Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-18 / 269. szám

VIHARSAROK NÉPE 3 ígj szolgálja a nagyszéimsi íamtes a dolgozók érdekeit A tanácsok megválasztásával Nagyszénás község dolgozóinak életében új fordulat kezdődött. A gróf Bertli old Lipótok, Széká­csok és Sterbetzek volt kizsák- mányolljai megteremtették a dol­gozók széles tömegein nyugvó közigazgatást. Az eddig megtelt út nem volt könnyű, azonban a Szovjetunió állandó segítsége, Pártunk, Rákosi elv társ útmuta­tása a kulákság, a reakció elle­ni harcokban mindig biztosította sikereinket. A nagyszénásiak bizalommal fordulnak a tanácshoz dések kötésének mielőbbi befe­jezésére és ebbe a munkába csak a legutóbbi napokban kapcsoló­dott Itelc. Ugyanígy a takar- mánvbegyüjtés is elég vontatot­tan halad. Maguk a tanácstagok harci feladatnak tekintik ezt a kérdést is és jó példával jár­nak elöl a takarmányhegyüj tés- ben. ügyeik elintézésével, javasla­taikkal, hiszen maga az elnök, I.eslyán András clvlárs a dol­gozók bizalmából került erre a posztra, aki maga is hosszú évekig a földesurak cselédje volt. A helyi tanács a felvetődött pro­blémákat, javaslatokat igyekszik minél előbb, bürokráciamentesen elintézni. Az újpusztaiak például azzal a kéréssel fordultak a ta­nácshoz, hogy helyezzenek üzem­be azon a részen egy medikágó- darálót, hogy ne kelljen 10—12 kilométerre a faluba hozni a darálni valót A tanács azonnal kapcsolatba lépett a gépállomás­sal és azóta már megvan a daráló A szülői munkaközösség azt kér­te. hogy az iskolában elhanya­golt állapotban levő ablakokat javíttassák meg, mert emiatt a gyermekek fagyoskodnak. A ta­nácsoknak. sikerült 8000 forintos -költséget beállítani és már javít­ják az ablakokat Ősz és tél ide­jén a járdahiány miatt egyes utcák lakói igen sok sarat tapos­tak, a tanács intézkedése folytán megkezdődött a betonlapok le­gyártása és rövid időn belül azok az Újfalu legsárosabb részein le­rakásra kerülnek. Egyéni panaszaikkal is számo­sán fordulnak a dolgozók közül u tanácshoz s kéréseikre gyor­san történik intézkedés. Egyéni feladataik teljesítésé­ben is példát a mutatnak tanácstagok így jár Tobak I.ajos a mélyszántás vb-lag élen- elvégzé seben, termelési szerződéskötésben. A tanács munkája hozzájárult ahhoz is, hogy Nagyszénás köz ség dolgozó paraszt jai november 20-rn befejezik a mélyszántást. Az eredmények melleit azon­ban meg kell mondanunk a hi­bákat is. A termelési szerződé­sek kötésénél még mindig csak 80 százaléknál tartunk. E lema­radásnak részben az az oka, hogy a tanács eddig nem fel.- súlyt a termelési szerző­idéit A kulákság és a klerikális reakció nem ül tétlenül és törek­vése most arra irányul, hogy a tanács munkáját igyekszik ki­sebbíteni. Ezért hirdeti például: iXem tudják azok a község ügyeit intézni, akik most bent ülnek, mert nem is érlenek a közigazgatáshoz.« A dolgozók többsége azonban át lát a szi­tán, mert a helyi tanács eddigi munkáját Iáivá bebizonyosodik előttük, hogy igenis, rátermet­tek erre a feladatra és kitartó munkával küzdenek a további eredményeinkért, békénk meg-, szilárdításáért. Nádat Árpád levelező, Nagyszénás A Tito-banda háborús előkészületei a Vajdaságban A Nova Borba levelet közöl Ju­goszláviából, amely leleplezi, mi­lyen háborús előkészületeket folytat a Tito-banda a Vajdaságban. Titoék az utóbbi időben a népi demokratikus országok határain fokozták háborús előkészületeiket. A határmenti övezeteket katonaság­gal tömték, meg és hadászati elő­készületeket tettek. Behívták Titoék a tartalékosok nagyi-észét is. Az egységeket gyak­ran helyezik egyik helyről a másikra, úgy, hogy senki sem tudj: hova milyen új csapattestek ér­keztek. Csak a Zrenyanin—Fehér- templom közötti szakaszon mint­egy negyvenezer különböző fegy­vernemhez tartozó katona van. Volosinovo, l’erlez, Titel, Ecska, Verséé, Kevevára, valamint az Újvidéktől egészen Szabadkáig ter­jedő szakasz zsúfolásig van kato­nákkal. Fehértemplomon, Ecskán heve vára ii épített szükségrepülőte­rek személyzete á llandóair az UDB ellenőrzése alatt till. A közelmúltban a Szabadka— Nagybecskerek közötti határmenti szakaszt magasrangú jugoszláv tisz­tek kíséretében egy polgári sze­mélyekből álló csoport szemlélte meg, akik amerikai luxusautókon jöttek, jegyzeteket készítettek, de senkivel sem beszélgettek. Miután a jugoszláv tisztek igen előzéke­nyek voltak velük szemben, a ka­tonák között az a vélemény ala­kult ki, hogy valamennyien az amerikai katonai küldöttség tagjai lehettek. A határmenti övezetekbe külön engedély nélkül belépni nem le­het. Az UDB kitelepíti a lakos­ságot, de különösen a magyaro­kat, románokat, cseheket, bolgá­rokat és ruszinokat azokról a vi­dékekről, ahol katonai építkezések (liviÉjthÜli be a le nem sy.c<I«‘ít gyapotot > A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Mezőgazdasági Osz­tálya felhívja az összes gyapot- termelő egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztokat, hogy a míg kint­iévá gyapot termésüket legkésőbb Ijovcmliev 20-ig takarítsák to,J A betakarításnál először a felnyílt góbékat kell összegyűjteni, má­sodszor a fagy hatására félig fel­nyílt gubákból a, magvas vattát Orssfiázán lapunkba fürdetések felvétele a Lapterjesztő NV-néf, Kos­suth Lajos-utca. Csütörtöki hir­detések szerdán 5 óráig, a va­sárnapiak pénteken 5 óráig le­sd amiók. kell kiszedni és raktározni. Ezeket egymástól külön kell kezelni, har­madszor kerül sor a fel nem nyí­lott (kúrák) gubók leszedéséin, amelyeket azonban nedvesen ki kelt fejteni. A kifejtett gyapotot meg kell szántani fűtött helyisé­gekben ‘(kemenoe tetején szétterí­tett száritó kosokban.) Az állam az ilyen gyapottermésért minőség szerinti árat fizet. A szárítósnál azonban vigyázni kell arra, hogy a gyapot meg na gyulladjon, mert r\ gyapot rendkívül gyúlékony és szárazon robbanásszerűen ég. A dolgozó parasztoknak a saját érdekükben igyekezni kell a gyapot mielőbbi betakarításával és az elő­írás szerinti kezelést betartani, mert ezzel is államunkat erősít­jük és ötéves tervünk megvalósítá­sát segítjük elő. Balogh József osztályvezető. folynak. Ezerszámra üldözik el az embereket hajlékaikból, földjüket, házukat, sőt még mezőgazdasági felszerelésüket is elkoboztok. Az UDB parancsára Vaszilij Procena ruszin nemzetiségű szegónyparaszt, négy kiskorú gyermekével kényte­len volt úgyszólván órákon belül elhagyni lakását és a kulai járás­ban letelepedni. Ugyanez történt Cokony Imre magyar nemzetiségű munkással is, akit öttagú család­jával éjjel lakoltattak ki. Az UDB fasiszta terrorja azon­ban nemcsak a nemzetiségi ki­sebbségeket érinti, hanem azokat a jugoszlávokat is, akik megbíz­hatatlanok Titoék számára. Pesics Dragisdt például a legnagyobb me­zőgazdasági munka idején k (Vív­sz:; ritették lakóhelyének elhagyá­sára. Még búzáját is elvették. Mindezekből világosan látszik, hogy milyen «békét» akar a Tito? klikk. Mi azonban nem akarunk háborút é-s harcolni fogunk szabad­ság-mikéit, harcolni fogunk a Tito- banda ellen, mert tudjuk, hogy közeledik már a szabadság napja! — fejeződik be a levél. így is segítenek minket a szovjet dolgozók Dolgozó parasrtsáyu?;k küldöttet gazdog tapaszt 'lótokkal tériek vissza a Szór jetiin iából s adták át azokat a fal-vak dolgozóinak, hogy a jövő évien azok hasznosításával magasabb eredményeket érjenek el. Képünkön Omina Bahmatava kiváló sstaluínovista gyapotszedőnő, az egyik tadzsih kolhoz dolgozója magyarázza a küldöttségnek, ho­gyan lehet magas termésátlagot s kiadó minőséget elérni u gyapot­nál. Amerre pátoszt küldötteiak elmondták ezeket a módszereket, dol­gozó parasztságunk örömmel köt termelési szerződést a gyapotra, látják annak jövedelmezőségét s nemzetgazdasági szempontból is fon­tos voltát. Képünkön az üzbekisztáni .Ötéves Terv« szovhotban magyaráz­zák a, szarhoz tagjai, miként kell a kukoricánál magasabb ter­mésátlagot elérti. Ezek az átadott tapasztalatok nagyban hozzájá­rultak, hogy mind többen kötnek szerződést kukoricára is dolgozó parasztjaink közül. Tavasszal már nem lesz ritkaság a gyapot Battenyán ebhőt som lesz semmi!« — »Na, — álltak meg a tavaszon Bazár AUaden földje mellett a szomszé­dok. Inkább ebbe a két holdba is búzát vetettél volna... vagy ha már minden áron miiét akarsz, hát cukorrépát termelj ... Megmond­tuk már az őszön is, hogy ne vágd bele ilyesmibe a fejszédet, mert beletörik ... Látod, Battonyún te vagy az egyedüli, aki gyapotot akar termelni.., Majd megbánod, hogy nem hallgattál ránk ... így beszéltek a battonyai dolgozó parasztok, valahányszor csak talál­koztak Buzárral. Az, eleinte csak mosolygott, hiszen a kis kertben próbálkozott már a gyapottal, meg aztán hallhatták is éppen eleget, ho­gyan kísérleteznek a gyapotterme­léssel. Ide is eljutott a híre. Hát éppen neki ne sikerüljön? De ké- sőhb aztán, már maga is arra gon­dolt, hogy talán mégis csak iga­zuk van a szomszédoknak. Ilyen kétségek között járt ki majd min­den nap a földjére. Szorongó szív­vel leste, dugja-e már halvány­zöld fejecskéjét a gyapot nö­vényke. Nehéz volna elmondani azt az ürömöt, amikor felfedezte az első leveleket. Aztán néhány napra rá, mintha húzták volna, úgy nőttek a kis növénykék. Ettől kezdve reg­geltől estig kint volt a földeken. Tele volt a két kese munkával, hiszen olyan a gyapot, mint egy kisgyerek, azt mindig gondozni, dé­delgetni kell. És neki meg ott volt még a gyapot mellett a répa, az uborka, az is megkívánja a munkát. Gondosan végezte a munkát a ré­pánál is, meg az uborkánál is, de a »kedvence: a gyapot maradt. Nappal rarabolt, kapált, este meg éjfélre hajlott az idő, miié ki­aludt a lámpa a kisszobában. A szak könyveket bújta. A1 szorgos munkában úgy tet­tek a hónapok, hogy7 szinte észre sem vette. Egy reggelen aztán vi­rág háborúit a gyapot. Az augusz­tusi napfény meg megérlelte a gu­bákat. Kipattantak. És hófehéren ringatózott Buzár Milden gyapot- táblája a késő nyári szélben. A szomszédok csodájára jártak. Nem sokra rá, hozzáláttak a szedéshez. Egész Battonyá szeme Buzár Miár denen volt. Ha nagyritkán bejött a városba, alig tudott megszaba­dulni a kérdezőaködétektől ... Mennyi termett. Hogy állsz a gya­pottal — faggatták kíváncsian. Október végéig ' 10 é* félmázsa gyapotot szedett le » két holdon Bőven megfizette a gondos munkát. A szomszédok, ma már kicsit szé- gyelik is bevallani, hogy néhány hónappal ezelőtt még azt mondták; nem lesz abból, semmi. Most már azt számolgatják, mit jövedelmezett a gyapot. Meg irt ég- egyet. Tavasszal, már lesz olyan vászon, meg báréként a battonyai hépboltban is, amibe már I ete­tőn tá k Buziír gyapotját is. Látó, — gondolkodnak el ilyenkor ... ha mi is hallgattunk volna Búzáira, meg a népnevelőkre, tavaszra még több ilyen textiláru lőhetne... Mikor megkezdték a szerződée- kötéseket az őszön, Buzár már nem egyedttl ment gyapotra szerződni A szomszédai meg is előzték. És azon sem csodálkozott senki Battonyún. hogy Bnzárék földjén jövőre már öt holdon terein a fe­hér arany. Tavasszal már nem lesz ritka­ság a gyapot llattonván sem. A dolgozó parasztok is rájöttek, — be­bizonyította nekik Buzár példája —, hogy érdemes hallgatni a Pártra. Az asszonyok meg már előre szá­molgatják, mennyivel több vászon, barchent jut a gyereknek jövőre, fi földi dióra is lehet termelési szerződést kötni A Magyarországon újonnan meghonosítoll növények között egyik legfontosabb ipari növény', a bő olajtartalmú földi dió. Most nálunk ás megindul a földi dió nagyarányú termesz­tése. Termelőszövetkezeti cso*- portok és egyénileg gazdálkodó: dolgozó parasztok már ebben az évben köthetnek' a földi dió termesztésére termelési szerző­dési a gyapot Len ne 1 te tő válla­lattal. A földi dió termesztése rendkívül kifizetődő. Hozatna holdanként 8—10 mázsa hüve­lyes mag. A művelési költség! rendkívül csekély. Különösen száraz homokon, vagy homokos talajokon a földi dió minden más növénynél magasabb lennelé­ken v végit.

Next

/
Thumbnails
Contents