Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-19 / 270. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Népnevelőink meggyőzően érveljenek t A terméflyfaeartás és a növénytermesztési szerződéskötés békevédelméink egyik eszköze Népre, elő értek© Je tetei tartottat pártszervezetőink a megyében. A népdhvetö munka legfőbb kérdése most a torniénybeadás. A beadandó termények közül legjobban a kukoricát és a krumplit kell szorgalmazunk, aztán a zabot, árpát és a szénát. Ezzel együtt nagyon föntos foglalkozni a tavasszal vetésre kerülő növények szerződéskötésével. Nem hanyagolhatjuk el azonban a mélyszántás agitációját som. Eddig a legtöbb bolyén pártszervezeteink csak a föhlművesezö- vetkezetok feladatának tekintették a termény beadást. A termény-beadás biztosítása elsősorban, állami feladat. Ezért vegyen részt benne minden tanácstag. A pártszervezetek azonban népnevelő munkával támasszák alá a/, említett feladatoknak, elsősorban a termenybendás telje. dérének. megvalósítását. A leggyakrabban azzal a véleménnyel találkoznak népnevelőink, hogy kevés kukorica, burgonya termett. A pácítitkár elvtársak most an a törekedjenek, hogy a népnevelő elv- tárnak közérthetően, meggyőzőén magyarázzák nsag: a torménybearlás a béke védelmének egyik eszköze. Akarja-e minden dolgozó paraszt a bőkét? Feltétlenül aka: ja! Béítealis rátát most tettekre válthatja be. Vájjon hogyan? Kukoricát, krumplit, árpát ad be az államnak. Kukat iento rmee ének legalább 10 eáázali'kát, de többet is adlrat. Sok ez. a békéért f Nem, nem sok, hiszen ezzel is hozzájárul nehogy szétbombázzák házát, meleg era- látti fészkét. Gyermekeit, rokonait nehogy legyilkolják. A jó any*,, a jó -szülő frízbe is elmegy a gyermekeiért. Ennyit minden becsületes ember megtesz szívesen hozzátartozóiért, ha tndja, hogy' miről van szó. Hol van ez ajaoli- tAi az áldozatoktól, amit a tőkétek igájában sínylődő dolgozók hoznak szabadságuk kivívásáért. .Egyes dolgozó parasztra aránylag kevés beadás jut, mert aa állam sok paraszttól kéri a kukoricát, burgonyát, tuknrmányféJesé- get. Nem az uraknak, grófoknak, gyárosoknak, hanem ugyanolyan dolgozóknak. Aki minél erősebben akarja a békét, annál többet ad be, kukoricából, krumpliból, kiéri több és több kukorica lehetővé fclszi a megnagyobbodott állatállományunk ellátásának fejlesztését. Ezáltal több bőr, több talp, több brikanos, csizma jnt azoknak, akik béadiak terményeikből. Több és több krumpli, több és több dolgozó élelmét biztosítja. így több gyárat, több gépet lehet gyártani, így több ruhát, cipőt lehet kó- ezitoni azoknak, akik krumplijukból beadtak. Ezek a beadások biztosit ják frjnvídsígiink megerősödését i.% Bí/'ysitiák sokezer kukorica, krumpli, takarménybeaitó- nak édes fia boldog jövőjét. Aki bead, édes testvérének, rokonának, békéért küzdő tár- sósak adja, — magának adja. Kgy nagy békéért harcoló család Takarmánynak mié rtiegféfefö árpaszaímát vásárol a békéscsabai Bsremfüeidelgezó HV segíti ezzel minden egyes tagját. Ezt a nagy gazdasági, erkölcsi összetartó erőt ha látják a koreai nép gyilkosai, gondolkodóba esnek: megtámadják-©? Tőlem, Tőled, minden egyes ember kukoricájától, krumplijától is függ, hogy ezt az erőt megmutassuk. Mint ahogy mindén egyes búzakalásztól, minden szál kukoricától, minden bokor krumplitól függ, hogy hány mázsa búza, kukorica, krumpli terem ©gy hold földön. Minden egyes dolgozó paraszt többet, vagy kevesebbet adhat. Eszerint lehet erősebb, még erősebb az ország. Nemcsak lehetőség ez a termény-beadás a béka védelmére: kötelesség is! Ha Tolod is függ a béke biztosítása, Te is felelős vagy érte! Megkérdezheti leányod, fiad: szülőm, a kukorica, krumpli beadásban mindent meg tettél a békééit, értem? Aki teljesített» ezt, még jobban megkérdezheti bárkitől. Mindenki békéjéről van szó. Mindenki megkérdezheti önmagától és kérdezz© is meg: minden erőfeszítés, minden akaratod, gyermeked és békénk szeretet» mellett igazán nem tellett több a beadásra? Pedig könnyebben adhatod, mint koreai testvéred adja saját életét. Az sokkal dréigább. így tehát minden dolgozd paraszt felelős azért, mennyi erőt mutat fel az ország és ez az erőmegjnu- tatás milyen hatást gyakorol veszett ellenségeink felé, akiknek nem a jő sző, de az erő számit. Ha ilyenformán és még’ többoldalúan érvelnek népnevelőink, -meggyőzhetik a dolgozó parasztokat. Elérik, hogy önként mennek jfe}. a dolgozók a tonáesházához és ajánlják fel terményüket beadásra. Van már példa erre: Mezőhegyesen pl. 17 dolgozó paraszt tett© meg. Orosházán pedig ezt mondották: «Szégyenkezünk, hogy eddig nem teljesítettük kötelezettségünket.» Érjék el jó érvelésükkel népnevelőink azt is, hogy akik tehetik, az irányadó százalékon túl is ajánljanak * fel. Nem ©gy tszcs- tag egyénileg is megteheti azt. akkor is, ha a tszcs beadta a megfelelő mennyiséget. A konununiaták, a tanácsok tagjai újabb és újabb felajánlásaikkal matassák meg példaként: így is készek a béke védelmér». Egyes helyeken ne csak a mezőőrökre róják ki feladatai a terménybeadás érdekében való népnevelést., hanem a tanyákra is menjenek ki népnevelőink. A békebizottságok is mozgósítsanak, szervezzenek be újabb aktívákat a termény beadás, szerződéskötés érdekében. A terménybeadás fontos kérdésével együtt vigyék a növénytermesztési szerződéskötések agi'áciőját is népnevelőink. Érvelésük alkalmával kérdezzék meg: Kaphat-e több ruhát, cukrot a dolgozó parasztság, ha nem termel elég rostkendert, cukorrépát, gyapotot? Adhat-e az édesanya mind az öt gyermekének tíz-tíz almát, ha csak egy kicsi fát ültettek és rajta összesen csak 20 alma termett? Ugyanígy von ez mindennel. Miért beszél a kulák, a reakció a dolgozó parasztnak, hogy ne termeljen rostkondort? Azért, hogy azt mondhassa: »Ilyen a demokrácia, ruhafélét som tudsz eleget venni.« Persze a szerződéskötéstől függ, mennyit lehet venni. így szeretné gyengíteni a népet a békéért folyó harcban. Es losz-e több ruha akkor, ha a dolgozó paraszt a kulákra hallgat, aki ezt sugdossa: tavaly 1200 forint volt a gyapot mázsája, most csak 800 forint. Úgy lesz több ruha, hogy több gyapotot termel a dolgozó pa ászt. Mert, ha mázsánként 800 forintot kapott is ez- iden, jobban járt mégis. Míg tavaly egy holdon 50—60 kiló gyapot termett az átlagot számítva, 600—700 forintot jelentett pénzben. Eridén liárom mázsa 50 kiló termeit egy holdon átlagosan. Ennek, összege 2800 forint. Es, ha a kulák magasabb gyapotárat követel, a dolgozók el Ion cselekszik, meri hogyan kívánhatnak akkor dolgozóink olcsóbb ruhaneműt. Hasonlóan érveljenek népnevelőink a napraforgó és koriánder szerződéskötésénél is. Mit jelent tehát a több rost- kender, cukorrépa, napi aioigú, gyapot? — Jelenti: több cukor, ruha a népnek, erősebb, gazdagabb ország, szilárdabb békebártya, viez- szahúzódó ellenség. Bizonyos, hogy Rákosi elvtárs útmutatása nyomán az érve'.é.-ek újabb sokoldalúságával, meggyőző erejével, népnevelőink megoldják a terménybeadás, növénytermesztési szerződéskötés hát- rallévő feladatait. (T. G.) Útban a meggyőző erejű népnevelés felé.,. — Csak nem nyugszanak a ót- lange,le... ellenünk készülnek, béli ink ellen vannak — gondolta Nagy János elvtárs pdrltitkár, miközben letelte c kiolvasott Szabad Népei. — Meg Ml javítani a nép- nevelő munka tartalmát — fii: te tovább a gondolatot. — Csakis így vezetheti b-'keharcba pártszervezetünk « dolgozókat. Falunkban az őszi vetés zöldek a mélyszántás is jó utón halni. De tenni kell mérj iám a kukorica- és burgonyabeadás érdekében. Többet kell adnunk. Ennél is a békéről van szó. M0it megint, mint már any-1 nyiszor, uj: a fülében Csengéit Rákosi elvtárs hangja: »Es az a körülmény, hogy erősen üliiniz a nyeregben, egyáltalán nrm csökkenti az agitáció jelentőségét, annalc szükségességet, hogy minden újonnan felmerült kérdést egyszerűen, közé, thetően, meggyőzően, a he'yi viszonyokra alkalma-' zott érveiével inlágosilsunk meg és fogadtassunk el a tömegeUtel.e. — Hogy is agitálunk mi most? — kérdezte clgondolkozva Bokor elvtárs pártvezet őzégi tagtól, — Megmondom én — *xileszólta Bokor elvtárs. — A legtöbb népnevelőnk ngy tesz, ahogy Yicht elvtárs. Azt mondja: »János bá- t-ánx! Adjanak hát be krumplit, meg kukoricát. Támogassák az államunkat. Ezzel a békét erősitik. Az amerikai imperialisták háborút akarnak. Ezzel a beadással ellenük is harcolunk, mert erősítjük a nagy és hatalmas békzlábort, melyet a Szovjetunió vezet.* — Jóindulata beszédek az ilyenek — veszi ál a sz'ét a párttitkát' elvbirs —, csak hát olyan általános. Nincs benne elég élet. Ezeket a szavalat bárki bárkinek elmondhatja... El bizony, akár Vésztőn, akár Okánybim, vagy Dombiratoson is. Olyannak is, akii akkor lát meg először. De mm is Rákosi elvtárs szava új lendületet adott a sarkadterületi DISz-szervezet tagságának Rákosi elvtárs beszédének kiér- tételese után uj élet indult a sar- kadi területi DISz-szervezetben. Rákosi elvtárs beszédével kapcsolatban kiértékeltek az ifjúsági szervezet eddigi munkáját és bizony, hiányosságok egész sora merült fel. A vezetőség előtt ismeretesek voltak az elvégzendő feladatok, azonban mégsem tettek’ semmit, hogy azokat lelkiismeretesen megoldják és sikerre vigyék. A legutóbb megtartott gyűléseken a tagok is felvetették a vezetőség mulasztását. Elmondották, hogy eddig a vezetőség nem dolgozott össze a tagsággal, nem adott munkát azoknak-, vagy ha mégis adott, nem gyakorolt ellenőrzést, nem adott a részletekben tanáé: olzat és 'igy a tagok nem érezték a felelősséget a mar,Ica elvégzése iránt. Ebből következett az, hogy a tagok nem igen törődtek a szervezettel. Bejártak, de csak szórakozni, sportolni, néha még a gyűlést is végigültek, de az elhangzottakat nem tették mázukévá s nem mutatkozott fejlődés a szervezet életében. Ennek részben az is oka volt, hogy egyes vezetőségi tagok meg azt sem tudták, hogy mi a saját reszortjuk és igy már eleve nem lehetett eredményes az a munka, amit végeztek. Mindehhez hozzájárult, hogy egyes elvtársakra igen sok feladat hárult, amit képtelenek voltak elvégezni, míg mások munka nélkül lézengtek. A vezetőség napirendre tűzte és kiértékelte Rákosi elvtárs beszédét. Valamennyien ‘rádöbbentek, arra, hogy milyen hatalmas Jeten tősége van az ifjúság lelkjis— ír.c:etös neve « .ének, Páliunk erős 'tartaléka kialakításának. Rákosi elv társ felhívta az ifjúság figyelmét s ani megértettük, hogy nekünk, fiataloknak aktív részt telt vállalni ötéves tervünk megvalósításában, a Dunai Vasmű építésébeu, a béke védelmében. de az építő munka minden területén. A hatalmas feladatokat csak úgy tudjuk Igazán és jól megvalósítani, lm magunkévá tesszük a Párt szavát és útmutatását. A november 13-án este megtartott vezetőségi ülésen a terű Leli DISz szervezet vezetősége részleteiben megvitatta és meghatározta azt, hogy kinek mi a feladata, kinek úri a num- fcaköne. És így helyes! Elsősor- oan a vezetőségnek kell ismerni részletesen a feladatokat, mert csak úgy tudja becsületeseií irányítani száz-százhúsz ifjú munkáját, tanulását, neveié ét. Megszervezték az őszi oktatási munkák beindítását, ami 17-én már meg is kezdődőtt. MegbeszélLék a Szabad Ifjúsági Olvasókör szervezését és ezért a munkáért is felelősnek bíztak meg egy elv társat. Megindult a tagtoborzás is. Az elmúlt egy hét alatt luhász elvtárs öt új tagot szervezett be a kívülálló parasz (fiatalok közül s példáját a többiek is lelkesen követik. A vezetőség műiden tagja vállalta, bogy a következő 1 réten megtartandó ü’éág inindegyiaük két-két új tagot fog beszervezni. De megindult a Szabad Ifjúság ©kifizetésének terjesztése is. Ebben a munkában Mázán Gyula elvtárs mutatott fel szép eredményt. Az elmúlt bél alatt öt új előfizetőt szerzett. Neki is te akadt számos követője. A fentiek melleit napirenden szerepelt a kultúr-, sport- és dekorációs munka is. Vaíamcny- nyi munkánál felelősüket állítottak be és olyan határozatokat hoztak, hogy a JagoJurt ipául szélesebb körben kell te-vonal a 1 IOT(IX-VI'IIO , feladatok sikeres megoldására. A sarkadi területi DISz szervezet vezetősége okult a saját hibáján, felhasználta a tagság építő bírálatát. Uj élet indult a szervezetben s Rákosi elvtárs szavának a gyakorlatban való megvalósítása, a DISz-szervezet tagjainak lelkes munkája lehetővé teszi, hogy példaképük, a hős lenini Komszomol útján járja-te nak. Sánta Júlia levelező, DISz városi titkár, Sarkad. sok a meggyőző ereje, azt már elhiheted... Már pedig az a jő- népnevelő murder, ha érvelésünket- szóró u l összekötjük annafz a dolgozónak életkörülményeivel, akii meg akarunk győzni. Az ilyen érvelést bizony nem lehet szósze- rint masnit újra elmondani, flagy elvtárs, pdrltitkár a népnevelőért kéz leien, mini máskor, mo t is megadta a szempontokat a népnevelőknek. Azután beszédét igy fejezte be: nEzen a vömön rigyátek a népnevelő munkád elvtársa':. Magya: ózzátok meg a dolgozd parasztoknak, hogy a krumpli és kukorica beadó: árai minden egyes ember harcol a bekéért. Kössétek össze az illető életével is irveiiílíet. Erre tanít bennünket Hakosi e'vlárs.s A népnevelőért.kéziét alán sehogy sem volt megelégedve önmagával Nagy elvtárs. Tudta, hogy tők, a pdrtlitkrrtól függ elsősorban a népnevelő murder megjavítása. Ha egybeszámítja az ossz re népnevelőt, a községben van tin 200 is, púitmkhniliekkd együtt, ö a felelős értük. Felelős azért, hogy rávezesse őket a még jobb meggyőzés módszereire, amiről Rák si elvt írs beszélt legalább. Akkor majd jobbon meg tubijáh győzni a közs g dolgozóit. na is gondolt: Sok mindent kaptán!: mír a SzcvjcD uniótól. Szabadságot. Gépeket. Munkám ódszerekzt, a gyámle és termelőszöv :llrezet I: dolgozóinak. De mi... biztosan larptunk mi módszeit a népnevelő munkához is... majd útim nézek, — villant fel agyában. Az éjszaka később feküdt le.~'h mint azelőtt. Olv sott. Előtte a Pártzpilés kiskönyvtára 10. számú, füzetén ez állott: K. haktsnyirtov, z. A bolsevik agitál, iá alapvonaléi.*. Már az első oldali k elolutzása után is síkkal helyeseiben falta at agitációt. Különösen érdekes veil neki a ölj,—ö9. oldalig szóló rész. Nagyszerűen érvelt hirerv elvtárs. Azután Iv-inuskina és Ovcsiiuiikov elvtárs ik szintén. Most mór tudta* mit csináljon. A következő ' ép fika a napi munka elvégzése útin újra dob gazolt. Jól átgondolta, kidolgozU, az ét vázét, amiízet Mészáros 1st- rónáknál mond el holnap. Hiszi
