Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-14 / 290. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Áz orosházi DISz járási bizottság munkájának eredményei és hiányosságai A DI Sä a Párt tartaléka és •egitoje. Faladata, hogy fiatalságunkból a Párt számára tagjelölteket és - párttagokat neveljen. Ezt B feladatát úgy teljesíti, hogy. köziben a Párt segítőjeként felsorakoztatja egész ifjúságunkat a békéért folyó harcban, a szocializmus építéséhez. A DISz vezet őségújravá- laeetás ég tagtoborzás tehát a legkövetkezetesebben a Párt politikai irányvonala alapján történhetik meg-. Az orosházi DISz járási bízolt- •ágában lévő ifjak lelkesen láttak neki a munkának, melyet a Párt, fiakosi elvtárs tűzött ki eléjük. Az ő munkájuk eredménye is többek között például az, hogy Gádoroson a fiatalok a vezetőségi!jra- vátasztáwa tett felajánlásukat túlteljesítették. A felajánlott 42 tag helyett hatvanak szerveztek be a DISz-be. Helyes, hogy a járás területén most beszervezett fiatalok közül 45 százalék leány. A meglévő eredmények mellett azonban nagyon fontos, hogy alaposabban nézzék meg az orosházi DISz járási bizottság tagjai: feladataikat mindenben helyesen oldják-© meg? Falun legfőbb feladatunk, hogy a békéért folyó harcban minél szélesebb tömegeket vonjunk be, elsősorban az egyénileg' dolgozó parasztokkal főzzük szorosabbra a kapcsolatot. Ezen belül persze' a középparasztok széles tömegeit kell mindjobban bevonni a békéért folyó küzdelem cselekvő harcosai közé. Az orosházi DISz járási bizottság- munkájában mindezeket nem vette kellőképpen figyelembe. Nem tudja, hogyt a belépett fiatalok közül mennyi az egyénileg dolgozó paraszt « így tehát azt sem tudja, hogy mennyi a közép- paraszt fiatal. Elekes elvtál«, járási DISz-titkár azzal magyarázza ezt. hogy a parasztfiatalok nem szeretnek statisztikát, csinálni. Nem egyszerűen statisztikáról van itt szó. Hanem arról, hogy az egyénileg dolgozó kis- és közép paraszt fiatalok ezámontartá-sa mutatja meg, hogyan teljesítik a DISz- szervezetek Rákosi elvtárs útmutatását. . Ifjúsági szervezeteink megerősítés© semmiképpen sem lehetséges nevelő munka nélkül. A járásban Tótkomlóson működik legjobban az Ifjú Gárdisták agifáeiós csoportja gitsenek a területi szervezetek megerősítésében, ügy gondolják, hogy eleget tettek azzal, ha saját szervezeteikbe új tagokat szervezHetenként összejönnek az ifjúsági népnevelők s megbeszélik feladataikat. De a járás több szervezetében aligha Lehet erről szó. Pusz- teszentetomyán meg is látszik ez, mert októberijén és novemberben egyetlen tagot sem vett fel az Ifjúsági szervezet. Az a feladat, hogy a járási, ifjúsági vezetők gyűjtsék össze a jó tapasztalatokat az agitációs munkáról. Főleg Mt, bogy milyen érvekkel győzték meg- az Ifjú Gárdisták a fiatalokat. Mindezt terjesszék szervezeteik között. Komoly hiányosság még, hogy a tszcs, gépállomások ifjúsági szervezetei nem tekintik feladatuknak, hogy az egyénileg dolgozó parasztfiatalokkal foglalkozzanak és seték. Többek között ezzel kapcsolatban megemlíthetjük a nagyszé- nási «Dózsa» és «Lenin» termelő- szövetkezet fiataljait is. Eddig négy területi, szervezetben volt meg- a vezetőségújrayálasztás. Több szempontból tanulságos ez. Nagyszénáson a területi DíSz-szervezet vezetőségében egyetlen fiatal tszes-tag sines Aú a tény, hogy a termelőszövetkezetek nem adtak egy-két fiatalt a vezetőségbe, mutatja, hogy az egyénileg dolgozó parasztfiatalokkal szorosan kiépítendő kapcsolat. jelentőségét nem értik meg. A gerendás i területi DISz-ben a kilenctagú vezetőségből csupán kettő a pártoukivüli. Ez szintén helytelen, mert a pártoukivüli fiataloknak a szervezetbe való fokozottabb bevonását hátráltatja. Pusztaföldváron hét vezetőségi tagból csak egy leány van a vezetőségben. Áz orosházi DTSz járási bizottsági a Párt és az ifjúsági tömegek kapcsolatának kiszélesitését, további megszilárdítását tartsa szsm- előtt. Szervezeteit a vezetőségvá- lasztással és tagtoborzással úgy erősítse meg, hogy: 1. A vezetőségekben biztosítsa a pártoukivüli é.s egyénileg dolgozó parasztfiatalok többségét. Vonja I» ide feltétlenül a középparaszt fiatalokat is. 2. A DISz-szervezetek tagságának általános szélesítése közben nagy gondot fordítson az egyénileg dolgozó paraszt fiatalokra. Különösen sqkat törődjön a középparaszt- fiatalokkal. 3. Szervezze meg az Ifjú Gárdisták munkáját. Eközben a legfőbb kérdésnek azt tartsa, hogy milyen érveléssel győzzék meg a szervezeten kívüli fiatalokat. 4. Továbbra is fordítsunk gondot arra, hogy a leányok megfelelő arányban váljanak a DISz tagjaivá. 5. Az egy énileg dolgozó parasztfiatalok beszervezésére a gépállomások, tszee-k ifjúsági szervezeteit is mozgósítsa, E feladatok megoldása közben az egész járás fiataljai újra és újra tanulmányozzák át Rákosi elvtárs beszédét, mert csak igy biztosíthatják a minél jobb ered-1 így érvelj menyeket. A dolgozók békét akarnak. A reakció a dolgozók trókeóhaját úgy akarja kihasználni a háborút előkészítők támogatására, hogy azt lri- reszteü: »Minek a Néphadsereg, ha békét akarunk?« Tagadja Néphadsereg Szükségességét, ezáltal az ellenségnek segít. Hogyan verhetik vissza népnevelőink az ol- lcurég ezen mesterkedését? A következő példa ehhez nyújt segítséget: Gyebnár Györgyné, sarkadi dolgozó parasztasszonynak hét élő gyermeke van: Ilonka, Sándor, Imre, Maria, Irén, Károly és Mátyás. Békében élnek. Közöubös tenne-© az. édesanyának, hogy ha megtudja: gyermekeinek, családjának, saját életének békés nyugalmát haragosának támadása fenyegeti? Bizonyos, hogy nem! Felkészülne, magához venno valamilyen eszközöket. Vagy' talán nőm támadná meg akkor haragosa, ha nem védekezik? Ilyenre senki sem gondolhat. fis ugyan miért verme magához védőszerszámokat? Azért talán, hogy mindenáron bántani akar valakit Gyebnár Györgyné? Dehogy! Esze ágában sincs. Meg akarja védeni hét gyermeke, családja nyugalmát, békéjét. Miért ne készülne • fel a védelemié? Hiszen ha csak megfigyeli akár a háziállatokat is, a kutyát, macskát, kotlót, stb., azt látja: ha valaki kicsinyeik felé nyúl, már messziről szembeszáll Tele. Ha nyu- odtan hagyják, akkor nyugodtan is maiadnak. Az állatok nem tudnak gondolkodni, mégis meg akarjak védeni magukat, akkor hát az an \ a miért ne tenné mey ? Ha Gyebnár Györgyik; jól felT. G. | készül, jobban, mint haragosa, akjCw&fozdk w,ák... Békésesaba \z Állami Zeneiskolában folyó hó 4-őn szülői értekezletet tartalak, melyen az igazgató megnyitóbeszédében liang- íulyozla, hogy az iskola a Párt •egitscgével a dolgozók iskolája lett, azoké, akik a szocializmust a zene eszközével akarják építeni. Elmondotta, hogy az iskola növendékeinek 82 százaléka munkás, paraszt származása, A továbbiakban az iskola belső munkájáról volt «6. Az értekezlet főpontja az ösztöndijak kiosztása volt. Az iskola ét tanulója kapóit szeptembertől visszamenőleg havi 1 á5 forintos ösztöndíjat. Az értekezleten részvevő szülök hozzászólásaikkal bebizonyították, hogy készségesen támogatják a tanulók munkáját. Sokan otthon lévő hangszereiket ajánlották fel a rászoruló tanulók részére. Az értekezlet végén az ösztöndíjas növendékek és a nevelők szovjet és magyar művészi •zámokat adtak elő. (Gulyás Mihály.) Puszi ufö hl tár A községi tanács közel egyhónapi munkáját ismerték meg a dolgozók a múlt csütörtök este a DÉFOSa nagytermében megtartott nyilvános gyűlésen, ahol Tóth Rozália titkár a termén y begy ü j t ősről és az adórendezésről tartott kimerítő előadást. Beszédében ismertette a fanárs eddigi munkáját, Elmon- dojia, bogy 4, piaciéri kövesut munkálatai megkezdődtek, az utcák rossz járdáinak javításai is folyamatban vannak, majd isméi-* telte a gyremekek iskoláztatási kötelezettségének jelentőségét. Buzgón tanácselnök helyettes az őszi munkaiatok idejében való elvégzéséről és a szerződéskötések jelentőségéről, Stemmer Anl?l tanácselnök pedig a béke kérdéséről,' valamint a varsói Békevilágkongresszusról beszélt. Több tanácstag hozzászólása után a gyűlés az Internacionálé eléneklésével ért véget. (Dévay Géza.) Mezőkoráeshúza sportkedvelő dolgozóinak régi vágya teljesül. A községben épül megyénk egyik legszebb sporttelepe. A múltban csak ígérgették a sportszerető közönségnek a sportpályát. Népi demokráciánk hatalmas áldozatokat hozott a sportélet fejlődésére is és lehetővé tette a korszerű pálya felépítését. Mezőkor ácsháza dolgozói hozzá is kezdtek, még október i5-én az építkezéshez. Eddig elkészült a pályagondnoki lakás, öltözők, szertár, fürdő, a pályát körülvevő remek kerités nagyrésze készen áll, befejezéshez közeledik a futópálya építése is. Terv szerint az összes munkálatokkal tavasszal fejezik be, igy a pályát 1901 május r-én, a Munka ünnepén adják át Mezők ovácsháza dolgozóinak. (Geryai József.) Propagandisták és konzultáció-vezetők szemináriumai az új tanévben Az új pártoktatási évadban, egyéni tanulás keretében, párt- iskolákban és szemináriumokon sokmillió kommunista éstpárton- kivüli kezdte meg az idén a marxi-lenini elmélet tanulmányozását. A pátioktatás színvonalának további emelése megköveteli a propagandistáktól és konzultáció vezetőktől, hogy fáradhatatlanul fokozzák tudásukat. A propagandisták elméleti és módszertani továbbképzésének fontos formája a propagandista-szemináriumaiban a tanév folyamán 10—11 négyórás szemináriumot, « falusi körzeti bizottságokban 7—8 hatórás szemináriumot fognak tartani. A konzultációvezetők számára havonta kétszer 4—4 órás szemináriumot rendeznek. A propagandista munkájának sikere attól függ, hogy milyen elméleti felkészültséggel rendelkezik és mennyire ismeri a fnarxizmus- leninizmus klasszikusainak műveit. Hjr a propagandista meg akar felelni feladatának, állandóan tanulmányozni kell a marxista-leninista irodalmat, tökéletesíteni kell ismereteit. Az egyéni tanulás, melynek folyamán a propagandisták és kon- zuliációvezetők h marxizmus-lenin- izmus klasszikusainak műveit tanulmányozzák, a szemináriumi munka alapját képezi. Tantervűkben megvitatják azokat az előadásokat is, melyeket nekik kell tartamok a marxi-lenini elmélet műveivel és egyes kérdésekkel kapcsolatban. A politikai iskolák propagandista szemináriumain nagy figyelmet szentelnek az olyan kérdéseknek, mint: «Az imperializmus és szocializmus — a forradalom leninisztálini elmélete», «A szovjet nép harca a Bolsevik Párt vezetésével, a szocialista társadalom felépítéséért», «Lenin és Sztálin a szocializmustól a kommunizmus felé való haladás útjairól». -E témákkal kapcsolatban a propagandistáknak el kell olvasniuk az ide vonatkozó irodalmat Lenin: «Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka», «Állam és forradalom» című műveit, Sztálin: «Az Októberi Forradalom és az orosz kommunisták taktikája:-. «Még egyszer a szociáldemokrata elhajlásról Pártunkban», a «Tjéninizmus alapjairól», Beszámoló a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága munkájától a XVUI. pártkongresszuson» című munkáit. A propagandistáknak a párttörténettel, Leóin és Sztálin életével foglalkozó szemináriumai az alábbi előadásokat ölelik fel: Sztálin: «A dialektikus materializmus», «A dialektikus és történelmi materializmus továbbfejlesztése», «A marxizmus és nyelvtudomány kérdései» című művei, Lenin: Materializmus és empiriokriticiz- nurso című stb. művei. A propagandisták és konzultáció- vezetők az átvett anyagból előadásokat is fognak tartani és az iskolai, szemináriumi oktatás színvonala attól függ, hogy a propagandista elméleti felkészültsége mennyire kielégítő, hogyan szervezi meg1 és indítja el a téma feletti vitát. Természetesen módszertani kérdésekkel is foglalkoznak majd. A propagandista-szemináriumok komoly segítséget nyú jtanak a propagandistáknak az előadások megszervezésében, ha az elméleti és módszertani kérdéseket előbb tanulmányozzák, mint a kérdések tárgyalására az általuk vezetett iskolákon és szemináriumokon sor kerül. Ezért fontos, hogy a propagandisták és konzultáció-vezetők szsmurár inmait rendszeres időközökben tartsák meg. A propagandisták és konzultációvezetők szemináriumainak sikeres munkája, a pártoktatás színvonala emelésének elengedhetetlen feltétele. kor a haragos visszahátrál majd. Do csakis akkor, ha erősebbnek látja azt, akit meg akar támadni. Ez az ország Gyebnár1 Györgyné családjának hazája. Minden dolgozó családnak hazája, a mi Magyarországunk. Úgyis mondhatjuk: Magyarország dolgozót egy nagy családot alkotnak, ugyanúgy, mint ahogy a világ bármely nemzetének dolgozói is egy-egy nagy családnak mondhatók. Igaz-o, hogy veszély fenyegeti a mi nagy családunkat is a- népek családjai közül? Igaz! .Az amerikai halúlgyárosok, szomszédunkban pedig a Tii o-banditák. Ezek nem egyszerűen haragosok, hanem gyilkosok, akik Gyebnár Györgyné hét gyermekének ólelére is törnek. Meg a gyulai Fürjes Lajos hat gyermekére, közöttük .arára, Jánosra, Jóskára ós a többiekre. Mindenkire, úgy, mint Koreában teszik. Nem válogatnak abban, hogy kommunistákról, vagy pártonkivüliekről van-e szó. Sástó-’ Un és Rákosi elvtársak, a Pált. a Békevilágkongrssszus figyelmeztetnek erre bennünket. Nézhetjük-© ezt ölhetett kézzel, azt sóhajtozva: mi békét akarunk? ilegkönyövül tán akkor rajtunk az ellenség? Egyáltalán nem! Tálán az anyák álljanak ki lakásuk ajtója elé, ki. ezzel, ki azzal felszerelve, hogy' megvédik gyermekeiket? Szintén nem, mert ott varr a mi 'Néphadseregünk. mely1 megvédi békénkéi'. Naponta kell erősítenünk ezt a hadsereget, azért, hogy erősebb legyen az a bóketábor, amelyben legerősebb a Szovjetunió és amelynek más tagjai is állandóan erősítik magukat. Azért erősítjiik-o Néphadseregünket, mert háborút akarunk? ]Iáit akar-e háborút Gyeknél1 Györgyné és a magyar anyák? Egy a válasz: nem! Azért kell erősíteni Néphad «ofegtMllfet, "Mert az ellenség kény szerit/«ÚMmert *z ellenség a béke ellen tör, háborúra készül. Csakis úgy őrizhetjük meg1 békénket, li.i a mi Néphadseregünkkel együtt .annyira erős lesz a Szovjetunió vezette béketáhor, hogy az amerikai imperialisták nem mernek megtámadni bennünket. így lesz béke továbbra is Gyebnár óknál, Fürjeseknél, minden egyes dolgozó családnál, a mi hazánkban is és széles-0 világon. Aki Néphadseregünk ellen van, az Gyebnár1 Györgyné, Fürjes iL*- josné és gyermekei, minden dolgozó ellen van. Az a béke ellen és a háború mellett van. Hogy lehet ez? Úgy lehet, hogy aki a mi Néphadseregünk és annak megerősödése ellen van, az nem akarja, hogy erősek legyünk, nem akarja, hogy az egész béketábor erejét növelve hátrálásra kényszerítsiik a Íróké ellenségeit. Aki a Néphadsereg ellen vau, az tehát azt akarja, hogy könnyű prédájává váljunk, az ellenségnek. A mi országunkban a kulákok, a klerikális reakció, a jobboldali szociáldemokraták akarják ezt, de nem akarják a dolgozók. Ezt kell, hogy tudja minden dolgozó. minden becsületes ember,1 akkor nem kétséges, hogy az ellenség aljas szándéka meghiúsul, — megakadályozzuk a harmadik világháború kitörését, biztosítjuk a békét. (í. 9-) Nyersboegyüjte és Kereskedelmi Vállalat vadnyúlbört felvásárol szárazon és nyersen Gyüjlelídef»: Békéscsaba. Vandháti út. Gyula, Zrínyi Mfötéslér 4.
