Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-18 / 269. szám

így szolgálja a nagyszénási tanács a dolgozók érdekeit Sok száz munkaórát takarítanak meg a niező- hegycsi gépjavító dolgozói a 11. Békevilágkongrcsszus tiszteletére 1930 NOVEMBER 18.. SZOMBAT Ára SO fillér VI. ÉVFOLYAM. 28*. SZÁM A. falu kullúráfáérí Mogyoszerte most indult meg az oktatási évad, nemcsak a pártszer­vezetek, a különböző tömegszerve- 5»tok politikai oktatási idénye, de a/, alapiaméi éli tanfolyamokon, Sza­bad Föld Téli Estéken, természet- tudományos előadássorozatokon ke­resztül olyan hatalmas oktatási munka, amelynek célja a falu dol­gozóinak kulturális felemelése. Az első előadások tapasztalatai azt mutatják, hogy megyénkben is szép számmal vannak olyanok — Pár­tunk tagjai között is —, akik nem tulajdonítanak kellő fontosságot a kulturális nevelésnek, általában a ku.1 túlmunkának. Nem értik meg, hogy a fejlődés megköveteli a kul­turális nevelést e nem is fordítanak a különliöző előadások megszervezé­séi®, irányítására kellő gondot. Lenin elvtárs azt mondotta: >:Az­előtt az emberi elme, az emberiség­nek minden géniusza cftak azért al­kotott, hogy egyeseknek, megsze­rezze a technika és kultúra min­den vívmányát, másokat pedig megfosszon attól, ami a legszüksé­gesebb — a felvilágosodástól, a fejlődésiül. Ma azonban a technika ■minden csodája, a kultúra összes vívmányai az egész nép tulajdona és mától kezdte az emberi diné és lángész sohasem lesz többé az erőszak, a kizsákmányolás eszkö­ze.'!. Tomii tánitá á nyomát! ü' -zót- iot hatalom mindont megtett, hogy a nép számára hozzáférhetővé te­gye az emberi elme legjobb alkotá­sait s ma már a kultúra min­den megnyilvánulásának birtoklása teszi még szobié a szovjet dol­gozók életét. A céltudatos, kultu­rális nevelés eredménye is az, hogy sehol a világon nőin szeretik annyi­ra az életet, mint a legszélesebb szabadság hazájában 8 nem 'kis mértékben járult hozzá a kultúra ükhöz, hogy az étet szeretető ti Nagy Honvédő Háború és a békés termelő munka hőseinek tízezreit termelte ki. De közvetlenül is hoz­zájárult a kultúra a szovjet embe­rek hatalmas sikereinek eléréséhez. Kalinin elvtárs mondotta: h Min­den munka elvégzéséhez is kulim-, ráltságra, műveltségre van szükség. Vegyünk bármely munkát, például a lóápolást. Ez könnyű a paraszt­nak, ha csak egy-két lóról van szó. De ha 20—30 ló ráfi az is­tállóban, már bizonyos szeri e vő- készségre, kuliiiráltságra van szük­ség.« És mennyire így van ez az állandóan megoldandó feladatként ulőttünk álló még bonyolultabb munkáknál! Sokszer találkozunk még ma is komoly funkciót betöltő falusi, do városi elvtársaink között is olya­nokkal, túlik azt mondják: »Ki ér rá kultúrával foglalkozni, mikor ennél sokkal fontosabb, döntőbb íelada’.aJnk vannak a termelésiéin, a mezőgazdaság fejlesztésében.« Le­nin eívtárs és Kalinin elvtúrs rontobbi idózetoi bizonyítják, meny­nyire helytelenek ezeknek az elv- társaknak a felfogása, mennyire szoros kapcsolatban van egymásaid a termelés és a kultúra. De ha sok falusi funkcionáriu­sunk nem is ismerte fel a kultúra jelentőségét, dolgozóink annál in­kább érzik annak hiányát. i>Meny­ei! I mindennel telebeszélték a múlt­ban a fejünket — írja Núrai Mi­hály békéscsabai levelezőnk. — A sok misztikus tanításból aztán könnyen burjánzóit a sok babona s kísért még ma is mindennapi munkánklan. Várom, nagyon vá­rom a természettudományos előadá- sokat, hogy lehulljon szememről a hályog, ne kísértsen semmi babo­na, hiedelem termelő munkám­ban.« Vagy ott van Haha István csorváai levelezőnk levele: »Bajok vannak községünkben a kultúra te­rületen. Nincs semmiféle kulturális megmozdulás, amely nevelne ben­nünket, dolgozó parasztokat. Még csak mozink sincs, ahol megnéz­hetnénk cgy-egg szovjet filmet, vagy valamilyen oldató kisfiámét. 11a ilyesmit látni akarunk, Csabá­ra. vagy Orosházát a kell utaznunk. Nagy kálit ez, a dolgozó paraszt­ságnak, kivált nekünk tszcs-iu- goknak. Hogyan tudjunk így fej­lődni! Kultúra után, komoly 'ne­velő mnn ka után vágyódunk mi csorvásiak. Lényegében ugyanezt írja le két másik csorvási levele­zőnk : Uracsok István és Pálvölgyi András is. A falunak a kultúra után való szomjúságát bizonyltja az a tény is, hogy a Megyei Tanács Népmű­velési Alosztályának keskeny film előadásait zsúfolt termekben per­getik la a falvak, tanyaközpontok dolgozói előtt s utána hűteken át beszédtéma a Icpergetott film. Bi­zonyíték a számos helyen jól mű­ködő olvasókör, a többszáz rész­vevővel megtartott Szabad l’öld Téli Esték előadás, a diavetítések * természettudományos előadások sikere, az egyre szélesedő kul­túrotthon- mozgal om. De Lába. a falvak dolgozóinak egyre hatalmasabb kultúrszomja, ha azt nem elégítik ki. Ilyen he­lyeken az ellenség gondoskodik arról, hogy «kiolégitec» ezt a kaltúréhséget. Ismét hivatkozunk osorvási levelező Lukié, akik pa­naszkodnak, hogy népnevelő fel- világosító munkájuk közben szám­talanszor találkoznak a klerikáJis- áa kulákieakeió által terjesztett rémhírekkel, babonákkal, akár a szerződéskötés, mélyszántás, be­gyűjtés sikeréért, akár a tszcs-k fejlesztéséért mennek dolgozó pa­raszt társaik közé agitálni. Hát nincs Csorvikou Szabad Föld Téli Este? De igen, Ceoryá- aon is megkezdődtek ezek az elő­adások. Csakhogy nem gondoskod­tak arról, hogy ezt a dolgozó pa­rasztság széles körében tudatosít­sák. Nem elég csupán a dobszó és hirdetmény. Fel kell világosítani dolgozó parasztságunkat ezen elő­adások jelentőségéről s gondos­kodni kell megfelelő színvonalas kultúrműsorról is, — amit Csor- váson elmulasztottak. A fentiek is bizonyítják, hogy a knltúrmunka nemcsak nevelő­munka, de harci feladat is, ahol szintén igen fontos az éberség). Vegyék kezükbe pártszervezeteink a falusi kultúrmunka irányítását is, hogy eredményesen hurcolhas­sunk a kultúra fegyverével is a soviniszta, nacionalista, lmrzsod ideológiai maradványok ellen, ki­irthassuk a falusi dolgozókból is a tudatlanságot, a miszticizmust, babonát, legyőzzük a kultúrfronton is támadó ellenséget s elérjük, hogy dolgozó parasztságunkban mi­hamarabb mély gyökeret verjen a szocialista kultúra, a haladó ter­mészettudomány, a marxista-leni­nista műveltség. P. G. A §xer%odé§köíé§nél im a Párt segito éi»ezziik — mondják megyénk dolgozó parasztjai Dolgozó parasztjaink egyre nagyobb tömege érti meg a szer­ződéses termelés fontosságát, azt, hogy az iparhoz hasonlóan a mezőgazdaságban is tervszerűen kell termelni. A községek, a szö­vetkezeti népnevelők egymással versenyben harcolnak a szerző­déskötés sikeréért. A népnevelők között kimagasló eredményeket ért el Kerekes Ist­ván kiscsákói termelési felelős, aki 17-rc az előirányzatot 100 százalékban teljesítette. Nem ma­radt le mögötte Bakos István icf.-kovácsházi és Liplák András modgycsbodzási népnevelő sem. Okányban Szabó Péter, Kó­nya Béni, Ráez Antal nép­nevelők egymással verseny- ben kötik meg a dolgozó pa* rasztokkal a termelést szer­ződéseket. A jő népnovclőmunka ered­ményeként nem egy dolgozó pa raszl kereste lel a szövetkezetei, hogy megkösse a növényterme­lési szerződést. üzv. Medovarszki György­in; gábortelepi 13 holdas kü- zőpparaszt földterületének 49 százalékára kötött szer­ződést. Elmondta a népnevelőknek, hogy fia, mint hadifogoly kint járt a Szovjetunióban. Olt látta, hogy a szovjet parasztok megtermelik azokat az ipari növényeket, amik az üzemeknek kellenek. Megta­nulta fiától, hogy így lehet se­gíteni a szocializmus építését. Nagyszénáson Tóth .bános somogyiielepi 4 holdas dol­gozó paraszt 499 négyszögöl cukorrépára, 498 négyszögöl napraforgóra, 409 négyszög­ül ricinusra, 899 négyszögöl bükkönyre, 499 négyszögül paradicsomra és 200 négy­szögöl uborkára kötött szer­ződést. Elmondotta a szerződéskötésnél: örülök, hogy részt vehetek a szerződéses termelésben. Ebben is, mint mindenben, a Párt se­gítő kezét érzem. Mint negyhol- das kisparaszt, csak nagy nehéz­ségek árán tudnám biztosítani a földnek a műtrágyát. így ked vezménvesen megkapom mindazt, ami elősegíti, hogy több termésem legyen. Az okáuyi népnevelők jó mun­kájának eredményét bizonyítja Gonda Károly és Szabó József dolgozó parasztok példája is, akik földterületüknek mintegy 30—40 százalékára kötőitek ter­melési szerződést. Mindketten elmondták: a n p nevelőktől megtanulták, ez­zel is a béke ügyét erősí­tik. ük pedig békében akar­nak élni továbbra Is. Nem akarják, hogy a háborúra spekulálók romba döntsék kis tanyájukat. Dolgozó parasztjaink nyilatko­zatai is azt bizonyítják, hogy ahol a népnevelők és a szövet­kezet aktívái megmagyarázták, a dolgozó, parasztoknak, hogy a szerződéskötéssel is ötéves ter­vünk sikeréért, a (tekénkért har­colnak s megismertetik mind­azokat az előríyöket, amikben a dolgozó parasztok a szerződés- kötésnél részesülnek, olt szívesen kötnek dolgozó parasztjaink ter­melési szerződést. Azokban a községekben, ahol lemaradás mutatkozik a szerző­dések megkötésénél, használják fel a népnevelők az élenjáró köz­ségek munkamódszereit, így el­érhetjük. hogy megyéül:ben min­den becsületes dolgozó kis- és középparaszt kivegye részét a szerződéses növények termelésé­ből. /Indies Erzsébet, a magyar béhehiildőíiség vezetőjén eh nyila tkoza ta Dr. Audios Erzsébet egyetemi tanár, a Magyar Országos Béke- tanács elnöke, a magyar küldött­ség vezetője a kongresszus ünne­pélyes megnyitó ülésén a követ­kezőket mondotta az MTI kikül­dött tudósítójának: •— Hasztalan kürt ölte világgá az imperialisták sajtója, hogy a brit kormány magatartása megakadá­lyozta a Béke világkongresszusnak idejében való megtartását. Most az egész világ láthatja, hogy a Béke Hívei II. Világkongresszusát a ki­tűzött időpontban rendezzük meg és az összes békeküldöttek részvé­telével. Az angol kormány szé­gyenletes eljárása az esetleg in­gadozó embereket is meggyőzte a békeharc fontosságáról és az im­perialisták igazi szándékairól. A gyönyörű, lélekemelő varsói kon­gresszus bámulatosan gyors és tö­kéletes megrendezése elsősorban vendéglátóink, a lengve! bók rí; ivek érdeme — hangoztatta Andies Er­zsébet. Szántó Bélán, a Magyar Nép­köztársaság varsói követe csü­törtökön este az ünuCj élve- meg­nyitó» után a magyar követség épületében fogadást rendezett a Békevilágkongresszuson ró zvevő magyar küldöttek tiszteletére. au is ifi l4$!*z*ka8 V4*zt\ss<>I hizée^fájsílk az éuítolpar Építőiparunk a legutóbbi évek­ben ólért komoly fejlődés ellenerő lemaradt más iparok mögött. Ez elsősorban a munkahelyek szerve­zetlenségének, a munkamódszerek elavultságának, az építőipari gépek rossz kihasználásának tulajdonít­ható. Az építőipari dolgozók munka- szervezjotóuek megjavítása érdeké­ben az építésügyi minisztérium ren­delőiét adott ki, mely szerint min­den munkahelyen brigádokat kell szervezni. A tervfelbontást átto- kintően nagy rnunkaegységekte kell felbontani. A munkákat a brigádok telje­sítményének megfelelően kell ki­utalni. A minőségi munka biztosítása ér­dekében mog kell szervezni a mun­kák társadalmi, ellenőrzését. Az egyes munkaelóir.ek lefejezése után a munkahelyet elfoglaló brigád el­lenőrzi az előző brigád munkáját. A brigád összkorosotónek folosztá-u a brigádtagok személyi liesorohisa mellett a munkában eltöltött idő alapján történik. Az építő, építőanyag- és faipari dolgozók szakszervezetének elnök­sége határozatot hozott, melynek értelmetlen szervezetté kell tenni a mega’akult brigádok szocialista munkavorson j ct. A brigádszerv e/é-i rendelet terv. szerű munkát te-:/, lehetővé és szó­ló- kőrisen kiterjeszti a brigádmoz- galtnat. A hazánkban tartózkodó szovjet építőipari küldöttség ha­talmas eegít-éget jelent a- brigád- .szervezetünk főj lösz. tőre ős az élen­járó sztahanovista munkamódszerek elterjesztéséhez. A szervezett bri­gádok kialakulásával loholó-,é vá­lik a Maksziuiouko állal bemuta­tott folyamatos szalag; érni szerű építkezési módszer ikeiős alkalma­ZOSi.ii

Next

/
Thumbnails
Contents