Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-10 / 287. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és páriépítés A nagykamarási pártszervezet békeharcában mind jobban támaszkodjon a pártonkívüliek véleményére A 1 ékéért harcolni történelmi jelentőségű. feladat. Községaínkben esst a harcot pártszei .'vezetőink vesztik. Naponta nagyobbodik ez a föladat, ezért naponta kell erő- fcibeni a Pártot és a tömgekkel való kapcsolatát. Rákosi-elviárs február 10-i beszédében -1 óbbak • között ezt mondotta: I a j íl i í nyomon tapasztalták a parancsolgatást, a tömegek véleiuényénak se mini bevételét.); Sztálin elv társ szavaival akkor így mutatót t utat: «Hadd tárja fe! a Párt, hadd tárják, fel a bolsevikók, hadd tárja fel országunk minden becsületes dolgozója munkánk fogyatékosságait, hadd jelöljék meg fogyatékosságaink kiküszöbölésének útját, hogy munkánkban, építésünkben, na legyen tespedée, mocsár, rothadás, abból p, célból, hogy egész munkánk, egész építésünk napról-napra javuljon és sikert sikerre halmozzon.» Hogyan tett eleget e tanításoknak a nagykamarási pártezerve- ZíCvtf Mennyire támaszkodik ma a pártonkivüli dolgozók véleményére, bírálatára ? Az. eredmények, melyekét á község, ólért, a békekölcsön jegy zés. tárnics választásokon keresztül napjainkig, a ■ pártezsrvezet munkájához fűződnek. S ezt úgy ludta megvalósítani, hogy erősödőit a pártszervezet, vűcs József elvtárs tanácstag magatartását is, mart mint párttag és tanácstag norn jár élen a termelési szerződéskötésben. Mikor Kovács István és egy elvtárs nála jártak, azt mondta, majd tudja ő, mire szerződjön. Szerződést akkor nem kötött. A pártonkívüliek eleinte tartózkodtak kissé attól, hogy véleményt, bírálatot mondjanak. Úgy gondolták: »Nem élhetünk ezzel a joggal, mert ivem vagyunk párttagok.« Ennek az oka az volt egyrészt, hogy Rákosi elvtárs Ite-szédv « a vezetőség újraválasztása előtt megtörtént, hogy egyes párttagok nem szívesen fogadták a pártonkívüliek véleményét. Ma ez megváltozott. • Amit elmondtak a pártonkivüli dolgozó parasztok, azért tették, mert erősödött a párionkív üli dolgozókkal való kapcsolata is Ezek mellett azonban komoly hiányosság, hogy som Rákosi elv- táró október 27—i beszéde előtt, sem azóta nem sokat tettek . a nagykamarási «tatárnak annak érdekében, hogy az egyénileg. dolgozó kis- és főleg kezáppsu'iMztokv kai tovább erősítsék a pártszer- veaetet. Megbecsülik a pái’tonki- vüli dolgozó parasztokat — nem káfeség'ee. De nem kutatják vele- menyüket a piiit^zei vezet munka- járói. Három pártonkivüli. dolgozó pa- ra.v/.t tnaánstag elmondotta véleményét. Mindhárman jó munkál végeznek a • tanácsban. Elismerik a helyi pártszervezet jó munkáját, da a hiányosságokra is rámutattuk: Kiss Borsós András középparaszt megemlítette, hogy vannak a községben kommunisták, akik nem teije-sitettók takarmányteadásnkat-. Barankai Pereme úgy vélekedik, hogy a pártbeli népnevelőknek kell munkájukat megjavítani az egyénileg dolgozó kis- és közép- parusztok felé. Ezáltal érhetjük cl, hogy a legjobbak közülük tagjelöltekké váljanak. A lehetőség megvan arra, hogy a hözépparasztokat fokozottabban vonják be a Bárt soraiba. hiszen általában jól teljesítik államunk iránti kötelességüket. Hiányosságnak tartja, hogy vannak olyan pártbeli népnevelők, akik kivonják magukat a népnevelő- omnka alól. A Kossnth-uieai ifj. ív. Kovács István helytelen itetta B. Kovács Mihály elvtárs, DBEOSz titkár egyik cselekedetet, összehívta -a DEFOSz népnevelőit és ő maga pedig- moziba ment. Közben a népnevelők ottá,várakoztak, végiilis hazamentek. Kifogásolja ti. KoA ágiiéban és borús gyftjtogatók terveiket szövik. A földgolyó másik felén, Koreában robbanó- és gvujtobomliók hallanak békés lakóházakra, embereket — felnőtteket, üregeket es gyermekeket, egyaránt — pusztítana k el. Itt nálunk. Orosházán a Ilajnal- . utcai is kólóban békegyülést tartunk. »> iskola padsorai megtelnek •A're.-e vágyó férfiakkal és nőkké.1 Figyelik az előadó szavait. Kezük ökölbe, szorul, amikor halljak az előadó szavaiból Amerika szemtelen magatartását, hogy a II- Békevilágfeengressziis küldötteit non enged lék be Angliába. Azonban a béke ügye mellett való harcos kiállásuk még szilárdabbá válik, együtt dobog a szivük a béke híveinek százmillióival, amikor ismertetik a szovjet és a koreai nép küldötteinek koogresz- szusi beszámolóját. A Hajnal-utcai iskolában minden héten van Íré kegy ülés, «melyen a fiatalok kultúrműsorokat adnak elő. A mostani békegyűlést a «Dózsa» termelőcsoport DíSa kultórgárdája teszi még nivósabhá, akik mozgalmi dalokkal, tánc, szavalat és színdarab előadásával járulnak hozzá a dolgozók szórakoztatásához. A gyűlés részvevői a háborús gyújtogatok iránti gyűlölettel, a béke iránt érzett forró vággyal távoznak el és elhatározzák, hogy holnaptól kezdve a munkában több. jobb termeléssel, jobb felvilágosító munkával építik tovább a béke- frout magyarországi szakaszát. Szűke Laiosné levelező, Orosháza, «Dózsa» tszcs. A Hajnal-utcai iskola a béke 'áiUdyt Amerikában a háök. is magukénak tartják a Pártot, segíteni akarnak neki. Tetteik is ezt bizonyítják. A pártonkívüliek véleményének jelentőségéről Sztálin elvtárs így beszól: Mát az. amikor 10—20 elvtárs figyel és nesz- észre fogyatékosságokat munkánkban ... fis ismét más az. amikor 10—20 letető ele társsá együtt « munkások százezrei és milliói figyelik és veszik észre munkául: fogyatékosságait, tárjuk jel hibáinkat, gy űrje őznek neki az építés közös ügyének és jelölik ki a javítás útját.' Ha a nagykamarási pártszervezet jobban keresi a pártonkivüli dolgozók jóindulatú véleményét, könnyebben kijavítja a felvetődő hibákat. Ezáltal a Párt erősödik. De még közelebb kerülnek hozzá a pártonkívüliek is. Mindjobban magukénak érzik a Pártot, mert látják, hogy bírálatukra számítanak a pártonkivüli népnevelők", tanácstagok, ezért mind számotabbat* még' többet, még jobban dolgoznak s így könnyebben oldják mag községükben a békéimre olyan napi feladatait, mint például most a ta- kannáuybeadás és a termelési szerződések kötése. Jlymódon válnak a Part Iagjelölijeivé. Es ne féljen K. Kovács István felesége, hogy fi. Kovács József elvtárs meghalag,-zik rájuk a bírálatért. A nagykamarási elvtársak szeretik annyit a Pártjukat, iáztábu elvtársat és megfogadják tanítását : »Figyelmesen liallga-suk meg a szovjet emberek mindenféle bírálatát, még akkor is,1, ba az olykor nem egészen és nem minden pontjában helytálló. Fsak ebben az esetben le-znek a tömegek biztosak afelől, hogy a nem egészen tökéletes kritika inialt nem fogják őket .kiosófolni’.«' Nagykamarási elvtériaink számára ebben a szallembon dolgozni a békéért vívott- haléban nagy és eredményes feladat, de egyben kötelesség is. (t-'j.) Khakiseinii ruha feszül rajtuk. Tartásuk egyenes, szemükben az étet tüze ég. A távoli jövő elé tekintenek, amely naponként hoz újat és jobbat a dolgozók számára. Persze ez nem jön csak úgy magától. Kemény harc, kemény küzdelem az emberiség boldog jövőjénél:, az ára. Ugrásra készen lesi az imperialist') jen évad, hogyan, miként, hol tudna lecsapni « felszabadult dolgozók millióira. Ha nem volna, öntuda- tt-vk, erőnk, akkor gondolkoznia náthái csapnának le ránk a vérszomjas milliárdos hóhérok. Tudják ezt, a mi katonáink, a Jóskák, a Ferkék,. meg az 1st ívnak, akik a szerszámot fegyverrel cserélték fel, hogy megtanulják azl is bátran, keményen fogni a béke, au emberiség jövője megvédéséért. Balogh József, n komái om megyei & kénéin.... csendes, szelíd szavú fiú is tudja ezt. Otthon tszcs-tag volt, ma. államvédelmi határőr. A haza erre u posztra szólította. így került a komá- rominegyei dombos, buckás vidékről az Alföld végtelen síkja idén fekvő Orosházára. Katona élet! Érdesen hasított ez a szó a múltban az ember fülébe. Azt. a kicsi kis emberi mi váltját is elvesztette aki a fasiszták uralma, alatt átlépte a laktanya kapuját. Ettől fogva megszűnt gondolkozó lény lenni. Balogh Jóskái is, meg « többieket is ijesztgették még otthon a katonaélettől. Kicsit szorongó■« érzés fogta el emiatt, de amint befutott ti vonat az állomásra, már elmúlt, ez az érzés mindannyluknál Feldíszítették a bajtársak az újonnan jöttek fogadására az állomásr. S most Balogh Jóska néhány Ítéltei a bevonulás után mindjobban érzi: ahol ma áll, a d‘ Igozó nép ügyét, jobblétét, békéjét védi — fegyverrel kezében. Ezt néhány szóban így fejezi ki: — Apámat védem, aki otthon dolgozik a tszrx-ben. Márpedig, aki az apját védi, az egész dolgozó nép ügyét is védi. ,1 fegyelem az önfegyelmen kell, hogy alapuljon. Csak az hadsereg tudja a rácává feladatot teljesíteni, ahol önfegyelem ran. Ezt, lehet Marties Ferenc szavából is kivenni. Marties Ferenc otthon mázsa- szerelő volt a cukorgyárban.-Az ö gondos munkája járult hozzá, hogy egyetlen dolgozó paraszt se csa- pódjon be a- mérlegelésnél. Otthon ijesztgették, hogy majd lesz vonatozást kői jene- az- ágyak alatt. A múltban így volt, de ma a. bajtársi- kollektívái) kérésziül, a F'spt l-mút bennünket - beszéli Marties Ferenc. - - A Párt tanított, mag- bennünket, hogy uz önfegyelemben Nagy lelkesedéssel készültek a dolgozók az MSzT küldöttválasztó gyűlésére Napjainkban egyre több szó esik a Magyar-Szovjet Társaságról. .1; MSzT központi lapja., az :l j Világ«. és a fővárosi és vidéki sajtó egyaránt foglalkozik azzal n nagyjelentőségű ténnyel,j, amit az első országos kongresszus megrendezése jelent. Folyik az előkíszités munkája. ki-ki tudása és munkája legjavát adja megyénkben is, hogy a mai nap foly tmán megtartandó küldött atlas :ló gyűlés a cél nagysápjához inéi len tökéletes legyen, I mai küldőit választó értsJiezlclen dől majd el, hogy kit ér az a ‘mcgtisztcltétés, hogy a Magyar- Szőr jel Táisisógol képviselhesse annak első országos kongresszusán. A 'em lehel eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos az MSzT-k munkája, lehal a:t sem lehet kifejezni, hogy milyen nagy megtiszteltetés küidöb'fick lenni. Az. MSzT van hivatva arra, hogy még; jobban megismertesse a dolgozókkal a dicsőséges Szovjetuniót, célja, hogy mi is felhasználhassuk a példaadó szovjet rendszer tapasztalatait a munka, a tudomány, a l öv sad a! mi és kulturális élet terén. 'Az MSzT legfőbb célja napjainkban azonban: minden* célkitűzésnél fontosabb, ez a béke ha, cos megvédése. A munkához, az építéshez béke kell. Mi, magyar dolgozók a Szovjetuniónak köszönhetjük felszabadulásunkat. dcincJcrááánkzti r egy emberként kell, hogy álljunkamü- fjött a töm eg szervezet . mögő-t-, anmly hivatva van a Szovjetunió- tat való baráti kapcsaiétól ápolni. Minden do gozó nagy lelkesedéssel Izészült a mai Ir'ildöUvó-l -szló gyiilcs s és ezen kereszt l az MSzT első országos Inngrvssz: sóra. Munkafe’ajúniusok it teltek a dolgozók a kongresszus tiszteletére. Ayisztor György, az ÁMG dolgozója 180 százalékos, 7 - tűi eh társ 200 százalékos munkufelajánlást tett. A dolgozók nagy lelkesedéssel készülnek az első MSzT kongresz- szusra azért is, mert a Szovjet-' unióéul való barátság ápolása melleit harcos kiállás lesz a béke ügye melléit. DR. AR.WS7.KY GYÖRGY NÉ, Békéscsaba. Erősítsük a komszomolista fegyelmei ¥ enin és Sztálin azt lanilják, hogy nincs és nem is lehet igazi szervezet fegyelem nélkül. A Komszomol — a "Bolsevik Párt hagyományait követve — fáradhatatlanul küzd sorainak lömön egységéért, tágjait a maga-rendi* szervezettség és fegyelem széliemében neveli. Lenin-Sztálín pártjának vezetésével a Komszomol elvan sokmilliós ifjúsági szervezetté ‘nőjt, melyet az akarat és cselekvés egysége, erős, öntudatos fegyelem forraszt egybe. A/uk a nagy és felelősségteljes feladatok, amelyek a Koroszomul előtt állanak, megkövetelik a Kom- szomol bizottságaitól, minden aktívájától, hogy fáradkaiallanul gondoskodjanak az alapszervezetek harci készségének emeléséről, a komszomolista fegyelem erősítéséről. Ez annál is fontosabb, mert a legutóbbi időben a Komszomol hatalmas utánpótlást kapott, mely még nem ment át a nevelés igazi iskoláján. A fegyelemre való nevelés l>o- nyolulrés sokoldalú feladat. Rendkívül fontos kötelezeliségek teljesítésével kezdődik- mint a Jagsági dijak pontos fizetése, a szervezeti szabályzat szigorít betartása, agyülések pontos látogatása. milyen hatalmas erő ran. Marties Ferene szavai után kirajzolódik a koreai nép hősi küzdelme, emel// kis nép létéiül is keményen vissza tud ülni, mert hadserege, népe az önként vállalt vas fegyelem szellemében hurcol. Ezért tudja verni az amerikai zsoldoshadsereg egységeit, a dóitárfiyurákat. Pintér István, a hátú hűti állami gazdaságból került be a Néphadseregbe. Otthon tisztviselő volt. Ma a jegy lerfory ildst tanulja, hogy az állami gazdaság dolgozói is békebeli élhessenek. A khakisárga kato- wtruha különböző vidék embereit takarja. Ki erről, ki arról jött a Néphadseregbe, a békét. « dolgozók szabad életét védeni. Szaruk egyértelmű. mert őket- is a. Párt falút ja a népet, hazái, országaiépíiő munkát védeni. Ebben nagy segítséget nyújt honvédőink számára « ba jttirxi kőitek ti i a. SZU ZA IM UK. ,4 Komszomol szervezeti sza- -U** bályzata arra kötelezi minden tagját, hogy pontosan és idejében fizesse tagsági diját, mert ezzel mintegy hangsúlyozza a komszomolista, hogy teljesjopu tágja a Komszomol nagy családjának. A tagsági dij Ive nem fizetése fegyelemsértés. A fegyelmet megszilárdítani annyit jelent, mint ft)lj loiVosan javítani a homsz körélven végzett nevelőmunkát, elérni, hogy pontosan és feliéi 'enni végrehajtsák, amit a szervezeti szabályzat o-lőir. V ezetni annyit jelait, mint emberekkel foglalkozni, meggyőzni és nevelni őket. A Komszomol funkcionáriusának, legyen a körzeti bizottság titkára, vagv alaps/crvi titkár, a legszorosabb kapcsolatot kell tartania az ifjúság tömegeivel. A Komszomolban végzett munka alapvető módszere a meggyőzés. l\agv lóba lenne a fegyelmet adminisztratív nyomás utján inegvalósitani. A büntetés csuk végső eszköz és kivételes esetekben szabad hozzá folyamodni. A fegyelem fokozása komoly érdeke minden Komszomol-tagnak, minden Koniszomol-csoportnak. Ezért fontos, hogy a szervezetben ne tűrjék meg a fegyelemsértés egyetlen esetet sem. A bolsevik rendnek a Komszomol munkájába való bevezetésében, az öntudatos fegyelem megszilárdításában óriási szerepre hivataliak a Komszomol Lörzeli, városi és területi bizottságainak ellenőrző bizottságai. A Komszomol Közpon!i Bizottságának IV. plénuma az ifjúság körében végzett nevelőnmuka további fellendítésére szélesként programot dolgozott ki. Hogy ezt a programot megvalósítsák, feltétlenül fokozni kell a barckészeéget a komszomolisták soraiban. V Komszomol bizottságainak és nk- liváinak bolsevik módon kel! harcolniuk a fegyelem megszilárdításáért. Az erős, öntudatos fegyelem a Komszomol sikereinek alapja a felnövő nemzedék kommu* nisla nevelésében.
