Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-03 / 281. szám
6 VIHARSAROK NÉPE Horváth Mártom elvtárs beszéde a Zeneakadémián Vörösmarty Mihály születésének ISO. ér for dúló jár sí rendezett ünnepségen Pénteken este ft Zeneakadémia földiszitett nagytermében, a Magyar Tudományos; Akadémia., o Magyar Írók Szövetsége és « Magyar Irodalomtörténeti Társa-: ség emlékünnepélyt rendezett Vö- rósiriarty Mihitlf születésének 150. ' ■ yíoritu 1 ója alkalmából. A műsor első számaként Horváth- Ferenc szavalta el a Szózatot, majd Darvas József közoktatásügyi miniszter mondott megnyitó be-; •szódét. Ezután Horváth Márton, nz Ml )P Politikai Bizottságának tatja mondotta el emlékbeszédét. Horváth .Márton 1 «sződd élőjén' V issäapillantott, a 13Q—130 év előtti reformkorra* Á XIX. század nagy magyar költői, akik legjobb verseikben Petőfi ara poétikáját kö- vsttek —• mindenkinél többét, mondanak el számunkra az emberi és nemzeti szabadságért vívott nagy harcokról s a teljesen, mag sem. született polgári fölszabaduló» no- Uúsaségeiről és korlátáiról, sőt a. korokon túllátó utópista reményeikről. ,Ezért túl a f isitelet teljes és büszke megamteknzésen örömmel: fmdulunk a. 130 éve született Vörösmarty Mihály ma újra élő és ‘dobbá váló költészete falé: Születése egybeesett a. század születésével, Petőfi méltó mestere, akinek ébresztő, fölrázó- hatása a maga korában és a maga .területén • sale Széchenyivel éa Kossuthtal mérhető — mondotta.. Ismerteti a francia forradalom hatását a Századbeli magyarországi viszonyokra, az előretörő polgáráig, középnoTnessóg és mindkét osztályból kikerülő értelmiségnek, t forradalom . élenjáró szerepére. Majd beszédét igv folytatta: — Az adott erőviszonyok között legélesebben felvéthető ' követelés a magyar nyelv diadalra juttatás i volt. A múlt század huszas éveiben Pest és Jluda lakóinak .száma eléri a Tő ezret. D© ebben nin- ' '011, kétezer magyar. így válik •l.«rendű politikai -harccá a Magyar Túctemáiiyos Akadémiáért, mint nyelvművelő társaságért, a magyar irodalmi folyóiratokért, a magyar köuyvkiadú-ért, a magyarnyelvű Nemzeti Színházért folytatott harc. Vörösmarty volt .az első, aki nagy költészet izzásával égette keményre az új szavakat, merész kapcsolásokat--, aki a művészi gyakorlat bizonyító erejével vitte gvo- ze lernte s mögre formált magyar nyelvvel a reform eszmeit," A fiatal V örösmaity valósággal a nemzet ébresztője leit, akinek nemcsak költői, hanem tö- raegitíoígó'itó politikai hatása is óriási volt. A széthúzó, a legfeljebb pti.se zi v ellenállásban megrekedt osztályokat bizakodóvá, c’ys,égéssé, erőssé kovácsolta min- dciííkelőtt. Vörösmarty költészote. -Segjtott mcgfinifemi a nemesi társadalmat, hogy az ország nemcsak megyékből áll, hanoin min- denokelőít a .megyék ösa^fogtusár bői, hogy a magyar politika nemcsak ügyes taktikázásból áll, * kibúvó rések megkereséséi áll az osztrák paragrafusok rácsain ke- ‘ -,,tül. Vörösmarty első eposza tanította a nemzetei' -arra. hogv H veresig; gyengeség, széthúzás, .logfosztottfcág nem volt ős nem 1 sz mindig kisévíij... Vörösmarty fezében a harcos és dicső múlt 1 öltői idézése a harcos és dicső jövő előkéséi tó jo lati. A nagy költő fölfogja a történelem intését, megérzi, hogy a reformpolitika legfőbb hiányosságát, sőt ti vajúdó forradalom bukását pil- 1 tetette meg n gabeiaj összecsapás példájában. A ketségbeosés nem takarja el Vörösmarty szomo olól, hogy mily igazságtalanság vallj i ki a pór népből a vak támadás elszántságát. »Sóvár szemmel néz érj felé, mert■ hajh, a föld! Az min öté. <i téki a föld még sír mik is kemény: nincsen remény!: De nem látja meg, nem láthatja meg, hagy a nép nyomorának, kétségbeesésének, tudatlanságának, a »testvérgyűlölcyi átoknak;, mély megbontja a szabadságharc egységfrontját, egyetlen oka van: hogy u saját - szabadsága és függetlensége kivívására csatáira induló nemesség rabként hagyja hátamögötl saját jobbágyait. Ezt a gordiusl csomót a XIX. százai költői, sőt vezető politikusai között is jóformán csak Petőfi tudta kettévágni. Kossuth túlkésőn, Vörösmarty, aki pedig legjobban féirevcate a harangot —' egyáltalán nőm nyúlt a kérdés megoldásához. A szál adsághare kitörése után, 1818 májusában még követelőbben veti fel a jogok kiterjesztéréx-.ek kérdését és hatalmas fejlődést tapasztalunk Vörösmarfcynál a legsürgetőbb nemzeti feladatok helyes megfogalmazásában. Oatodala eléri Petőfi nagy tümoguiozgósílő terseinek erejét: »4 síkra magi járok! Hegy vert ragad falok. Hazánkat díjra meg kell váltani. E drága felI színét Borit iák szertesz él A párt ütőknek véres csontjai. Vörösmarty.líráján s részi cii epikáján nem fog az idő. Több mint száz év után ragyogóid an tündököl, mint'maga kovában. Do nőm mondhatjuk cd ugyanazt a nagy költő drámáiról, Vörösuiai ty jftolulhat felfogásúnak korlátái bizonyos területen szügségszerűen I írói alkotásárak korlátáivá váltak. Gyulai Pál úgy értékeli Vörös- martyte hogy költői fejlődére. sut pályája a romantikus periódusával együtt a hajtmincás évok elején lényégében végétéit. Közelebb járnánk a® igazsághoz, ha azt moúd'.i- nánk, hogy lényegében akkor kezdődött igazi pályafutó a. r-e'v utolsó nagy verseiben érte el tetőpontját. A nemzeti gondolat nagy költője -az emberiség nagy költőjévé magasztosult, ezekben a vivő-, dó, kétségbeesett é? mégis íeméiiy- kedő versekben. A »Gondolatok n könyvtárban« című vers első képei Hamlet Bíráséi jelenetével rokon. »Az emberiség elhányt rongyain« van feljegyezve az emberi szallem minden nagy és tiszta alkotása. »Leírva áll a rettentő tanulság, Hogy míg nyomorra milliók szii'et| tick, jVéhány ezernek jutna üdv a fSt[d-'i».« De nem a kétségbeesés, hanem a társadalmi igazságtalanságokat megoldó boldog kor látomása merül fel a költőben. 'Egy új irány tör át a Jelkelen: A nyers fajukba tisztább érzmiény. Gyümölcsözőbb eszméket oltani, Hogy végre egymást szívben átkarolják, 8 uralkodjék igazság, szeretet. Hogy a legalsó pór is kunyhajukén Mondhassa biztonnem. vagyok [magam! Testvérim lennek számos milliók, En védem őket, ők megvédenék ea[gem. hem félek tőled sors, bármit akarsz.:: Vörösmarty diadalát teljessé teszi, hogy öntudatlanul is a szocializmus felé s*rirnyaló humunizmus gondolata a nagy költő születőre után 150 évvel az általa annyira szeretett magyar hazában végre megvalósul. Százötven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az örült remény reális valósággá váljon. A viszály nem vérzett még el a csatákon. Magunkról elmondhatjuk, hogy cmegtorló izzadt homlokát a béke», de ma is varrnak a földgolyón szabad kis országok, ahol a zsarnok lába- nyomán cszétezaggatott népeknek átkai» és «elhamvadt városok pusztulnak». Nagy költőink közül Vö- rösmaiivtól tanultuk meg először, hogy az emberiség üdve és a haza üdve egy. ígérjük Yörü.nnartynak, hogy a világ népei sorában mi sem nyugszunk, csak «majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből s a szent béke porát nem cudaritju gyilok.» Befejezésül térjünk rá arra, hogy mit tanultunk s főleg költőink mit tanuljanak Vörösmarty tói? Tanuljuk meg Vörösmarty tói szép magyar nyelvünk szüreteiét, ápolását, csiszolását. Talmijuk meg I örSsmaríytől a hazaszeretet megnlkueás- nélküli ha reosságát Nála a kiáltó véd és metsző gúny élő mindenekelőtt az elma- gyaría 1 anodott főnemssfégat, a né-; melül selypek'! in-hölgyeket, a hazátlan úri csürhét érte. A hazát, vagyont, kultiíiát külföldnek áruló,: németül karattyoló’főurnb é« latinul pipázó megyei haiahiiíireágok-- kai .szemben haladó nom/M i és. emberi érdekek össaeknpcsolisál állitja példaképül. H .azaí'iságát megmentette a sovinizmus veszélyétől. Az a felismerés hogy a mi országúnk magáét féltő, de másét el nem vevő tagja annak a nagyobb közösségnek, mélyet igy hivott: «Népek hazája, nagy világ».. -Ostorozza az unalomba fulladó tétlenséget, a ínaradiságot, mindent, a sorsra bizó közönyt. A hazaszeretet vezeti Vörösmarty tollát, hä a békés épitőmunka örömeiről ir. A hazaszeretet teszi őt, a forradalom ellenzőjét —- forradalmárrá. Tanulják .meg költőink Vörösmarty tói, hogy minden kérdés ~ a legapróbbtel a fegnagyobbig — jgy hangozzon fülünkben: mit. használ ez. a hazának ? Meg voltak benne korához viszonyítva is a világnézet korlátái, de nem volt hátúra hazaszeretetének, nemzet iránti hűségének és költői őszinteségének. A nép, a haza iránti hűség, a költői magatartás becsületessége: ej! fogja tovább is biztosítani a század nagy költői művének méltó folytatását — feierte be beszédét Horváth Márton. A leg j őzheteüen Hifovjet n,t«mtl«kíiin A népi demokráciák hadseregei mintaképük, a dicső Szovjet Hadsei példáját követve, növelik erőiket és szilárdan őrködnek a bél:, m I in. A lengyel légierők lls:lii:kolájában nagy l::t'l r. inai k • Képünkön: a zenekar fellépése előtt próbát tart. j olyik. gyuloqság felvonuló, át mutatja be a: egyik i dísze: 'mién. Ma belgyógyász-konferencia Békéscsabán Amíg a kapitalista -elnyomás alatt sínylődő országokban az orvosi tudományi is a háború, pusztítás, gyilkolás szolgálatúba állítják. addig u szaluid népek hazájában. a Szovjetímióbuii és a népi demokráciákban az orvosi" tudomány — és minden más lu- doniány a haladást, a nép fel- emelkedését, jólétét szolgálja. A mi egyetemi klinikáink a felszabadulás előtt a tudomány elefáutcsonttornyáha zárkóztak s nem volt eleven kapcsolatuk a mindennapi gyakorlati élettel, a klinikai eredményeket nem hasznosítottuk a dolgozó ember életéÄÖ ÄFui.ailVlkVVkVIVIIIkl-kl Felvilágosítást ad a Taijkereskedcsliíii ¥á!SsSal ineyyei kiresideitssys Békés megye, Békéscsaba, Sallai Iinre-u. 6. nek, egészségének biztosítására. Felszabadulásunk után minded területen alapvető változások, átalakulások történlek, azonban az orvosi tudományos kutatómunka területén késeit az alapvető átalakulás. Hosszú ideig még műidig elvontan folyt a klinikai munka s a kórházi, de különös sen a vidéki gyakorlati életben nem mulatott fel különösebb eredményeket. De ezen a területen is segített a szovjet nép példamutatása. A szovjet orvos- tudomány élenjáró tudósai és professzorai eljöttek hozzánk, hogy gazdag tapasztalataikat a magyar orvosoknak átadják. Kőnek a példamutatásnak következtében egyetemi klinikáink is he- iátl.ák a hiányosságokat és a mulasztásokat, melyeket a gyakorlati munka terén végeztek, Ennek egyik eredménye a dee. íl-án, Békéscsabán tartandó belgyógyász konferencia is. A Szegedi Tudományegyetemi Belklinika egész orvosi kara jön el hozzánk dr. Ileléuyi Géza, ny. ,r. egyetemi tanár vezetésével. Szorosabb kapcsolat létesül a falú és a város gyakorló orvosai között, lehetővé válik az egyetemi klinikai kutatómunka eredményeinek felhasználása, alkalmazása a gyakorlati életben. Jelentős lépés ez a dolgozó nép színvonalasabb betegellátásának térülőién s kezdete annak az álnak, mely az egészséges, életerős ember kialakítása leié vezet. Szilágyi Dezső
