Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-27 / 173. szám
19ÖÍ július 27., piaiak [/ihaisaiok Hcpt állami gazdaságaink több gondot fordítsanak a gyapotmttvelés, tarláhántás, másodnövénysetés munkáira Megyénk több állami gazdaságában a dolgozók közvetlen az aratás befejezés© után hozzáláttak az elgyomosodott növények, különösen a gyapotterületek gaztatanításához, porhanyitásához, lcaccsolásáhoa Egyes gazdaságokban a növény- ápolási munkákkal egyidőben megkezdődött a hordás és a cséplós is. Számos helyen azonban ke- vésbbé, vagy egyáltalán nem halad két igen fontos munka: a tarlóhántás és a másodnövénvek vetése. A kcreki illand gazdaságban eddig négyszáz holdon történt meg a t rtóháníás, de mindössze csak kilencven holdat vetettek be mSsatínövtn.iyel. Az akaszíópusztai állami gazdaságban 312 hold tarlót hántoltak fel, de csak 44 holdat vetettek be másotínövénnyet. Ebben a gazdaságban meg kell gyorsítani a gyapot gaztalani- tósát is, in, rí eddig csak 54 hold:t k p itik meg a 215 holdból. A kaccsolás is lassú ütemben halad- Ezideig csak hét holdon történt meg ez a fontos munka, holott az egész területen ei kellett volna már végezni. A sarkadkeicsztúri állami gazdaságban gyorsan halad a cséplés. Hat fogat egyenest a gépbe hordja a cséplósre váró gabonát. A tarlóhántást azonban itt sem végzik fontosságához mérten. Százegy holdat bántottak fel és csak 16 holdba vetették el a másodnövényt. A szöllöspusztai állami gazdaság dolgozói elvégezték a 100 hold gyapot kapálását és 50 holdon a kac£seiást is. A lőkösházi állami gazdaság dolgozol 263 holdat kapáltak meg 300 "hoW'S’vapotterületükből. Közben 18' 'lófogattal, egy gépkocsival és egy vontatóval teljes Lendülettel végzik a hordást. A tarlóhántás és a másodnövényvetés terén itt is mulasztást követett el a gazdaság vezetősége. Mindössze 110 hold tarlót baktattak le és 65 holdba vetettek a téli takarmányozáshoz elengedhetetlenül szükséges másodnövényt. Nőin sokkal jobb a tarlóhántás és a másodvetés üteme a rózsási állami gazdaságban sem. Itt is csak 170 hold a tarlóhántás és 50 hold a másodvetés, pedig jóval több szükséges az állatok téli takarmányozásához. Ezért a gazdaság vezetősége kövessen el mindent a másodvetés sikeréért és gyorsítsa meg a tarlóhántás ütemét is. A esorvási á'lami gazdaságban 20 fogat végzi a hordást. A másodnövény vetését azonban itt még m,g sem kezdték és a t,rr ló hántást is csak 140 holdon végezték el. Lendületesebb munkára van szükség a gyapot művelésénél is. A 264 holdból még csak 84 holdat kapáltak meg és csak 40 holdon végezték el a kaccsolást. A gyulai állami gazdaság dolgozói 30 lófogattal és egy vontatóval láttak hozzá a hordáshoz. A esorvási vasútállomás vezetőjének A esorvási vasútállomás vezetőjének sem ártana egy kis figyelmeztetés. Vasárnap nein vette figyelembe a nagyszámú utazóközönséget. így történt meg, hogy alig tíz—’tizenöt perccel a vonat érkezése előtt kezdte meg a jegyek kiadását. Természetesen, ez az idő nem elegendő arra, hogy minden dolgozó jegyet tudjon váltani. így tehát, mire befutott a Békéscsaba felől érkező vonat, 9—8 utazó nem tudott jegyet váltani az éllomásvezető hanyagsága miatt. A MÁV dolgozóitól is sokkal több figyelmességet, sokkal több lelkiismeretességet kíván dolgozó népünk. A tarlóhántás eredménye azonban itt is szégyenletesen kevés. Másodvetést pedig egyetlen egy holdon sem végeztek, mintha a gyulai állami gazdaságra nem vonatkozna a minisztertanács határcza'a. Egyetlen egy szem másat növény magot sem vetettek niég el a kí- rolyderéki és a felsönyomási állami gazdaságokban sem. Az állami gazdaságok vezetőinek az a feladata, hogy a miniszter- tanács határozatát szem előtt tartva a tarláhántás sikere érdekében szervezzenek éjjeli míis akot. Állítsák be erre azokat a traktorokat, melyek nappai a csép, lést végzik. A kon* reggeli órákban míg a harmat fel nem szárad és a hordást meg Lehet kezdeni, addig vessék be az éjjel felszántott területeket másodnövénnyel. Az üzemi pártszervezet kommunistáinak a példamutatáséra és a népnevelők felvilágosító munkájára van szükség a feladatok végrehajtásában. Értessék meg a dolgozókkal mind a tarlóhántás, mind a másodnövényvetés jelentőségét, mert egyik sem választható el a betakarítási munkától. „Az idei termelési idényben sokkal jobb munkát akarunk végezni“ — Levél a Mezőhegyesi Cukorgyárból — A mezőhegyesi Cukorgyárban is megtartották a termelési értekezleteket. Isaszegi György levelezőnk azonnal beszámolt az értekezletekről. Beszámolóját az alábbiakban közöljük: »Termelési értekezleteinken dolgozóiak feltárták mindazokat a hiányosságokat is, melyek leküzdése elsőrendű feladatunk azért, hogy a cukortermelés zavartalanságát biztosítsuk. A szűk keresztmetszetek megszüntetésére vállalat-vezetőd ségünk jutalmazásokat tűzött ki. Ezek többek között a következők: A szeletprés-állomás augusztus 20- ig való elkészítésére 1000 forint, a melegítők augusztus 28-ig való elkészítésére szintén 1000 forint, a fogaskoszorú, répaátemelő-kerék elkészítésére 500 forint jutalmat. Több kisebb, de mégis komoly hiányosságra is felhívták a dolgozók a vállalatvezető&ég figyelmét. Gyömbér Istvánná pl. elmondotta, hogy a préslemezek fúrásából, —. melyet öli’ végeznek — szervezetlen a munka, rendszeres«» Búgnak elküldik őket a géptől, igy sok; időt veszítenek. Gyömbérné elmondotta, hogy 5 perc időveszte&ég annyit jelent, hogy 450 db lyukkal kevesebbet tudnak kifúrni. Karsai János brigádvezető megbírálta az esztergályosokat azért, mert sokat keli várni munkájukra, ami hátráltatja a karbantartást. A termelési.értekezleteken párosverseny kihívások is születtek! Emődi Gyula, a termelési osztály dolgozója Vallinger Ferencet hivta párosversenyre és vállalta, hogy a folyószámla kivonatot augusztus 20-a helyett augusztus lö-ra elkészíti. Mag József termelési felügyelő pedig Sajti István termelési felügyelőt hivta párosversenyre. Mag József vállalta, hogy a répa- begyűjtés és szállítás terén megjavítja a munkáját. Sajti István elfogadta a versenykihívást. így készülünk alkot&ányunk megünneplésére és minden célunk az, hogy az idei termelési idéjiy^ ten -eokkaj jobb munkát végezzünk, mint tavaly.« a gépek A sai'kadkeresztúri dolgozó parasztok hatalmas szérűkre hordták a gabonát. Képünkön K. Patkós Demeter 5 holdas dolgozó paraszt búzáját, csépelik. Az első zsákokat mázsára teszik. K. Patkós Demeterné megállapítja: több mint 10 mázsás az átlagtermésük. Molnár Lajos, a cséplő- brigád vezetője mázsái, valamennyien vidámak: jó termés van az az idén a tarkadkeresztúri határban is! 3 A BEGYŰJTÉS ÉLHARCOSAI IFJ. ZIM V MÁTYÁS eleit! 2 holdas dolgozó paraszt 5 mázsa 2» kiló búza beadásával, kötelezettségét 730 százalékra teljes!- telte. HEGEDŰS ANTAL 11 holdás gyomai középparaszl beadási kötelezettsége 6 mázsa 85 kiló búza. A és B-jegyre beadott II mázsa 43 kilót, C vételi jegyre 6 mázsa 63 kilóL FODOR LAJOS füzesgj armali 3 holdas egyéni dolgozó paraszt 342 kiló helyeit 18 mázsa 47 kiló búzát szállítót! be a föltl- mű vessző vetkezeti}:“. TÚRI SÁNDOR, a szeghalmi I típusú »Viharsarok« tszcs elnöke Ulti! százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. KOVÁCS PÁL elvtárs 5 holdas szarvasi dolgozó paraszt kenyér* gibonabeadási kötelezettségét 920 százalékra teljesítette. A Pamutszövő és a Mezőberényi Szövőgyár párosverseuyének júniusi értékelése: El ” ki "I ' ■ p « ír t első a Mezoberenyi bzovogyar Módosított ötéves tervünk minden üzemünkre megnövekedett feladatokat ró. A terv teljesítésének, túlteljesítésének számos feltétele van, ezek között legfontosabbak a mennyiségi teljesítés mellett a minőség emelése, a hulladékok csökkentése, az önköltség csökkentése, a termelékenység emelése. Mindezekre kötöttek párosversenyszer- ződést a békéscsabai Pamutszövő és és a mezőberényi Szövőgyár dolgozói és ezt a‘ párosversenyszerző- dést alkotmányunk ünnepére módosították, felemelték és ennek j ú- nius havi értékelését a napokban készítették el. Az értékelés szerint a június havi párosversenyt 162'4 ponttal 67’ 7 pont ellenében a Mezőberényi Szövőgyár nyerte meg A mezőberényi Szövőgyár dolgozói termelési tervüket 111.2 százalékra teljesítették, a Pamutszövő dolgozói pedig 101.5 százalékra. A mi- nőségjbep^a Pamutszövő ért eljöjj eredményt, mig a mezőberényi szövők minőségi tervelőirányzatuktól 0.9 százalékkal elmaradtak. A hul- ladékcsökkentósért viszont a herényiek harcoltak jobban június hónapban, mert amig a Pamutszövő dolgozói 0.96 százalékkal, addig a herényiek 1.24 százalékkal csökkentették a hulladékot. A termelékenység emelése is a mezőberényi Szövőgyárban halad jobban, amit az bizonyát, hogy a 100 forint összmunkabérre eső termelési értékelőirányzatot 108.9 százalékra teljesítették:, a Pamutszövő dolgozóinak 103.8 százalékos teljesítésével szemben. Újabb sikerek érdekében elsőrendű fontosságú a munkaverseny fejlesztése és a munkafegyelem megszilárdítása. Június hónapban a mezőberényi Szövőgyárban sokkal jobb eredményt értek el a későnjövők számának csökkentésében, mint a Pamutszövőben. A szocialista munka verseny fejlesztése viszont mindkét üzemben egyformán elég jól halad. A mezőberényi Szövőgyár június havi első helyezése arra kötelezi a gyár dolgozóit, hogy munkájuk további javításával, a versenyszer- vezéssel kapcsolatos agitáeiós munka fejlesztésével megőrizzék ezt a helyezést és különösen sokat foglalkozzanak a minőség emelésével A Pamut-szövőben pedig a termelékenység emelése a legfontosabb feladat. Harcoljon mindkét iizem- peii minden dolgozó azért, hogy felhasználva a szovjet szövők tapasztalatait, új munkamódszereit, elősegítsék a terv minden részletében való teljesítését. A művezetőkkel kapcsolatos minisztertanácsi határozat a művezetőknek is megmutatja azokat a feladatokat, amelyeket megvalósítva, hozzájárulhatnak újabb termelési sikerek kivívásához, ahhoz, hogy mindkét üzem dolgozói még szebb eredményekkel ünnepelhessék meg alkotmányunkat. A szeghalmi járásban halad legjobban a kukorica pótbeporzása Megyénk dolgozó parasztsága is örömmel fogadta Rákosi elvtárs jó tanácsait: pótbeporzással megnövelhetjük a kukorica és a napraforgó terméseredményét. A dolgozó parasztok, mint a drága ajándék után, kapva-kapnak a jó tanácson. Számtalan dolgozó parasztot már a hajnali szürkület a kukoricákban talál, hogy Rákosi elvtárs útmutatása szerint elvégezze a potbepor- zást. Különösképpen a szeghalmi járás dolgozó parasztsága jár elöl a pótbeporzási munkában. Rákosi elvtárs tanácsát a földművelésügyi minisztérium vándorelőadója és a járási tanács mező- gazdasági osztályának előadói ismertették velük részletesen. Az eljárások ismeretében azután megkezdték a munkát. A szeghalmi járás termelőszövetkezeti csoportjainak tagjai kukoricaterületük 50 százalékában végezték már el a gót- beporzást. A bucsai »Petőfi« tszcs tagjai 170, a vésztői »Vörös Csillag« tszcs tagjai pedig 30 holdon végezték el a pótbeporzást. A munka tovább folyik, Íriszen ez még csak a kezdetét jelenti a pótbeporzásnak. A tszcs-k példája nyomán az egyénileg dolgozó parasztok is növelni akarják kukoricatermésüket. A járás területén ezért 3908 hold kukoricában végezték el a pótbeporzást. A füzes- gyarmati egyénileg dolgozó parasztok is nekilendültek a munkának. Eddig 260 hold területen végezték el a pótbeporzást. Körösié- dányban is egyre szaporodik az a kukoricaterület, ahol a pótbeporzást mór elvégezték. Az itteni dolgozó parasztok 833 holdon végeztek pótbeporzást. A bucsai dolgozó parasztok pedig 345 holdon. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a szeghalmi járásban is ragaszkodnak a dolgozó parasztok az újhoz. Megfogadják a Párt, Rákosi elvtárs jó tanácsait és nem sajnálják az időt, fáradságot, hanem s többtermés biztos tudatában végzik a pótbeporzást. A szeghalmi járás dolgozó parasztságának példáját követnie kell megyénk egész dolgozó parasztságának, követnie kell saját jobbléte érdekében, mert a többtermésből több jut sertéshizlalásra, az állatállomány fejlesztésére, ugyanekkor nem növekszik meg beadási kötelezettsége.
