Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-29 / 301. szám
2 VIHARSAROK NEPE i Szovleíunié minisztertanácsának rendelnie a volga-doni fiafözliafő csatorna építéséről és földek öntözéséről a műm és a sztálingrádi területeken A Volga—doni hajózható csatorna építés© mi’.- a háború előtt; megkezdődött. . A Volga ép u Don egyesi űriével 1)0 kellett volna fejeződniük a hajózható vfoiutak újjáépítésével és építésével kapcsolatos munkálatoknak. A háború fél-' bjfeákítótta . a megkezdett épííő- munkúi'. A volga—doni víziót létesítése lehetővé teszi, a rosztovi és sztálingrádi ióriilet, félig posztó és aszályos vidékei öntözésének és vízellátásának széleskörű fpjleeztéflét, flórom évvel ezelőtt a kormány határozata alapján újból fellendültek a. volga—doni csatorna építésével kapcsolatos munkálatok. A kormány ’hgyek-mb© vette, hogy- » volga- doni, hajózható csatorna eh készítése össz-szövetsé^i jelentőségű, amelynek célja a Szovjetunió európai részében minden tenger t^jBsítósa ogytejjes vízi- és szállítórendszerbe, A volga—<k>ni vízink használatba- vé telének meggyorsítása és a rosz- tovi, valamint a sztálingrádi teffi- teí félig’ puszta és aszályos földjei öntözésének és vízellátásának tej teszi é-:o céljából úgyszintén szük- Bégesöek tartva ft Vólgodoneztroj építkezési munkálatainak- gyors és bőséges ellátásút hatalmas elevátorokkal, építő gój)OZ".-fékkel és szállítóeszközökkel, amelyek tehetővé teszik a föld- és betonmunkálatok teljes gépesítését, a Szovjetunió Miniszter tonáf > a eben deli; Jj Ivet óvna csők ken tani a-.vol- * * gá—doni. víziót építésének korábbon megállapított határidejét éá az '1951. évbon befejezni: a) a volga—doni hajózható csatornát, amely egyesíti a Volga folyót h Don folyóval, a Sittáliugíful.« városától a Don-menü Kalács városig terjedő térségbon., száz kilométer hosszú-ágban, 13 zsilippel, húrom gáttal, duz; nsztógáttnl, kikötőkkel, hidakkal, «ri egyéhb le- reúdez/riokkel; b) víz.erőmű-központot a Don folyón, I ’irolj.’inszk körzetében, ez»-, hflíyoy.ható víztárolóval, 12.6 milliárd köbméter hasznos térfogattal, amely ötszáz meter hosszú vízszintező' betóngátból, 12.8 kilométer hosszú íöldgátból, kot hajózsilipből, folyami kikötőből és vasúti átjárókból, valamint. főútvonali átkelőkből' áll: o) víziorönm-tólppat 1(10 ezer kilowatt kapacitással az öntözéses földművelés ős az ipar olcsó villany úianimal való ellátása érdekéten. •> A volga—dórii . hajózható * « atomit Ó3 a < vmljansíki vizierőmű-központet a vizierőmű- tetepokk: l együtt íizembehelyean 11152 tavasain'. Az 195.111)56. években ineg- * * valósítani 760 ezer hektár öntözésére k. kétmillió hoktéx föld-, tótütet vízellátására öntözőrendszer »píté-eót a Don-folyó vfaConásai alapján. A?, öntözőit- földet elsősorban búré- óh gyapot-vetésre kell felhasználni. Az-utalt célokból biztosítani kell a köv 'tk.-’zők: építését; a.) Doni főcsatornát a cimljan- szkí víztárolótól Protetárszkaja kózeégig. 100 kilométer hossaiwg- b:tn, a vizvéteJezésro szolgé-ló be- rathtesössel a cimljántszki víztárolóból; * b) elosztócsatornákat 568 kilo- »létei ös’-zlioss/.óságbati. mégpedig hds<)8'/tl i-cwítohiát a Szal-folyó Baslrónck felhasználásával Mákja Máiüupvka falutól a (íasun-folyó torkolatáig, 123 kilometer hosszúságban, vizfevezatásael a doni. Jo- es&tornúból, a gátakkal és dna- fcwztó telepekkel a víznek eljuttatására a Saal-folyón felfelé. Áteó-Don csatornát Voszb-od községtől a Szcmi-Ktirakorszkaja község irányában 73 kilométer bosszúságban, vizvétefeaésscl a doni főcsatornából. Bagnjevezki-csatomát Komr.rov községtől Bagnjovszka község irá?- nyábait, 35 kilométer hosszúságban, vizvétetesóssel a doni főcsatornából. Stetkovfizki-esatomát Bolotov községből Manicsbalabinszkij faluig, 13 kilométer hosszúságban, víz vételezéssel a doni főcsatomá- ból. Azovi-csatomát veeaeK. községtől Rulasovl.a faluig, 90 kilométer hosszúságban, vizvételes&éasol a vészeli víztárolóból. fergnnimtaki-csatornát a varva- ro\i víztárolóból Obilnojo fahr irányúban, HO kilométer hosszúságban, vizvételezássQl a, volga-doni hajózható csatornából. Csiri-csatornát a Kizsnij-csir teleptől Krasznobogdanov falu irányában, 10 kilométer hosszúságban, vízvétele zéssel a cimljanszki vizlároióból. c) az elosztó csatornákén 140 ezivattyútelspot éa elektromos távvezetékeket a telepekhez; d) öntöző- és vízellátó hálózatokat vizvéteLezéisel */, elosztó csatornákból, 750 ezer hektár földterület öntözésére és két millió hektár földterület vizsllákisá'ra, /■ Utasítani a 'Szovjetunió mo- ® *' zőgazdttBfcgi minisztériumát, a Szovjetunió gyapottermoló.si minisztériumát, a Szovjetunió szov- hoz-jgyi minisztériumát: a) hogy biztosítsa az öntözött és vízzel ellátott földek használtba vételét; 1952-ben: százezer hektár öntözött terület, százezer hektár vízzel ellátott terület. 1953 év ben : megfelelően 125 ezer hektár és 250 ezer hektár, 1954 évben: 125 ezer hektár és 250 ezer hektár, 1955 évben: 200 ezer hektár «is •500 ezer hektár, 1956 éviién: 200 ezer hektár ős 900 ezor hektár; b) biztosítani -a villamoserő széleskörű - felhasználását a mezőgazdaságban, úgyszintén a nehéz munkafolyamatok komplex géprei- tés© céljából az állat-tenyésztésben és a kolhoz-, valamint a ázovhoz- tormólús más ágazataiban. *5! A üidroprojektet megbízni a kutatásokkal és a tervezé-1 sekkel, a Yolgodonsztroaí, pedig a földek öntözését és vizűi látását szolgáló doni főcsatorna és minden elo6ztócsatoma építésével, valamint a gátakkal és a víztárolót szabályozó berendezésekkel együtt. rf* A Szovjotunió mozőgazda- ságrügyi minisztériumát, a gyapottermeléai minisztériumát én a szovhozügyi minisztériumát megbízni a tervezés előkészítésével, valamint öntöző vízellátó-hálózat és aa nzon szükséges lívdroteclmikai bc-rendezériek * építésével. Javasolni a Szovjetunió erdőügyi minisetórivunának, a mező- gaz«laságögyi minisztériumának és e. szovhozügvi miniszt‘5iiunrnnak, hogy az öntöző- és vízellátó hálózat építésével' egyidejűleg mező- védő erdősítéseket végezzen. A koreai népi hadsereg főparancsnokságának december 27-i hadijefenlése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága december 27- én közölte: A népi hadseregnek Ifamhin térségében, a IHnmaxi (Kosán) és Szehocsibi (Szeikosfin) vonalon harcoló egységei dr-cemlier 2t-én teíjesen felsmbadítoiták ezf a térséget, A népi hadsereg légvédelmi egységet november 16 tói deci m- her 5-jg 48 e’lensígcs repülőgépet lőttek le, köztük két B 29-es ;repüiőerödüt«. A francin fiatalok nem fognak háborúba menni a Szovjetunió ellen A Paris melletti Geruicvilliers- hen 1600 küldött jelenlétében nyílt meg a francia köztársasági ifjúság szövetségének kongresszusa. \Guy Diicolonó főtitkári beszámolójában emlékeztette a francia fiatalokat a varsói kongresszus határozataira és rámutatott azokra a súlyos veszélyekre, melyeket a meghosszabbilott katonai szolgálat és Nyugat-Némelovszág felié:, .vérzésé je'ent az. ifjúság, a világhóko számára. Duoolonó rámutatott as DlVSz-be tömörült fráralök millióinak egységére és. kijelent,die« • hogy a francia fiatalok non fognak háborúba menni a unió ellen. A délutáni ülésen a jelentését vjiaíták meg. Szov j€t- nőtitkár A román nép a gazdasági és kulturális építés nagy sikereivel köszönti a népköztársaság fennállásának harmadik évfordulóját A Saovjöb Tájékoztató Iroda közli J. Zvjaginnak, a «Román Népköztársaság három eeztendejo» című cikkét. hárem évvel ezelőtt, 19-17 dacom bor 30-án, ltom&liát nópköztdr- sasággá nyilvánították — írja többek között Zvjógin. — A román kép teggonoszabb ell.onségei —- «a angol-amerikai imperialisták —- a fiatal népköztázsaeág olkeriilhetef-l len csődjét jósolgatták. Az ellenség a sonkán tévődéit. A román nép a Szovjetunió gitségéveí és ft Somán Munkáspárt vereté.fevol gazdaság <ea ilknni «‘pitésében a népköztársaság fennállásának harmadik é\ fordulójára hatalmas sikerűket ért el. A» 1918 nyarán történt államosítás lehetővé tette egységes állami terv alapján a. népgazdaság helyreállítását és továbbfejlesztését. Az iparo-sitús torén is nagy sikereket aratott a Román Népköztársaság. Az ipari termelés 1949 vegéig 40 százalékká!, 1.9,50-ben pedig még tovább növekedett. Az iparosítás sikereivel és a Szovjetunió gazdag tapasztalatai-« nak felhasználásával elérték, hogy 1950 végén háromszor annyi trafe* Nagy István 528 munkaegységre 10.449 forint jnítaíásban részesült a Zalka Máié tsses-hen A nagybánhegyesi »ZalkaMáté« tszcs az 11)43—50-es gazdasági évben 110 Kataszteri, hold területen gazdálkodott. Nálunk, Nagybánhegyeseji sem volt elsőrendű a termés, de .sokkal magasabb volt, mbit az egyéniteg gazdálkod'j dolgozó’ parasztok- nál. Az idejében való szántás- vetés, a Iraktormimka, a növények Időben való ápolása meghozta az eredményt, 19 forint 83 fillér jut munkaegységenként minden dolgozónak. Döntő volt csoportunkban a -. állattenyésztés kifejlesztése. Az 1950-es gazdaság! évben 300 darab sertést lüzlaltunk meg, amely 120 ezer forint tiszta jövedelmet hozott. A szarvashar- ha és egyéb állatok tenyésztésénél Is a jó takarmányozás és jószág- gondozás kiváló eredményeket hozott, csak így érhettük el- hogy most, az évvégi zárszámadásnál Verái János elvlárs 60 éves oso- nortíag 428 munkaegységet számolliaiott el, amiért 8635 forint 84 fillért kapóit, Nagy István, aki a sörtéshízlalással foglalkozott a csoportban, 528 munka- cgységért 10.449 forint 21 fillért kapott, Nagy Mihály 210 munka- égységéro 4173 forint 30 fillért, özv. Zsilák Pálné 50 éves csoporttagunk 110 munkaegységére 2974 forint 50 fillért kapott. A múltban egyikünk sem Iá lőtt egy csomóban 10 ezer forintot Most, hogy' ezeket az eredményeket tovább fokozhassuk, mindent elkövetünk, hogy a minisztertanács határozatát 100 százalékban teljesíthessük, idialállo- mányimkat megsokszorozzuk, a takannány biztosítására pedig bevezetjük a kétszeri termelést, a zöldtakarmányt, a silózást, mert tudjuk, hogy további fejlődésünknek igen jelentős tényezője az állattenyésztés kiszélesítése. Zalka Mité«-tsz«s dolgozói Nagybánheayes. tar dolgozik a mszőgazdaeágban, mint 1949-ben. Az elmúlt évben működött 56 kollektiv gazdaság, száma az idén jóval túlhaladta az ezret. A gabonaneműek vetésterü- k-ta 24 százalékkal növekedett. A dolgozóknak anyagi és kulturális biztosításáról is gondoskodik a népi demokratikus rendszer. Mig a reálbérek emelkednek, az élelmiszerek és közszükségleti cikkek ára csökken. 1950-ben 300 ozor munkás üdült az ország különböző helyein. Számtalan kulturális és szociális intézmény létesült a munkás- és parjaztgyerm©kek számára. 1946 éta l,(iG0.000 analfabéta tanult meg irai. A népi demokrácia rendszerének megszilárdulását világosan mutat- ják a december 3-án tártait, választások, valamint a Román Nép- köztársaság oho ötéves terv© és *- tiz évr© szóló villamosítási terv« E nagyszabású feladatok végjohaj- ‘ tásáhoa bék© kelL Ezért halad a román né,p a béke hivei nagy seregének első soraiban. A Román Népköztársaság fennállásánsk harmadik évfordulóját új életet építve - ünnepli — fejezi b© cikkét Zvju- gin. —— ■ -----—* ' | ,»• A bolgár minigztertanács határozata az 1950. évi terv teljesítésérőt és az 1951. évi előirányzatról A Bolgár Népköz társasig minis/ tertanócsa határozatot tett közzé a népgazdaság kjTii. évi fejlesztésére vonatkozó állami tervvel kapcsolatban. A határozat foglalkozik a bolgár népgazdaság Kjüo. évi sikeres fejlődésével és közli, hogy ><j5o- ben az ipari termelés terén és a niez«3gazdaságban rendkívül nagy eredményeket érlek el, A ú ipari termelés ossz« tőke igűo-Wn a3.3 százalékkal nagyobb, mint az előző évi. íyőo- ben Bulgáriában annyi elektromos energiát termelték, mint i«j33-tól 1937-ig Összesen. Az idei gabonatermés a.7-szerese volt a muU- évinck. 1900-ben sok új iparvállalatot, - iskolái, kulturális intéz-, menyeket építettek. Továbbiakban »•minisztertamícs határozata az igfrx. év gazdasági és po'iiikai féladatait jelöli incg.^ 19j )-bt.n a nemzeti jövedehuu 35.5 százalékkal lesz magasabb, mmt ig5o-ben. Az ipari termelés már j 95 i-hen eléri az kjo? z 1903. évi előirányzat q-j.3 százs-' lékát. Mezőgazdasági téren a gabonatermés njő t-lKnv 3.9 százalékkal, az ipari növények termelés© 1C.7 százalékkal múlja felül az ötéves terv 1903. évi előirányzatát. Cnbonarejtegetíí kajakokat leplezett le a sarhadheresstúri DEFOSs Fábián Sándor 4.0 holdas Kubák naponta sírt a tanácsnál., hogy nem tud elegei fenni kuko- rieabeadásának. — Amikor a DÉFOSZ küldöttei kimentek ellenőrizni a kutakhoz, 8 mázsa morzsolt kukoricát és 8 mázsa búzát találtak. De ez még nem volt minden. A rendőrség a további nyomozás során még 8 mázsa árpát és 26 múzsa szemes- kukoricát, ezenkívül 76 kiló búzát talált eldugva a kóláknál. Hasonló eredménnyel járt a házkutatás Fazekas Sándor 40 holdas lcocsmárosnál is. A leleplezett kidákokal a DÉFOSZ átadta a rendőrségnek. De ez a sarkadkeresztúri eset is arra int, hogy még fokozottabb erővel küzdjünk népünk tógádé- v zabb ellenségei, a kulákok ellen, egy percre sem hihetünk a siránkozásaiknak, hanem könyörtelenül le kell lepleznünk őket, mert csalt így szolgálhattuk valójában sikeresen a békénkért, ötéves tervünkért folytatott harcot. j , MuiHb'uez György, sarkadkjakesátárilAliFOSZ-vezedíi. ars! A Pártoktatás Háza azért van, hogy segítse elméleti továbbfejlő<lésed. Hasznáiő ki ezt a lehetőséget!
