. Különös gondot fordítsanak a pártenkivüUek szervezett oktatásba, való bevonására. Pártszervezeteink vezetőségei kisérjek figyelemmel az aratás ós begyűjtésben élenjárói pártonkivüli dolgozókat, ezek leg­jobbjait vonják be a szervezett; oktatásba. Üzemeinkben pedig az alkotmány ünnepére tett munka- felajánlások végzésében kivált mun­kásokat kisérjék figyelemmel. Ez a munka azért is fontos, mert pártszervezeteinknek lehetőség nyí­lik arra, hogy a párté pitén egyik, döntő területén — a tagjelölt fel­vételnél — komoly javulást érhes­senek el és biztosítsák FártunJs további erősítését. Pártszervezete­ink ügyeljenek arra, hogy a politi­kai iskolákra minél nagyobb!) mér­tékben vonjanak ba munkásokat ée i dolgozó parasztokat, valamint mű­szaki értelmiségieket, megfelelő számban nőket és ifjakat. Külön fordítsanak gondot a szocialista: szektorok — állami gazdaság, gép­állomás, tszcs, stb. — oktatására, hogy a szocialista szektorainkban dolgozók politikai öntudata minél magasabb fokot érjen el, melynek, következtében szocialista szektora­ink még inkább eredményesebb .munkát tudnak végezni. A Politikai Bizottság határozatá­nak új”7 fordulatot kell hoznia a propagandamunkában. Ez csak úgy lehetséges, ha a propaganda munka nemcsak az ágit. prop. osz­tályokra, ágit. prop. felelősökre korlátozódik, hanem azt az egész; pártbizottságok, az egész párttag­ság ügyévé tesszük. A POLITIKAI BIZOTTSÁG ** határozata nem kis feladatok elő állít bennünket a propaganda munka megjavítása terén, ezért fo­kozottabb erőt követel tőlünk sl párt-propaganda munka megjaví­tása érdekében. Világosan kell láta nnnk, begy propagandamunkánk színvonalának emelkedése követ­keztében emelkedik egész pártmun­kánk színvonala. Ha pártbizott­ságaink, pártszervezeteink alaposan, tan ul mán y ozzák a Politikai Bizott­ság határozatát, világosan felisme­rik a pártpropaganda jelentőségét az egész pártmunka színvonalának emelkedése szempontjából. Ha ala­posan készítik elő a jövőévi okta­tást, akkor nem kétséges, hogy annak lezárásával még nagyobb eredményekről számolhatunk bo. Pártbizottságaink, pártszerveze­teink csak úgy dolgozhatnak jól, ha tervszerűen végzik ezt a mun­kát és szem előtt tartják Sztálin elvtársnak tanítását: »Mint alap­igazságot kell elismerni, hogy mi­nél magasabb a Párt és az állami munka bármely területén működő funkcionáriusaink politikai színvo­nala és marxista-leninista öntuda­ta, annál magasabb és terméke­nyebb maga ez a munka, annál liatékonyabbak a munka eredmé­nyei is.« Békésmegyei Tatarozó és Építő Vállalat villanyszerelőket felvesz Jelentkezés: Békéscsaba, Szarvasi-út 6 sz. 5 Egy kürösnagyharsányi pártonkivüli aktíva,.. Dél van. Ifj Bondár Gyula megteli izzadó homlokát, leteszi a kaszát, aztán indul ebédelni. Mire elér a kis akácoshoz rendszsrint ott talál már pgy-két szomszédot. Ifjú Bon­dár Gyula pártonkivüli népnevelő Kőtösnágyharsányl an. Ilyenkor délben, a pihenő alatt is tanít-gatja dolgozó paraszttárta't azokra az igaz­ságokra, amire őt tanítják a kom­munisták. Sok minden szóba korül így fala­tozás közben. Mivel is kezdenék a beszélgetőst, ha nem azzal, milyen bőségesen fizetett a föld az idén a jó munkáért, öröm az aratás. Aztán elkanyarodik a beszélgetés a begyűjtés felé is. — Hát ez elég sok lesz, nam győzzük beadni —* jegyzi meg fél­hangosan egyik-másik szomszéd. Bondár Gyűlő, a pártonkivüli ak­tíva nem hagyja szó nélkül. — Nem lesz nehéz teljesíteni. Még marad felesleg is bőven Na, meg aztán — magya-ázza — nagy könnyebbséget jelent az, hogy sokféléből lehet teljesíteni. A bú­za, a rozs, a kétszeres a kenyér- gabona beadásba számít bele. A kötelezettség többi részére meg ott a napraforgó, tojás, zsír, kukorica, ájrpa, baromfi, csak győzze aj em­ber felsorolni. Közben elő is veszi mint a tied? — kérdi Bundáitól. Kíváncsian várják a választ. Tud* ják, az elmúlt héten Bondár a sár* kadi '»Dózsa« tszcs látogatója volt — Bizony, szebb mint az enyém, — feledi Bondár — 14 mázsát várnak, de ón úgy látom, lesz ott több is. Do nem is csoda. Traktor szántja ott a fö.det, műtrágyáztak is. Más az a közös munka. Ott kiszámítottuk, mennyivel többet ad a csaportnak 10 hold föld, mint nekünk, egyénileg gazdálkodóknak. De el határoztam — teszi m íg hoz- za — őszre ón is csoportba lépek. Sokszor beszéltek már erről. Bondár Gyula mindig beszámol arról, amit a csoportokban lát: hogyan számolnak munkaegység­gel, Vgy szervezik a brigádokat munkacsapatokat, hogy dolgoznak egymással vállvetve. Meg arról if beszél, 'hogy a csoportban ilyankoi nyáron is, — mikor az új termés­ből 'még nincs is pénz, - építenek süldőnevelőt, tehénistállót. 8 Máté Gyula, meg Bitó Viktor már több­ször elmondták Bondár Gyulának, hogy ha csoportba megy, vele men­nek 'ők is. Ebéd után újra munkához lát- Iiak. Szinte egyszerre lendülne! a kaszák itt is Bondárék- kezében »segítőjét«, a népnevelőfüzetet. En­nek segítségével, egy-kettőre ki is számítják, mennyit kell beadni pél­dául annak a szomszédnak, aki 8 hold földet munkál. — Hát valóban nem sok — ál­lapítja meg Bitó Viktor e a többi szomszéd. — Nem bizony, — bólint rá Bondár Gyula. — J3s én magain fel sem Viszem a padlásra esépléa után a magot. Be viszem egyenest a 'géptől a fölösleget is. Mert úgy ven az, hogy maguknak adjuk. Mi 5tt, a faluban elterveztük, hogy napközit építünk, bölcsődét, kutat furatunk, meg járdákat csinálunk: De mindezt csak akkor adhaíjja meg nekünk államunk, ha mi is teljesítjük pz állammal szemben a kötelezettségünket. Valóban nem lesz nőhöz a telje­sítés — állapítják meg mégegyszer, ahogy pillantásuk végig fut a tólt- kalászú búzán. Desz vágj' 10 má­zsa ^holdanként, számítgatják. Bitó Viktor, nem is állja inog szó nél­kül: Lesz-e ilyen a tszcs búzája, meg alig ötszáz m ferret arrébb, odaát a határon túl is. Ott. is jól haladnak — 4' lapítja raog Bundái Gyula. Ott, a román falvak dol­gozó parasztjai is a-órt dolgoznak, amiért itt Bondár Gyuláék. Késő este, mikor hazafele in­dulnak, Bondár Gyula munkája még 'nem ér véget. Ilyenkor felkeresi a pártíitkár elvtársat Elbeszélget vele egyes kérdésekről. A párttitkár elvtárs segíti és fi- gyéiemniel ki-éri Bondár munka* 5át. TJgy látja, jól dolgozik. Első ha aratásba«, nem maradt le a begyűjtésben sem és tanítja a dol­gozó 'paraszttársait is. Ha így végei a 'munkáját továbbra is, megér­demli, hogy a Párt tagjelöltje le­gyen. Bondár Gyula azt mondja: Jó úton vezetni másokat.: ez a leg­szebb feladat. Tagjelixtje lenni an­nak a Pártnak, mely megmutatja ezt -az Utat a dolgozó ja a-«.toknak; dicsőség. -- elérik — Megjelent Nyikolajeva Sztálin-dijas nagy regénye: AZ ARATÁS As V j Magyar Könyvkiadó ki­adásában 25Ű00 példányban jelent kneq dolina Nyikolajeva szovjet Írónő nAz aratás« című regénye. Ae U'ónőt e müvéért 1950-ben a Sztá- Un-díj első fokozatával tüntették ki. Nyikolajeva orvosként küzdötte végig a Nagy Honvédő Háborút s utána a pervomajszki kolhozban dolgozott. Regényében a szovjet kolhozok mai életét mutatja be. A könyv művészi módon érzékelteti a magánélet és a közösségi munka tökéletes összeolvadását a szovjet emíbe.r éleiében. »Az aratás:< cselek­ménye számos olyan problémára vi­lágit rá, amelyek a falu szocialista átalakításával kapcsolatban nálunk, Magyarországon is lépien-nyomon felmerülnek s melyből dolgozóink gazdag tapasztalatokat menthetnek szocializmust építő munkájukhoz. Vj mezőgazdasági szakkönyvek: I. Országos Mezőgazdasági Tudományos Tanácskozás A könyvben mezőgazdasági ter­melésünk élenjáró kutatói számol­nak be tapasztalataikról és vázol­ják azt az utat, melyen mezőgaz­daságunk haladó szocialista gondol­kodású munkásságának haladnia kell. A könyv ára 2 forint. Muszijko: A növények pótbeporzása A könyv T. D. Liszenko akadé­mikus előszava után részletesen is­merteti az idegenbéporzásií nölé­nyek biológiai sajátosságait. Megis­merteti dolgozó paraszt jainkat. a szántóföldi növények mesterséges pótbeporzásának a Szovjetunióban alkalmazott módjával, technikájával, valamint az e téren elért eredmé­nyekkel. Adatokkal bizonyítja be, hogy a mesterséges pótbeporzás a vetőmag minőségi megjavításának egyik legbiztosabb módszere. A könyv ára 2.60 forint. Bukaszov: Burgonyanemesítés A könyv a Szovjetunió bar go* »nyancmesítési eljárásait és elért eredményeit ismerteti meg terme­lőszövetkezeteinkkel és dolgozó pa­rasztokkal. A Sl oldalas könyv ára •U’O forint.

Next

/
Thumbnails
Contents