Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-15 / 291. szám

2 VIHARSAROK NßWS Míala-BépiieTelőértekeskt I Initlsip^ü IX/O. k(im‘IlH>n Budapesten, a Magyar Dolgo­zók I’árlja IX, il-os körzet él Km minla-iiépuevi'lnérlekezlelet tar­tott december 12-én a kerület néiftiavülőivel, páiTIngoJíkal és párlonkívüliekket a jiárlszerve- zet titkára. Tájékoztatta a nép­nevelőket a nemzetközi helyzet­ről, kiértékelte a Politikai Bi­zottság legutóbbi határozóiét az agitáeiós munkával kapcsolatban és megjelölte a népnevelők előtt álló újabb feladatokat; Az előadás bevezető részében a párIszervezel titkára az illipet- viaüslák hálfbrús készülődéseiről beszéli. Hímek során rámulatoU arra, hogy a íi.'ipti.-vcliiii iiuiu vég.Thet- ikls já agii ií iós munkát ha Jilltiis-.ueá lis/tih.m a «ro- hlTtiúkUul, ha nem isin rik eléggé a kiH- és belpolitikai esemény t-kát. Mint mondotta, ennek az érte- köziéinek az a célja és íej- adala, hogy olyan agitáció« mócte szert alakítsanak ki, amelynek segítségével a felvilágosító mun­ka konkrétabb, egyszerűbb és világosabb lesz. Olyan módszert kell kidolgozni, amelynek .se­gítségé vei a népnevelők a Po­litikai Bizottság hat áro/.a Iának mogíe jelűim tudják végezni nuin- kájukal. A nemzetközi helyzet alaku­lása természetszerűleg' a háború és béke kérdését véli lék légyre gyakrabban vetődik [el a kérdés: tesz-e háború vagy nem és ha lesz. mikor. A népnevelők ilyen­kor rendszerint hangzatos sza­vakkal bizonyítják, hogy a há­ború a kapitalizmus velejáró ja és vsak annak felszámolásával le­hel végkép kiküszöbölni. Arról azonban elfeledkeznek, hogy a habarül emberek csinálják és a/, cm berek ezt me»; is • tudják akadályozni. A há­ború Pliát nem elki riilheíeP Ii>ii. V békéért harcol ittak, a feékúérr keményt;! (falgaz- rumli kell és orröt' »tapos jó publikál nevolöiiKUi k jvai mímfotiklt inog kell gyii/.- ntiih. Az agilációhan tehát nem elég csak jelszavakat hangoztatni, hanem rá kell mutálni a máso­dik világháború szörnyű pusztí­tásaira. bel kell rázni az embe­rekéi, szeműk elé kell idézni azokat az eseményekei, amelye­ket átéllek ugyan, de az elmúlt öt esztendő alatt igyekeztek el- ft’lejkmi Konkrél.an lel kell vet­ni a kérdést- akarják-e a há­borút, vagy nem? Ha nem. ak­kor oda kell állni ok a békéért harcolók hatalmas seregébe, se­gíteniük kell ezt A harcot. A parit»tkát' helyi példákkal mnlaloLl rá azokra a szörnyű­ségekre, amelyeket a második világháború alall a IX. kerület dolgozói szenvedtek el. Megem­lékezett a ferencvárosi pályaud­var, a I.ászló-kórház, a Sorok­sári-úti üzemek bombázó-árúi. Hbltez a kérdéshez az egyik népnevelő, dr. Piszkai I.ászlé, a I.ászló-kórház orvosa is hoz­zászólt. Kimondotta, hogy a há­ború idején 11 pavilion pusz­tult el a László-kórházhan. Ibsz'll arról u számláim beteg gyermekről és ápoló­nőről, «kik az óvóhelyen haltak m g. Ezután arról a íeilőtl sröl szólt, amely * kórház útLáépltésö «órán» 1915 óla történt. > Beszélt a hároméves terv ide­jén és az ötéves terv első évé­ben beszerzett korszerű orvosi műszerekről, készülékekről, a megnövekedett kórházi ágyak számáról. Rámutatott a magyar gyógyszeripar fejlődésére, hang­súlyozva, hogy ez év nyarán már magyar gyógyszerrel sikerült bal igen súlyos beteg gyermeket az életnek megmenteni. A pái'ttitkár a felszólalás .után tovább folytatta előadás;; 1. Rá­mutatott arra, hogy milyen nagy hiba az agitáeiós munkában, ha a népnevelők nem ismerik kel­lőképpen a. nemzetközi helyze­tet. Nem elég csak arról be­szélni, iiogy milyen hatalmas a Szovjetunió vezette béketábor, hogy nekünk emelté a tábor melló kell felsorakoznunk1, ha­nem magyarázzuk meg az em- bereknek ngyanakiwr, hogy az amerikai imperializmus a világ­uralomért harcol és ennek érde­kében milyen eszközökhöz fo­lyamodik. Az agitáció során beszél­ni kelt a iiiarshaHIzőM or­szágok helyzetéről, iis.sz» kell hasonlítani, meg kell imitálni a különbMj.T az otlélő dolgozók helyzete és azon országok tlol& ózdinak a híjyzete között, aimly «kitek a Szovjetunió nyújt srgitsé- grt. Ha szövöd segítségről beszélünk, meg kell magyarázni azt is. hogy miből ered ej a nagy segj lő kész­ség: a segítség a kommunizmust építő emberek tulajdonságából fakad. És ez segíti elő a világ­békét, a szocializmus építését. A szovjet emberek nemcsak saját békéjükért, hanem mindert be­csületes ember békéjéért küzde­nek. A továbbiakban egy másik fon­tos agitáeiós kérdés, a közellátá­si helyzet megbeszélésére tért át. Az előadó rámutatott arra, hogy ettől a kérdéstől általában hú­zódoztak a népnevelők, nem mertek hozzányúlni. Erről a kérdésről Tischler Jó­zsef, a Budapesti Cl el miszerér tő­késítő Vállalat igazgatója —mint meghívott szakember — tájékoz­tatta a népnevelőket. Felszóla­lásában utalt a Szabad Nép no­vember 2t>-i számában Közel tá­lásunk kérdései;< címmel megje­lent cikkre, amelyben a belke­reskedelmi miniszter megírta köz- ellátásunk jelenlegi helyzetét. A cikkben felsorolt számok az. élet- színvonal emelkedését mulatják. Az ellenség azonban pánikot igyekszik kelteni, árahalnto- zók, .spekulánsok akarják felvásárolni az. élelmiszere­ket,; különböző hamis rém­hírekkel akarják felizgatnia dolgozókat, sorbaállást szer­veznek. A Közért árudák dolgozói már eddig is sok ellenséget leplezlek le. Természetesen ma még a Közéri árudák dolgozói között is akadnak beépült ellenségek. Azon vagyunk, hogy ezeket is minél előbb leleplezzük. A népnevelők fontos feladata, hogy az öntudat­lan, tömeget öntudatra ébresz- s/.e, fegyelemre nevelje, akkor nem fognak hinni a lazító sza­vaknak. a suttogásnak, a rémhí­reknek, A jó népncvelöimtnká­val az öntudatlan tömegeket, ki* vonjuk az ellenség befolyása alól. A körzet titkára ezután meg­jelölte a népnevelők feladatait. Rámutatott a hazaszeretet minél erősebb kifejlesztésére és az el­lenség elleni gyűlölet fokozásá­nak fontosságára. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy minél hatalmasabb töme­geket tudjunk felsorakoztatni bé­kénk, szabadságunk védelmére, hogy ezen keresztül akadályoz­zuk meg az imperialisták há­borús törekvéseit. Az előadás után a népnevelők kisebb csoportokra oszolva be­szélték meg a hallottakat és ki­cserélték agitáeiós munkájuk so­rán szerzett tapasztalataikat. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének plenáris ülése A Romái) Munkáspárt Központi Yé&'tttsú^e d-göfiiaber J2-é* éaRWm teljes ülést {'irtott. Az ülés napi­rendjén szerepelt a Román Nép­köztársaság nemzetgazdasági fej­lesztésének ötéves tervo (1901— 1955), Előadó: Constantineseu. A teljes ülés egyhangúlag elha­tározta a Politikai Bizottság ápri­lis Ki-i ülésszakán, megállapított alapelveknek és irányvonalaknak megfelelően kidolgozott ötéves terv- elfogadását. A teljes ülés meg­állapította, hogy a munkásosztály és az egész dolgoz.ó nép a Román Munkáspárt felhívására 1945-ben ráfért a földreform megvalósítá­séra, a kormányban akkor még részvevő bnrzsoá és földesúri kép­viselők ádáz ellenállásúval szemben. A dolgozó parasztság az 1945. évi földreform útján 1 millió 111 ezer hektár iőldeü kapott. A földjük­éi Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata Deremkor 12-én Pak-Hen-En, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere nyilatkoza­tot adott át a külföldi nagykövet­ségek: és követségek vezetőinek. Az amerikai-angol beavatkozák- nak és bérenceiknek, a T.i-Szin- Mán-klikk csapatai —- mondja a nyilatkozat — miközben a koreai népi hadsereg oaapásai alatt visz- szavounlnak dél felé, előre meg­fontoltan, tömegesen legyilkolják a békés polgári lakosságot, fel­gyújtják: és lerombolják a városo­kat és falvakat. A Li-Szin-Man-féle bábkor­mány nemzetvédelmi minisz­ter® óceántúli gazdáinak ren­delkezésére parancsot adott csapatainak, hogy a vissza­vonulás folyamán nemre és korra való tekintet nélkül gyil­koljanak le minden békés la­kost, aki hive a népi demo­kratikus kormánynak. Ezt a parancsot megvalósítja va­lamennyi liszinmauista és ameri­kai katonai egység. A koreai népi demokratikus kor-, mony pap mint nan kapja az adatokat á Munkapárt tagjainak, a népi hadsereg katonái családtag­jainak óvá a népi demokratikus kor­mány valamennyi hívének bestiális irtásáról. Az amerikai és a Li-Sziu-t Man-féli csapatok nem kímé­lik sem a terhe* asszonya- \ kát, sem a gyermekeket, sem az öregeket. Távolról sem teljes adatok szerint egyedül Kanvon tartományban mar több mint 15 ezer békéé polgárt végeztek ki. A tartományban Phenjun járás Oktonri nevű kis falujában 32 családot végeztek ki, mert hozzá­tartozóik vaunak a népi hadsereg­ben. Az utakat, amelyeken az ame­rikai beavatkozók és a Ll-Szin- Man-féte csapatok sietve vis­szavonultak, a semmiben sem vétkes, fegyvertelen, békés polgárok, nők, gyermekek és öregek holttesteinek ezrei bo­rítják. 195(1 december 5-én ■—■ folytatja a nyilatkozat — az amerikai első hadtest parancsnoka a rádióban ci­nikus közleményt adott ki az úgy­nevezett ENBZ-esaipátokhoz tartozó különböző romboló osztagoknak a .városok és falvak lerombolásában, iskolák, kórházak, napközi ottho­nok és színluiaak- megsemmisítésé­ben elért sikereiről. A Wall Street főkolomposai és n Fehér HtizlftU bcioncoik visszaem­lékezhetnének, hogyan végződött hittevék kalandja. Nem tehet megsemmisíteni, egy népet, amely függetlenségét védi a beavatkozóktól. Eljön, az idő, amikor a koreai néppel szemtan elkövetett hallatlan szörnyűségek lettesei a történelem itéiőszéko eV* állanak és feietai fog­nak az általuk elkövetett giwségok- ért. Pák Hen Kn kéri * külföldi nagykövetségek é« kövstségek veze­tőit, hozzák a világ közvéleménye tudomására azokat a tényeket, ame­lyek a Korea békés lakossága el­len elkövetett szörnyű rémtettek- ről tanuskodnak. Az USA nyomására az atlanti hatalmak elfogadták a nyugat-német zsoldos hadsereg felállítását Mint a Reuter jelenti, a támadó égzakatlanti szerződőden részvevő országok kíilügyminiszterhelyetteeei és az atlanti szervezet katonai bi­zottsága szerdai értekezletén »meg­egyezésié jutottak a nyugatnémet katonai egységek részvételének kér­déséivel), n nyugateurópai haderő­ben;'. Amíg az imperialista hatalmak a zsodos hadsereg megszervezésé­ről tárgyallak, az Adenauer kor­mány — az imperialista megszál- utnsítására —• 30 ezer főnyi, lók úgynevezett »határvédelmi egység« felállításáról hozott határozatot. A francia lakájkormány Nyugat- Németoiszúg felfegyverzésének el­fogadásával, a többi marshallizált kormányhoz hasonlóan, alávetette magát az UiSA akaratának. Nyugati reakciós lapok sem ta­gadjak, hogy a Pleven-konnány az amerikai imperialisták nyomására, inég a közvélemény tiltakozására emelt fenntartásait is* visszavonta. A nyugatnémet Jakosság, körében éles ellenzést váltott ki az ország- felfegv vérzése. Jó! halad a zöldségfélékre a szerződéskötés zöldborsó pótkeretet Békés megyében a zöldség szer­ződéskötés 5i százaléknál hut. A. szerződéskötésben jó példával jár­nak elől a tszes-k és állami gaz­daságok. Békéscsabán eddi ra lelj esi lepték az Kardoskut (j 10.3 százalék- előírányzatoX zúzalékot ért el, a. előirányzatukhoz még kértek, mert kevésnek bizonyult. Békés község 70 száza­léknál tart. Egész Békés megyé­ben a zöldpaprika-előirányzat ke­vés volt és erre pótkeretet kértek mind a termelőszövetkezetek, miml az ea\ éni gazda Iködök. tatásban 01 te.013 földnélküli, vagy­on* -/*•)) (-sekély földdói rendelkezik paraszt ré.-zesült. A földreform a. földhözjufátott paraszt; fínak adta a kisajútitott földbirtokok élő és holt felszerelését is. A földrefóim­ról szóló törvény szerint a föld­osztásban részesült parasztoknak a földért és felszerelésért egy évi átlagos termés értékét kell meg­fizetni gabonában, vagy készpénz­ben. A Komán Munkáspárt Köz­ponti Vezetősége, tekintettel a Román Népköztársaságnak a szocialista gazdaság építés? út­ján elért sikereire, szükséges­nek látja az 1950. évi föld­reform alapián földhözjuteít parasztoktól az államnak járó tartozások (ícidhözjutiatettak gabona, vagy készpénzjárandó­ságai) eltörlését. A Központ i Vezetőség tel jós ülése egyhangúlag elhatározta to­vábbá a Politikai Bizottság április 13-i ülésszakán megállapított alap­elveknek és irányvonalaknak meg­felelően kidolgozott ötéves tervi elfogadását. A teljes ülés megál­lapította, hogy a. munkásosztály és az egész dolgozó nép önfeláldozó munkájával az 1949. és 1950. évi egyéves tervek olyan sikeresen va­lósultak meg-;, hogy megteremtették, a szükséges, feltételeket az ötéves terv számára. Ezek a sikerek a szovjet tapasztalatok eredményes alkalmazásúval és a Szovjetuniói részéről Romániának nyújtott test­véri segítséggel váltak-lehetővé. A szocializmus gazdasági alap­jainak romániai építését meg­indító két egyéves terv tarta­ma alatt, nagymértékben sike­rült túlszárnyalni az ipari termelés háború előtti szín­vonalát, kifejleszteni és meg­szilárdítani a szocialista szek­tort a gazdaság minden ágá­ban, új iparágakat, elsősorban gépipart teremtem és ezzel párhuzamosan emelni a dol­gozó tömegek anyagi és kul­turális feltételeit. Ugyanakkor a teljes ülés meg­állapította: a termelésbep a minő­ség föladatainak teljesítése, a munkaterv és pénzügyi fegyelemj a munkaformák megállapítása, a vállalatok megteklő vezetése, az . építkezési munkálatok tervezése és végrehajtása, a gazdasági szerződé­sek aláírása tekintetében hiányos­ságok sorozata is mutatkozik. Ezeknek a hiányosságoknak » felszámolása a pártszervezetek, az állami és gazdasági szervek és a szakszervezetek egyik állandó fel­adata. A teljes ülés véleménye szerint az ötéves terv nagy feladatai- a uak tSliesitése a dolgozó nép- tömcgelr, mindsnek?lőtla mun­kásosztály legtevékenyebb köz­reműködése alapján lehetséges. - A teljes ülés kötelezi a pártszer­vezeteket, ismertessék meg a ro­mán dolgozókkal az ötéves terv elő­irányzatait és a tervvel kapcsolat­ban rájuk háruló feladatokat. A pártszervezeteknek az ötéves terv tel- ~ jesí tűséért vívott harc élére kall állpiok és 1)107,2osítiniok kell o c<d elérésűm a szakszervezetek, ifjúsági' Szervezetek, népi tanácsok, nőszer­vezetek. szövetkezeti-, kulturális- és egyéb tömegsrervezotek minden erc­jM­A. teljes iilé" megállapítja, hogv ^ a jiemzatgazdasig fejlesztó-ónclc k ötéves Jerve — amelynek célja a szocializmus gazdasági alapjaiból? lefektotcso a Román Népköztár-a- ságban — értékes hozzájárulás an­nak a világarcvonalnak a megere- gítóséhoz, amely azért har* \liogv meghiúsítsa az angol-ate 'im­perialista agie-szoioKAj ^y' tebbantä-’uia iráij’t—A" NT1, politikáját és Ivi két;

Next

/
Thumbnails
Contents