Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-18 / 269. szám
VIIIAHSAKUK NÉPE 5 A Pamutszövő „kétlaki“ dolgozói elhatározták, hogy a munkásélet mellett döntenek A földet rgjő-ban kapták a népi demokráciától. Öt holdat. Attól kezdve kora tavasztól késő őszig Nagy Zsófiának nem volt megállása. Mikor a 8 órát a -Pa- mulszövőben ledolgozta, rohant haza, azután húgával és öccsével mentek a földre. Sokszor éfjeiig, egy óráig is kint dolgoztak. Igyekezni kellett, segítségük nem volt. Öreg édesanyjuk nem biila a munkát. Mi ísnap azután Zsofkánaki nem igen ment a munka. Karjai, háta- izmaiban ott érezte a tegnapi munka fáradtságát. Meg is látszott a teljesítményén. 85—gő— go, igy váltakoztak a százalékok. Fásultság vett erőt rajta, elkeseredett. Mikor szaktársai vasárnap píEn pedig az üzen Testvérei Ka at adtak neki. ök is megelégeltek már a kínlódást. Egy este azután összeült a kis. család és Zsoika éde'anyjáoak is előadta tervét: A földet beadják a tszcs-be. Így is cselekedtek. Ée a Vörös Október tszcs földterülete üt kaiaszU'ális holddal növekedett. Zsofka fehéjekzett. Lement válláról a teher. Most, mint minőségi ellenőr dolgozik az üzemben. Frissen, vidáman végzi feladatát, szabadidejében pihen; szórakozik. És mikor Rákosi elvfárfe beszédét olvadta, örömmel mondta ingának: »A Párt útmutatása szerint cselekedtünk!« Nagy Zsófia már nem »kétlaki«. hentek, ő akkor is verejtékezve dolgozott. És ezt még tetőzte az, hogy legtöbbször nemcsak az ő ioo—no forint heti keresete, de még az öccse fizetése is ráment a földre. Egyszer a szántásért, máskor szállításért — mindig volt valami, ami kihúzta zsebükből a pénzt. Legalább lett volna látszatja! Nem szólt volna Zsoika semmit. De a föld mindig gyengén fizetett, mert nem tudták jói megművelni. Kínlódtak éveken keresztül... A nyáron azután Zsof- kából kitört: — Ez igy nem mehet tovább. Két lovat egyszerre nem lehet lovagolni. Vagy a told, vagy az üzem. i mellett döntök! De rajta kívül sok olyan dolgozó van az üzemben, akik kisebb-na- gyobb földterülettel rendelkeznek. Ezek persze a nyári munkák alatt valamennyien a földön is dolgoztak. Meg is látszott ez az üzem tervleljesitésén. A nyári hónapokban a Pamutszövő NV 85—go százalékig teljesitette tervét. A dolgozók fáradtak voltak, nem Lídiák teljes lendülettel bekapcsolódni a termelésbe. A pártszervezet népnevelői Rákosi elvbirs beszéde óta sokat beszélgetnek a »két!a' ’. dolgozókkal. Felvilágosító nur tá juk nyomán már sokan vaunak. akik megértik, bogy a »kétlakisásg« olyan, mint a rák: visszafelé huzza a termelést. Látja ezt Koriin Pál clytárs, művezető is, akinek egy hold földje van. — A múltban szükség volt a földre, ezzel biztositoltuk megél- helésünket, ha kidoblak a munkahelyről — magyarázza. — De most nem kell ettől félni. Nem isi gürcölök rajta tovább. Átadom az» államnak! Nem érzi hiányát, hiszen az a kevés, ami termett rajta, nem sokat számit. Jól megélnek a gyári keresetből. A munkáját is jobban el tudja végezni és ki tudja venni részét kellően a társadabni munkából is. Flandner György művezető elvtárs szintén így gondolkozik. Neki négy hold földje van.-— Igyekszem tőle minél hamarabb megszabadulni — mondja —, hiszen nekünk a föld nem hasznot jelent, Jianem kért... Igazad van Flandner elvtárs. A fáradt dolgozó nem tudja teljesíteni tervét és ezzel nemcsak magának, de az egész üzemnek, az egész dolgozó népnek kárt okoz. Akadályozza a termelés növelését. Ezt magyarázzák meg a népnevelők azoknak a dolgozóknak, akik még most nem látják a ;. kétlaki.sóig« hátrányait. Mondják cl, hogy mi a béke megvédéséért, a szocializmus építéséért harcolunk és ezt csak úgy tudjuk sikerre vinni, ha valamennyien teljes erőnket és tudásunkat adjuk. ( ídásc) •lé wetltnények melleit i ,, ..... K O M it I;1 IIIÁMTO $ SÁG « K u gyulai téglagyárban Néhány héttel ezelőtt irtunk lapunkban a gyulai téglagyár munkájáról. . Ebben az üzemben több hiányosság merült fel, bár első pillanat bau jó munkát, jó termelési eredményeket találhatunk. Joliban megvizsgálva azonban az üzem munkáját, igen sok hiányosság merült fel. A berakált lerontják A kihordok, Bogár Imre elvtárs, Gazsó József és a többiek túlteljesítik normájukat. Bogár elv- tars legutóbb 137, Gazsó Imre J19 százalékot teljesített. A ki- bordóknál annak idején az új norma bevezetése új munkalendületet adott, ez vitathatatlan. A be rákoknál azonban egész más a helyzet. Merényi József például az új norma bevezetésekor 105 szá- zdékot ért el, mostanában pedig átlagteljesítménye 71 százalék. Volt úgy, hogy' a berakok 65 százalékra teljesítették csak a normát! I3z az eredmény azután nagyon lerontja az üzem átlagteljesítményét. Pedig új módszerrel dolgoznak már a berakok is. Átvették Duvauov szovjet sztahanovista bérit kési módszerét és igen komoly eredményeket értek el. Jól kihasználják a kemence térfogatát és amíg a régi Ilerakási módszerrel 80 ezret, az új módbzorrel. már 110 ezer téglát raknak be, ami az égetők munkájában is nagyfokú szénmogtakantiíst iaJent. Az új berakás! módszer lehetővé teszi, hogy ezer tégla kiégetésekor 20 kilóval lehet csökkenteni a szénfelhasználását, ami havonta 12 múzsa szén megtakarítását jelenti. Szeidler József elvtárs, az égető- brigád egyik tagja elmondja, hogy ők igy veszik ki részüket a széni-salából : «Takarékoskodunk a szénnel, mi is megfogadtuk Rákosi elvtárs szavát!» A berakok tehát sztahanovista Az üzem tervteljee.itóse a harmadik negyedévben 107 százalék volt, viszont most a negyedik negyedévben a heti átlagteljesítmények 88 százalék körül mozognak. Itt adódik az első kérdés, mi az oka annak, hogy a dolgozók normáikat általában nem teljesítik 100 százalékban sem? ux átlagteljesítményt módszerrel dolgoznak és mégis nap mint nap azt beszélik, hogy normájukat nagyon nehezen tudják teljesíteni, illetve nem is tudják teljesíteni. Azt mondják, hogy a kihordók gátolják őket a gyors munkában, holott ez sem állja meg a helyét, mert a kihordok valamennyien túlteljesítve a normát, gyorsan és jól dolgoznak. És még egy : a berakok az első időkben maguk is túlteljesítették az új normát, 100—105 százalékot értek el: Hivatkoznak arra is, hogy munkájuk műszaki előfeltételei sokszor hiányoznak. A készáru felhalmozódása gátolja őket a munkában. Ezen a téren valóban meg kell azt állapítani, hogy az elszállítás kőiiil még mindig zárolok vannak és százezer számra halmozódik fel a kész tégla az üzem udvarán. A termelést gátló hibás sínrendszer még most sincs kijavítva és ez is hozzájárul ahhoz, hogy nem megy minden zavartalanul. Hol a hiba? Fel kell vetni a kérdést: mi az oka annak, hogy a berakok között ilyen siránkozó hangulat lett úrrá? Mi az oka annak, hogy a berakok néhány héttel ezelőtt, még teljesítették, sőt túlteljesítették a normát, most pedig 60—70 százalékra teljesítik csak? Ugyanakkor fel kell vetni a felelősség kérdőkét a vállal at vezetőség, az üb. felé: miért nem hatnak oda, hogy a munkálatok műszaki előfeltételei minden esetben biztosítva legyenek, miért nem szervezik meg a berakok között, de az üzem minden területén a munka-versenyt? Az üzemi pártszervezet munkájának kiányossága pedig a belső népnevelőmunka elhanyagolásában mutatkozik meg. Ez konkréten kijön a be rákoknál, ahol a rendszeres felvilágosító munka hiányának tudható be az, hogy a dolgozók — bár néhány héttel ezelőtt teljesítették új normájukat — most olyan hangokat ütnek meg, hogy a normát nem lehet teljesíteni. Mindazok az «érvek», melyeket a berakok felhoznak, nem állják mégj a helyüket, mert egyedül magában az a tény is bebizonyítja álláspontjuk helytelenségét, hogy már teljesítették jónéhány napon keresztül az új normát. Fokosxák nx éberséget! Itt az ideje, hogy a gyulai téglagyárban a valóban elért szép termelési sikerek állandósuljanak és nekikezdjenek maguk a dolgozók, elsősorban a kommunisták:: Mázán Mihály, Bogár Imre, Szeidler clvtársak és a többiek a hi- ták megkereséséhez, jól megvitatva a helyzetet és megnézve azt, nem az ellenség befolyása érvényesül-e az tizemben. Az üzemi pártszervezet vezetősége lássa meg azt, hogy az üzemen belüli agitáció hiánya hová vezethet? Emellett segítse és irányítsa a szakszervezeti szervek, a vállalat-vezetőség munkáját, mondjon bírálatot arról és mutasson irányt Rákosi elvtárs beszéde alapján a rounkaversénymoss- galom további szervezésére is, kam- pájiyszerűségónek kiküszöbölésére. Vegyenek példát a dolgozók az élüzem második fokozatát elnyert békéscsabai . téglagyárról és » kommunisták vezetésével, élen iá rácával gyorsítsák meg a fejlődés menetét a gyulai téglagyárban is. Akiket fiataljainknak követni kell A képen a mosolygós arm Viktor Pavlov komszamolista ft«« nyáaet látjuk, aki ‘nemrégen végezte el az ipariskolái és most egyike a Uanyev-medencei Kraszuodonyeelcája-i szénbánya legkiválóbb vájárjainak. Naponta mintegy kétszeresen teljesíti a normát. Sok száz munkaórát takarítanak meg a mezőhegyest gépjavító dolgozói a II. Békevilágkongresszus tiszteletére A második Békevilágkongresz- szus a napokban harsogja szerte a világba a szabadságszeretö népek határtalan hékeakaratát és elszántságát a béke megvédésére. Akik ott Varsóban a kongresszuson képviselnek minket, azzal a tudattal emelik fel szavukat a háborús gyújtogatok ellen, hogy mögöttük olt áll az egész dolgozó nép és a munka frontján; újabb termelési sikerek elérésével olyan szilárd, alapot teremtenek a békeharcnak, amellyel szemben minden imperialista próbálkozás kudarcot vall. így gondolkodnak és így is cselekednek a mezőhegyest gépjaví tóüzem dolgozói. A Békevilágkongmciu* tiszteletére munftafeiajan- lásokat tettek .és a vá llalások bejelentésekor elmondtak: »november 7-e liszte- ellére megvalósított felajánlásainkul fejlesztjük tovább!« Ez azt bizonyítja, hogy a gépjavítóban komolyan irányt vetlek ami a dolgozók, hogy felszámolják a verseny mozgatom kampányszerű« ségét. A röpgyűlás után, ahol a vállalásokat bejelentették, táviratot intéztek Rákosi elvtársihoz: i Rákosi Mátyás elvtársitok, Hu da pest. 'Mi, a mezöhegyesi állami gazdaság gépjavító 'üzemének dolgozói izzó gyűlölettel ítéljük el az angol imperialista kormány aljasságát, mellyel megakadályozta amerikai gazdái parancsára a .második Jié- hevilágkongresszus shejfieldi megtartását. Mi erre a támadásra ágy válaszolunk, hogy a hé ke kongresszus tiszteletére indítóit bélpemv. szakra vállalásokat teszünk. Nemrég vállaltuk azt, hagy ezévi tervünket december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára befejezzük, ezzel szemben most bejelentjük Pákosi elvtársnak, hogy 21-e helyett IG-ra fejezzük be e.iévi tervünket. Ígérjük Póriunknak és szeretett Rákosi el vtársunknak, hogy készek vagyunk a béke may védésére és ha kell fegyverrel is felsorakozunk a Szovjetunió vezette 800 milliós béke- táborban a béke meg védésére.« Egy-egy új béketerv A Rákosi elvtársnak küldött távirat hűen kifejezi nemcsak a mezöhegyesi gépjavító, de egész dolgozó népünk harcos liéke- akaralát. Ezt fejezik ki azok a vállalások, melyeket a dolgozók leltek a Kongresszus tisztelőiére. Ilemző István és Takács Artúr vállalták, hogy egy kis vulkanizáló kazán elkészítését a hátralevő 120 óra helyett 100 óra alatt végzik el, 100 százalékos minőséggel. Bálint István és Molnár Alajos vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére led vállalásaik teljesítése során elért 205 százalékos eredményüket 210 százalékra fokozzák- Szabó Pál és négytagú brigádja vállalta, hogy a munkában levő gőz- eke még hátralevő alkatrészeinek kijavítását és felszerelését az előirányzón 480 óra helyett 400 óra alatt készítik el. A vas- fedő brigád vállalta, hogy 1951. évi január havi tervelőirányzatát december 1-re teljesíti. Kovács Sándor cséplőgépjavító brigádja egy gyűrűs cséplő javítását végzi el a békekongresszus tiszteletére 480 óra helyett 450 munkaóra alatt. És így lehetne sorolni tovább a mezöhegyesi gépjavító dolgozóinak vállalásait, azokat a béketerveket, melyek megvalósításával még aktívabban kiveszi!: részüket a béke megvédésének nagy harcából. OLYftSD a Viharsarok Népi!
