Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-18 / 269. szám

VIIIAHSAKUK NÉPE 5 A Pamutszövő „kétlaki“ dolgozói elhatározták, hogy a munkásélet mellett döntenek A földet rgjő-ban kapták a népi demokráciától. Öt holdat. At­tól kezdve kora tavasztól késő őszig Nagy Zsófiának nem volt megállása. Mikor a 8 órát a -Pa- mulszövőben ledolgozta, rohant haza, azután húgával és öccsével mentek a földre. Sokszor éfjeiig, egy óráig is kint dolgoztak. Igye­kezni kellett, segítségük nem volt. Öreg édesanyjuk nem biila a munkát. Mi ísnap azután Zsofkánaki nem igen ment a munka. Karjai, háta- izmaiban ott érezte a tegnapi munka fáradtságát. Meg is lát­szott a teljesítményén. 85—gő— go, igy váltakoztak a százalékok. Fásultság vett erőt rajta, elkesere­dett. Mikor szaktársai vasárnap pí­En pedig az üzen Testvérei Ka at adtak neki. ök is megelégeltek már a kínlódást. Egy este azután összeült a kis. család és Zsoika éde'anyjáoak is előadta tervét: A földet beadják a tszcs-be. Így is cselekedtek. Ée a Vörös Október tszcs földterü­lete üt kaiaszU'ális holddal nö­vekedett. Zsofka fehéjekzett. Lement vál­láról a teher. Most, mint minő­ségi ellenőr dolgozik az üzem­ben. Frissen, vidáman végzi fel­adatát, szabadidejében pihen; szó­rakozik. És mikor Rákosi elvfárfe beszédét olvadta, örömmel mondta ingának: »A Párt útmutatása sze­rint cselekedtünk!« Nagy Zsófia már nem »kétlaki«. hentek, ő akkor is verejtékezve dolgozott. És ezt még tetőzte az, hogy legtöbbször nemcsak az ő ioo—no forint heti keresete, de még az öccse fizetése is ráment a földre. Egyszer a szántásért, más­kor szállításért — mindig volt valami, ami kihúzta zsebükből a pénzt. Legalább lett volna lát­szatja! Nem szólt volna Zsoika semmit. De a föld mindig gyen­gén fizetett, mert nem tudták jói megművelni. Kínlódtak éveken keresztül... A nyáron azután Zsof- kából kitört: — Ez igy nem mehet tovább. Két lovat egyszerre nem lehet lo­vagolni. Vagy a told, vagy az üzem. i mellett döntök! De rajta kívül sok olyan dolgozó van az üzemben, akik kisebb-na- gyobb földterülettel rendelkeznek. Ezek persze a nyári munkák alatt valamennyien a földön is dolgoz­tak. Meg is látszott ez az üzem tervleljesitésén. A nyári hónapok­ban a Pamutszövő NV 85—go százalékig teljesitette tervét. A dol­gozók fáradtak voltak, nem Líd­iák teljes lendülettel bekapcsolód­ni a termelésbe. A pártszervezet népnevelői Rá­kosi elvbirs beszéde óta sokat be­szélgetnek a »két!a' ’. dolgozók­kal. Felvilágosító nur tá juk nyo­mán már sokan vaunak. akik meg­értik, bogy a »kétlakisásg« olyan, mint a rák: visszafelé huzza a termelést. Látja ezt Koriin Pál clytárs, művezető is, akinek egy hold földje van. — A múltban szükség volt a földre, ezzel biztositoltuk megél- helésünket, ha kidoblak a munka­helyről — magyarázza. — De most nem kell ettől félni. Nem isi gürcölök rajta tovább. Átadom az» államnak! Nem érzi hiányát, hiszen az a kevés, ami termett rajta, nem so­kat számit. Jól megélnek a gyári keresetből. A munkáját is jobban el tudja végezni és ki tudja venni részét kellően a társadabni mun­kából is. Flandner György művezető elv­társ szintén így gondolkozik. Neki négy hold földje van.-— Igyekszem tőle minél hama­rabb megszabadulni — mondja —, hiszen nekünk a föld nem hasznot jelent, Jianem kért... Igazad van Flandner elvtárs. A fáradt dolgozó nem tudja teljesí­teni tervét és ezzel nemcsak ma­gának, de az egész üzemnek, az egész dolgozó népnek kárt okoz. Akadályozza a termelés növelését. Ezt magyarázzák meg a nép­nevelők azoknak a dolgozóknak, akik még most nem látják a ;. két­laki.sóig« hátrányait. Mondják cl, hogy mi a béke megvédéséért, a szocializmus építéséért harcolunk és ezt csak úgy tudjuk sikerre vin­ni, ha valamennyien teljes erőnket és tudásunkat adjuk. ( ídásc) •lé wetltnények melleit i ,, ..... K O M it I;1 IIIÁMTO $ SÁG « K u gyulai téglagyárban Néhány héttel ezelőtt irtunk la­punkban a gyulai téglagyár mun­kájáról. . Ebben az üzemben több hiányosság merült fel, bár első pillanat bau jó munkát, jó terme­lési eredményeket találhatunk. Joli­ban megvizsgálva azonban az üzem munkáját, igen sok hiányos­ság merült fel. A berakált lerontják A kihordok, Bogár Imre elvtárs, Gazsó József és a többiek túl­teljesítik normájukat. Bogár elv- tars legutóbb 137, Gazsó Imre J19 százalékot teljesített. A ki- bordóknál annak idején az új norma bevezetése új munkalendü­letet adott, ez vitathatatlan. A be rákoknál azonban egész más a helyzet. Merényi József például az új norma bevezetésekor 105 szá- zdékot ért el, mostanában pedig átlagteljesítménye 71 százalék. Volt úgy, hogy' a berakok 65 százalékra teljesítették csak a normát! I3z az eredmény azután nagyon le­rontja az üzem átlagteljesítmé­nyét. Pedig új módszerrel dolgoz­nak már a berakok is. Átvették Duvauov szovjet sztahanovista bé­rit kési módszerét és igen komoly eredményeket értek el. Jól ki­használják a kemence térfogatát és amíg a régi Ilerakási módszer­rel 80 ezret, az új módbzorrel. már 110 ezer téglát raknak be, ami az égetők munkájában is nagy­fokú szénmogtakantiíst iaJent. Az új berakás! módszer lehetővé teszi, hogy ezer tégla kiégetésekor 20 kilóval lehet csökkenteni a szén­felhasználását, ami havonta 12 múzsa szén megtakarítását jelenti. Szeidler József elvtárs, az égető- brigád egyik tagja elmondja, hogy ők igy veszik ki részüket a szén­i-salából : «Takarékoskodunk a szén­nel, mi is megfogadtuk Rákosi elvtárs szavát!» A berakok tehát sztahanovista Az üzem tervteljee.itóse a harma­dik negyedévben 107 százalék volt, viszont most a negyedik negyed­évben a heti átlagteljesítmények 88 százalék körül mozognak. Itt adódik az első kérdés, mi az oka annak, hogy a dolgozók normái­kat általában nem teljesítik 100 százalékban sem? ux átlagteljesítményt módszerrel dolgoznak és mégis nap mint nap azt beszélik, hogy normájukat nagyon nehezen tudják teljesíteni, illetve nem is tudják teljesíteni. Azt mondják, hogy a kihordók gátolják őket a gyors munkában, holott ez sem állja meg a helyét, mert a kihor­dok valamennyien túlteljesítve a normát, gyorsan és jól dolgoznak. És még egy : a berakok az első időkben maguk is túlteljesítették az új normát, 100—105 százalékot értek el: Hivatkoznak arra is, hogy munkájuk műszaki előfelté­telei sokszor hiányoznak. A kész­áru felhalmozódása gátolja őket a munkában. Ezen a téren valóban meg kell azt állapítani, hogy az elszállítás kőiiil még mindig zá­rolok vannak és százezer számra halmozódik fel a kész tégla az üzem udvarán. A termelést gátló hibás sínrendszer még most sincs kijavítva és ez is hozzájárul ahhoz, hogy nem megy minden zavarta­lanul. Hol a hiba? Fel kell vetni a kérdést: mi az oka annak, hogy a berakok között ilyen siránkozó hangulat lett úrrá? Mi az oka annak, hogy a berakok néhány héttel ezelőtt, még teljesítették, sőt túlteljesítették a normát, most pedig 60—70 száza­lékra teljesítik csak? Ugyanakkor fel kell vetni a felelősség kérdő­két a vállal at vezetőség, az üb. felé: miért nem hatnak oda, hogy a munkálatok műszaki előfeltételei minden esetben biztosítva legyenek, miért nem szervezik meg a be­rakok között, de az üzem minden területén a munka-versenyt? Az üzemi pártszervezet munkájának kiányossága pedig a belső népne­velőmunka elhanyagolásában mu­tatkozik meg. Ez konkréten ki­jön a be rákoknál, ahol a rendsze­res felvilágosító munka hiányának tudható be az, hogy a dolgozók — bár néhány héttel ezelőtt tel­jesítették új normájukat — most olyan hangokat ütnek meg, hogy a normát nem lehet teljesíteni. Mindazok az «érvek», melyeket a berakok felhoznak, nem állják mégj a helyüket, mert egyedül ma­gában az a tény is bebizonyítja álláspontjuk helytelenségét, hogy már teljesítették jónéhány napon keresztül az új normát. Fokosxák nx éberséget! Itt az ideje, hogy a gyulai tég­lagyárban a valóban elért szép termelési sikerek állandósuljanak és nekikezdjenek maguk a dolgo­zók, elsősorban a kommunisták:: Mázán Mihály, Bogár Imre, Szeid­ler clvtársak és a többiek a hi- ták megkereséséhez, jól megvitatva a helyzetet és megnézve azt, nem az ellenség befolyása érvényesül-e az tizemben. Az üzemi pártszerve­zet vezetősége lássa meg azt, hogy az üzemen belüli agitáció hiánya hová vezethet? Emellett segítse és irányítsa a szakszervezeti szer­vek, a vállalat-vezetőség munká­ját, mondjon bírálatot arról és mu­tasson irányt Rákosi elvtárs be­széde alapján a rounkaversénymoss- galom további szervezésére is, kam- pájiyszerűségónek kiküszöbölésére. Vegyenek példát a dolgozók az élüzem második fokozatát elnyert békéscsabai . téglagyárról és » kommunisták vezetésével, élen iá rá­cával gyorsítsák meg a fejlődés menetét a gyulai téglagyárban is. Akiket fiataljainknak követni kell A képen a mosolygós arm Viktor Pavlov komszamolista ft«« nyáaet látjuk, aki ‘nemrégen végezte el az ipariskolái és most egyike a Uanyev-medencei Kraszuodonyeelcája-i szénbánya legkivá­lóbb vájárjainak. Naponta mintegy kétszeresen teljesíti a normát. Sok száz munkaórát takarítanak meg a mezőhegyest gépjavító dolgozói a II. Békevilágkongresszus tiszteletére A második Békevilágkongresz- szus a napokban harsogja szerte a világba a szabadságszeretö né­pek határtalan hékeakaratát és elszántságát a béke megvédésére. Akik ott Varsóban a kongresszu­son képviselnek minket, azzal a tudattal emelik fel szavukat a háborús gyújtogatok ellen, hogy mögöttük olt áll az egész dolgo­zó nép és a munka frontján; újabb termelési sikerek elérésé­vel olyan szilárd, alapot teremte­nek a békeharcnak, amellyel szemben minden imperialista próbálkozás kudarcot vall. így gondolkodnak és így is cse­lekednek a mezőhegyest gépjaví tóüzem dolgozói. A Békevilágkongmciu* tiszteletére munftafeiajan- lásokat tettek .és a vá llalások bejelentésekor el­mondtak: »november 7-e liszte- ellére megvalósított felajánlá­sainkul fejlesztjük tovább!« Ez azt bizonyítja, hogy a gépjavító­ban komolyan irányt vetlek ami a dolgozók, hogy felszámolják a verseny mozgatom kampányszerű« ségét. A röpgyűlás után, ahol a vál­lalásokat bejelentették, táviratot intéztek Rákosi elvtársihoz: i Rákosi Mátyás elvtársitok, Hu da pest. 'Mi, a mezöhegyesi állami gazdaság gépjavító 'üzemének dolgo­zói izzó gyűlölettel ítéljük el az angol imperialista kormány aljassá­gát, mellyel megakadályozta amerikai gazdái parancsára a .második Jié- hevilágkongresszus shejfieldi megtartását. Mi erre a támadásra ágy vá­laszolunk, hogy a hé ke kongresszus tiszteletére indítóit bélpemv. szakra vállalásokat teszünk. Nemrég vállaltuk azt, hagy ezévi tervünket de­cember 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára befejezzük, ezzel szem­ben most bejelentjük Pákosi elvtársnak, hogy 21-e helyett IG-ra fe­jezzük be e.iévi tervünket. Ígérjük Póriunknak és szeretett Rákosi el vtársunknak, hogy készek vagyunk a béke may védésére és ha kell fegyverrel is felsorakozunk a Szovjetunió vezette 800 milliós béke- táborban a béke meg védésére.« Egy-egy új béketerv A Rákosi elvtársnak küldött távirat hűen kifejezi nemcsak a mezöhegyesi gépjavító, de egész dolgozó népünk harcos liéke- akaralát. Ezt fejezik ki azok a vállalások, melyeket a dolgozók leltek a Kongresszus tisztelő­iére. Ilemző István és Takács Ar­túr vállalták, hogy egy kis vul­kanizáló kazán elkészítését a hátralevő 120 óra helyett 100 óra alatt végzik el, 100 százalékos minőséggel. Bálint Ist­ván és Molnár Alajos vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom tiszteletére led vállalásaik teljesítése során el­ért 205 százalékos eredményüket 210 százalékra fokozzák- Szabó Pál és négytagú brigádja vál­lalta, hogy a munkában levő gőz- eke még hátralevő alkatrészei­nek kijavítását és felszerelését az előirányzón 480 óra helyett 400 óra alatt készítik el. A vas- fedő brigád vállalta, hogy 1951. évi január havi tervelőirányzatát december 1-re teljesíti. Kovács Sándor cséplőgépjavító brigádja egy gyűrűs cséplő javítását vég­zi el a békekongresszus tisztele­tére 480 óra helyett 450 mun­kaóra alatt. ­És így lehetne sorolni tovább a mezöhegyesi gépjavító dolgo­zóinak vállalásait, azokat a bé­keterveket, melyek megvalósítá­sával még aktívabban kiveszi!: részüket a béke megvédésének nagy harcából. OLYftSD a Viharsarok Népi!

Next

/
Thumbnails
Contents