Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-17 / 268. szám
I VIHARSAROK NÉPE 5 A békéscsabai Erzséhet-malom békebizottsága elszánt harcra mozgósítja az üzem dolgozóit A búkét akaró dolgozók bizakodva tekintenek Varsó felé, ahol i világ békeharcosainak legjobbjai kiáltják a háborús őrültek felé: «A béketábor ereje legyőzi a háborút 1» A békéscsabai Erzecbet-gőzma- lom dolgozóinak szive is együtt dobog a varsói küldöttekkel- Munkahelyeiken a termelés emelésével erősitik a nagy Szovjetunió vezette 800 milliós béketábort. A2 üzem hűi onitagú békebizottságánnk egyik tagja, Tóth Pál elvtárs, munkájukról beszél ■ Hetenként békéért ekezl eteket tartunk, melyeken ismertetjük az üzem minden dolgozójával a békéimre eseményeit. R öpgyüléseken, termelési értekezleteken som feledkezünk meg a bekéről, a hős koreai nép szabadságharcáról, melyet rui itt a termelés frontján minden erőnkkel támogatunk. Tóth l'ál elvtárs a fűtőházban dolgozik mint gépápoló és munkájával, szolgalmával példát mutat dolgozó táreaimik. Az üzem béke- bizott-sá inuk jó munkája nap mint nap erősebbé teszi az üzem dolgozóinak béke-akaratát és mind jobban szeretik a nagy Szovjetuniót, a U' kvtáixir biztos őrét. Feun « malom emeletón dolgozik az öttagú őrlő-brigád. A liosszu lefolyó (»övökén zsákok függenek és a fehér liszt szaporán Imit a csövekből. Stefanik elv tóm, pántit-kár, ahogy friss zsákot akaszt fel az egyik csőre, mosolyogva fordul a vele egy poszton dolgozó ltusainszka Jánoshoz. Már az előbb is a Béke- viiágkong s-u rél beszélgettek: — Mitejw^ődött taeg Varsóban A U.,4JvÍ:.H;^{gngis» zusl Acsar- kodliatnak’ az angol tőkések, százmilliók igazságát és békeakaratát nem tudják legyőzni 1 Ruszinszka elvtárs. — Az én kívánságomat is elmondják a világ többi dolgozóinak. Azt, hogy magam és három gyermekem békés, boldog életét nem hagyom, hogy feldúlják a hál>orús haramiák 1 És azt is üzenem a küldöttekkel, hogy itt a munkahelyemen több és jobb munkával ünnepelem meg ezt a nagy jelentőség ű Békevilágkongresz- szust. A.; őrlő brigád többi tagjai is^ Lezényi György, Faragó János, Boncaik Pál követik Buszinszka elvlárs vállalását és elhatározták, hogy a 07 -1 százalékos heti tor me lésüket a béke megvédéséért 100 százalékra' emelik fel. Kattog a lézeákolúgép, mellette az -üzem legjobb dolgozója, Vozár Pál elvtárs dolgozik és Tyetyák Pál elvtárssal együtt azon igyekeznek, hogy minél több megtelt zsák kerüljön a mázsára, hogy a 108 százalékos heti átlagteljesitményük höz újabb százalékok kerüljenek Mindketten a béke katonái cs tudják, hogy ha többet termel nek, azzal a béketábor erejét, gyarapítják. Vozár elvtárs ahogy letette a súlyos zsákot, a békéről | imperialisták gaztettedről beszél, — Tudjuk elvtárs, hogy minden újabb és újabb zsák liszttel azokra az angol «urakra» ütünk egy jó nagyot, akik a béke követeit elutasították Sheffieldból, azokra, akik fegyvert szegeznek azok ellen az angol dolgozók cl Ion, akik undorodva fordulnak el a vérontástól ós Írókét akarnak. 1 Innen, a munkahelyünkről üzenjük a varsói békeküldötteknek, hogy gondolatban ott vagyunk velük és a többtermeléesel a munka frontján segítjük a békeharcot 1 Az üzem békebizott-ágának é» a békebizottság tagjainak további jó munkával kell éten járniuk mind a termelésben, mind a felvilágosító munkában, hogy minden dolgozó követve példájukat, idejében leleplezze az imperialisták helyi ügynökeit, a béke ellenségeit, mint amilyen Fekete Imre és .Zftki Károly voltak az üzemben, akiknek aljas mesterkedései csak rombolni, pusztítani akartak. A gépek tovább duruzsolnak a malomban, napfény szökken bo az ablakon, a liszttel tolt zsák porzik a síkos csúszdán és a munka kezd beszélni. Hongjában gyűlölet,I lüktető zajéból, a béke teremtő és megvetés izzik, mikor a nyugati | erője érződik! (Szarka) Béhemíísxah a mezőhegyest gépjavítóban A mezőhegyes! gépműhely dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére muiikafclajánlúsokat tettek és teljesítették is-azokat Mi azonban Rákosi elvlárs beszéde óta rájöttünk arra, hogy a munka- erseny nem lehet kampányszerű és ezért pem. elégszünk meg az, déri eredményekkel, hanem azo kai tovább fokozzuk. November 11-én Rutschmann fíyula, az esztergályos műhely .bizalmija röpgyfilésre hívottösz- — Boldog vagyok, hogy a mieink j szó bennünket, ahol elhatározik óit vannak közöttük — válaszolj luk, hogy a szovjet dolgozók pél Békeműszakok a Szovjetunióban A szovjet dolgozók élenjárnak a békéért folytatott harcban. Az ■üzemek, szovhozok és kolhozok dolgozói békeműszakokat tartanak s újabb hatalmas eredményeikkel erősítik a Szovjetuniót, a világ béke- szerető népeinek reménységét, a világbéke legfőbb támaszát és védelmezőjét. Képünkön Maria Abramenkova, a Sasokén szénbánya 5il. tárnájának komszomol lánybányásza, aki a lékeműszak alatt kimagasló eredményt ért el, büszkén írja a csilit oldalára: a 391, csille szenet küldi fel. dójára ebben a hónapban béke- műszakot indítunk és azon leszünk, hogy az alkotmányi műszak zászlója mellé a bókom ü- szak zászlóját is megnyerjük. Lelkesedéssel és örömmel csatlakoztunk valamennyien a békeműszák megtartásához, hogy munkánkon l^resz.tijl bizonyítsuk be: a békéért harcolni oka- runk és békében akarjuk építeni országunkat. így felelünk a háborús gyujtogatóknak, akiknek nem tetszik, hogy ebben az országban a nép van halaimon, az, hogy a dolgozók legjobbjai iu- lézik a nép ügyeit. Nemcsak mi, esztergályos dolgozók, hanem a gépüzem valamennyi műhelyében békeműszakot indítanak. Egy a célunk, egy jelszóval küzdünk újabb termelési sikerekért: dKikét akarunk, megvédj ük békénket!« Moós Ilona levelező, a mezőhegyes! gépjavító esztergályos tanulója. Sztálin a Sztahánov-mozgalomról November 17-űn, ma van 15. évfordulója annak a beszédnek, melyet Sztálin 1935 november 17-én, a sztahanovisták első szovjetuniói tanácskozásán tartott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a Szovjetunióban megszabadította a dolgozókat a kapitalista rabságtól és a történelemijén először tette meg a dolgozókat, saját országuk, saját sorsuk gazdájává és példátlanul tág teret nyitott a tömegek teremtő kezdem ményezésének, tehetségeinek és képességeinek kifejlődésére. A kényszermunka helyébe a szabad mim ka lépett, amelynek alapja a szocialista verseny, az együtlmüködáa lés a kölcsönös segítség. A szocialista verseny hatalmas tényezőnek bizonyult a szocialista és kommunista épitőnnmkában. A legszéiesebbkürü szocialista verseny a sztálini ötéves tervek évei alatt bontakozott ki. A második ötéves terv évei alatt; a dolgozók azok elé a feladatok elé kerültek, hogy el kell sajátítaniuk az uj technikát, emelniük kell a munka termelékenységét és csökkenteniük az önköltséget.; A-S országban verseny indult a technikai színvonal emeléséért, a technika teljes kihasználáséért, a munkatermelékenység njatb fokozáséért. 1 <j35 augusztus 3i-ém Atchszej Sztaháiiov donyecmedencci vájár, egy műszak alatt 10a tonna szenet fejtett ki. Sztahánov kezdeményezését gyorsan magukévá tették a dolgozók. A sztahanovista mozgalom to- •váfabi fejlődése szempontjából óriási jelentősége volt a sztahanovisták első szovjetuniói tanácskozásának és az itt, 190Í) november' 17-én elmondott hatalmas jelentő, ségii Sztálin-bes-zédnck. Sztálin e beszédben mélyreható elemzését adta a sztahanovista mozgalomnak, feltárta történelmi jelentősé gét és rámutatott legközelebbi feladataira. Kimutatta, hogy a sztahanovista mozgalom a szocialista verseny újabb, magasabb szakasza, amely összefügg az uj technikával. Méjyen forradalmi mozgalomnak nevezte, amely megdönti a régi technikai normákat, a régi tol— jesitőképességeket, a régi termelési terveket és a technikára vonatkozó régi nézeteket. A Sztahánov- inozgaloni, —- mondotta Sztálin elvlárs— magában foglalja a szovjetország munkásosztályának kulturális-technikai fetemclktdesenek csiráit és ezzel egyszersmind előkészíti a szocializmusból a kom-, munizmusba való átmenet eh)lil- tételeit. E < felemelkedés megszűnteti a szellemi és testi munka közi fennálló ellentét alapjait, biztosítja a munka magas terme ékenjr ségét, a term ékek bőségét és meg* teremti az előfeltételeket a kommunizmus megy aiósi lásához. Sztálin ngy jellemezte a sztahanovistákat, mint müveit, technikailag képzelt embereket, mint konzerv ati vi zmustól mentes embereket, akik megdöntik. az elévült normákat, uj, magasabb fokú normákat állítanak helyükbe, mint olyan embereket, akik elsajátították a technikát és akik a maxim«» mát tudják kihozni aimak, am- kihozható. Sztálin négy olyan okot jelöl; meg, amely létrehozta a sztahanovista mozgalmat. i..A munkások anyagi helyzetének köteles megjavítása, a pro- lelárforradalom győzelme nyomán, amely a népnek nemcsak a politikai szabadságot hozta meg, ha-, ama a jómódú étet anyagi feltételeit is. 3. A kizsákmányolás hiánya. 3. Az országban meglévő uj technika, amely az iparosítás eredménye. 4. Olyan káderek megjelenés« « munkások közül, akik elsajátították az uj tecluiikát. A sztahanovistáknak ez az első tan/icskozása, amely Sztálin , személyes vezetésével folyt te és ezen az értekezleten elmondott nagyjelentőségű Sztáljn-beszéd ösztön zésül szolgált a setahánovista mo?» galom további fejlődésének.,. ,A mozgalom hatalmas tényező lelt a ÉzóVjet állam gazdasági hatalmának szüntelen növelésében. A Bal-, sevik Párt, élén a nagy Sztálinnal, a Sztalióíiov-mozga'omra, * tömegek munkalendületére támaszkodva példátlanul rövid idő alatt megteremtette a világ egyik, legnagyobb iparát és a világ leghatalmasabb nagyüzemi mezőgazdaságút. Most a szovjet nép egy olyan építési program megvaJóiitósálioz látott hozzá, melyet a nagy Sztálin keze vázolt fel. A kommunizmus építésének «nie hatalmas müvei a dolgozókat uj numkahőáteUekrc. lelkesítik. %SII*OS flállAl ClllElIBElatN fifcípOM dftáiMl együtt jáe* politikai felídíím Zsíros János elvtárs a békéscsabai Magasépítő NV asztalos II. üzemében dolgozik. Jó munkás. Teljesítmény© átlag 150 százalék. Zsíros ©Ívtárs most éppen a gyalukést feni és közboa a tognapesti szemi- náriumon hallottakról gondolkodik. Hathónapos a'apfokú szomináiium- ra jár. Most, a második órán a társadalmi rend kialakulásáról volt szó. Zsíros olvtárs nagy figyelemmel hallgatta, jegyezte az előadó szavát. A szavak szülte még most is a fülében csengenek; rabszolgák, jfobbágyok, proletárok, évszázados elnyomás. Közben a kés már kellő éles lett. Zsíros elvtárs megtörii a kezét zöld kötényével. Kalapját feljebb tolja őszfcovegyülő hajún és határozottan mondja: — Nagy kedvvel járok a szemináriumra. Érzem, hogy az elméleti tudás milyen nagy segítség a munkámban. Eddig is látta, de most még világosabban látja a termelés állandó fokozásának jelentőségét. Ezért már béketemt is ké Kitett magának Egy vágóhídi szerkezetet készít. Komoly-, felelősségteljes munka, nagy szaktudást igényel. Egyhónapi munka lesz, do Zsíros elvtárs kidolgozta magában, miként fog dolgozni, hogy a munkát az előirányzott idő előtt legalább két nappal elvégezze. Zsíros elvtárs tapasztalja, mit jelent az oktatás: új, friss lendületet a munkában, iránytűt a világban történő események helyes megítélésére, itt dolgozik Sipos Pál elvlárs; ő is asztalos. Éppen gyalul, csiszol. Munkáját vidáman, dalolva végzi. Egymásután énekli a szebbnól- szűbb mozgalmi dalokat. Ahogy' itt áll az asztal mellett, kezében a lgyaluval, erő áiad belőle: a béke- tábor katonája.,. Sípos elvtárs io odajár ticmináriumra, ahová Zsíros ofvtárs — Nem is tudom, hogyan fejez- awu bt just* hogy, mit jelent számomra az oktatás, ■— mondja mosolygós arccal. Egy hasonlattól tudom megmagyarázni: nekem a te- uniós olyan, mint vetésnek az eső. Felébred, új hajtásokat hajt utána. A tanulás Sipos elvtársat fél ■- üdíti, felfrissíti. Nagyobb Jendí - tettel harcol hazánk, a béke erősítéséért, nyitott szemmel néz a világba. A teljesítménye átlag 130-- 150 százalék között váltakozik. Sípos elvtárs a tauulás után új, friss „evőt érez izmaiban. Teljosítményt- n*k- állandó emelésével az aljas háborús uszítóknak kiáltja »a fülébe: reszkettelek, mert erőnk p-ere- ről-perere ogyro nő! — Alig várom a következő előadást, — mondja még Sipos elvlárs. — készülök is rá, hogy' ott se maradjak te. — Teriin elvtárs azt mond: : »Tanulni, tanulni, tanulni!« fiip< s olvjárs megfogadja a lángeszű, vezér útmutatását. Tanul, hogy a. elmedet fegyverének felhasználásával új diadalokat uraaean a irtunk.» frontján, —ász—
