Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-08 / 285. szám
VIHARSAROK NÉPE ST; Dunapentelén Makszimenko elvtárstól tanultak-— Békéscsabán átadják tapasztalataikat A Békési Téglagyárak békéscsabai II-os számú telepén új mű- rzái'itó emelkedik a magasba. Az épületijén még folyik a munka, fia balépünk a belsejébe, láthatjuk az egymásmelleit sorakozó hosszú szántókamrákat, melyekből rövidesen ezerszámra kerülnek az égetőkémeneékbo a kiszáradt téglák, tetóesoropek. A békéscsabai Magasépítő Vállalat két sztahanovista dolgozója, Borbánéi Fűtené és Baráth Anna a 30-as kamra ráosbepuoolását végzik. Két hótt&l ezelőtt jöttek haza mindkettőn a 18 napos chi- napentelei sztahanovista iskoláról, ahol a kiváló szovjet sztahanovista. Makszimenko elvtárs munkamódszerét sajátították el. Ez adja most nekik munkájukba a lendületet, mert érzik, hogy még sok és nagy feladatot kell megoldaniok. hogy az élenjárók nyomában haladhassanak. Borbándi elvtárs, mint fogoly, a Szovjetunióban hadiSóvljugin elvtárstól sajátította el először a szfahánovista munka módszerét, melyet hazatérve, gyümőlcsözte- tett is. Élenjáró munkájáért két esztendővel ezelőtt sztahájiovista oklevéllel tüntették ki. Szaktár- sttinak is átadta munkamódszerét és örömmel látta, hogy rohamosan emelkedik a teljesítményük, a termelésük. A mosolygós arcú Baráth Anna is sok új dolgot tanult Borbándi elvtárstól, mióta velő együtt dolgozik. Annát, a volt segédmunkás lányt, a Púit. formálta új műbe r re. Szerszámot adott a kezébe, odaállította az ; rij üzemek, lakóházak faluit építeni. Nagy és szép feladatot bízott rá cs Anna jól forgatja a béke fegyverét a termelésben, az épitésben: teljesítményét mint fiatal segéd, 185 százalékos átlagra emelte. Es most ő is sztaliá- uo vista lett. Büsz.ko és boldogé hogy a dolgozók legjobbjai között menetel. Arról beessél, hogy milyen sokat látott és tanult Diina- pentslén, ahol még jobban megtanulta szeretni és l>ecsübii ez.ak- máját. —, Csodálattol néztem azokat a hatalin*s}( m^deir|i gépeket, a több- cmelűtos einelődíirukat; az alapozógépet, melyek hűséges segítőtársai az ott dolgozó szaktársafenak, melyekkel egymásután tudják n na- gyobbnáh-nagyobb épületrészeket elkészíteni. Átvették Makszimenko elvtárs módszerét •— Én Makszimenko elvtárs falazó brigádjánál!: munkáját csodáltam meg — szól közbe Borbándi elvtárs. — A munka folyamatos megsaervezceévol éa zökkenőmentes elvégzésével a brigád 850 százalékos útiagtermeléet ért el. Makszimenko elvtárs kezével egyszserro két munkamozdulátot végzett. Az egyikkel lerakta a téglát, a másik kezével szinte ab- ban a pillanatban a habarcsot is odaigazította a lerakott tqgL'dioz és már nyúlt is a másikért. Munkáját megkönnyítette a különleges alakji hairaresos kanál, melyet egybou kalapácsul is használ. Munkáját könnyedén, minden zökkenő nélkül vő..'..".!1, minden percét kitelsz- pél\ ■ Egy statt 110 köbméter , emelnek A ly Társak a szalngKudcz.. ő.lazáit1 mutatták meg a magyar . dolgozóknak Dunapen- telón. Tőlük tanulta Borbándi Ferenc és Baráth Anna a ezalagrend- szerű falazás előnyét. A brigád kileno kőművese és három ácsa összedolgozva végzik a munkát. A fal építésénél egy-egy kőműves segédmunkásaival bizonyos távolságra dolgoznak egymástól és lépesőao- tesen ráírják egymásután a tóg-la- eorokat. Az ácsok a szükséges állásokat építik, biztosítják a munka folyamatos menetét. — Ezzel a módszerrel hat kőműves egy műszak alatt 110 köbméter fahrt rak fel — magyarázza Borbándi elvtárs. — Rövidesen mi is ezzel a módszerrel dolgozunk. A gazdag tapasztalatok segítségével és annak széleskörű átadásával indulnak -mindketten neki a munkának, hogy a szovjet dolgozók példája nyomán, a Párt iránymutatásával még jobban kivegyék részüket az ötéves terv építkezési terveinek megvalósitásár- bél. (Szarka) A SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA békési téglagyárak békéscsabai ii. számú TELEPÉNEK CSOPORTVEZETŐI! Bosszul szervezitek a munkát, melyet bizonyít az, hegy ■ a dolgozók munkakezdéskor rendszeresen nem Imijük, hogy milyen munkát is keH nekik végezni. A várakozás miatt sok munkaidő pazarlódik el, mely az üzem önköltségit niiveli. A hibákon jobb munkaszervezéssel javítsatok! ÉPÍTŐIPARI NŐI DOLGOZÓK! Vegyetek példát Pásztor Arankáról, aki a békéscsabai Magasépítési NV lietoaeiőgyárió telepén dolgozik, nii.it segédmunkás. Teljesítménye átlag 130 százalék, munkáját 08 százalékos minőséggel végzi. MEZŐHEGYES! ÁLLAMI GAZDASÁG versenyfelelősi; » Miért nem küblitek ha szerkesztőségünkbe az üzemtgys'g- ben folyó munkaversenyek eredményeit? Nálatok is vaunak élenjáró dolgozók, akiknek jó munkamóószrrei megkönnyítő nők a többi gazdaságok dolgozóinak munkáját is. KÖZSÉGI TANÁCSOK TAGJAI! A mezőkovácsházi községi tanács minden tagja csatlakozott Annus Rókus csauádapácai tanácstag takarnia lyJiegyűjtési versenyfelhívásához. Kövessétek példájukat! A mezőherényi szövőgyár népnevelői mondják el minden dolgozónak, hogy a „kétlakiság* visszatartja az egész üzem termelésének emelkedését A mezőberónyi Alföldi Szövőgyárban Í9 több olyan dolgozó van, aki saját, vagy bérelt földdel' rendelkezik. Ezek a dolgozók a munkájuk melled földjeik megmunkálásával is bajlódnak. Az öntudatos dolgozók Rákosi elvtárs október 37-i beszéde után számvetést Csinálták és arra a meggyőA békéscsabai Magasépítő NY ácstelepén egyre keményebben harcolnak a békéért A békéscsabai Magasépítő NY ácstelepének valamennyi dolgozója egyre jobban fokozza termelését, mert békét akar. így gondolja ezt Cseh János szaktárs is, a telep egyik segédmunkása. Már idős ember, a két világháború minden borzalmát átélte. Gyűlölettel gondol az amerikai imperialistákra, akik egy harmadik világháború ki robban tásím spekulálnak. Ö nem akar háborút, ezért végez egyre jobb munkát, ezért teljesíti túl a tervét. Cseh szaktárs ezévben 1:191 munkaórát takarított meg, a terv- teljesitésben már 1901 júliusi tervénél tart. •— Annak tudatában teljcsitcm a tervemet mondja Cseh szak- társ -, hogy minden százalékkal a békét védeni, a béketábort erősitoni. Ezzel válaszolok az imperialistáknak, meg láncos kutyájuknak, Fii ónak háborús mesterkedésére. Ennek tudatiban dolgozik Gábriel János segédmunkás is, aki ezévben 879 munkaórát takavitotl meg s már 1 9 51 májusi tervét teljesít). Ma egy cél elérése ösztönzi » dolgozókat a jobb munkára, a löbbtermelésie: a béke megvédése. Ennek a célnak eléréséért küzdenek Mezővári Pál és ÍJau-kó András gépmunkás sztahanovisták is. Mindketten aktiv harcosai a békéért folytatott harcnak. E/.év- -ben 17.53 munkaórát takarj toltak meg. Ok már 19a 1 szeptemberi tervükön dolgoznak. Ez csak néhány kiragadott példa, több ilyen eredményt lehetne felsorolni, amelyek bizonyítják; hogy minden dolgozó őrzi és tudja, hogy mi a kötelessége A munka frontján harcolnak a békéért, mert tudják, hogy mii jelent a béke: boldogabb, szebb életet! És amig nálunk emelkedik az életszínvonal, addig Tito Jugoszláviájában, Belgrádiján az éhségtől legyengült, beteg munkanélküli dolgozók száma egyre nő. Ezt akarnák megvalósítani az imperialisták minden országban. Szeretnék aljas módon kioltani az emberek szivéből a béke és a szabadság vágyát. Ezért akarnak a Truman banditák egy harmadik világháborút. De ez nem sikerül nekik. Aljas terveik mind csődöt mondanak, mert a béketábor egyre erősödik. Nyugaton, a szabadság« hazájában naponta tömegesen gyilkolják meg a szabadságot, a békét kívánó dolgozókat.. Ezzel azonban nem tudják vérbe- íöjtani a békét, mert nincs a földön olyan becsületes dolgozó ember, aki háborút akarna. A világ minden dolgozója egy sávvá, egy létekkel, sorakozik fel a hatalmas héketáborlwi, amelynek élén a Szovjetunió halad és küzd az emberiség boldogabb életéért! (Balogh) Kuiákfurfang Felsőnyomóson A napokban a felsőnyomási állami gazda:% környéken lakó egyénileg dolgozó parasztokkal beszélgettem. Fal jött a szó a tomtclöcso- portról is. Az egyénileg dolgozó parasztok kijelentették, hogy kicsit »télnek« a tszcs-től, mert úgy gondolják, ha, telepnek a termélő- csoportba, úgy járnak, mint Bella Mihály az álla ró gazdaságban, hogy még jó lakásuk sem lesz. .Hozzátették még: x» állami gazdaságban, nmg a tezcs-ten is közösen végzik a munkát. Utána néztem a kérdésnek és megállapitotíam, hogy a kulákok ijesztgetik a dolgozó parasztokat azzal a hazugsággal: ha belepnek a tszss-be, ki kell költözni, tanyájukból, olyan lakásuk lesz, mint az állami gazdaságban Bella Mihálynak. De az ip igaz, hogy az állami gazdaság vezetősége is. — gondolom néni tudatosan — bizonyos mértékig . a kulákokr.ak segít, mert tényleg az a helyzet, hogy Bella Mi- liályék, az állami gazdaságban, nem megfelelő épületben laknak, pedig termo rá mód, hogy megtelelő lakásba költöztessék őket, A kulákok igen ravaszul kihasználják az állami gazdaság vezetőcégének hibáját és alja--, hazug módon terjesztik a lőrékét, vad gyűlölettel gátolják a dolgozó parasztok fel- emelkedését, Az állami gazdaság népnevelői semmisítsék mag a kulá- kok hazugságát, világosítsák fel. a dolgozó parasztokat, de ugyanakkor az állami gazdaság vezetősége gondoskodjon arról, hogy Bella Hí- hályék megfelelő lakást kapjanak. £ä&M 'ßM}n ződésre jutottak, hogy az üzemi munkájuk mellett a föld csak teher, nyög a nyakukon. Ezért ajánlották fel az államnak és vetettek véget ükéllakri életüknek. Ezek: közé ■ tartozik Aranyi János művezető és felesége is, akik 1917- ben összespórolt pénzecskéjükből két katasztrális hold földet vásárollak a mező herényi halárban. Aranyi elvtárs igy nyilatkozik a földről: Megfogadják a Párt tanácsit •—• Földünket lucernával vetettük be, igy a konyhára nem sokat' hozott. Én magam ritkán voltam kint a földön, mert szerelem hivatásomat. Tavaly ősszel aztán, amikor a tagosítás történt, közös élhatározással ajánlottuk fel a ia- gositó bizottságnak. Az átvétele azonban akkor nem történt meg. Rákosi elvtárs szavai beigazolták, hogy helyesen latiam már tavaly is a föld kérdését. Azt, hogy nekem, üzemi dolgozónak a föld teher, költség, meg fáradtság. Lippai Lajos elvtárs, főgépész is hasonlóképpen beszél a. skéŐafö« életről. — A feleségemmel közösen 1870 négyszögöl földünk van. Egy kis kukoricát, meg huzat termesztettünk rajta. A földdel a feleségem- bajlódott a legtöbbet, én csak néha jártam ki, mert lekötött az üzem. Csupán megszokásból tar gaszkodtunk hozzá. Rákosi elv társ beszéde után aztán rálerelödötl a földre is a.szó. — Ami igaz, az igaz, — szólt beleegyezően a felesége — jól keresel az. üzemben és úgy látom én is, hogy nines •xttltség arrm, * hegy törjük magunkat a földdel Tomcíányi Gvula elvtárs, művezető gondolataiba merülve, nézi a szövőgépeken serényen dolgozó szövőket. A csattogó gépek, a zugó gyár, ez az én világom! Ezeket gondolja ezekben a percekből dp.rncsányi eh-tgrs, ezéT(_?jáplotta fel az elsők között két ‘és félhold földjét. — Amit az üzemben keresek, abból magam és családom megélhetése biztosítva van. A földei- jnóg a múltban vettem, öreg korom biztosítására gondoltam akkor. A szocializmust épitü társa* dalmi jóik)ben azonban mindez nem szükséges, a munkából kiöregedett dolgozóknak gondtalan életet biztosit a nép állama. A mceőbcrényi szövőgyárban az ötéves terv első évének tervtelje- -sité.:ö is bizonyítja azt, hogy a „kóilaWísáf}“ a termeleat eiBuafeté húsza A nyári gazdasági munkák élej*- alatt az üzem lei'vteljesitése :oo százalék alatt volt. Javulás állt. be a harmadik negyedévben, aruiko is az őszi munkák »agyrésze már befejeződött. A tervicljesilcs ekkor 110.8 százalékra, «• negyedik negyedévben pedig már i'i/j.ö százalékra emelkedett! A szövőgyari dolgozók között sokan vannak, akik megfogadták Rákosi elvtárs szavait, de vannak olyanok is, akik még gondolkoz nál-. Az üzemi pártszervezet népnevelőinek jó felvilágosító markával kell meggyőzni ezeket a dolgozókat arról, hogy a zkódaki- ság« gátolja a többtermelést, « munka utáni pihenést, a tanulás' és a szórakozást is. A skétiakiak elmaradnak a többi dolgozók fejlődésétől, visszahúzzák az egét« munkásosztály fejlődését. Mondják pl a-népnevelők, bogy a Párt, Rákosi elvtárs tanácsát követni az egyedüli helyes ut, — ami má.‘ számialanszor bebizonyosodott. fSr. Á. íróasztalokat, széfeket veimén!; Ajaulatokat Tej fiit rf^rúr. Gyűl» címre kóriink.
