Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-17 / 293. szám
6 VIHARSAROK NLPE Mi így barcsiunk a lemorzsolódás ellen íré haldia me.j,.nuiatl;ozik a tanú* lók• szorgalmán, tanulási kedvénj fegyelmen'. T gen szigornál,' vagyunk a:-*■ igazolatlan mulasztások elbírálása terén. Az irodában elhelyezett hiányzási tábla a koiju-i reggeli órákban már mutatja az aznapi hiányzók; névsorát. Ver* senyfelelősünk a heti versenyértékelésnél figyelembe' veszi a mulasztásokat is. Á vándorzászló oda* Ítélésénél a jótanulás, rendszere korrepetálásra járás, valamint az úttörő munka mellett a mulasztások szátnu, azok igazolt, vagy igazolatlan volta is mérlegelés tárgyát képezi. így elértük azt, hogy iskolánkban igazolatlan mulasztás nincs. Iskolánkban, tanulószobát szerve: tűrd; étkeztetéssel egybekötve, az zum rászoruló tanútól; részére, A szükséges pénzt tálsaduhni utón, szülői munkaközösség és a nevelőtestület közös lailtnrdélutánjcnnak rendezésével teremtettük meg. Elmondhatjuk azt, hof/y igen szép számban sikerült tulkom gyermekeket is beiskoláznunk, akik elJ mondják tanulótólsakknak, hogy mi késztette őlzet a továbbtanulásra és igy jelentős segítséget adnak számunkra a lemorzsolódás ellen: folytatóit harcban. A sok közül csak néhány mód- ^ “ szert ismertettem az iskolánkban folyó lemorzsolódás elleni küzdelemből, de ezen az cgy-két példán kérésziül is világossá válik, hogy milyen alapvető különbség van a régi, elavult és a mai szocialista építésnek megfelelő szovjet példán alapuló iskola-politika között. I j módszerekkel harcolunk. hogy ujlipusu embereket nevel!lessünk' hazául; s az igaz ügy harcosaivá. KOM OHM DE/. SO tanító, áll. áll. isi;. Nagyszénás. A Román Országos Szakszervezeti Tanács 186 tagú tánc- és énekegyüttese Békéscsabán is előadást tart |Jo'itikai, gazdasági, kulturális -*• életünk továbbépítésében jelentős helyet foglal el az ifjúság nevelése, képzett, kiműveli, öntudatos embereket kell nevelnünk, hogy az egyre nagyobb feladató* bot is sikerrel megoldhassuk. Ebből eredőien iskolapolitikánkban i okozotlabJxm kell foglalkoznunk ázzál a k'érdészel, hogy minden iskolaköteles megfelelő oktatásban részesüljön. Ez is harc kérdése. Az isitoréból való kimaradás, a lemorzsolódás ellen is komoly har* rot, szívós, fáradhatatlan küzdelmei kell folytatnunk. S ebben a. küzdelemben ujubb és újabb, mindig fejlettebb módszereket kell alkalmaznunk. 13 evezettük iskolánlcban a rc<fy * * grli oh asó-tizprrccket. Min- den reggel pontosan háromnegyed 8. órai kezdettel egy-egy szovjet, vagy magyar Írótól ifjúsági regényrészleteket olvasunk fel. A? alsóbb osztályokban egy-egy szovjet mese kerül sorra. A felolvasás mindössze fiz percet vesz igénybe. Utána ötperces kiértékelést tűrtünk. Pontosan 8 órakor minden osztályban megkezdődhet n endes foglalkozás. I tanulók ér* Ieklödéssd fogadják a tanulságos történeteket és szívesen jönnek az iskolába. Azonban más formában is igyekszünk otthonossá, vonzóvá tetini iskolánkat. Rendszeresen- igénybe vés’sziik a diapozitív vetítőgépe! is. Egy-egy jó filmvetiA Magyar-Román Barátsági Ítél alkalmából a román politikai cs kulturális élet vezetőiből álló kormánydelegáció, éhminkás-kü l- döttség és kulturális küldöttség, valamint a Román Országos Szak- szervezeti Tanács i8ti tagú láno< és énekegyüttese érkezett Budapestre. A tánc- és énekegyüttes első bemutatkozó telőadása a budapesti Operaházban volt, ahol a budapesti dolgozók szűnni nem akaró lelkesedéssel jutalmazták a művészi előadást. Az együttes vidéki városokba i- ellátogat, többek között Békéscsabára is. December 19-én, kedden a délelőtti órákban érkeznek hozzánk román vendégeink, hogy Békéscsaba dolgozói előtt is bemutassák művészetüket. Műsorukban egymást váltják a különböző népdal feldolgozások, tömegdalok,' színes és változatos népi táncok.. A két szomszéd nép barátsága újabb bizony itek az egész világ népei számára árról, bogy a kizsákmányolok hatalmának - megdöntésével, a nép hatalomra kerülésével, a nemzetek kölcsönös megbecsülésének sztálini politikájával legyőzhető a népgvülöló sovinizmus és diadalra vihető a népek barátságának és békéjének nagy ügye. „Sztálinnal a békéért“ könyvkiállítás megyénk üzemeiben Sztálin elvi ára 71. születésnapjának tiszteletéi» könyvkiállítást rendeznek megyénk minden nagyold) üzeméljen »Sztálinnal a bókéért«. Különösen nagyjelentőségű ez a békokünyv kiállítás napjainkban, amikor az imperialisták és csatlósaik fokozzák provokációikat a népi demokráciáik s k űztök a magyar népi demokrácia ellen is. A kiállított könyveket három csoportban helyezik el. Az első csoport jelszava: Sztálin, a világbéke őre s ebben. Sztálin elviárs művei nyernek elhelyezést. A második csoport jelszava: Szovjetunió a héketábor élén, a szovjet írók legjobbjainak a békével foglalkozó művein kívül Szabó Pál: Három hét a Szovjetunióban című, most megjelent műve is hely&t kap. A harmadik csoport jelszava: Békét a világnak s ebben a szovjet írók művein kívül vezetőink írásai s nyugati haladó írók művei nyernek elhelyezést. A kiállítás szemléltetően mutatja be, hogy a könyv is fegyver, hatalmas fegyver békéért vívott harcunkban s hozzájárul ahhoz, hogy dolgozóink még szorosabban zárkózzanak fel a Szovjetunió vezette béketáborba s még nagyobb szemtettel és ragaszkodással forduljanak nagy tanítónk, Sztálin elvtára felé, KÖNYVESPOLC lMehanov G. Y.: A inon is la történetfelfogás fejlődésének kérdéséhes G. V. Plchanov . A monista törlőinél felfogás fejlődésének bé.•dóséhoz- c. munkáját 1894- ben írla. A mű először 1895-ben Pétervárotl jelent meg, N. Bel- tov álnéven. Plchanov szándéka az volt, hogy alapos okfejtéssel bebizonyítsa a materialista lör- ér.ííliébogás helyességéi, kifejtse ' a dialektikus materializmus alapjait és bírálat alá vegye a ilárodnyikok idealista elméletét. Plchanov munkái között kimagasló. helyet foglal el ez a könyv. Lenin, Plchanov e müvének ért ék close során úgy emléke zeit meg róla, mint »amelyen az, orosz marxisták egész nemzed éke nevel ke de 11«. Plchanov .»A monisla törté- uelíélfogás fejlődésének kérdéséhez* e munkájában kimutatja, ogy a marxista filozófia a tudomány egész történeti fejlődé,- ének terméke. Elemzésnek veti alá a francia materialisták nézeteit, a restauráció korabeli franciás történetírók elméletét, a nagy utópikus szocialisták tanait, továbbá a német idealista filozófiát. Az elemzés során feliárja ezeknek a tanoknak alkotóik történeti és osztálykorláto„ zoltsága folytán elkerülhetetlen ellentmondásait és • kimutatja, hogy milyen értelemben vittek ezek a tanok annakidején haladó szerepet. Plchanov kimutatja könyvéhen, hogy egyedül Marx lángelméje volt képes valóban tudományos alapokra fektetni a filozófiát és a történettudományt. Mark a (hullt egész elméleti örökségének kritikai átértékelése és továbbfejlesztése alapján nagyszabású forradalmi elméletet alkotott. amely helyesen tükrözi vissza a világfejlődés törvényeit. Marx nagy átalakító erejű el- méieli fegyverrel fogy ve ;e/,|e lel a proletariátust. Plchanov számos hibája és későbbi politikai fejlődése nem lehet ok arra. hogy megfeledkezzünk legértékesebb munkáiról. amelyeket még abban az időben írt, amikor következetes marxis! a volt. Lenin 1921-ben azt írta; »...helyénvalónak látom megjegyezni a fiatal párttagoknak, hogy nein válhatunk tudatos, igaz kommunistává, ha nem tanulmányozzuk — igen, tanuTp mányozzuk —•• mindazt, amit Plchanov a filozófiával kapcsolatban írt, meríhiszen ez a legjobb az egész nemzetközi marxista irodalomban . Márpedig Plchanov filozófiai munkái közölt »A monisla lör- ténelfelfogás fejlődésének kérdéséhez- c. könyv a legjobb mii; ez a mű az idealista filot- zófia elleni harcos forradalmi kiállás mintaképe. A népi kultúra központjai, a virágzó kultúrotthonok Romániában esztendővel ezclőll a Román Népköztársaságban nagyszabású kulturális forradalom ment végbe. A felszabadulás óta megtett politikai, társadalmi és gazdasági fejlődés nyomán megindult a dolgozó tömegek szellemi életének fejlődése is. Százezer és százezer városi dolgozó kapcsolódott be a kultúra áramkörébe és a Párt kul- lúrpoli Ilkájának eredményeképpen a falu évszázados sötétségébe is behatolt az igazi kultúra világító fénye. Sokmillió városi cs falusi dolgozó érzi már. hogy a szocialista kultúra érettük van és hozzájárul életük szebbé.job- bá. emberibbé válásához. A falvakban a kultúrotthonok a Párt irányította művelődési forradalom erődjei. Csupán 1950 első felében az ország kultárolt- hónaiban 260.547 előadást tartottak és ezeken 35.212.2ÍX) ember vett részt. Ahogy a könyvtárak száma emelkedik a falun és ahogy az olvasók hadserege duzzad, úgy gyengülnek az osztályellenség falusi hadállásai és úgy erősödik az ország dolgozóinak békeharca. A kultúrotthonok első bukaresti országos kougresszu.-a megmutatta, hogy sok nagyszerű eredményt, osztály harcos győzelmei értek el a Román Népköztársaság dolgoséi, a kulturális élet területén is. Az a hatalmas elszánt akarat, amely a föld minden pontján a dolgozó emberek százmillióinak lelkében ég u háborús uszitúk ellen, a hatalmas egységben sikra- ’szálló békchad’tereg szilárd céltudatos magatartása erős visszhangra lat áll a Román Népköztársaság kullmxjtthonainak falai között is. A JculturottbonoJe a tömegek művelődési szinvo'Uilánal;, osztály- öntudatának emelése, a kizsákmányolás elleni küzdcl m és a szocializmus építéséért vívott bora győzelmének szilárd bá tyái. A szocializmus nagyszerű, győzelmes' országa, a Szovjetunió vívmányainak széleskörű népszerűsítését szolgálják a kullurotthonok- nak a román-szovjet barátság ünneplése jegyében rendezett összejőve telei, müsorszámai, a Szovjetunió életét bemutató könyvkiálli- tások, könyvben!utalók éppen úgy, mint azok az. előadások, amelyek a kolhozparasz.l-ág ételével fog lalko/nak és amelyek nagy segít séget jelentenek a romániai pa rasztiágnak mindennapi munkájú Lan is. iVTam kevesbbé fontos, szerepe játszanak a kultúrotthonok i román és az együttlakó népek test verisége megerősítése terén is. / vegyes lakossága jut vak különbösx nemzetiségein ■/; állandó eyyüitmv ködése a kc/turo/th imk keretébet nagymértékben hozzá járul a test vériség érzésére!; megerősiiéseheg A tenios-toroutál megyei kultúrott bonok koretct.cn román, nmgyíK német és szóró dolgozó paia.-z.lol működnek együtt s egyesült eiőve küzdenek a kizsákmányoló elemei ellen. A tomes-íorántái megyei Né met-Szatmai ában a műsors/ámoke négy nyelven: románul, magja ul szerbül és németül adják elő. /t kultúrotthonok nagymérték bon hozzájárultak az írás. u datlanság felszámoló' át szolgált mozgalomhoz is. Az, írástudatlanokat minden megyéién levonták a; általuk rendezett betűvető tanfolyamokra. A kultúrotthonok ezzel egyidőbei szívós küzdelmet fulyl-jJ.wi.lt a babona és az előítéletek minden fajtája ellen, amit az egykori hitvány, burzsoá földesúri rendszer csepeg Ízlett a szegény—és körzéppoiaszisáf, t udatába. Kultúicsték ke miében tudományos tárgyú, sokszor kísérletekkel egylckötütt előadásokat rendeznek. A dolgozó ^parasztságnál megmagyarázzak természeti tüneményeket, kivonják őket a ka hiedelem befolyása alól. f /gyanúsak népszerűsítik a kulL ^ túiottbonok a népi tanácsot tevékenységét is. A dolgozó parasztságot bevonják a Párt álla kijelölt feladatok teljesítésénél munkájába, mint pillául a vetési csata, gabonabogyiijtév az őszi k tavaszi szántási ■ täte' v'étrn'hnjtáwi Mindezeknek a feladatóknák áj ellátásában a kultúrotthonok kél esztendő leforgása alatt fontos ét eredményes munkát végez,tok. A kultúrotthou-ii'.qJJgalom ó idig! eredményei még csak jobban arra ösztönzik a kultúrára éhes dolgoz.« tömegeket, hogy szélesitsék a mozgalom kereteit. Az állam ós a Pórt mindent mögt azért, hogy ezeket az. igényeket kielégítse. Pz- ért irányozta elő. hogy 1951 ja, nuárjálsin a kultúrotthonok száma elérje a 12 ezer kétszázat. sok- dolgozója boldog öröniníol keresi fel renikszoioren a kultúra otthonait) ■melyek a szocialista kultúra tű»- helyei, a szocialista épités érődéi /fi Román. Népkö/tia^a miJlLó városi é$ fefesi fiz orosházi járási kiiltűrcsonorick szorgalmasan készüSnok a karácsonyi körzeti hsmulaíéra Az. Országos Népművelési Bizottság által kiirt Téli Országos Falusi Kult úr verseny első körzeti bemutatói december 25—26- án, karácsony két napján lesznek országszerte. Nálunk, az, orosházi járásban is, benevezek a közeé- gak kultúresoportjai a körzeti versenyekre. Járásunkban két helyen: Orosházán és Tótkomlóson lesz körzeti bemutató. Orosházán karácsony első napján Gádoros, Csor- vás, Pusztaföldvár, karácsony másnapján Nagyszénás, Gerendás és a 6'aentetornyai «Október 6» tszcs kultúrosöportja mutatkozik be. Tótkomlóson kai-ácsony másodnap- ján les? a körzeti bemutató, melyen Tótkomlós 90 tagú magyar és szlovák kultúrcsoportja, Békéssám- son és C.sanádapáea kultúrcsoport- jai vesznek részt. Orosházán 5 érakor, Tótkomlóson o le 7 órakor kezdődik a körzeti bemutató. Járásunk kuHúrosoportjm nagy Icikesedéfisel készülnek a veiseny- re, szorgalmasan folynak mindenül! a próbák. Fkuellett azonban gondot fordítanak arra is, hogy a verseny teljesitménypont jainak-jt eleget tegyenek, lésztvesznokl rövid kultúrműsorokkal a Szóljad Föld Téli Esíéksn s ünnepi műsor- ral készülnek nagy tanítónk, Sztá- lán elvtárs 71. születésnapjának tisztel -fóré rendezendő ünnepségek- m is, hogy méltóképpen _ünnepeljék meg Sztálin elv társ szöl.jti-.v jvapját s kultúrmunkájukon koros» tül is bebizonyítsák szerotetükel és hálájukat a héketábor hatalmai vezére iránt. Diirrák B. Ferenc, az. oroslwi/.i Járási Tauáos VB oktatási oszt. főolőadója. Viharsarok Népe Olvasói ! Leveleitekkel támogassátok lapunk munkáját
