Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-05 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ma este indul a Szovjatunlábé a kótuáitagú parasztküldötHég Az orosházi járási tanács mezőgazdasági osztálya nyerte «I a földművelésügyi miniszter vándorzászlóját *­M E C Y El PA R TB I 2 OTT SÁCÁN.AK LAP JA ________________ ’ ' ' * - • . " 1 851 JLLIUS 5., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér VII. ÉVFOLYAM. 154. SZÁM A munkáslevelezés ügye — 3 csabai Magasépítés vasfeeieaeiigyárté telepe alkotmányunk pártszervezeteink ügye is megünneplésére párosversenyre hívta az ácstelepet Befejeződött a Viharsarok Né­pe levelezőinek, hír tudósítóinak járásonként megtartott tapaszta­latcsere értekezlete. Közel 300 le­velező vett részt a nyolc járás és két város, Gyula és Orosháza levelezői részére megtartott érte­kezleteken. Üzemekből, tszcs-k- ből, állami gazdaságokból, város­ból és faluból jöttek a dolgozók az értekezletre, hogy ott közösen beszéljék meg, hogy tehetnék még eredményesebbé a békéért vívott harcukat Pártunk megyei lapján keresztül is. Valamennyi járásban a dolgozók hozzászólá­sai bizonyították, hogy megyénk dolgozóinak sem közömbös a pártsajtó ügye, mert azt saját ügyüknek, fegyverüknek tekintik. Száinlalan tapasztalatról, ered­ményről és hiányosságról számol­tak be levelezőink, melyek meg- mulatták, hol kell javítani eddigi levelezési munkánkat, de sok olyan, a termeléssel kapcsolatos hiányosságot is felhoztak, ame­lyekről a levelezők tolla, segít­sége nélkül aligha szerezhettünk volna tudomást. A járási levelezési értekezletek nagy eredménye, hogy a járási pártbizottságok, községi pártszer­vezetek támogatásával 172 új le­velezővel gyarapodott Pártunk megyei lapjának munkás-paraszt levelezési tábora. Ismét 172 dol­gozó előtt vált világossá, hogy a kommunista sajtó a szocializ­musért. a békéért vívóit harc lelkesítője, ezt a harcot maguk a dolgozók viszik s ebben a harcban helyet kérnek levelező­ink is. Éppen az eredmények mutat­nak rá, nem mehetünk el a hi­bák mellett sem. Több járásban a járási pártbizottságok nem is­merték fel jelentőségét annak a szélesedő tömegkapcsolatnak, me­lyet a munkás-paraszt levelezők mozgalma jelent á Párt sajtóján keresztül. Nem ismerték fel, hogy a levelezők azok a dolgozók, akik közvetlenül nap mint nap a tö­megek közölt élnek, — ismerve a tömegek kívánságait s azokat tevéiben közlik a Párttal — nem­csak, hogy saját ügyüket szol­gálják, de a járási pártbizottság munkáját is segítik. Míg a szeghalmi és a szarvasi járási pártbizottság igen jól ol­dotta meg a levelezőértekezlelre való mozgósítást, ugyanakkor a {gyomai járási pártbizottság «meg­feledkezett» a levelezési értekez­letről, így természetesen el is aludt a gyomai járásban a le­velezési mozgalom. A gyomai já­rásban kétszer kellett megtartani az értekezletet. Az első értekezle­ten a járási propagandista elvtár- sak javaslatára újabb napot tűz­tünk ki az értekezlet megtartá­sára azzal, hogy jobb szervezés­sel, szélesebb körben tudatosítsák a levelezők mozgalmának jelentő­ségét. Azonban- az ígéret. Ígéret maradt. A második értekezlet napján kilenc levelező jelent meg összesen és Zelenák elvtárs, já­rási ágit. prop. osztályvezető sza­bad napja miatt távolmaradt az értekezletről. Ugyanakkor Pintér elvtárs, a Párt járási titkára az­zal, hogy: «Nem érek rá, mert pár perc múlva el kell mennem», alig állt szóba az értekezlet fe­lől érdeklődő munkatárssal, no­ha a kocsi kb. 1 óra múlva in­dult el és addig Pintér elvtárs olyan adminisztratív munkát vég­zett, amelyet bárki elvégezhetett volna. Ez az értekezlet megmu­tatta, hogy a gyomai járás köz­ségeiben is lebecsülik a munkás- paraszt levelezők mozgalmát, le­becsülik a Párt sajtóját. De azt is tükrözte: hiba van a bírálat és az önbírálat terén is. Számos levelezőnk beszámolt arról, hogy egyes községekben, tszcsk-ben. alapszervezetekben az elnök, vagy a párttitkár tudta nélkül, illetve aláírása nélkül levelet beküldeni a Viharsarok Népe szerkesztő­ségébe «tilos». Hasonló dolgokat mondhatunk el az orosházi járási pártbizottságról is, ahol a járási ágit. prop. felelős betegsége mi­att úgyszólván senki sem tudott az értekezletről. Nagyszénáson a párttitkár elvlárs úgy beszélt: «Nem érünk rá ilyenkor...», — csak éppen, hogj- azt nem mond­ta, hogy amikor munka van, fe­lesleges újságot is csinálni. A békési járásban Mezőberényből, ahonnan 30 dolgozó megjelenését jelenlelte a párttitkár elvlárs a járáshoz, mindössze egy jelent meg. Ezek a hibák, hiányosságok tanulságul kell, hogy szolgásai­nak pártbizottságainknak, na­gyobb gondot kell fordítaniok a munkás-paraszt levelezőkre, a közvélemény parancsnokaira. Helytelen az a diktatórikus mód­szer, amikor a párllitkár elvtár­sak megkövetelik: a levelet előző­leg mutassa be a levelező, mini ahogy az megtörtént Újkígyóson, Eleken, a József Attila tszcs-nél és számos más helyen. Ahol ilyen intézkedéseket hoznak, ott félnek a bírálattól, félnek, hogy a le­velezők az eddig takargatott hi­bákat feltárják. Járási és városi pártbizottságaink feladata, hogy ilyen hibáknak elejét vegyék, amelyeknek rossz kihatása van nemcsak a pártsajtó munkájára, hanem az egész párléletre. A napi feladatok végzése közben kell megértetniük a járási pártbi­zottságok munkatársainak, bőgj’ a pártszervezetek levelezőiken ké­résziül is éljenek saját lapjuk harci fegyverével. A terniénybe- - takarítás nagy harca és győzel­me sem - képzelhető el anélkül, hogy a Párt. megyei lapján ke­resztül is naponta beszélgessen a tömegekkel és hallja meg sza­vát. íRocskár) A zsadányi építkezés két kőműves-brigádja is párosversenyre lépett egymással A békéscsabai Magasépítési Vál­lalat vasbetonelőgj’ártó telepe al­kotmányunk megünneplésére pá­rosversenyre hivta az ácstolep dol­gozóit. A vasbeton-előgyártó te­lep dolgozói vállalták, hogy min­den munkánál 20 százalékos idő­megtakarítást és háromszázalékos anyagmegtakaritást érnek el. Ezt úgy érik el, hogy a brigádok ré­szére az egyes munkák anyagnor­máját is feltüntetik és bevezetik' az anyagtakarékossági számlákat. Elhatározták, hogy a megtakarí­tott anyagot mindig egy megha­tározott napon és meghatározott, vasbeton idomokba dolgozzák be. A verseny fejlődése érdekében meg­indítják a munkahelyeken »£ leg­takarékosabb óa a legjobb minő­ségi munkát végző dolgozó« ki­tüntető cím elnyeréséért a ver­senyt. A brigádok vállalják, hogy minden nap munkakezdés előtt megbeszélik az aznapi munkabe­osztást és a eaerszámszétosztást! is. A munkafegyelemben példát- mutató dolgozókat jutalmazzák. A betonelőgyártó telep dolgozói elhatározták, hogy minden hétfői napot békeműszaknak nyilváníta­nak és csatlakoznak a »harc a per-, oekért« mozgalomhoz. Rendszere» heti brigádórtekezleteken foglal­koznak a brigádtagok politikai, szakmai képzésével, megszervezik a munkamódszerátadást, hogy 100 százalékon alul egy dolgozó se teljesítse normáját. Az ácstolep dolgozói a pároever- sony kihívást elfogadták. A pá-> rosversenyt a két munkahelyről vári Iasztott három-három tagú bizott­ság értékeli rendszeresen, időkö­zönként. A zsadányi építkezésen dolgozó Szabó kőműves vegyeebrigád al­kotmányunk megünneplésére ver­senyre hivta a munkahelyi komp­lexbrigádot. A Szabó brigád vál­lalta, hogy 6089 órára előirány­zott munkáját 5500 óra alatt végzi: el, megtakarít 1.09 köbméter hu-, barcsot, 260 darab téglát, 1.92 má­zsa cementet, 0.86 köbméter kavi­csot, 160 darab oserepet, 90 da­rab válaszfallapofc, 0.30 köbméter homokot. Vállalják, hogy a fala­zás! munkákat 100 százalékban, a vakolási munkákat 40 százalékban sztahanovista módszerrel végzik Elhatározták. hogy naponként munkakezdet előtt fél órával meg tieszélik a napi feladatokat, elvég­zik a muokalieosztaet. Munkamód- szerátadással elérik azt, hogy « brigádon belül 100 százalékon alul teljesítő dolgozó ne legyen. Rend­szeres heti hrigádórtekezletebec megbeszélik a brigád munkájának eredményeit. A komplexbrigád * Inhiváet elfogadta éa vállalta, hog; 4800 órára előirányzott munkáéi' 4300 óra alatt végzi el, a hétfő: napot békém ászuknak nyilvánítja, megtakarítanak 96 darab téglát, 68 darab óíéfépet, l.$0 köbméter W- barcsot, 3.5 köbméter kavicsot, 1.40 mázsa cementet, 40 damb mozaik- lapot és 2ő darab csempelapot. A két telep és a két brigád pá­rosversenye legyen példa vrJameny- nyi építőipari dolgozó előtt és en­nek nyomán szervezzék meg min­denütt a pöjxwversenyeket, jé ered­ményekkel ünnepeljék meg alkot­mányunkat­Békeliarcunk fegyvere megyénk földművesszövetkezeteinek párosversenye is a begyűjtés sikeréért Június 28-án földművesszövet­kezeteink versenyfelelősei érte­kezletet tartottak. Ezen az érte­kezleten megtárgyalták a bihar- tordai földművesszövetkezet által elindított országos begyűjtési ver­seny pontjait, majd az alábbi versenypontokat dolgozták kl E versenypontok alapján csatlakoz­hatnak megj'énk földművesszö- vatkezetei a bihartordaiak ter­mény begyűjtési versenykihívásá­hoz. Megj’énkben ezideig 11 föld­művesszövetkezet csatlakozott a fcerménybegyüjtésí versenyhez. A versenyfelelősök által kidol­gozott versenypontok a követ­kezők : 1. A termény begy iijté&t « Párt irányításával, a tőinegszervezetek bevonásával, állandó felvilágosító munkával végezzük. 2. Vállaljuk, hogy a szomszé­dos szövetkezetekkel együtt meg­szervezzük a szocialista munka- versenyt. 3. A párosversenyben álló szö­vetkezettel a versenykiértékelést hetenként kétszer megtartjuk. 4. A termény begyűjtést ünne­pélyessé tesszük, a magtárakul jelszavakkal, zászlókkal, virágok­kal kldiszítjiik és a díszítést biz­tosítjuk a lerménybegy üjtós égé« ideje alatt 5. Megszervezzük, bogy a dől gozó parasztok terményeiket köz vétlenül a cséplőgéptől a magtér ba szállítsák. A «géptől a magtár ha»-mozgalmat kiszélesítjük út megvalósítjuk azt, hogy a dől gozó parasztok egymással ver senyezve teljesítsék terménybe adási kötelezettségüket, vatamW termény feleslegeiket Is ajánljál fel megvételre a nép ál tantól vak 6. A versenyek eredményeit ver­seny táblákon, hangosliíradón k bolti kirakatokon keresztül t* merletjük. 7. Ainsdy szövetkezetnél több átvevő hely van, megszervezzük az át ve vő-brigádok közötti {vá­rosversenyt. 8. Megszervezzük a berakodl munkásokból a komplex-brigádol és a rakodási idő csökkentésén v erseny mozgalmat szervezünk. 9. A versenyülozgalom népsz» rüsitése és kiszélesítése érdekét ben a MESZöV-nek belenként két-húrom alkalommal híranya­got küldünk a begyűjtés ered­ményéről és a beadásban élen» járó dolgozó parasztokról 19 Egy pillanatra sem feled kezünk meg az osztályellenség ről, éberségünk állandó fokozá­sával leleplezzük a szabotáló ku­kkokat, reakció* elemeket és gon­doskodunk arról, hogy szó boté zs­ebelek wte telhet niégstkaöály ózzuk A mag var püspöki kar nyilatkozata A magyar püspöki kar dr. Cza- pik Gyula egri érsek elnökleté-, vei július 3-án ülést tartott, ame­lyen egyhangúlag a következő nyi­latkozatot fogadta el: »A magyar püspöki kar — a katolikus hit elveit követve és en­gedelmeskedve Isten parancsainak, mely szerint annak az államnak, ahol élünk, kötelességteljesítő pol­gárai legyünk, annak törvényeit tartsuk be, mert azok Isten tör-j vényebiek megtagadására nem kö­teleznek, — a következő nyilat­kozatot teszi: 1 1. Kijelentjük, hogy a magyar államot: a Magyar Népköztársasá­got szeretett hazánknak ismerjük,- törvényeit megtartjuk és megtar­tatjuk. 2. Ugyanezen elvet követve el­ítélünk a Népköztársaság és an­nak biztonsága ellen bármiféle és bárki által vezetett minden' erő­szakos és törvénytelén eszközöket igénybevevő törekvést és cseleke­detet, különösen elítéljük és meg­bélyegezzük azokat az egyházi sze-i mélyeket, akiknek bűnös tevékeny­ségére a legutóbbi napok folya­mán fény derült. 3. Kijelentjük, hogy a Magyar Népköztársasággal kötött megálla­podást fokozott mértékben betart­juk és eunek értelmében egyházi törvényeink szerint fegyelmi úton’ eljárunk mindazon egyháziakkal szemben, akik a Népköztársaság, törvényei áthágásában bűnösnek1 találtatnak. Támogatjuk a magyar kormány törekvéseit, amelyekkel békénket védi, hazánkat a háborútól meg-' óvni törekszik. Ezért hivatásunk­nak megfelelően előmozdítjuk a békét, helyeseljük egyházunk szel­lemében a katolikus papok béke- mozgalmát. Ünnepélyesen kérünk mindenkit, hogy megnyilatkozásunkat tegye magáévá és annak megvalósításá­ban legyen segítségünkre. A masrvar püspöki kar t

Next

/
Thumbnails
Contents