Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-18 / 269. szám
így szolgálja a nagyszénási tanács a dolgozók érdekeit Sok száz munkaórát takarítanak meg a niező- hegycsi gépjavító dolgozói a 11. Békevilágkongrcsszus tiszteletére 1930 NOVEMBER 18.. SZOMBAT Ára SO fillér VI. ÉVFOLYAM. 28*. SZÁM A. falu kullúráfáérí Mogyoszerte most indult meg az oktatási évad, nemcsak a pártszervezetek, a különböző tömegszerve- 5»tok politikai oktatási idénye, de a/, alapiaméi éli tanfolyamokon, Szabad Föld Téli Estéken, természet- tudományos előadássorozatokon keresztül olyan hatalmas oktatási munka, amelynek célja a falu dolgozóinak kulturális felemelése. Az első előadások tapasztalatai azt mutatják, hogy megyénkben is szép számmal vannak olyanok — Pártunk tagjai között is —, akik nem tulajdonítanak kellő fontosságot a kulturális nevelésnek, általában a ku.1 túlmunkának. Nem értik meg, hogy a fejlődés megköveteli a kulturális nevelést e nem is fordítanak a különliöző előadások megszervezéséi®, irányítására kellő gondot. Lenin elvtárs azt mondotta: >:Azelőtt az emberi elme, az emberiségnek minden géniusza cftak azért alkotott, hogy egyeseknek, megszerezze a technika és kultúra minden vívmányát, másokat pedig megfosszon attól, ami a legszükségesebb — a felvilágosodástól, a fejlődésiül. Ma azonban a technika ■minden csodája, a kultúra összes vívmányai az egész nép tulajdona és mától kezdte az emberi diné és lángész sohasem lesz többé az erőszak, a kizsákmányolás eszköze.'!. Tomii tánitá á nyomát! ü' -zót- iot hatalom mindont megtett, hogy a nép számára hozzáférhetővé tegye az emberi elme legjobb alkotásait s ma már a kultúra minden megnyilvánulásának birtoklása teszi még szobié a szovjet dolgozók életét. A céltudatos, kulturális nevelés eredménye is az, hogy sehol a világon nőin szeretik annyira az életet, mint a legszélesebb szabadság hazájában 8 nem 'kis mértékben járult hozzá a kultúra ükhöz, hogy az étet szeretető ti Nagy Honvédő Háború és a békés termelő munka hőseinek tízezreit termelte ki. De közvetlenül is hozzájárult a kultúra a szovjet emberek hatalmas sikereinek eléréséhez. Kalinin elvtárs mondotta: h Minden munka elvégzéséhez is kulim-, ráltságra, műveltségre van szükség. Vegyünk bármely munkát, például a lóápolást. Ez könnyű a parasztnak, ha csak egy-két lóról van szó. De ha 20—30 ló ráfi az istállóban, már bizonyos szeri e vő- készségre, kuliiiráltságra van szükség.« És mennyire így van ez az állandóan megoldandó feladatként ulőttünk álló még bonyolultabb munkáknál! Sokszer találkozunk még ma is komoly funkciót betöltő falusi, do városi elvtársaink között is olyanokkal, túlik azt mondják: »Ki ér rá kultúrával foglalkozni, mikor ennél sokkal fontosabb, döntőbb íelada’.aJnk vannak a termelésiéin, a mezőgazdaság fejlesztésében.« Lenin eívtárs és Kalinin elvtúrs rontobbi idózetoi bizonyítják, menynyire helytelenek ezeknek az elv- társaknak a felfogása, mennyire szoros kapcsolatban van egymásaid a termelés és a kultúra. De ha sok falusi funkcionáriusunk nem is ismerte fel a kultúra jelentőségét, dolgozóink annál inkább érzik annak hiányát. i>Menyei! I mindennel telebeszélték a múltban a fejünket — írja Núrai Mihály békéscsabai levelezőnk. — A sok misztikus tanításból aztán könnyen burjánzóit a sok babona s kísért még ma is mindennapi munkánklan. Várom, nagyon várom a természettudományos előadá- sokat, hogy lehulljon szememről a hályog, ne kísértsen semmi babona, hiedelem termelő munkámban.« Vagy ott van Haha István csorváai levelezőnk levele: »Bajok vannak községünkben a kultúra területen. Nincs semmiféle kulturális megmozdulás, amely nevelne bennünket, dolgozó parasztokat. Még csak mozink sincs, ahol megnézhetnénk cgy-egg szovjet filmet, vagy valamilyen oldató kisfiámét. 11a ilyesmit látni akarunk, Csabára. vagy Orosházát a kell utaznunk. Nagy kálit ez, a dolgozó parasztságnak, kivált nekünk tszcs-iu- goknak. Hogyan tudjunk így fejlődni! Kultúra után, komoly 'nevelő mnn ka után vágyódunk mi csorvásiak. Lényegében ugyanezt írja le két másik csorvási levelezőnk : Uracsok István és Pálvölgyi András is. A falunak a kultúra után való szomjúságát bizonyltja az a tény is, hogy a Megyei Tanács Népművelési Alosztályának keskeny film előadásait zsúfolt termekben pergetik la a falvak, tanyaközpontok dolgozói előtt s utána hűteken át beszédtéma a Icpergetott film. Bizonyíték a számos helyen jól működő olvasókör, a többszáz részvevővel megtartott Szabad l’öld Téli Esték előadás, a diavetítések * természettudományos előadások sikere, az egyre szélesedő kultúrotthon- mozgal om. De Lába. a falvak dolgozóinak egyre hatalmasabb kultúrszomja, ha azt nem elégítik ki. Ilyen helyeken az ellenség gondoskodik arról, hogy «kiolégitec» ezt a kaltúréhséget. Ismét hivatkozunk osorvási levelező Lukié, akik panaszkodnak, hogy népnevelő fel- világosító munkájuk közben számtalanszor találkoznak a klerikáJis- áa kulákieakeió által terjesztett rémhírekkel, babonákkal, akár a szerződéskötés, mélyszántás, begyűjtés sikeréért, akár a tszcs-k fejlesztéséért mennek dolgozó paraszt társaik közé agitálni. Hát nincs Csorvikou Szabad Föld Téli Este? De igen, Ceoryá- aon is megkezdődtek ezek az előadások. Csakhogy nem gondoskodtak arról, hogy ezt a dolgozó parasztság széles körében tudatosítsák. Nem elég csupán a dobszó és hirdetmény. Fel kell világosítani dolgozó parasztságunkat ezen előadások jelentőségéről s gondoskodni kell megfelelő színvonalas kultúrműsorról is, — amit Csor- váson elmulasztottak. A fentiek is bizonyítják, hogy a knltúrmunka nemcsak nevelőmunka, de harci feladat is, ahol szintén igen fontos az éberség). Vegyék kezükbe pártszervezeteink a falusi kultúrmunka irányítását is, hogy eredményesen hurcolhassunk a kultúra fegyverével is a soviniszta, nacionalista, lmrzsod ideológiai maradványok ellen, kiirthassuk a falusi dolgozókból is a tudatlanságot, a miszticizmust, babonát, legyőzzük a kultúrfronton is támadó ellenséget s elérjük, hogy dolgozó parasztságunkban mihamarabb mély gyökeret verjen a szocialista kultúra, a haladó természettudomány, a marxista-leninista műveltség. P. G. A §xer%odé§köíé§nél im a Párt segito éi»ezziik — mondják megyénk dolgozó parasztjai Dolgozó parasztjaink egyre nagyobb tömege érti meg a szerződéses termelés fontosságát, azt, hogy az iparhoz hasonlóan a mezőgazdaságban is tervszerűen kell termelni. A községek, a szövetkezeti népnevelők egymással versenyben harcolnak a szerződéskötés sikeréért. A népnevelők között kimagasló eredményeket ért el Kerekes István kiscsákói termelési felelős, aki 17-rc az előirányzatot 100 százalékban teljesítette. Nem maradt le mögötte Bakos István icf.-kovácsházi és Liplák András modgycsbodzási népnevelő sem. Okányban Szabó Péter, Kónya Béni, Ráez Antal népnevelők egymással verseny- ben kötik meg a dolgozó pa* rasztokkal a termelést szerződéseket. A jő népnovclőmunka eredményeként nem egy dolgozó pa raszl kereste lel a szövetkezetei, hogy megkösse a növénytermelési szerződést. üzv. Medovarszki Györgyin; gábortelepi 13 holdas kü- zőpparaszt földterületének 49 százalékára kötött szerződést. Elmondta a népnevelőknek, hogy fia, mint hadifogoly kint járt a Szovjetunióban. Olt látta, hogy a szovjet parasztok megtermelik azokat az ipari növényeket, amik az üzemeknek kellenek. Megtanulta fiától, hogy így lehet segíteni a szocializmus építését. Nagyszénáson Tóth .bános somogyiielepi 4 holdas dolgozó paraszt 499 négyszögöl cukorrépára, 498 négyszögöl napraforgóra, 409 négyszögül ricinusra, 899 négyszögöl bükkönyre, 499 négyszögül paradicsomra és 200 négyszögöl uborkára kötött szerződést. Elmondotta a szerződéskötésnél: örülök, hogy részt vehetek a szerződéses termelésben. Ebben is, mint mindenben, a Párt segítő kezét érzem. Mint negyhol- das kisparaszt, csak nagy nehézségek árán tudnám biztosítani a földnek a műtrágyát. így ked vezménvesen megkapom mindazt, ami elősegíti, hogy több termésem legyen. Az okáuyi népnevelők jó munkájának eredményét bizonyítja Gonda Károly és Szabó József dolgozó parasztok példája is, akik földterületüknek mintegy 30—40 százalékára kötőitek termelési szerződést. Mindketten elmondták: a n p nevelőktől megtanulták, ezzel is a béke ügyét erősítik. ük pedig békében akarnak élni továbbra Is. Nem akarják, hogy a háborúra spekulálók romba döntsék kis tanyájukat. Dolgozó parasztjaink nyilatkozatai is azt bizonyítják, hogy ahol a népnevelők és a szövetkezet aktívái megmagyarázták, a dolgozó, parasztoknak, hogy a szerződéskötéssel is ötéves tervünk sikeréért, a (tekénkért harcolnak s megismertetik mindazokat az előríyöket, amikben a dolgozó parasztok a szerződés- kötésnél részesülnek, olt szívesen kötnek dolgozó parasztjaink termelési szerződést. Azokban a községekben, ahol lemaradás mutatkozik a szerződések megkötésénél, használják fel a népnevelők az élenjáró községek munkamódszereit, így elérhetjük. hogy megyéül:ben minden becsületes dolgozó kis- és középparaszt kivegye részét a szerződéses növények termeléséből. /Indies Erzsébet, a magyar béhehiildőíiség vezetőjén eh nyila tkoza ta Dr. Audios Erzsébet egyetemi tanár, a Magyar Országos Béke- tanács elnöke, a magyar küldöttség vezetője a kongresszus ünnepélyes megnyitó ülésén a következőket mondotta az MTI kiküldött tudósítójának: •— Hasztalan kürt ölte világgá az imperialisták sajtója, hogy a brit kormány magatartása megakadályozta a Béke világkongresszusnak idejében való megtartását. Most az egész világ láthatja, hogy a Béke Hívei II. Világkongresszusát a kitűzött időpontban rendezzük meg és az összes békeküldöttek részvételével. Az angol kormány szégyenletes eljárása az esetleg ingadozó embereket is meggyőzte a békeharc fontosságáról és az imperialisták igazi szándékairól. A gyönyörű, lélekemelő varsói kongresszus bámulatosan gyors és tökéletes megrendezése elsősorban vendéglátóink, a lengve! bók rí; ivek érdeme — hangoztatta Andies Erzsébet. Szántó Bélán, a Magyar Népköztársaság varsói követe csütörtökön este az ünuCj élve- megnyitó» után a magyar követség épületében fogadást rendezett a Békevilágkongresszuson ró zvevő magyar küldöttek tiszteletére. au is ifi l4$!*z*ka8 V4*zt\ss<>I hizée^fájsílk az éuítolpar Építőiparunk a legutóbbi években ólért komoly fejlődés ellenerő lemaradt más iparok mögött. Ez elsősorban a munkahelyek szervezetlenségének, a munkamódszerek elavultságának, az építőipari gépek rossz kihasználásának tulajdonítható. Az építőipari dolgozók munka- szervezjotóuek megjavítása érdekében az építésügyi minisztérium rendelőiét adott ki, mely szerint minden munkahelyen brigádokat kell szervezni. A tervfelbontást átto- kintően nagy rnunkaegységekte kell felbontani. A munkákat a brigádok teljesítményének megfelelően kell kiutalni. A minőségi munka biztosítása érdekében mog kell szervezni a munkák társadalmi, ellenőrzését. Az egyes munkaelóir.ek lefejezése után a munkahelyet elfoglaló brigád ellenőrzi az előző brigád munkáját. A brigád összkorosotónek folosztá-u a brigádtagok személyi liesorohisa mellett a munkában eltöltött idő alapján történik. Az építő, építőanyag- és faipari dolgozók szakszervezetének elnöksége határozatot hozott, melynek értelmetlen szervezetté kell tenni a mega’akult brigádok szocialista munkavorson j ct. A brigádszerv e/é-i rendelet terv. szerű munkát te-:/, lehetővé és szóló- kőrisen kiterjeszti a brigádmoz- galtnat. A hazánkban tartózkodó szovjet építőipari küldöttség hatalmas eegít-éget jelent a- brigád- .szervezetünk főj lösz. tőre ős az élenjáró sztahanovista munkamódszerek elterjesztéséhez. A szervezett brigádok kialakulásával loholó-,é válik a Maksziuiouko állal bemutatott folyamatos szalag; érni szerű építkezési módszer ikeiős alkalmaZOSi.ii
