Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-07 / 284. szám
VIHARSAROK NÉPE 5 Megyénk dolgozó parasztjai a minisztertanács kétéves állattenyésztési és takarmány termelési határozatáról Egyénileg dolgozó parasztok, ter- lelőszövetkezeti tagok, állami gass- asúgofc dolgozóinak tízezrei ta- ulinányozták megyénkben is a ilu alkotó munkájának lelkesítő iograwjót: népi demokráciánk jabb kiemelkedő eseményét, a Jni-ztei tanács határozatát. Mo- yénk dolgozó parasztjai lio/./ó- irulásukkúl indultak a határozat ógrehajíátához mégpedig úgy, ogy a minisztertanács határozata, lapján állítják össze, annak se- itségével dolgozzák ki az 1351. ere szóló tervüket, a takarmány övelése, az állatállományunk fejeztére érdekében. A nagyszénási Dózsa» termelőszövetkezeti eso- ort á;l .tenyésztési brigádvezetője, lódi János, áttanulmányozta a nniszteitonáca határozatát « a <3vetkezőt mondja róla: — Eddig nálimk sem a tehenekéi, sem a birkáknál nem volt evezetve az egyedi takarmányozás. >e most, amikor elolvastam a mi- isztertunács határozatát, rájöttem rra, ha mi is bevezetnénk az gvedi takarmányozást, akkor a illenek több tejet adnának. Cso- ortunkban el is terveztük, hogy étéves állattenyésztési tervünket jry állítjuk össze, hogy amelyik éhén 8 liternél több tejet ad, öbb abraktakarmányt is kap. Igaz., ddig hiány volt nálunk a takarmányban, de a határozat megmu- atja, mit kell tennünk. A lesrl'o«.- bsabb a takarmány termelése. A» jón másodnövényt sem vetettünk, z 1051-es gazdasági évben a jobb akarmányozáe érdekében ezt i* íegcsináljuk. Eddig csak a eukor- épas«aletet silóztak. do most már határozat rávezetett bennünket rra, hogy minden zöldöt kiérlelünk, tökindától kezdve a répakorongig, a kukoricásakig. A k- gelőkön is bizony javítani kell. Legeltettünk mi eddig a legelő minden részén, á határozatból megtanultuk és hasznosítani fogjuk a szakaszonkénti legeltetési. — A tehéngondozásnál is eg^ kis hiba volt. Munkacsapatot ezer* vezünk, amely felelős lesz a munkáért, mert mi is fél akarjuk emelni a fejhozamot, de az el- letési százalékot is. Az orosházi tangazdaság tehenésze Csupa Mihály igy vélekedik a minisztertanács határozatáról: — Nagy munka tesz, do úgy gondolom megoldható lesz, hogy felemeljük a tejhozamot, mert a határozat megmutatta, hogyan alkalmazzuk a helyes takarmányozást. Tavasszal 50 kataszteri hold gyepet akarunk vetni, ősszel pedig elvetettünk 40 hold őszi takar-, mánykeveréket. A határozatból ismertem föl azt is, hogy milyen hiányosság volt, hogy a legelőt tiúgyalével nem öntöztük. A hatál ozat egyszerűen megváltoztatta a mi tervünket is, jobbá tette, ügy érzem, ha a határozat szerint végezzük munkánkat az állattenyésztési fronton, az eddiginél sokkul jobban tudjuk segíteni a dolgozókat. Az egyénileg dolgozó parasztok is lelkesen tanulmányozzák a minisztertanács határozatát, mert lú- szen abban az ő. állatállományuk növeléséről is szó van. Tímár Gergely kondorost 9 holdas dolgozó paraszt a határozat után döbbent rá, hogy mennyire szükséges a máeodnö- vény vetése. — Az idén panaszkodtam én is a többi paraszttársaimmal együtt, hogy kevés a takarmány és jövőre is úgy lenne, ha ilyen pontosan útba nem igazit bennünket a mitniszteríanács. Úgy éreztem : mikor olvastam, hogy ea a terv nekünk készült, dolgozó parasztoknak. El is határoztam, hogy elmegyek községemben az ismerősökhöz, paraszttársaimhoz s megmondom, fogjunk Ö3S2P, tőgyük jó legelővé a legelőt. Aztán megkérjük a másik segítőnket, községünk tanácsát, hogy tegye lehetővé a fásítást a legelőn és mi, a közeég dolgozó parasztjai is hozzájárulunk ehhez. Hiszen amit a kormány számunkra előirt, az mindig a mi Iwsznunkra vált. A ballonjai MNDSz kiveszi részét a szerzotlésköíési munkákból, de a kulliimiunkát sem hanyagolja el Mi, batten) ai. MNDSz asszon vök örömmel vesszük ki részünkét minden társadalmi munkából. Jé agi- táeiós munkát végeztünk — és végzünk — a termelési szerződések kötésénél. A dolgozó parasztok között £ülehccék ís$ák... A ttsorrási I. számú áll. ál- alúnos Lho'a tanulói december -én összejöttek és közösen ünne ►élték Vörösmarty Mihály züleíéiének i5o éves évforduló- át. Az islco'a egyik nevelője isin©* tette V örösmarty Mihály élete öriéjreiét s rámutatott költészetiek gazdagságára, egyes alkolá- ait kiemelve. Beszéde végén el- nondolta, hogy Vörösmarty tói nmdonki .megtanulhatja azt. hogyan kell hazánkat szeretni, hárulni a szabadságért. Az ünnepély t sSzózat« cléneklésévd ért. veget. Braceok István.) A füxesgyarmati Vörös Isillag 1 «zcs DISz -szervezete a izfálin elvtárs születésnapjára villáit színpad felállítását hamarább, lecetóber i-én befejezte és a kul- urgárda fel is avatta. A a Sárika uvább szerelne tanulni« című zindarabot adták elő, majd moz- jabvii da'ok éneklésével szórakoz- atták a Iszcs tagjait és a dncem- i-én rneginduit mezőgazdasági an folyam részvevőit. — A Vörös isillag tennelőszöv ctkezeli cso- jürtba:) megalakult a Sz-abadság- íarcos Szövetség, melybe bevonták csoporti agukon kívül nz AMG lolgozóit is. Az alakuló gyyülésen tagok előtt az üzemi pártszerezet titkára ismertette az alapsza- lályokat, majd a feladatokat. A jülés lezajlása után a tagok ./.ónnal jelentkeztek a megyei ki- iildöttnél a 90 órás kiképzésre. Bbrbiró Lajos.) Elek községben, Újtelepen negnyill a Ili. számú szövetkezeti >olt, amellyel államunk a dolgo- ók közszükségleti cikkekkel való okozotiabb ellátását szolgálja. A bolt berendezésének átfestését és az üzlethelyiség rendbehozását a szövetkezeti dolgozók társadalmi munkában brigádokban végezték el. Lelkes munkájukkal mintegy 1800 forintot takarítottak meg a szövetkezetnek. Szarvas Az MNDSz «lecem- ber 3-án műsoros délután kérőiében ünnepelte meg a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség meg. alakulásának ötéves évfordulóját. I.ipfák Jánosné MNDSz megyei titkár tartott ünnepi beszédet, aki egyúttal átadta az MNDSz kultur- gárdájának a lezajlott kulturvcr- senyben nyert rádiót. (Jambrik Mát.yásné.) járva azt tapasztaltuk, hogy sok helyen először el akartak utasítani bennünket azzal, hogy nincs földjük, amiio szerződést kössenek, do mi rávilágítottunk aria, milyen előnyökkel jár, ha szerződést kötnsk az állammal ipari növényekre, így aztán mégis örömmel szerződtök lo. Azt is elmondtuk, hogy a szerződéskötés nemcsak egyéni érdok, liánom hazánkat, békénket is erősítjük velő. A téli estéket úgy használjuk ki, hogy olvasókört szerveztünk, ahol mintegy' 120—130 személy vesz részt egy-e :y estén. Mind több és több érdeklődő látogat el ezekre az, olvasókörökre, ami azt bizonyítja, hogy a dolgozók, ma már örömmel élnek azzal a lehetőséggel, hogy képezhetik magul at és megismerkedhetnek az irodalom rernfv- koivel. A Rzabad Föld Téli Esték című előadássorozaton is örömmel vesznek részt a község dolgozód. A télapó délutánján kis műsort, bábszínházát altunk elő a kicsin y- gyermokek szórakoztatására, ami fe- lejthetetlen élmény' marid a kis apróságok emlékezetében. , , őev. Páléi Istvánné levelező, Battonya, A föf«S miiveRMmveíU elteli k&fi'y iS I i vffi Megyénk földművesszövetkeze- toiben most folynak az új vezetőség v óda szí ó taggyűlések, mely alkalommal a szövetkezetek tagsága megvizsgálja a szövetkezetek eddigi működését, a vezetőség eddigi munkáját. Tapasztalható volt a szövetkezetek egyes vezető tagjainál, a nemtörődömség, a közömbösség, sőt, az ellenség befolyása is. Most a vezelőségvá- lasztó taggyűléseken ezeket a vezetőségi tagokat lecserélik s helyükbe a dolgozó parasztok közül azokat választják a szövetkezetek vezetőségi tagjai közé, akik példamutatóan végezték munkájukat, akik élenjártak a feladatok megoldásában. Nagyobbrészt a vezetőségvá- lasztó taggyűlések meg is hozták a kívánt eredményt. Ott, ahol kellő: gondossággal, lelkiismeretességgel, készítették elő a közgyűléseket, ahol a jelölő bizottság kellő körültekintéssel végezte feladatát, a dolgozó parasztok legjobbjai leltek a szövetkezetek vezetői, a legnagyobb rendben zajlottal: le a vezetőségvá- laszló közgyűlések. Ahol olyan embereket jelöltek az ríj vezetőség tagjai közé, elint Békéssám- sonban Arany Mihályt, akielől- jár a tavaszi növények szerződéskötésében, a takarmánygabona begyűjtésében, avagy Abo- uyi Tóth Imrét, Kotolmány Antal középparasztot, akik színién példamutatóan teljesítették hazájukkal szembeni kötelezeti ségü- ket, ott tovább erősödtek a dolgozó parasztok bástyái —, a főld- míivcsszövctkezcű k. Ahol ,az előkészítés jő volt, ahol megértették a tagsággal, hogy az új ve- zetőségválaszló közgyűlések u szövetkezetek megerősítését, a falu fejlődését szolgálják, olt meglátták az eredmények mellett a. hiányosságokat is, a hiányosságok — a rossz munka mögött fiz ellenség kezét. A dombegyházi közgyűlésen pi. a tagság maga követelte Ando Gergely, Horváth István kulákok eltávolítását a szövetkezetből, akik korábban oda befurakodtak, hogy így közvetlenül folytathassák aknamunkájukat. Dobozon szintén a tagság mutatott arra rá, hogy amióta kiebradalták Csapó Ferenc könyvelőt, aki visszaélt a dolgozók bizalmával, egyre több dolgozó paraszt keresi fel a szövetkezetei és kéri felvételét a Csendesen szemerkélt az eső, amikor a békés- erdei iskolától elindultam Ti.-esfásío. Elgondolkozva néztem a vidéket és eszembe jutott a régi idő, amikor még az utaságé, nagybirtokosé volt ilt minden. Ma. a múlt megvetett cselédei « kornyék birtokosai. Egy csinos kis tanya előtt haladtam, el. amikor Szabó András bácsi megszólított. — Jónapot András bácsi, — köszöntöttem. — Jónapot, gyere, le egy kicsit hozzám, legalább elbeszélgetünk. Úgyis régen láttalak. Ezzel mir nyitotta is a kaput és beléptünk. A konyhában űrömmel fogadott a felesége, Zsuzsa néni is. Elbeszélgettünk a múltról, amikor még Szahóék is keserves cselédsorsban éltek, majd megkérdez'heteik kSdUóHÍ tem, hogy most milyen szerettek volna tanulót életük. ni... — Arra bizony nem — És mi ran most a panaszkodhatunk—mond- gycrekekkelt — kérdez- ta András bácsi — amióta tem. csoporthun dolgozunk bő- — Pista katona, önven megvan mindenünk: ként ment el, hogy véd-el- a kenyérnek való, a zsí- mezzo békés, építő mun- rottó, a jószágnak eleség, kálikat. Ott aztán hamar és abból a háromezer fo- észrevették tehetségét a tiniből, amit kerestünk, tanuláshoz és tisztiiskdlá- vásáTolhattunk ruhát, ci- ra küldték. Ma. már hadfiéit, , tűzhelyet, edényeket nagyi és meg sok minden mást. Zsuzsi néni szemében — Háromezer forint.,. könny csillogóit, — egy —• Bizony lányom. A szegény parasztember fia csoportban úgy élünk, katonatiszt) Ki gondolt mintha mindnyájan test- volna erre a múltban? vérek lennénk. Öröm ott Majd szó került And- dolgozni, nem ágy mint a■ risról és András bácsi múltban, amikor a föl- nem kisebb büszkeséggel desuitiah dolgoztam és beszélt erről a fiáról is. mégis gyakran, bottal fi- — Andris is lent, van tettek. Iskolába se járhat- a csoportban és munkájútok a gyerekek, pedig de ért kiérdemelte őzt. hogy beválasztották a tanácsba. Ez is nagy kitüntetés számunkra. A mi fiunk értünk, valamennyiünkért dolgozik. He a lányunk, Zsuzsikánk se hozott szégyent a fejünkre. Annyira megszerette a pöfögő gépeket, hogy elhatározta: traktorosnak megy. Ma már igen jól dolgozik s legutóbb hallottuk, hogy 260 százalékot is elért. — mesélte Zsuzsa néni s büszke ragyogás ömlött el arcán. Igen, mu már teljesen más világ van, mint áss előtt — mondotta még Andris bácsi — s ezt a szebb, boldogabb életet nekik köszönhetjük, — mu tatott a falra, amelyről Rákosi cs Sztálin eh társak képei mosolyogtak ránk. LIPCSEI MARIA, Békés. tagok sorába, egyszóval megnőtt a szövetkezet vonzóerőn Ugyancsak jó előkészítő miuiká végeztek az orosháza-monori szövetkezet tagjai is, akik a közgyűlést összekötötték a tagtobi r- zással és ezalkalommal 25 tago vettek fel. Köztük Sülé Antal 12, Szekeres Ferenc 10 holdas dolgozó parasztokat. Azonban nem kapnánk tiszte képet a vezetőségválasztó közgyűlésekről, ha az eredményei; mellett nem matatnánk rá a hiányosságokra is. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy az egyes szövetkezetek vezetői sem tartották elég fontosnak a közgyűlés előkészítését, nem kezelték ezt olyan súllyal, mint ahogyan azt az ügy fontossága megkívánta volna. Ezt tükrözi visz- sza a nagykamarást • szövetkezeti közgyűlés előkészítése is, ahol a jelölőbizottság, olyan volt vezetőségi tagot jelölt az új vezetőség tagjai közé, mint Nagy Ferencnél, aki, ahelyett, hogy. feladatát teljesítet te volna, mintve- zetőségi tag, AÜaudóan, személy i ellentéteket szított, gátolva tüxel a szövetkezeti vezetőség többi tagját is a dolgozó parasztság érdekében kifejtett munkájában. Ugyancsak jelölte az új vezetőségbe Fehér Mihály volt vezetőségi tagot, aki közömbössége miatt eddig sem fejtett ki munkát a szövetkezet, illetve a dolgozó parasztság érdekében. Csak a tagság éberségén múlott. hogy Nagy Ferencné és Fehér Mihály mégsem lettek az új vezetőségnek a tagjai — nem választotta be őket! A rossz szervező-, előkészítő. munka és az ébertclehség követe tozménye a pusztaföldvári közgyűlés sikertelensége is. A rossz előkészítésre vall az, hogy a közgyűlés a jelölőbizottságra tett javaslatot sem fogadta el, az éberség hiányára pedig az, hogy a közgyűlésen jelenlevő tanácselnök, de a községi pártszervezet titkára sem szólalt , fel,, nem verte vissza a közgyűlésen megnyilvánuló ellenséges nézeteket. De elsősorban a szövetkezet vezetőségénél: ébertelenségét tükrözi ez is,, mert a közgyűlésen olyanok vehettek ré:;zt, mint Cso- mány Imre volt szövetkezeti ügyvezető, aki már régen nem is tagja a szövetkezetnek, vagy Gu- lácsi volt főjegyző, akik felszólalásaikkal zavarták a közgy űlés rendes menetét, demoralizálták a szövetkezeti tagságot. Ennek következménye, hogy amikor a járást pártbizottság kiküldötte fel akarta fedni az ellenség alma- munkáját, a szövetkezet és a dolgozó parasztság elleni káros tevékenységét, nem juthatott szóhoz. S az ellenség aknamunkájának eredménye az lelt, bogy n közgyűlést el kellett napolni,későbbi időpontra halasztani Tehát amcllell, hogy a vezető- ségválasztö taggyűlések nagyobb részben meghozták a kívánt eredményt, vannak komoly hiányosságok js egyes helyeken. És éppen a fenti példákon okulva, u jó tapasztalatokat felhasználva •> az ilt-ott megmutatkozó hiányo - Ságokat a tagsággal karöltve küszöböljék ki a szövetkezetek vezetői, tegyék az új vezetőség; - iasztással a iöldmüvesszövetk"- zeteket valóban a dolgozó p- -