Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-05 / 154. szám
4 ViUaua%ok Hépc 1H1 Juitow s., Párt és pártépítés A sarkad! járás törjön a% élre a békearatásban9 a begyűjtés munkájában írta: Herényi Mihály, a sarkad! járási pártbizottság titkára Segíittiik « mnnkáa-paraazt leveíe»6kt>t avagy: mi a tanulság a nagykamarás! levelező bírálatéitól A sark ad i járásban már mindenütt nekifogtak a bő termést ígérő gabona aratásának. A sarkadi »Lenin« termelőszövetkezet tagjai búzából holdanként átlagosan 16— 18, ősziárpából 20—22 mázsás termésre számítanak. A sarkadi járás minden bermelőcsoportja 13 mázsa búzánál többet vár holdanként. Az egyéni dolgozó parasztok lioldan- kénti 8—10 mázsás termésre számítanak. A bő termés szemveszteség nélküli betakarításához szükséges, hogy pártszervezeteink szilárdan álljanak a betakarítási munkák élére, segítsék, irányítsák a harcot minden 'gabonaszemért. Fontos, hogy pártszervezeteink 'segítsék a tanácsokat. A tanácsok szervezzék a szemvoszteség nélküli betakarítást és ellenőrizzék a kuLákokat.. A bő termés betakarításához jobb munkaszervezés szükséges. Igen helyes, hogy 'például az okányi I-es mintájú tszcs tagjai közösen végzik az aratást, hordást. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak az a feladatuk, hogy a dolgozó parasztok között kiszélesítsék az ilyen kezdeményezéseket. Az idei aratás, — bckearatás, Minden gabonaszem ér ősi ti az országot, segíti az ötéves tervünk megvalósítását, biztosítja jövőévi kenyerünket, — tehát az aratás ügye: az egész dolgozó nép ügyei- Az osztályellcnség éppen ezcrt megkísérli hátráltatni az aratást. Sarkadon például Seres Ferenc kulák a múlt hét végéig 10 hold beért búzából egy '«cilát sem vágott le • közben ^kijelentette: »Majd levágok annyi búzát, amennyi nekem leéli, a többit egy© meg n, fene.« A lculákot; a béke és a nép ellenségét leleplezték és a kulák megkapja méltó büntetését. Ez a példa is bizonyítja, hogy a gabona- front sikerét Csak úgy tudjuk biztosítani, ha keményen harcolunk a kulákok ellen. Termelőszövetkezeteink (csoportjaink) és 'az egyénileg dolgozó parasztok nagy lendülettel fogtak az iratá hoz. Az ősziárpát már leajattak, de Vannak már olyan tszcs- ■ink, mint például a sarkadi »Petőfi«, ahol már a búza 30—35 százalékát levágták. De mog kell mondani, hogv a búza aratása nem folyik olyan lendületlel, mint ahogyan kellene. Ennek oka az, hogy pártszervezeteink, tanácsaink nem eléggé harcolnak az ellenség mesterkedései ellen, aki azt is híresz- teli: »Van idő még az aratásra, különben is az utóbbi napokban sok eső esett, nem érdemes aratni, pihenjünk.« Például Vasárnap is egész nap 'jó idő volt, de mégis több tszcs-ben sem folyt a munka, pedig most minden porc drága. Ha eső titán nem lehet azonnal íratni, akkor a dolgozó parasztok nyomban lássanak a tarlóhántáshoá és másodnövény vetéséhez. Az aratás után késedelem nélkül szükséges hozzálátni a hordáshoz. Párt- szervezeteink, tanácsaink segítsék elő, hogy a dolgozó parasztok a hordásnál is segítsék egymást, minél több közös széni legyen. Fontos feladat a cséplés, gabona begyűjtés jó megszervezése. Ezért nemcsak az aratást, hordást, cséplést, hanem a begyűjtést is versenyszerűen kell végezni, mert csak így lehet minél több község i béke harcos községe — járásunk, * béke harcos járása. Tanácsaink a pártszervezetek irányításával, ■segítségével szélesítsék 'ki az alkotmány ünnepére indult verseny-mozgalmat: a községek, tszes-k, dűlők, valamint a cséplőgépek között. Tűz- ■enek ki versenyzászlót, amelyet » legjobb dűlő dolgozó parasztjai, i legjobb cséplőgép munkásai kapnak meg. Népszerűsítsük « munkában élenjárókat. A járási operatív bizottság a betakarítási munkában, termény begy üj testen élenjáró községnek, termalőcsoportnak békezászlót ajánlott fel. Ezen túlmenően a legjobb cséplőmunkások is békezászlót kapnak. Sőt külön kitüntetésben részesülnek azok a cséplőmunkások, akik felvilágosító munkával elérik, hogy a legtöbb dolgozó paraszt Egyenesen a géptől szállitja be gabonáját a földműves- szövetkezet magtárába. A betakarítási munka ütemének fokozásával együtt, már most szükséges felkészülni a terménybegyűj- tésre. Eddig járásunk az állammal szembeni kötelezettségének teljesítése terén mindig az utolsók között kullogott. Most a tojás- és baromfibeadásnál is hiba mutatkozik, mert még 'a fölét som teljesítettük a július 1-ig szóló előirányzatnak. Pártszervezeteinknek, tanácsaink - nak meg kell javítani a tojás- és baromfibeadás teljesítésének ütemét. Hiba, hogy elsősorban mi, a járási pártbizottság, a pártszervezetek és a tanácsok nem végeztünk ebben alapos munkát, nem semmisítettük meg kellőképpen az ellenség mesterkedését. Hiba az is, hogy a tojás- és baromfibe« adásnál nem mindenütt sikerült a kommunista példamutatást biztosítani. A járás községei közük kevés van olyan, mint Körösnagyharsáuy, ahol a pártvezetőség, párttagság, a tanácstagok néhány kivétellel, már eleget tettek tojásbeadási kötelezettségüknek. Megalkuvás mutatkozik több helyen, például Zsadányban is al-i kudoznak a kulúkokkal és »szívhez szólóan« arra kérik, hogy hozmon be valamennyi tojást kötelezettsége teljesítésébe. Mezőgyánban nemrégen 18 olyan kulák volt, aki nem teljesítette tojásbeadását. Meg kell mondanunk, hogy az aljas Grősz és társainak leleplezése után: egyik-másik pártszervezetünknél még mindig nem eléggé éberek, nem tanulták meg kellően, hogy' az ellenség egyre vadabbal és minPáitiuik II. kongresszusán Bú- kosi elvtárs rámutatott arra is j »Még sok erőfeszítésre van szükség, hogy az állami gazdaságok! beváltsák a hozzájuk fűzött rémé-: nyékét.« A békésmegyei állami gazdaságokra is teljes mértékben vo-i natkozik Bákosi elvtárs megái la-' pitása. Ha megnézzük, hogyan készültek fel állami gazdaságaink á bő termés betakarítására, akkor meg kell mondanunk, hogy egy! cseppet sem tettek meg mindent' ennek érdekében. Több helyen ma-: guk a gazdaságvezetők a megalkuvás hibájába estek a feladatok jó végrehajtása módjának keresése és megtalálása helyett »siránkoztak«. Igen komoly; hiányosság az is, hogy a meg-: lévő aratógépeket több helyen felül’ letesen javították ki. Például Gyulán már az első nap három aratód gép hasznavehetetlenné vált. Több helyen az a káros éa helytelen! nézet alakult ki, hogy az idei ara-;' tásban a gépeket nem lehet használni. Ezt pl. maga a dombegyházi állami gazdaság vezetője is' megállapította. Az állami gazdaságok vetetni közül nem egy »ölhetett kezekkel« tétlenül vár és nem harcol a szemveszteség nélküli betakarításért, a helyes munkaszervezésért, minden erő mozgósításáért. A gazdaságok békésmegyei központjának a gazdaságvezetűk megalkuvó dig aljasabbul támad. PátGzerve- zeteink feladata az is, ismertessek a dolgozó parasztokkal, mi volt a terve a Grősz-bandóiuik, az amerikai gyilkosok ügynökeinek. Járásunk dolgozó parasztjainak nagyi többsége a múltban olyan óletet élt gróf Tisza és Almási birtokán, mint az összeesküvő Hagyó-Kovács cselédei. Mondjuk meg, hogy a ku-í Iákok — éppen úgy, mint Grőszék — a nép és a béke ellen törnek, hogy az összeesküvőknek a legmél-. tóbb felelet: az aratás, cséplés, begyűjtés mielőbbi elvégzése. A gabonafront sikeréért pártszervezeteinknek — de a járási pártbizottságnak Í3 — fel kell számolni a munkában mutatkozó lazaságot. A párttitkár ©Ívtársuknak gondoskodni kell arról, hogy a párttagság kivétel nélkül példát mutasson, továbbá fontos, hogy a párt- vezetőség segítse, ellenőrizze a tanács munkáját. Igen helytelen, hogy az újszalontai és a kötegyóni párttitkár elvtárs nem segíti, nem ©llonőrzi a tanács munkáját ét) a kulúkokkal is megalkuszik. De! az a népnevelő sem érzi felelősségét, aki heti két órát sajnál arra,: hogy elmenjen népnevelő értekezlet re. Harci feladat a gabonafront ügye s hogy eredményes munkát! tudjunk végezni, szükséges megszilárdítani pártszervezeteinknél a fegyelmet, a harci szellemet, az; áldozatvállalást. A feladat jó végrehajtásához az kiéli, bogfyt a párbsaer- vezetaink, tanácsaink felszámolják hiányosságaikat, a tömegszerveze- tele — DÉFOSZ, DISZ, MNDSZ: — is jó munkát végezzenek. Min- den lehetőség adva ahhoz, hogy: mielőbb a lehető legkisebb szemveszteséggel learassunk, elcsépel-' jünk és alkotmányunk ünnepére*1 vállalásunkat teljesítsük, — hogy! járásunk a gyulai járással szemben megnyerje a versenyt. Késedelem nélkül számoljuk feli a hiányosságokat — előre a békéért, a gabonafront győzelméért! magatartását fel kellett volna szá-' molni; azonban az történt, hogy; a gazdaságok megyei központja „együtt sírt“ a gazdaságvezetőkkel Nem egy helyen a gazdaságveze-i tők azt mondották, hogy előfordulhat még 20 százalékos szem-; veszteség is, — ez ellen a helytelen, megalkuvó nézet ellen sem vette fel a harcot a gazdaságok megyei központja. A megalkuvás, a helytelen munkaszervezés, a politikai felvilágosi-; tó munka következtében még sok a, javítanivaló az állami gazdaságok munkájában azért, hogy sikerrel' el tudják végezni azokat a feladatokat, amelyek rájuk hárulnak a; g-abonafrout győzelméért. Szükséges ezért az állami gazdaságok megyei központja munkájának megjavítása, az itt mutatkozó opportunizmus felszámolása. Változtatni kell a gazdaságok megyei; központjának a munkamódszerén is, a túlméretezett adminisztratív,' bürokratikus intézkedéseken. Helytelen, hogy pl. a megyei központ munkaügyi osztályának dolgozói — munkaidejük többségét a megyeközpontban töltik, holott a helyszínen kellene gyakorlati segítséget aduiok. A helytelen munka- szervezést mutatja az is, hogy pl. nemrég a rózsási állami gazdaságba a megyeközpont részéről hárem gépkocsival kilenc »ellenőrzőt: ment és ennyien töltőitek ott hosaJíjztáiiii elvtárs a munkás-paraszt levelezőkről azt tanítja, hogy »ők mindeneivel ott társadalmunk fogyatékosságának le- leplezői, e hiányosságok kiküszöbölésének harcosai, a proletárközvélemény parancsnokai, akik e hatalmas tényező kimeríthetetlen erőit a szocialista építés nehéz ügyében,; a Párt és a szovjet fiatalom segít-, séfjévé igyekeznek küldeni.« Ez is világosan megmutatja, hogy a munkás-paraszt levelezők — a proletárközvélemény parancsnokai — milyen nélkülözhetetlen segítséget adnak ahhoz, hogy' erősebb legyen a Párt, a nép állama. Ugyanekkor — a többi között —• a hibák bátor feltárásával egyben meg is jelölik a hiányosságok felszámolásának útját, hogy »munkánkban, építésünkében ne legyen fennakadás, mocsár, korhadát«.. Továbbá: a levelezők harcolnak a Párt és kornüínyhatdr rozatok jó végrehajtásáért, — amelyek minden esetben a béke és az egész dolgozó nép ügyét szolgálják. munkás-paraszt levelezés fontos munkájának segítésénél megyénk számos pártszervezeténél is hiányosság mutatkozik. Sok Ítélvén nem értik, hogy mi a szerepe és jelentőség© a levelezőknek, sőt előfordul, hogy pártfunkcionáriusok, párttagok — a hibák ,bátor feltárásáért — üldözik óa fenyegetik a levelezőket. G. Tóth János elvtárs, a Párt megyei lapjának nagykamarási levelezője többek között a lap hasábjain feltárta azt is, hogy a DEFOSZ helyi szervezetének elnöke rossz munkát végez, ennek következtében a fontos tömegszervezet Nagykamaráson nem tölti be szerepét. S ebből nyilvánvalóan következett, hogy a DEFOSZ nagykamarási szervezet© ,vaj mi kereset tett az aratási, csép- lési, begyűjtési kormányhatároza- ‘tok- jó végrehajtásáért. Ea azt is eredményezte egyben, hogy a helyi DEFOSZ vezetősége semmit nem tett azért, hogy úgyis élesítsék a Pártot, hogy a tömegszervezet tagijainak somiból minél több méltóvá Váljon a tag jelöltségre. G.Tóth János ©lvtársniak a pártszú időt. Persze, ugyanekkor másik állami gazdaságokban nem végeztek ellenőrzést, nem adtak segítséget. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a megyeközpont az állami gazdaságokkal valóban élő, eleven kapcsolatot hozzon létre. De nemcsak a gazdaságrezetőséggel be-* szeljenek a megyeközpont tagjai, hanem magukkal, a dolgozókkal is ós ismerjék meg véleunényeiket, hallgassák meg a munka megjavít tusára tett javaslataikat. Fontos az is, hogy a megyeközpont a bürokratikus utasítások és »körleveles fenyegetések« helyett gyakorlati segítséget adjon a gazdaságvezetőknek. Az aratás, cséplés, begyűjtés harci kérdés, szorosan hozzátartozik békénk megvédéséhez, ötéves tervünk megvalósításához. Éppen ezért az állami gazdaságok megyei; központjánál mutatkozó hibákat, ellenséget segitő nézeteket mielőbb: szüntessék meg, haladéktalanul fogjanak hozzá a Párt útmutatásával1 a gazdaságukban folyó munka megjavításához, a minisztertanácsi határozatok jó végrehajtásához. Erre' még nincs késő és ehhez minden; tehetőség adva. De késlekedni nem. szabad, mert az bűn lenne a dolgozó néppel, hazánkkal és a Szovjetunió vezette békefronttal szemben. Farkas Sándor DÉFOSZ megyei termelési felelős. sajtóban megjelent bírálat* (jogoí bírálata!) után azonban az történt, hogy a nagykamarási pártszervezet június 25-i taggyűlésén Gy. Kovács József elvtárs, az első körzet pártveaetőségi tagja ós ifj. Köböl István elvtárs durván rátámadt O, Tóth elvtársra és a többi között megállapították: »A DÉFOSZ itt nálunk nagyon jól mag volt szervez vi és te szétrobbantottad firkálásoddal.« Köböl elvtárs magából kikel ve »odavágta a szeme közé« G: Tóth elvtársnak: »Ne gondolja, hogy ez a dolog (G. Tóth elvtárs bírálatára értette) annyiban marad. Vegye tudomásul, hogy kizárásra javasoljuk magát és ki is zárjuk <; Pártból, majd nem fog mimenrő írni a Viharsarok Népének.« Oy. Kovács József és Köböl István mar galartása pártszerüllen, ellenségei segítő magatartás volt. Olyan, am« - lyik cseppet sem segítette, hanen akadályozta előrehaladásunkat. Továbbá azt akarták megakadályozni, hogy G. Tóth elvtárs ne segít hesse az aratás, cséplés, begyűjtél munkáját, a szocialista építést, úgyis, mint levelező, A nagykamarasl pártbizottságnak szükséges foglalkozni Gy. Kováos József éa Köböl István tűrhetetlen magatartásával, megvédeni az üldözésektől a Páni megyei lapjának levelezőjét. Sztár Un elvtárs a körétkezőkre mutat rá ezzel kaposolatban: »A munkásét falusi levelezők üldözése barbie- sdg, a burásod erkölcsök törvénye.« Tóth elvtárs bírálata után a * DÉFOSZ megyei titkársági megvizsgálta a DÉFOSZ nagyka- , marási szervezete vezetőségének munkáját és Sarnyal elvtára, ■ DÉFOSZ megyei titkára erről « megyei pártlap szerkesztőségéinek « többi között ezeket írta: »Zám István, a nagykamarási DÉFOSZ elnöke fegyrerrej tegetréért a felszabadulás után büntetve volt. Továbbá megfelel a valóságnak az is, hogy Zám saját maga ós rokonai részére a DÉFOSZ-ban viselt funkcióját felhasználva, különböző .előnyöket’ biztosított magának. Megállapítottuk, hogy Barankai Ferenc, aki a helyi DÉFOSZ-ban vezetőségi tagként dolgozott, — ku- lákcsemete. Zúmot és Barankait leváltottuk a DÉFOSZ-ban viselt funkcióikról.« Samyai elvtárs levele végén ezeket írja: »Minden- esetre hálásak vagyunk G, Tóth elvtársnak, a Párt megyei lapj* levelezőjének, hogy figyelmünket felhívta a DÉFOSZ nagykamarási vezetőségének aknamunkájára. Ea az eset Í3 arra int bennünket, hagy legyünk sokkal éberebbek.« Nem kétséges, hogy G. Kováos és Köböl elvtársalcnak is úgy keltett volna viszonyulni G. Tóth elvtárs bírálatához, mint a DÉFOSZ megyei titkárságának. De ők megfeledkeztek arról, hogy G. Tóth elvtáiw egyenesen az ő érdekükben, az ő jövőjükért is harcolt bírálata megtérésével. Mi történik akkor, ha G. Tóth elvtárs nem fedi fel aj hibát? Zám, a fegyverrejtegető és Barankai a kulákosemete tovább végezte volna kártevő munkáját- » DÉFOSZ-szervezetben! IJn vájjon csak Xagykamarás- tál, a siagyleamarásiaknáh szól ez az igaz történetf Nem, egyáltalán nem! A megyében másokra is vonatkozik és akiket illet, tanulják meg belőle: a munkás- és falusi levelezők üldözése barbárság — a munkás-paraszt levelezők munkáját becsülni s a lehető leg- jobban, minden eszközzel segíteni kell! (menny) Elméleti színvonalunk emelés# segíti elő at Az állami gazdaságok megyei központjában számolják fel a megalkuvást, a bürokratizmust és segítsék a harcot minden gabonaszemért
