Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-06 / 283. szám

4 VIHARSAKOK NfcFE Párt és pártépítés Az orosházi Járási Tanács A csór vasi pártszervezet a ’kultűrmunka kifejlesztésével is vezesse a békeharcot A békéért harcolni sok­féleképpen lehel. Terménybe-; adással, termelési szerződések kötésével. Be nemcsak ezekkel, hamsa a kidl.únnuuka jó meg­szervezésével is. . Gsorváson a pártszervezet ezt a harci eszközt a héltá érdekében, nem adta ,h csorvási dölgozók kezébe'. Á kul­túr verseny most sarkalja őket, indulóban vannak akullűrmuiika fejlesztésének útján, azonban néni egészén határozott ez a be­indulás. Elvitathatatlan, hogy Csorvás dolgozói szomjazzák a kultúrát. Nyolcezer lakosú község, s leg­alább két éve nincsen saját kut- I úrdsoportja, Vendégszereplő kul- lúrvsoportokat hívnak meg időn­ként a községbe, így pótolnák a csorvásiak kultúivlelük hiányos­ságait, holott mindez saját ere­jükből bőven kitelné. Valóság­gá!'elözönlik a dolgozók ezeket az .előadásokat. Jónevíí énekkara is volt Csorvásnak -— ma nincs. A Szabad hőid Téli. Estéken ke­vesen vesznék részt, kultúrmun- ka segítségével ezt is meg lehel javítani. Annál inkább is égető a helyi kultúráiét beindítása, mert hiszen mozigép hiánya mialt filmelőadást sem tartanak. A pártszervezet vezető­sége foglalkozzon sürgősen a köz­ség kultúréleténck kifejlesztésé-' vei. Tegye ezáltal is szebbé, vi­dámabbá, bizakodóbb», hazáját még forróbban szeretővé, har­cosabbá a csorvási dolgozók éle­téi. Olyan dolgozó rétegeket moz­gathat meg ezáltal, amelyék nem nagyon mozdulnak ki egyébként otthonukból, szűk körükből. Hogyan lásson neki a csorvási pártszervezet a kulturális élet fo­kozott beindításának. Elsősorban a pártvezetőség vi­tassa meg a kérdési, hozzon eb­ben komoly határozatokat, bíz­zon meg egy elvtársat, a kultúr-’ elet ügyeinek intézésével. Első­sorban mérje fel a kulturális erőket. A megindulásnál már olyan erőkre támaszkodhatna, mint a LHSz, a gépállomás, a lermelőcsqportok, állami gazda­ság és a iöldinűvesszövelkezet fiataljai. Egyesítsék erőiket, ne legyen egyik vagy másik szerve­zetnek külön kultúrcsoportja. Hozzanak, léire komoly színját­szó csoportot, keltsék életre az énekkart, s biztosan kikerül egy népi lánccsoport is. Fejlesszék ki a könyvtár-mozgalmat. -Tervsze­rűen kapcsolják be az egyénileg dolgozó paraszlfialalokat, közép­paraszt fiatalokat a kultűrmunka minden területén. Nagyon fontos, hogy a csorvási pártszervezet bízzon a község dolgozó parasztíiaUdjai- nak kulturális alkotóerejében s úgy is lásson a munkához. Per­sze, számolni kell azzal, hogy az érdeklődés felkeltése komoly munkával jár. Viszont a bein­dulás kezdeti nehézségei után a fiatalok kezdeményezései mind­jobban clörelendilik majd áz ügyet. A, pártszervezet iránymutatása nyomán a községi tanács részle­tesen foglalkozzon ezzel a kér­déssel. Nyújtson* támogatást, szervezze a község kidlúréletét. Ebben a kérdésben is a szovje­tek mííködését tekintse követen­dő példának, nagy segítséget je­lent majd munkájukban. A kommunisták minden­ért felelősek, ami az országban történik. A csorvási kommunis­ták községük knllúréleléért is fe­lelősek. Látszik már. hogy rá­léptek erre az útra. Host azon­ban az a feladat, hogy erőtelje­sebben, kezdeményezőbben, a párlonkívüIL dolgozók tömegeire' meg jobban támaszkodva, vi­gyék előre községük kuli ármun­kájának ügyét. (t. fi) oktatási és nevelési versenyfelhívása *Akii az ifjúm;/. azé a jövő . m Sieves tervet estik hépsatt szahern berekkel lehet •végrehajtani. Tizek u tények (írva vezettek han­oiinkat. hogy a nevelés ügyét ■valóban közneveléssé tegyük. A neve­lés nagy és felelősségteljes munkáját nem lehet egyedül t; pedagó­gusokra hárítani, az egész iárs:,dahmn:ik össze kell fogni, hogy a nyomukba lépő ifjúság szocialista tartalmú, nemzeti formájú kul­túra hordozója, mir,lkára, híren kész legyen! A versenykifti vasunk nem csupán a nemes -versengést akarja szolgálni, célja a munka Módszere k felszínre hozása, átadása. a neve­lés. oktatás terén elért jó eredmények tarj.rzial'itcseréje. Feladata:' a tanulók és szülök érdeke tv telel: az iskola és a tanulás munk/ijáb n. Az orosházi. Járási Tanács végrehajtó bizottsága kihívja a bé- késDie.gyci járási tanácsokét oktatási és 'nevelési, munka versenyre. Orosház i Városi Tanács, JleLésctabtt és Gyűli Városi Ilmát sót. Vállsdjuk, hogy az ötéves ter ű reger" minden i<k<;hl:ö!chis gyer­mek elvégzi (Sí tilt dános jski.tr ngxjtc osztályát és minden munkás és dolgozó páráéit származású gyermek teli-l ége sz rinii közé/ isko­lába, illetve egyék inra. fSiskdi/a kerül. .1: Illőt) ÖT. tanéi r" villái jak. hogy m*ii •><* isle !.'köteles gi/eruv- ket- beiskolázik})!\ Irmait iiuHlv itk <c. ok nélküli hiányzás e hu. a Tint­ás tömngsserrezetrk segítségét biztosit jak az isi I < tiniülmányi szín­vonalán il: emelésére. Az t'ÍV!, i-m\Kxré ni e/fszűnt 0 jük az 'oknélküli hiányzást, vá.l d- juk. hogy az osztályismétlést (a tanulók több tárgyból való megbu- kását), a,tanulókkal való egyéni foglalkozással megszüntetjük. Az 1952 53. Imiéi re vállaljak, hogy a tanulók öntudatát i.nnyirá fokozzuk, hogy oknélküli hiányzás, lemorzsolódás nem tesz és a tanul­mányi színvonalat annyira emeljük, hogy bukás egyáltalán m legyen. A versenynek iskolákra (általános, középiskola, óvónál, tanulókra, nevelőkre való felbontását, « verseny kiértékelése, lemiréss szem­pontjait siikak/rv.ínk dolgozza ki. A versenyt;zerzőnést december 13-ra megküldjük valamennyi járási, ilL-lvo városi tanács végrehajtó bizott­ságán "k. s FA irt a Párttal, ás ifjúság nagy ha ■áljával, liákosi élvtárssal, köz-nereléiiink gyökeres -m >gjávílásáérl! Flört a szmhlllsUi ifjúság neveléséért! ÓV 311 TRAU -VIJIAIY, Járási Tanács Jl. elnöke. Orosháza. KÖNYVESPOLC 99 í sémi agitátorok A moszkvai Sarló és Kalapács kohászati üzemben naponta poo agitátor tart megbeszéléseket « dolgozók különböző csoportjai­vá)'. A népnevelők túlnyomó több­ségben kommunisták, de terűié» azél«geo azokat a pártonkivüli dol­gozókat is belevonják az agitáeiős munkába, akik odaadóan harcol­nak a Párt Agyéért és alkalmasak arra, hogy elvigyék a bolsevik igazság Szavát a tömegek közé. A népnevelők kiválasztásánál többféle szempontot tartanak fon-: tojnak. így elsősorban tekintettel vannak arra, hogy a politikailag legképzettebbek kapják ezt a fon­tos feladatot, olyanok, akik meg, tudják magyarázni hallgatóiknak a Párt és a szov jet kormány kül­és belpolitikáját s helyesen tudják megvilágítani az eseményeket. Ko­moly gondot fordítanak arra is, hogy az agitátorok kiváló munká­sok is legyenek, mert csak igv lehet tekintélyük a munkások előtt, csak úgy nyerhetik meg bi­zalmukat, ha személyes példával járnak elöl a munkában. em elegendő azonban a nép- ’ nevelők helyes kiválasztása, hanem észszerűen el is kell «sz­iámi őket a különböző termelési részlegeken. A mühelyagiláeiós csoportok rendszeresen tartanak értekezlete­ket', ahol megvizsgálják munká­juk eredményeik A népnevelők munkatervét mindenkor az üzemi pártbizottság állítja össze, rend­szerint egy-egy hónapi időtar­tamra. Tj1 zek a munkatervek pontos ] útmutatást adnak arra, hogy milyen témákat kell kivá- Jas.lani az egyes munkásokkal ío.ytatott megbeszéléseken. I A tervszerű munka lehetővé te­szi a népnevelők számára, hogy észszerűen és céltudatosan szervez­zék meg agitációs munkájukat és ne hagyják elmaradni az üzeni kollektíváját az eseményektől. Egy-egy agitátor havonként há­rom-négy megbeszélést tart s min­den egyes megbeszélésre gondosan felkészül, elolvassa a témához szükséges irodalmat. A megbeszé­lések előtt megfelelő tanácsokkal látják el a Párt előadói irodá­jában. Egy-egy megbeszélés állagban 3o—ío percet vesz igénybe. Ez- alaU az idő alap a népnevelő min­déti igyekezete arra irányul, hogy a megbeszélés minden egyes rész­vevője tevékenyen résztvogyen a közös munkában. \T alamennyi népnevelő előtt ' követendő példaként áll Baljasznyikov népnevelő, mint­hogy ő kitünően ismeri az i. Martin-műhely a. műszakának munkásait, ismeri valamennyi kí­vánságait, igy megbeszéléseit min­denkor é'énkség jelleinzi. Baljasznyikov azonban nem elégszik meg a megbeszélé­sekkel, hanem gyakran szervez ta­nulmányi kirándulásokat is cso­portja részére, sőt többizben együtt megy el. velük az üzemi kfub filmbemutatóira iä. T> aljasznyikov nem az egye* dűli, aki ilyen elmélyült és odaadó munkát végez népnevelői feladatainak ellátásában. A moszkvai »Sarló és Kala­pács-gyár kohászati üzemében még sok más olyan népnevelő is van, akiknek hire a gyár kapuin túl is eljut és akiknek munkája iránymutató példakép. Ilyen pél­dául Ivan Miskin bengerlőniunkáv, Alckszcj Ovcsinnyikov olvasztár* Szergej lllebegyev mérnök, Jevge- nyij Savunyin technikus és Yaszí-> lij Konsztanlymov tisztviselő, —- hogy csak a legjobbakat emlitsük. Tizeknek a népnevelőknek és -®-i a példájukat követő társa­iknak nagyszerű munkája nem' kis részbon járul hozzá, hogy a. gyár munkásai, mérnökei é< tiszt­viselői őchm ''lelkesedés“,'! dcdtA*/» nak szocialista hazájukért. ÉvrőL* évre növelik a termelés mennyi­ségét, fokozzák az ország nép­gazdaságának fejlesztéséhez, szük­séges termékek mennyiségét és ez­zel kiérdemel lék, hogy a kormány a termelési tervek és az állami feladatok sikeres teljesítéséért az üzemet I.enin-rendld1 B a i Munka Vörös* Zászlaja érdemrenddel tüntette ki. • Az üzem pártszervezete a nép- nevelőmunka különböző formái­nak segítségével a haza iránti bő­ség és odaadás szellemében neveli a gyár dolgozóit, mozgósítja őket az állami megbízások és termelési tervek teljesítésére. .lARos/j.w tMUJSEK: A kínai nép szabadságharca Kína — ez a hatalmas' és gazdag ország felszabadult a löbbévezrcdes elnyomás alól. A négyszáznyolcvaninilLiös , kínai nép megmozdult és ez a mog- mo/dulás neuKSak Kábában* de egész, Ázsiában megrengette a földet. Prusek .Taröszlav könyve él­vezetes, tanulságos olvasmány. Nem tudományos munka és nem is az a célja, hogy aprólékos pontossággal elemezze az ese­ményeket. Egy ilyen — aránylag kis terjedelmű — köny v nem ele­gendő ahhoz, hogy Kína föld­rajzát, történelmét, kultúrájától társadalmi fejlődését egy rövid kőiéiben mind ismertesse. 11a ilyen igényekkel lépnénk fel, ahhoz legalább líz vaskos kötet kiadására lelt volna szükség. De Finisek, a neves cseh sinológus elmondja nekünk mindazt, amit „Válasz a dolgozók kérdéseire" A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége Agitációs és Pro­paganda Osztálya a népnevelők szá­mára Válíi-/, a dolgozok kénléfieira:; címen brosúrát adott ki. A brosúra négy cikket tartal­maz, amelyek a világ békemozgal- mával, a békéért folyó küzdelem kérdéseivel és az imperialisták le­leplezésével foglalkoznak. Az első cikk »Békéimre korunk hatalmas mozgalma«, ismerteti az egész világot átfogó békomozgalom osöményoit és a Szovjetunió vezette béketábor megerősödésével foglal­kozik, A második cikk azt tárgyalja, kinek jelent hasznot az agresszív imperialista politika. Az írás bebi­zonyítja, hogy' Truman kormánya a AVnll drteet mágnásainak eugalma- zásáva és támogatásával folytatja az amerikai monopolisták erdőkében agresszív politikáját, A harmadik cikk ismerteti az Amerikai Kommunista Párt har­cát a reakció óa a háború kirobban­ta«» ellen. Az Amerikai Kommu­nista Párt már a második világ­háborúban is kivívta az egyszerű amerikai dolgozók megbecsülését — mondja a cikk. Most, amikor Ame­rikában a fasizmust készítik elő a monopóliumok urai, a Párt újból l’tílvotzi a békéért folyó harcot, melynek ólén a kommunisták áll­nak, A negyedik cikk c-íme: »A jobb­oldali .szociáldemokraták a béke kg- gonoszabb ellenségei.« A cikk írója tényekkel bizonyítja be, hogy a jobboldali szoeiáldemókiaíák cinko­sai a háborús gyújtogatóknnk, ügy­nökei az amerikai imperialistáknak és mindenütt a béke ellenségei. íróaszlaSska!, székeket bérbe vennénk Ajánlatokat Tej por gyár, Gyula címre kérünk Kínáról tudnunk kell. Megismer­tet bennünket a kínai föld sajá­tosságaival, elvezet Kína múlt­jába és mindenütt rámutat arra, hogy a kínai nop mii szeuveddl 4s küzdőit kétezer éven kérész­iül szabadságáért, a feudális urak és a literáiorpk hatalma ellen, líámulal később az im­perialista hatalmak mesterkedé­seire és aljas, kétszínű politiká­jára, a Nagy Októberi Forrada­lom hatására, Szun-Jat-Szen je­lentőségére, a Kínai Kommunis­ta Párt megjelenésére és har­caira. Filmszerűen peregnek az eisernen vek. bekövetkezik Szun- .feL-Szen politikájának elárulása, a Kuomintang önkényuralma, r.snag-Kai-Sek-kel az élén. A Kupínintang minden erőfeszítés® és terrorja ellenére létrejönnek a kínai szovjetek és hatásuk, be­folyásuk egyre nő Kínában. Ki­tör a kínai-japán háború ésnap- ról-napra nyilv ánvalóbbá válik Csang-Kai-Sek és kiikkjenek szennyes, megalkuvó, csak az egyéni érdekeket néző politikája. A Szovjetunió felszabadíts» hadserege azonban színié na­pok alatt szétzúzza a japán fa­siszták hadseregét, úgy látszott, hogy Kína felszabadult. De Csang-Kni-Sek és az imperialis­ták Kínál egy újabb polgárháho-» púba sodorták akkor, amikor még jóformán te sem tették a japánok a fegyvert. A felébredt és öntudatossá vált kínai népet azonban nem lehetett újra lcigázni- A Kínai Kommunista Párt és nagy ve­zetői — Mao-Ce-Tmíg, C-smEii- Laj, Csu-Te — segítségével pi démokraljkus Kína győzelmesen vívta ki szabadságát. Ázsia nagy- része megszabadult az imperia­lista uralom alól. De megmoz­dult a vietnámi, maláji, indonéz nép, megmozdult India is — egy milliárdnál több ember éi nincs a világon olyan erő, amely yzl a megmozdulást megállítaná!

Next

/
Thumbnails
Contents