Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-08 / 285. szám
Teljesítem én L* kotelezettsésjemel Run.«á<ti György kondoros! tanácstag levele Annus Rókusitól I) un a pen telén Makszinienko elvtárstól tanultak — Kékescsabáu átadják tapasztalataikat 1S50 DECEMBER 8., PÉNTEK Ara 50 fillér VI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Az állattenyésztésről szóló határozat végre! vaj tásáért Ahol harci kérdésnek tekintik &. begyii}íést s avt^ol nem Megyénk dolgozó parasztjai, az állami gazdaságok dolgozói, tszes- tagok és egyéni dolgozó parasztik; egyaránt örömmel üdvözöllek a minisztertanács ál lattenyésztésről szóló határozatát. Ócskái Lászlónak, a kétegvliázi állami gazdaság n l i u tton vesztési brigád vozotőj ének véleménye az egész megye dolgozó parasztsága véleményét tükrözi: zAkogy a növénytermesztésről szóló fuitánozit a micnytannesztésben mutatott utat, ugyanúgy az állat - tenyésztési mini.- > terén is segít ez a határozat a feladat oh megoldásánál.'!. Állattenyésztésünk terén már eddig is hatalmas eredményeket értünk el, hiszen nemcsak hogy elértük a háborúelőtti állatlétszámot, egyes állat iknál már túl is szár- • nyaltak azt. Eredményeket mulathatunk fel az állategészségügy téten is. A baromfi- és férte-.pestist e raknom teljes egészében felszámoltuk, ma már csak szórványosak ezek a meglwtegedésok. Jó eredménnyel küzdöttünk a tenyészbéna- ság ellen is. Állami gazda-ágaink egyre töl>b minőség i szempontból kifogástalan * tenyészállattal Aátjlík el .dolgozó piiiaszt,ságunkat. Ha Pzoid.au méanézzük,' Iiogya'n fejlődött az olnmlt öt év al itt ipa« rank, megnézzük azt, liog-y mezőgazdaságunk hogyan tőr át egyre jobban a Ixilterjes gazdálkodásra, ntóg kell állapítani, hogy az állattenyésztési munkában alaposan le-, nuu.adtunk. As állattenyésztés tar- msU-kengsóga, a tej. a zsír, gyapjú és tojáshoeam igen ah zsong, mess." ■niögöite merőd a szovjet lUloife- v geszti ‘s ered menyein eh. A minisztertanács határozata mo*t megjelöli, milyen eredményeket kell lémünk két év alatt, hogy ezen a téren is behozzuk a lemaradást. Azonban nemesük a feladatokat .-zabja meg, hanem megmutatja azt is, hogy a határozat, végrehajtása nem lehetetlenség, meghatározza a \ egrehajtás módját is. AllatiOnyósztesfiirk fejlődés érek egyik alapja, hogy képzett szakemberek álljanak a íunuka élére. A h: tározufc megszabja, hogy az Utál—52. évben összesen 110.000 dolgozót kell folyamatos oktatásban, 18(H) dolgozót középfokú oktatási an, 800 dolgozót pedig felsőfokú, ok- Is.táslan részesíteni. Ezenkívül a tudományos fejlődést szolgálj:! majd az. egyetemen felállított állattudományi kar is. A határozat végrehajtása « gya- korlatban .néni hevesebbet jelent, ránt azt, hogy hét én vizáivá til- hittenyésztéssol foglalkozó állam t gasdcts%anh, hizlaldáink, de tar- melőcsoportjaink és állami gazdaságaink l r 'g&djai, man kacsa patai élén is képz- tt emberek álinak majd, -thih ismerik a miéin ríni biológia alapját s enne!- sz’.gittéyétc1 sikeresen, oldják majd weg a jelűd dókat. A niűgnüvekedett úlkdáijomá- nyunk t ornrészetefen új feladatok elé állítja a növénytermesztést is. biztosítanunk kell a zavartalan takarmány ellátást. Éltnek érdokéteu a határozat megszabja, hogy a szán- liiterülotak 19-, illetve 20 százalékán t zalaiak ármányokat kell termelni. Emelteit állattenyésztésünk takarmány szükségletének egv részét biztosítja majd eíiózással értékesített zöldtakarmány is. Pontos az is, hogy tovább növeljük a másod vetések területét is. Megyénk dolgozó parasztsága már tapasztalatból ismeri a •ruá-od- vetés jelentőségét. Azok a gazdák, akik már-az elmúlt évben is térülőitek földjük egy részén má-od- uövenyékot, ma mind nyugodtan néznek a tél elé, nem úgy, mint azok, akik hallgattak a kulákok szárazságról szóló me&éjóro s nem vetettek takarmánynak valót. Pártszervezeteinknek • ezeket a tapasztalatokat fel kell használni, amikor a minisztertanács határozatát tudatosítják. Be kell mutatniuk konkrét példákkal, mit jelent a takarmány termesztés fokozása. Több gondot kell forditruii n, határozat értelmében a legelők megjavítására is. Községeinknek követniük kell a ketegyhazi tanács példáját. Kétegyházém a tanács máris foglalkozott a legelők kérdésével s határozatba hozta a legelők tavaszi fogasolását, a fásítást H a legelők randbehozásátv Mindéit azt mutatja, hogy a kít- egyháziak már megértették a minisztertanács határozatának jelentőségét- , Komoly f hidat vár iánk az ál- lategér gügy megjavítása terén is. Ki kell szélesíteni a mesterséges mogtermékeiivitt* óllomi-ok hálózatút, a meddőség elleni küzdőimet. Pokozott harcot kell folytatni a fertőző betegségek, különösen a brucsllózás (fertőző elvetélés) ellen. A minisztertanács határozata szerint az állattenyésztés kétéves terve alapján minden megyének, minden járásnak és községnek, termelőszövetkezetnek és állami gazdaságnak ki kell dolgoznia kétéves tenyésztési tervét. IJbbeu a munkában nagy feladat vár a községi, járási, megyei tanácsokra. El kell érni azt, hogy a községek dolgozó parasztjai részt vagyonok a terv elkészítésében. El kell kerülni azt a hibát, hogy a megye, illatve a járás mechanikusan dolgozza ki a küzsógok tervét'A minisztertanács határozatának végrehajtása nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat ia. A végrehajtásért folytatott harc komoly feladatot ró a községi pártsaer- vezetekro i;. A jé népnovelőmun- kán múlik, hogy minden- dolgozó paraszt magáévá tegye a határozatot és harcba induljon végrehajtásáért. A terniclőszövütk /.3- tek, állami gazdaságok pártszrr- vozsteinck népnevelőmiuilcilja szintén etegedbototlen aldioz, hogy a dolgozók között meginduljon a verseny a határozat végrehajtásáért. El kelt érnünk azt, hogy azl egész megye dolgozó parasztságai felismerje, hogy az 'állattenyésztési tervszerűbbé tétele, továbbfejlesz-l lése elengedhetetlen feltétele mól zőgazda Ságunk szocialista fejlődésének s bogy ebhez az út a nii- nisztertanács határozatának vég- reliajtáíáu keresztül vezet.- d. r. A sarkad keresztúriak példáját kell, hogy kövessék a sarkalltak is Sarkad kérész túrt Sarkadtól hét kilométer \á'asztja cl. Hét kilometer bizony, nem nagy távolság, de annál nagyobb a különbség a kél község bekéért folyó harcában, annál nagyobb a különbség a lerménybeodásban. Mig Sarkadon a tennénybeadási kötelezettségüknek a dolgozó parasztok zG százalékban tettek eléget, kuko- rieabeadásuknak 18 százalékban addig Saikadkereszturon köz elednek a ioo százalék felé: az összteljesítmény 83 százalék. A széna- beadás i3ö százalék, a kukorica- beadás is majd. bogy nem háromszorosa, mint Sarkad községé. Nem a hat kilométer adja ezt a különbségek sem az aszályos esztendő, mint ahogy azt Sarkadon mondják is, hanem inkább nézzük meg. a sarkad! járás élenjáró és a sereghajtó község munkájút. Sarkadkeresztur a kenyérgabona- beadásban j'>G százalékot ért el. Jött a szántás-vetés, ebben is belekkel megelőzte a környékbeli községeket. Most a takarinánvga- bonabc idásban sem akar lemaradni. A község kommunistái minden erejüket latba vc‘cltők, hogy jó ifelvilágosiló munkával felsorakoztassák a termény beadásban is a dolgozó parasztokat. Ebben a munkájukban segítették a nép küldöttei: a tanácstagok. A kommunisták és a község tanácstagjai az elsők között vitték be gabonafeleslegüket a föld i u ü vessz ö ve tk:: ze tbc. Tokai István hét kataszteri holdas tanácstag elsőnek adta be terményét, most meg pedig versenyre szólította a dűlők dolgozó parasztjait n takannánygabonabcgyüjtés- re. Annus Rókus esanádapácai tanácstag versenyfelhívását is ő fogadta cl elsőnek a községben, utána sorakoztak a többi tanácstagok: Fekete Gábor, Hangya István 8 holdas dolgozó parasztok. De nemcsak elfogadták a verseli}kihívást, hanem még aznap teljesítették is hazafias kötelességüket és ugv indultak ki maguk is népe nevelőmunkára. Felkerestek azokat a dolgozó parasztokat, akik már teljesítették beadásukat és velük együtt indultak el házról-házra járva ismertetni, hogy Sarkadke- rcsztur dolgozó parasztjainak is ki kall venni részüket a békéért folyó harcból. Nem maradt eredménytelen a kommunista példamutatás, a tanácstagok jó munkája Sarkad keresztáron. A község dolgozó parasztjainak zöme csatlakozott hozzájuk és sietett eleget tenni hazafias kői élességének. A sarkad- keresztúri pártszervezet minden támagotást megadott a népnevelőknek. Nem kisebb utravalóval bocsátotta őket el felvilágosító munkára, mint Dani Albert -elv- täte is mondotta: >,Rólunk, a békénkről van szó, saját magunk tervét, saját magunk jobbléiét erősít jük termény beadásunkkal.« A béke jelszavával indultak harcba a sarkadkeresztúri népnevelők s a jó felvilágosító munka, a békéért folyó harc szele elsöpörte n A «»viliin úmács oU'o«ad(u <h'<$8Siáxa versenyfelhívását A tekarmány Jr.’sjy ii jí's sikerének biztosítására zsákos ínozg.d- nuit iiidilotl az orosházi városi tanács. Ebit:» a mozgaloníba r versenyre hívta Békéscsaba és Gyula városi tanácsát. Gyulán a városi tanács meítárgyalia a vrr- senypoatokat, melynek alapján a versenykihívást elfogadta, amiről tevéiben értesítette az orosházi városi tanácsot, amelyben többek közűit ezeket írja: ■ Gyula város tanácsa krresk**- clclmi osztály a letárgyalta aver- scwyi'elhiv ástokat, annak minden pontját magáévá tette, abban a tudatban, hágj' ezzel a versennyel is hozzájárulunk fcjkar- niánybogyiijiésünk sikeréire*;« A versenyfelhívás elfogadása «tán újabb lendülettel indult meg Gyulán is a takarmánygabona begyűjtése! November 25-től 30-ig 230 amerikai repülőgép 68 esetben tört be Kína légterébe lo Sinnn falura. A bombák-több November 23-e és 30-a között több mint 290 amerikai bombázó Is havai repülő 68 e-otben tört Eszakkahít-Ktna légitei érc. A betörő repülőgépek 17 esete ben bombákat dobtak és géppuskáztak. November 2ö-én kél amerikai repülőgép négy bombát dobott lo Szepiugese falnia, Kvantien megy ében. November 28-án két amerikai repülőgép földeritőropülést ' hajtott végre, majd Anceku falu fölött repült és géppuskát űzet zúdított rá. Továbbrepülve öt bombát .dobtak házat megrongáltak. November 30-án három, betörő repülőgép jelent meg (Asian megyében és bombákat dobott lo a Jatu folyó partjára és hídjára. Az elkövetett . íepülőtáonadások .következtében számos polgári személy megsebesült és polgári vagyon súlyosan megrongálódott. . A kínai népi kormány vizsgálatot indított a légi határsértések ügyében és jegyzékbe íoelalla az okozott károkat. községben megmutatkozó ellenséges kulákhangot. Még nem ioo százalékos a község terinénybendá- su. A köz.-.ég kommunistái, tanácstagjai újabb harci lendületet akarnak be'cviuni munkájukba. A község dolgozóival, a tanácstagokkal átbeszélték, hogy versenyre hívják ki Sarkad községet s a versenybe azt is belefoglalják, hogy a község egymásnak segít a feladatok megoldásában. így akarják biztosi tani a sarkaikéieszluriak, hogy Sztálin elvtárs 71 ói es születésnapjára! büszkén jelenthessék: községünk túlteljesítette a termén ylieadásst. így áll a helyzet Sarkadkeresz- túron, de közel sem í ven biztató Sarkadon. A 36 százalékos eredményt éppen'úgy okozta valami, mint a szomszédos községnek a 83 száza'ékot. Saikadkereszturon a jó munkaszervezés, Sarkadon pedig a rossz. Sarkadon még maga a pártszervezet sem tudott Annus Rókus versenyfelhívásáról Természetesen így egyetlen dolgozó paraszt sem fogadhatta el. De a népnevelők munkája sem kielégítő. A népnevelők között is sokan vannak olyanok, akik meg maguk sem tettek eleget tennény- bcadási kötelezett: égüknek. Ezek ifelvilágosiló munkája: bizony kevés eredménnyel járhat. Molnár Sándor pedig erőszakkal akartai meggyőznie a dolgozó parasztokat a begyűjtés fontosságáról. Ilyen és hasonló esetek miatt van az, hogy Sarkadon 382 dolgozó paraszt • nem tett eleget a tennenyheadásn \k. Ncrn csoda, hogy az ellenség hangja érvényesül, l (*gy sokat hivatkoznak az aszályos esztendőre, Kevés a termés. stb. 1 ó daként áll előttük Sarkadkeresztur község, ahol szintén 5—6 mázsa kukoricatermés volt é- Tokai tetten lu-diuM.i- lanaes- lagnak sem termett Több, nun!, a sark ad i Erdélyi Lajosnak, mégis Tokai Elvén örömmel és boldogan vitte be gabonáját. Hiányosság Sarkadon, hogy a tanácstagok maguk, de a kommunisták sem járnak élen példamutatásukkal, nem serkentik, nem mozgósítják a község dolgozó paraszt-ágát. Ezen túlmenően, mig Sarkad kérész lmon a népnevelők lelepleztek a helyi kulákok d, ezenkívül hely szüli elszúnio ás is vöd, addig Sarkadon nyugodtan pöf- feszl.cdik Crakk Károly h‘i holdas ládák is, a Ga mázsa kenyér- és •a.\ mázsa 53 kiló takarmánygabona-hátralékkal. Sarkad község dolgozó parasztjai vegyenek példát a szomszédos Sarkadkeresztur dolgozó parasztjaitól és újabb lendülettel induljanak harcba a takarmánybegyüj- lés mielőbbi befejezéséért.
