Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-20 / 295. szám
1938 DECEMBER 28.. SZERDA Ara SO fillér Megyénk dolgozói teljesítediek n Magyar-Szovjet Társaság ma kezdődő Országos Kongresszusára tett vállalásaikat A Pamutszövő műszaki dolgozói elősegítik a Kovaljov-féle munka- módszerátadási mozgalom sikerei M. ÉVFOLYAM, 2Ü5. S'ZA.M y ANYAGTAKARÉKOSSAG — BÉKEHARCUNK RÉSZE (S. E.) Minden vállalás annyit ér, amennyit megvalósítunk iielőla. Minden azó, minden elhatározás értékmérője az, hogy mennyire válik anyagi erővé, egyszóval: a fezó és a tett, egy kell, hogy legyen. Sok vállalás középpontja ma üzemeinkben a takarékos munka, Sok szó ősik erről, szép eredmények születnek, da hozzá kell tenni, van még tennivaló ezen a téren is bőven. Amikor az eredményekről beszélünk. elmondhatjuk, hogy üzemi dolgozóink egyre szélesebb rétege kapcsolódik be az anyagtakprékos- sági mozgalomba. Azok, akik n legkiválóbb eredményeket érik cd. a munka legkülönbözőbb területeid, találnak módot az anyagtakarékosságra, jó tapasztalataikat pedig többé-kevésbbó sikeresen átadják munkástól-óiknak. II mellett n keit mutatni arra, hogy a tapasz tahit csere az anyagtakarékossági harr, vonalán még nincs annyira kit'ujlődv© üzemeinkben, ahogyan azt gyors fejlődésünk üteme meg-- követeli. Mm egy üzembon fordul elé az, hogy két egyforma munkát végző brigád, vagy dolgozó so- 1 "-jtszázaléka között _ hatalmas kvi- lön!>«ég van. A csabai Postman- f-zakiiST a i t:;iiSrt'oni szerűi« brigád tagjai az oszlopokról egy ötletós, fából készült szerszámmal *■/.ralik le a, porcelánszigetelőket. — solejtmentescn, tolult magas forintértékű, még nagyszerűen használható anyagot takarítanak meg. Ezzel szemben az Orosháza felé dolgozó szerelő brigád, még meg som próbálta használni az új szerszámot éa még mindig a régi módszerrel, franciakulccsal «verik» le a szigetelőket, aminek azután az az eredménye, hogy több a selejtes !; árba veszett anyag, mint az, amit 'mig használni lehet. Az Orosházi brigád csak azért nőm használhatja az új szerszámot, mert nem ismerik, milyen eredményt értek e v le a többi brigád tagjai. Hiányzik tollát a tapasztalatcsere, hiányzik a brigádok közötti összhang, a munka kiértékelése, esetenkénti közös megbeszélés. • Egy példa, de - éppen elég ahhoz, hogy megértsük: az anyag- takarékosságért indult mozgalom sikerének a rendszeres tapasztalatcsere is lényeges függvénye. . Mi a munka magasabb termelékenységéért mozgósítjuk erőinket. Az anyag-takarékosság és a hozzá szorosan kapcsolódó so tojt elleni harc sikere és eredményessége erőteljesen hozzájárul a termelékenység fokozásához. A kapitalista gazdálkodás egyik jellemző vonása az anyag-pazarlás. Hatalmas mennyiségű, különféle anyag megy veszendőbe a kani- tali-ta rendszer tervszerűtlen, profi tóhas rablógazdálkodása következtél -'ii. Ezzel szóiul),>n a szocialista gazdálkodást minden vonalon a t rvsaerűség, a legmesszebbmenő takarékosság jellemzi. Ahogyan erősödik a dolgozók szocialista öntudata, úgy válik egyre szélesebbé, a"- múnkahelyeHg gyökerező mozgalommá a takarék osság, így. válik.r egyre világosabbá’ a dolgozók előtt: "a jó . gazda gondosságával kell törődnie a rábízott-'anyaggal, szerszámmal, ‘gépiikkel, hiszen a sajátjáról, közös vagyonúnkról van KZüA mi anyagtakarékossági mozgalmunk, a szovjet dolgozók példája nyomán, most kezd kibontakozni, kinőni a gyerekcipőből. A szovjet dolgozók lelkesítő é>s- módszert mutató példája a mi üzemi dolgozóink jó kezdeményezéseinek szab helyes irányt, megmutatja azokat a perspektívákat, amiket el kell érnünk és amit már o Szovjetunióban ol is értek. Törekvéseink nem maradtak eredmény nélkül Békés megye üzemei!«» sem. Sok helyen jól összekötik a takarékosságéit indított kemény küzdelmeit a r -lejt fokozott leszorításával. A csabai M A \ -fiítu- ház mozdonyvezetői, fűtői és karbantartói jó munkával nemrég 211.342 forintos megtakarítást értek el a mozdonyüzem fenntartási műnk bau. Pártunk és kormányzatunk szánták arékossági felhívására is méltó választ adtak: a több mint kétszázezer forintos megtakar dósban 105.720 forintos ezémnegtaka- ritás van benne. A Ruhagyárban é szabászatnál indult az első kezdeményezés. A rajzolók új munka módszert vuzuttek.be éa enne köszönhető az is, hogy a Nog, OktóBöfi S/oVTtiüstre t'-.u r.i.s.tbí. megünneplésére tett vállalatukat) teljesítve, 1203 méter anyagot takarítottak meg. Egyedül Dávid István rajzolószabász, helyes felfok t.etéssol egy hét alatt 3 Ämter 31 centi anyagot takarított meg. Sokáig lehetne sorolni az c rétimé nyékét. Sokat lehet beszélni a szén és energiatakarékosságban elért eredményekről. Az istván-malom, a Pamutszövő, a Ruhagyár, a vidéki malmokban elért sz'ntakarékogság sikerekről. Ezek mind azt bizonyítják, hogy dolgozóinkban növekszik a sHocrMsta öntudat, hóim minden deka, vagy centiméter, vagy más forrnájtí megtakarítás one inunkat, a 800 milliós béleetaboH— a béke erőit gyarapítja. 11a kerek, egész kúpot akarunk kapni takarékossági mozgalmunkról, altkor rá kell mutatni a hiányosságokra is. Első és legdöntőbb hiányosság-az, hogy a/, anyag- takarékossággal kapcsolatosan nem használják ki üzemeink az agitáció jó és eredményes eszközét. «Jó és eredményes eszköz az agitáció, ha az. érvelés közvetlenül érinti a dolgozóit, ha rámutat arra: az anyaggal takarékoskodni annyit jelent hogy sajátjával takarékoskodik és lm ugyanabból az anyagmennyiségből több árut gyárt, egyrészt csökken az egy gyártmányra eső anyag- költség, másrészt hozzájárul az árak hősegének megteremtéséhez, olcsóbbodásához, saját életszínvonalának emeléséhez. Meg kell magyarázni a dolgozóknak, hogy az anyagtakarékoseóg a terv-fegyelem fontos tartozéka, államunkkal szembeni hazafias kötelezettség. Most, amikor egyre több üzemünk fejezi be évi tervelőirányzatát, ném lehet elégszer hangsúlyozni* a takarékos munka, a minőségi .munka kérdését. Dolgozóink egyre-több árai követelnék: termés szeles jelensége ez étetszinvona- lutik emelkedésének. Minden óidéból megnézve a taNéhány perccel múlt el húrom óra, amikor a távolban feltűnik a Román Szakszervezeti Tanács Ének- és Táncegyüttesét hozó vonat. Keli'-z szavakban kifejezni azt lelkesedést, ami a fogadtatás- uál megjelentek között uralkodik.- 3 önnek 1 — adják át egymásnak a hirt. Boldog öröm csillog a szemeklieii, mindenki szeretne ott lenni az első sorban, hogy minél közelebbről Láthassa u nehezen várt vendégeket. A megjelentek között van Zsidi Gyula elviárs, az MDP Megyei Bizottságának titkára, továbbá a Párt megyei és városi bizottságának kiküldöttel, üzemi dolgozóink legjobbjai, sztahanovisták és éímun- kások, tömegszervezetek képviselői. I tt vannak a rendőrség és honvédség vezetői, valamint a honvédség diszszázada. A vonat megáll és a vendégek egymásután szállnak ki belőle. Elsőnek Marik Mihály elvtárs, az MDP városi bízott dutteT mondja ol üd — A Magyar Dolgozók Pártj Tegnap délután érkezett Békéscsabára a román ének- és táncegyüttes A fogadáson megjelent Zsidi Gyula elvtárs is Dátextelk, kteül[ív öz’fo Moszeitet Sí békéscsabai szervezető nevében szeretettől üdvözlöm a Magyar-Román Banílsági Hét alkalmával városunkba érkezeit Román Szakszervezeti Tanács Ének- éa Táncegyüttesét — kezdi el bőszedét Marik elvtárs. Majd elmondta, hogy a múltban elképzo 1 liutetign lett volna hasonló megmozdulás, mert a két nép elnyomóinak nem az volt a célja, hogy a két nemzet barátságban éljen egymással, hanem éppen az ellenkezője: a két nép -zenibí-állilú ára, a nacionalista-soviniszta gyűlölet elmélyítésére törekedtek, hogy ezáltal is biztosítsák hatalmukat. A békéscsal ai városi népi tanács nevében Bartolák András elv- tára üdvözli a román vendégeket* Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte lie; — A szocializmus építése és a béke megvédése érdekében közösen kell harcolni a két népnek, mert a fasizmus szörnyűségei egyformán sújtották a két országot és az új fasizmus jelei egyformán fenve- 1 ge-tik. Tollát a kőt Ország feladata nem lehet különböző, így a Szovjet unióhoz való viszonya sem, weit mindkét ország népi demokráciája * Szovjetunió segítségével jöhetett létre. Eljön a »agyar-román barátság! Eljön a Romáit Munkáspárt vezére, Gheorghiu Dej elvtársi Éljen Rákosi Mátyás elvtárs! Éljen Sztálin oh társ, a Szovjetunió, az egész emliorirég bölcs vezére! Bartolák elvtárs után L.a István elvtárs, a Szakszervezetek Békés- megyei Tanácsa novólien román nyelven vidvizi az együttes tagjait, majd Vlagia Dragomir, a Román Szakszervezeti Tanács kiküldötte, a» együttes vezetójo mondott beszédet az együttes tarjai és az egész román nép nevében. Porcokig „tartó tapsok szakítják füllte a lózédeket. .Percekig hangzott az ütemes éljen Sztálin, éljen Gheorghiu,. Dej, éljen Rákosi! Majd a/, iizeniok, a Városi Tanács kiküldöttei egymása tán nyújtják ód szeretet ük jeléül virágcsokraikat, végül a vendég: k a közönség ieH.cs tanai között elhagyja!:, a pályaudvart. \ saSasI (lol^oxók íeílebkd iiizoiiyíljitk Ihn Iso« y nem rssíli éliaíjíjaili si bekeá »...Kérjük Rákosi elvlár-sat. tolmácsolja a béketábor nagy vezérének, ’Sztálin elv társnak, hogy avarsói Békekongrcsszus határozatának megvalósításában mi. Gyula város dolgozói is harcos akarattal haladunk előre a Pártunk vezette álon...« 1300 dolgozói diktálta a távirat szövegéi a gyulai Lékenagy- gyűlésen, melyei győzelmünk szervezőjének, Pártunk nagy vezérének, Rákosi elvtársnak küldöttek s éltben a táviratban megfogadták, hogy hűen harcolnak a békéért. A távirat elment. A gy ulai dolgozó parasztok egy percre sem maradtak tétlenül, tudták, hogy a távirat kötelezi őket. A béke szeretet® indította újabb rohamra a gyulai dolgozó parasztoi- kat a kukorieabegyíijlési mozgalomban. 011 csengnek fülükben a békegy ülésen elhangzott szavak: >Ali termelőmunkával, államunkkal szemben való kötelezettségünk leljesííésével harcolunk a ’békéért. Ez a írni fegyverünk, ezzel harcoljunk tökéletesen és jól!« Ezt érlelte, meg Gazdag János dolgozó paraszt tanácstag is, amikor a városban a békegyűlés után az elsők közölt, előirányzatának teljesítésén túl S mázsa morzsolt bokoriról ajánlott fel De nem elégedett meg ezzel sem. Elment dolgozó paraszttársálhoz s elmondotta, hogy minden szem gabona, amit beadunk, választ ad az imperialistáknak, választ ad a Ti tó-féle provokációra, v álaszt ad a gyulai nép békeszere- tetére is. Öt mázsa morzsolt kukoricát gyűjtött be. Mészár József, a »Népköztár- saság«-tszcs-nek tagja, ö is ott volt a békegyűlésen, hallotta az ifjak lelkes énekét, látta a gyűlölettől ökölbeszorult kezek fenyegetését az imperialisták felé és a koreai vérfürdőt, amit az imperialisták csináltak, öt is féktelen dühbe hozta. Mi épít esti akarunk, szabadon, boldogan élni s ezt nem hagyjuk feldúlni sem T’itő- nak, sem imperialista gazdáinak. így löii fel belőle a békeszm-let, ami arra késztette, hogy ő is elmenjen felvilágosítani a dolgozó parasztokat. Egy nap alatt 8 mázsa morzsolt kukoricával szaporította a nép magtárát. A Columbia üzemi dolgozói is hétköznapokon munkahelyükön, löhb- lermelésükkél akarnak eleget lenni u varsói Békevilágkougresszus huőírozalainak, vasárnap pedig elmentek a dolgozó parasztokhoz, a szövetségesükhöz s 4*2 mázsa, morzsolt kukoricát gyűjtöttek. A lékcnagygyíílés után még nagyobb lendületet vett Gyulán is a karc, többen és többen akarják bebizonyítani, hogy nemcsak óhajtják a békét, hanem küzdenek is azért. regig >si eh Rákosi elvtársitok a békegyülésen, hogy bű harcosai leszünk a békelábornak. í>Kegyelnénk, ha nem tartanánk b* szavunkat. így mondják a gyulaiak és lettekkel adnak súlyt szavuknak: karékoÉsag kérdését, — világos tollát, hogy elenged kötötten tartozéka annak, hogy termelési csatánkat minden, esetben győzelmesen vívhassuk meg. Iparunk gyorsütemű fejlődése megköveteli, hogy kévc- *«bb anyagból’ ’,túlteljesítsük teniter lésí előirányzat unkát, gazdaságOr sahbá tegyük a termelést. 4 Üzemi pártszervezeteink feladata, hogy helyes irányt szabjanak az any agt akaró kos «ági mozgalomnak, ellenőrizzék az, üb. munkáját és dús, meggyőző érveket adjanak o liépnovelőknek a 'takarékosságra mozgósító agitációs munkára. Mi békét akármik .és meg is védjük békénket. Békét akarunk, hiába acParkodiialc Trsmnuék és Titolioz hasonló láncos vérebeik: van erőnk békés építő munkánk ínogvédehm*- zóséhez. Es ez a mi hatalma^ erőnk, a 800 milliós, Szovjetunió vezette békefront* ereje, dolgozó- zóink új és új termelési sikereit bői is összetevődik. A takarékosság is növeli ezt az erőt: őzért feladatunk elérni azokat a perspektívákat, melyeket a Szovjetunió dolgozói, a mi példaképeink már elértek,
