Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-22 / 297. szám

VIHARSAROK NÉPE 3 Tóvá Ilii kell vinni a harcot a begyűjtés teljes sikeréért A »Begyűjtési HéU megyénk­ben is újabb lendületet adott a hikoricabegyüjlésnek. Ezen a Vteii a községekl>en. a népneve­lők százai mentek k: a dolgozó parasztok közé, hogy megmagya­rázzák nekik a kukoricabeadás jelentőségét. ElntondoOik népne­velőink, hogy dolgozó parasztsá­gunk a kukoricabegyüjtési hét győzelmével adhat választ Ti- tóék provokációjára. Ahol nép­nevelőink így, ilyen módon ösz- szekötötték a kukorlcabegyüj lés kérdését a mindennapi feladatok­kal, a békéért folyó harccal, ott nem is maradt el az eredmény. A begyűjtési héten megyénk* l>eii összesen 3(i vagon ku­korica gj'íitt össze, A leg­jobb eredményt a szeghalmi járásban érték el. ahol a be­gyűjtési hét előirányzatát tíí százalékban teljesítették. A járás népnevelői, különösen Füzesgyarmaton és Bucsán ér­tek el jó eredményeket. Bucsán A község 120 népnevelőjén kí­vül az akasztópusztai állami gaz­daság népnevelői is resztvettek a felvilágosító munkában. Megma­gyarázták a dolgozó parasztok­nak: ahhoz, hogy traktorral szánthassák a földjüket, nekik Is hozzá keli járulni a begyűj­tés teljesítésével. Tóth Lajos dolgozó paraszt 100 százalékig eleget tett a takarmánya ihoiuibuidásl kü- ' teiezettségének, a népneve­lők felvilágosító munkája után még 150 kiló morzsolt tengerit adott l»e. — Jó mun­kát végeztek a kisdombegy- ’ házi és dombiratos! népne­velők is. A község a begyűj­tési héten 73 százalékra tel­jesítette évi előirányzatát. Tótkomlós ezen a hétén 85 százalékra emelte fel az évi elő­irányzat teljesítését. Kcvermes és Gerendás 88 százaléknál. Dombegyháza pedig 80 száza­léknál tart Vannak olyan községeink is, ahol a begyűjtési héten sem lát­tak hozzá a munkához. Ujsza- lontán. Geszten, Szabadkígyóson, Körösladányban hiányzott a jó felvilágosító munka. A népneve­lők és tanácstagok maguk sem mutattak példát a beadás telje­sítésében. Ezekben a községekben is be lehet hozni a lemaradást, ha a népnevelői a Párt irá­nyításával hozzálátnak a be­gyűjtés fontosságának tuda­tosításához, ha felszámolják azt a hangulatot, hogy nines kukorica, nincs miből be­adni. A begyűjtési hét eredményei megmutatják, hogy termett ele­gendő kukorica és ha dolgozó parasztságunknak megmagyaráz­zuk, hogy a békéről van szó. készséggel be is adja feleslegét. Községeinkben a jól teljesí­tőkben is és a lemaradottakban is egyaránt tovább kell folytatni a begyűjtési hét után is a nép­nevelőmunkát. Fel kell liasznál- ni a begyűjtés tapasztalatait, nap mint nap több dolgozó pa­rasztot kell felvilágosít .ni. hogy a kukoricabeadás is egyik front­szakasza a békéért vívott harc­nak és ebben is győzelmet kell elérnünk. A SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA DOLGOZÓ PARASZTOKI Tyirity Iván 5 holdas battonyai dolgozó paraszt 8 má­zsa kukoricát adott ha a begyűjtés! héten. Ezzel is bizonyíté­kát adta annak, hogy harcos katonája a békének. Kövessétek a példáját! POSTAMC SZAKI VOXALMESTEREK1 Vegyetek példát Beesel János vonatni'.síéiről. aki saz or­szág legjobb vonal felvigyázója.', kitüntető címet nyerte el. Be­csei János igyekszik a legrövidebben kiépíteni a vonalat, hegy anyagmegtakarításí érjen el. l’gy dolgozzatok valamennyien, mint Becsei szaktárs! BÉKÉSI TÉGLAGYÁRAK BÉKÉSCSABAI I. SZ. TELEPE! Üzemetekben a versenyt nem értékelik ki rendesen. Tud­notok kell, mit jelent a verseny nyilvánossága,, a rendszeres kiértékelés. Ha a dolgozók nem ismerik teljesítményeiket, n verseny sem fejlődhet. Sürgősen javítsatok ezen a hibán és értékeljétek ki ti dolgozók vállalásait rendszeres idöközöxbcnl A jó népnevelőmunkán múlik, hogy Sarkadon is behozzák a szerződéskötési lemaradást Sarkad lemaradt a 'termelési szerződéskötésben. összesen 54 százalékra teljesítették az előirány­zatot. Arra hivatkoznak a sar­kad iák, hogy erősen agitál a ku­tak, nem is lehet jobb munkát végezni itt. De ha megnézzük, mit is tettek a sarkadi elviársak, azért, hogy visszaverjék a kulák agitációját, bizony, meg kell ál­lapítani, nem sokat. Csak jó felvilágosító munkával hozhatja be Geszt is a lemaradást a kukorieabegyüjtésben Geszten a dolgozók nagyrésze Szelőit őse léd ! ivóit a kulákoknáJ, » föIdbi rte k óe otena), vagy ha nein cseléde*kedtek, akkor kubik mun­kára jártak az ország minden ré­szébe, hogy elő tudják teremteni a mindennapi betevő falatot. 1945 óta nekik is megváltozott a hely­zetük. Felosztották a nagybirtoko­sok földjeit. A Nagy Istvánoknak, Tóth Feranceknok,- Farkas, Györ- gyöknok teljesült ezeréves kívánsá­guk. Az állam teaktorállomást ifi létesített Nagy gyantán. így most már a gesztiek is tudnak traktor­ral szántani. Október 22-én itt is megválasztották a liolvi tanácsot. A tanácsokba azokat a dolgozó Állatni gazdaságaink állattenyésztő brigádjai versenyben dolgoznak a minisztertanács határozatának végrehajtásáért parasztokat választották be. akik mindig a falu dolgozóinak érdekét képviselték. A megválasztott tariSés első dolga az volt, hogy beindítsa a mélyszántást, mert jövőre csak úgy lehet jó termést elérni, hogyha jól megművelt talajba vetik ©1 a ma­got. Segítettek a földművesszövet- keaotuek a termelési szerződések kötésében is. A tonnánybegyüjtés- set azonban ciütudtalif Mint mindenütt a megyében, október i5-én indult meg itt is a szerződéskötés. A szövetkezet 12 aktívát állított be, akik reggeltől estig járták a határt, igyekeztek megmagyarázni a dolgozó parasz­toknak.. mi mindent hoz a szer­ződéses termelés. Elmondták, hogy műtrágyát kapnak kamatmentes hitelre, művelési előleget b ha jó terméseredményt érnek cl, pré­miumot is. Haladt is a munka, de a rá ember nem győzte meg! a nagy sarkadi határt. Segítséget kért a szövetkezet A DÉFOSz nem adott aktívákat. A DÉFOS.z-titkár elvtárs lebe­csülte a szerződéskötés jelentősé-, gét. A DISz sem vállalta ezt a feladatot. Szabó Sándor, a terü­leti DISz-szervezet titkára egysze­rűen kijelentette: Mi még fia­talok vagyunk ilyen munkához. Hogy győzzük meg mi a szülein* ket?« ^ A pártszervezettől sem kaptak sok segítséget. Hetenként legfel­jebb 5—6 népnevelőt. De etek a népnevelők sem értok cl nagy eredményeket. Ez szinte természe­tes is, hiszen a népnevelők között nem egy olyan akad, mint például Ymcze Károly, aki maga sem . kö­tött szerződést. így nem győz­hette meg paraszttársait sem. Ezek a hibák aztán odavezetlek, hogy a községben nagy-nehezen el­érték az 84 százalékot, de azon­felül aztán sehogy sem báládnak. Mi a teendő, hogy Sarkadon i» behozzák a lemaradást? Elsősorban a pártszervezetnek kell több segítséget adni. Olyan népnevelőket, akik nemcsak be­szélnek a szerződéskötés fontos­ságáról, hanem maguk is példa­mutatóan élenjárnak ebben. Akad ilyen nem is egy Sarkadon. Nem vonhatja ki rangját a mun­kából a DÉFOSz, és a DISz sem. A két lömegszcrvczet tiká­rainak kell elsősorban megérteni, hogy u szerződéskötés sikeres végrehajtása nemcsak a szövetkezet feladata Állami gazdaságainkban egyro inkább nzi bizonyítják a ieljesítaó- nyek, hogy az üzemekhez hason­lóan itt is eredményesen luizde- ' nek a műnk a versen’vek kampány- * azerűeégo ellen. A dolgozók egyro nagyobb tömege érti meg, hogy ft ínunkavereeny elengedhetetlen fel- «tétele az építésnek, az ötéves terv­iért folytatott harc sikerének. A gazdaságok közötti versenyben első helye.) ismét ft felsőnvomári Villami glazlaság került 245 száza­lékos átlagtel jesitménnyc 1. A gaz­dasági dolgozói rioinusflzár kötésé­nél és kúpolásánál érték cl ezc-n 010,1 menyüket. A grudarigon be- MI a Kolemen-munkaviapuu dal- gteott a legjobb tel jenit, ménnyel, 291 százalékra teljesítette a nor­mát. Az egyéni versenyben Oer- ó gely István ért oi 828 67/izalókos lrimftgadó eredményt-, Fábián Jó­jáéi 800 százalékkal « második, Kovács György 264 saázalókkcl <* harmadik lett otíbeo a nmüké­ben. . fU'Ssűüh * vemny mozgalom e.« állatiznré.sztő brigádok Icö- x".4t is. A gaetfaslfoolt dolgozót *01) ro jobban megértik o tni- nisztorb.i-:á:;s átlőtte nyésziét­’ vől szóló hatőremtÓHab jeteo­PeUiivjnk pártemvcírtrinh figyelmét arra, hogy *2 Map- középfokéi politikai ií4,s- iák foglslko/ását december 2ő-a helyéit, december 27-re, iütréá»# Wgyfk át. MDP Megyei Bizottság *git. prop, osztály. tőségét s igyekeznek a hatá­rozatot 100 százalékig végre­hajtani. Az állattenyésztő brigádok ver­senyében még mindig :<z Orosháza, Ravasz-tanyai, gazdaság dolgozói tartják az első helyet. A »Dózsas- brigád tagjai sertésápolásbpn 525 százalékot értek el. A brigád Sze­pesi-munkacsapata 17-5 százalékra teljesíti a normát. A brigád, jó eredményét úgy érte el, hogy a brigád tagjai egymással verseny­ben végzik a munkát.-4 brigádban johjó egyéni ver­senyben a legjobb eredményt Szepesi Márki érte ti. Szepesi Mária már második hete 182 százalékos átkoghdjesítraénnytl dolgozik. Jó eredményt ért el a lŐköshúzi állattenyésztő brigád is. Szűztizen­öt százalékos teljesítménnyel dol­goznak, A brigádon belül Gazsó György munkacsapata takarmányo­zásban 130 százalékra teljesíti a normát. Állami gazdaságaink ’állatte­nyésztő brigádjai között tovább kell fejleszteni <í versenyt, a pitfiitztzríanáea határozviámli légrelmjtásáért. Meg keli javítani az oktatási munkát a brigádokban. Első fel­adat, hogy a brigád-tagok között még jobban tudatosítsák a hatá­rozat jelentőségét. Emelteit foko­zott gondot kell fordítani a bri­gád-tagok szakmai oktatására is. így érhetjük »1, hogy állami gaz­daságainkban, »honnan a minőségi tenyészállatok kikerülnek, niamdék- feUűti}. végrehajtsák n határosatok nem értették meg a fontosságát. Toltak olyan tanácstagok is, akik még ők magúk sem adták be ta­karmánygabona baadási kötelozatt- ségübet. Nőm vettek részt a ta­nácstagok a népnavelőimmkábau sem. A DÉFOSz sem látott mun­kához. Lemaradtak. A párt-szervezet útmutatása után meglátták a hiányosságokat. Meg­beszélték, hogyan kell kijavítani a hibát, de nem sokat tettek. To­vábbra is olyan lassan haladtak, mint addig. A legközelebbi tanácsülésen az­tán Farkas elvtárs, a végrehajtó bizottság elnök© felvetette a kér­dést: «Értékeljük ki eddigi mun­kánkat, mert- a békéért- többet kell tenni.s — De hogyan? — ügy, hogy itt. Geszten is, műit- más községekben, maguk a tahÁwíúfyQU iá\{únak elöl {á példával Szállítsák be folesteges kukoricáju­kat e aztán úgy menjenek ki a dolgozó parasztok közé népnevolő- munkára. Ennek meg is lesz az eredménye Geszten is. Erre bizto­sítók a begyűjtési hét utolsó három napja, amikor a 30 mázsa előirány­zatból 29 mázsát teljesített a köe- eég. A tanácstagoknak fokozni kell a felvilágositó munkát, hogy minél előbb be tudja hozni Geezt is a lemaradást és büszkén jetenthesso a Pártnak: telje^itettük köteles- ségt&kík» Feladata ez miiulcn becsiileles dol­gozó parasztnak, a DÉFOSz-tagok- nak, a DISz-fiataloknak is. De emellett tovább kell javítani a szövetkezetnek is a munkáján. A szövetkezetnek is több aktíváit kell mozgósítani a szerződéskötési munkához és elsősorban az aktí­váknak kell ismételten elmagya­rázni, milyen előnyökkel jár a szerződéskötés, hogy ezt ismertet­ni tudják a dolgozó parasztság­gal. Sarkad. község sokszor került már más munkákban is» sereghaj­tók közé. Pedig itt is olyan dol­gozó parasztok laknak, akik sze­retik a békét. A jó népneveló- ímmkin múlik, bogy a dolgozó parasztok megértsék Sarkadon is: békeaki rátok egyik bizonyítéka * szerződéskötés sikere lesz. —-■ f-nc — Minden kalapáesütés, minden kiló kukorien M béke megvédését szolgálja — mondotta Keresztes elvtárs Méhkeréken Méhkerék köaség dolgozói ked­den este képviselői beszámolóra jöttek össze. A dolgozók nagy fi­gyelemmel hallgatták Keresztes Mi­hály elvtárs, földművelési állam­titkár beszámolóját. Elmondotta többek között Ke­resztes elvtárs, hogy a béke vé­delméhez minden dolgozó hozzá tud járulni saját munkahelyén azzal, hogy többet termel. Az üzemi mun­kás a g3'árban, a dolgozó paraszt­ság pedig a földeken. Minden ka­lapácsütés, műiden kiló kukorica ós minden da: ab állat a béketá­bort erősíti, a béke védelmét szol­gálja. Koreában .fegyverrel védik a békét, nálunk a többtermeiés- sd, — mondotta Keresztes elvtárs. — Ez a mi harcterünk, nekünk itt kell harcolnunk, mert semmit sem adnak ingyen, tegkevésbbé a békét. Keresztes elvtárs egy-kót jellem­ző példával is megvilágította » hallgatóság slój-t % Jsanivalókat. Felhozta példának az erős és a gyenge ember szerepét, majd el­mondotta, hogy az erőset nem meri senki megtámadni, mert attól fél, hogy az keményen vissza tud ütni. A hallgatóság derült figyelőmmé: kísérte a példát ós megértette, mit jelent a többtermelés, népitek meg­erősítése számára. Megértették *■ méhkeréki dolgozók: ha erős » dol­gozók állama, senki sem vaari ik>- borgatni. Ha az imperialista há­borús uszít-ók mégis elkövetnék azt az esztolensőget, hogy megtámad­nának bennünk at, visszaütni kemé­nyen csak úgy tudunk, lia v<n elegendő erőnk, Erőnket olyanná kell növelni, hogy úgy vissza üs­sünk az imperialistáknak: «oha többé ne legyen kedvük háborgatni a dolgozókat. Több hozzászólás és Koraszte: elvtárs válasza után a gyűlés <u Intemncionálé elénekléeévci ért ro- géls

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents