Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-16 / 267. szám

A Járási Tanács jó munkája nyomán javult a .terménybeadás Gyornán Fordítsunk nagyobb gondot a tagjelöIáfeS vételre VI. ÉVFOLYAM. 26«. SZÁ>f ín y©l*NIlSlllí HUkSÍ «szí immlták ütemet (ti. r.) Megyénk dolgozó pa­rasztsága becsülettel ieljosíteltc a tunácsválasz lások napjára, ok­tóber 22-rc lelt niunkafelajánlá-, sál, befejezte az őszibúza elve­lését. A búzavetés befejezése után hozzáláttak a soronlevő munka, az őszi mélyszántás el­végzéséhez. A mezőkovácsházi já­rás dolgozó parasztjainak kez­deményezésére a megye dolgozó parasztsága ismét múnkafelaján- lásl telt. Vállalták, hogy novem­ber 15-ig a minisztertanács ha-, lározalábau megszabott határ­idő előtt egy hónappal befeje­zik a mélyszántást. ' Megyénk dolgozó parasztsága lelkesedéssel látott hozzá vállalá­sának teljesítéséhez. Községek községekkel, dűlők dűlőkkel kel­tek versenyre, hogy minél hama­rább' eleget tegyenek vállalásuk­nak. l's olt, ahol a népnevelők fáradságot nem ismerve végez­ték a felvilágosító munkát, meg­magyarázták, és helyi példáknál tie is bizonyították, hogy a ko­rán végzett mélyszántás mázsák­kal több térrtlést jeleni és el> mondták a“ dolgozó parasztok mik, hogy a mélyszántás is a békeharc egyik állomása, olt nem is maradt el az eredmény. Bucsa község győzelmi jelen- lése után egyre löbb azoknak a községeknek a száma, ahonnan; a mélyszántást munka befejezé­séi jelenti a Községi Tanács.-Sőb ma már két járásunkat: a szarvasi és a szeghalmi já­rást is csak. cgy-két százalék választja el a befejezéstől. Me­gyénk pedig 8ö százalékos tel­jesítésével az országos verseny-' ben első helyre került, és ezt a helyet már hosszabb idő óla tartja is. Eredményeket értünk el az őszi mélyszántási munkákban. Soha még nem volt példa arra llé- kés megyében, de az egész or­szágban sem, hogy a mélyszán tási munka ilyen korán, novem­ber közepén végetek; közeledjen. Dolgozó parasztságunk nagyrésze biztosította a jövőévi jó termése egyik feiiélelél. Eredményeink kiértékelése melleit azonban komoly hiba volna, ha szó nélkül chnennénk a hiányosságok mellett. Bár me­gyénk dolgozó parasztsága első helyen áll az országban az őszi mélyszántást munkában, vállalá­sunk mögött mégis lemaradtunk. .bírásaink és elsősorban a ver- senyrehívó mezőkovácsházi ju­ris, nem teljesítette vállalásál. Ezt a hibát nem csökkenti az a lény sem, hogy első helyen állunk az országban. Mi volt az oka annak, hogy községeink nagyobi) része nem tett eleget vállalásának? Közsé­geink egész sorában a mélyszán­tást munkát, már a tauácsvá- luszlások napjára 70—80 száza- ír Ura teljesítette, a dolgozó pa­rasztság. Nem egy hely akad mégis, mint például Pusztaottla- ka, ahol még ma sem érték iá a száz százalékot. Sok helyen az esős napokra hivatkoznak. Az. oka a lemaradásnak nem ez, bár valóban hátráltatta u tartós eső­zés a munkák befejezését. A hi­ba gyökerét oil kell keresnünk, hogy ezekben a községekben ma­ga a pártszervezet elhízta ma­gát, kialakult az a hangulat, hogy­ha eddig jól ment a munka, ez-' után sem lesz nagyobb hiba. A népnevelők »megpihentek a ba­bérokon«, megfeledkeztek arról, .hogy ahol egy pillanatra is abba­hagyják a felvilágosító munkát, olt az ellenség hangjának hagy­nak tág terét. , Ezek melleit a községek mel­lett beszélnünk kell azokról is, ahol már a lanácsválaszlások napjaiban sem, állt jól a mély­szántás és azóta sem javult sokat -a helyzet. Például Ballonyán, Kunágotán, Nagykamaráson, ahol a pártszervezet hiányos népne­velő munkája az. oka annak,, hogy nem teljesítették a vállalá­sukat s velük együtt a járás i<* lemaradt. Meg kell javítani a népnevelő munkát a sarkad! járásban is, mely az elmúlt hetekben még az elsők közé tartozott s ma ismét az utolsók közé csúszott le. Amikor a lemaradásokról be­szélünk, nem mehetünk el szó nélkül a gépállomások felelőssé­ge mellett sem. Nem egy olyan község van, — mint Kisdomb- cgyháza, ahol heteken keresztül vártak a baltanyai gépállomásra, mellyel talaj művelési szerződési kötöttek —, ahová a gépállomás traktorai késve jöttek cl. A köz­ségek csak úgy tudták behozni a lemaradást, hogy a dolgozó pa­rasztok hozzáláttak igaerűvel szántani. A mélyszántásé munka melleit beszélnünk kell a falusi aktívák másik komoly feladatáról, a ta­vaszi növénytermelési szerződé­sek megkötéséről is. Megyénk dolgozó parasztjai ezen a téren is komoly eredményeket tudnak felmutatni. Szarvas községben a jó népnevelő munka eredménye­ként elérték a 100 százalékot s ezenkívül júnéhány - községünk­ben közelednek a szerződésköté­si munka befejezéséhez. Azon­ban ezen a téren sem mondhat­juk el, hogy mindent megteltünk. Egyes községekben, mint például Kunágotán, vagy Kétegyházán a kulálc nyíltan agitál a szerződés­kötés ellen és a pártszervezet nem figyelt fel erre. Nem lcp-l lezlék le a népnevelők a kulá- kokat, nem magyarázták meg, hogy azért agitálnak a szerző­déskötés ellen, mert a kulákok nem juthatnak azokhoz az elő­nyökhöz, amit a szerződések biz­tosítanak. Gádoros, Bucsa, Kiscsákó és Békésszentand rás községekbe befejezés előtt áll a szerződéskötés Sarkadon, Lőkösliázán, ItaUonvúii fokozni kell a kV]\ilá»oshó munkál A szarvasi fold m lives szövetkezeti aktívák példája — akik már 100 százalékra teljesítették a szerző­déskötési- előirányzatot — új len­dületet adott a szerződéskötési munkának. Községeink közül Bé- kósszenlandrás, Gádoros. Bucsa és Kiscsákó már 90 százalékon felül teljesítették az előirányzatot. Oros- háza-Monor, Módgyeebodzás, ltc- formátuskovácsháza, Gerendás, Bán- iát, Ecsegfalva és Dsudaballa dol­gozó parasztjai pedig már 80 szá­zalék felett járnak a növényter­melési szerződések megkötésénél. Azokban a községekben, ahol a földmíívesszövetkezet kap­csolatot keresett a pártszer­vezettel és a szövetkezeti aktí­vák a népnevelőkkel karöltve végezték a felvilágosító mun­kát, ott az eredmény nem maradt el. A dolgozó parasztok egyre nagyobb tömege ismert-e tol a szerződés- kötés előnyeit- 0 se repes- p u s ztán például Erdős Gábor tanácstag, 10 holdas középparaszt az idén is az elsők között kötötte inog a szerződést s maga is elment a népnevelőkkel együtt agitálni. Ki­mondta, hogy a szerződésesen ter­melt ipari növények segítettek hozzá ahhoz, hogy bútolt vehetett lányának. Ugyanígy dolgozik a népneve­lők felvilágosító munkája nyo­mán Tóth Kálmán és Simon Mihály dombegyházi dolgozó paraszt is. Felhívták dolgozó . paraszitársaikat a szerződéses termelés előnyeire, arra, hogy Üjabl ) békésmegyei községekben oldották fel a burgonya és kukoricaszállítási tilalmat i2'i százalékos lakármánygabona- beadási terv lelj esi lésért, Magyar- ilomhegvházát pejig a hukmiééhife adásnál elért 106 százalékos ered-i ménvéért. A belkereskedelmi miniszter a beadást jól lelje -itű ujubb közsé­gekben oldotta tel a burgonya és kukoricaszil litási tilalmat. Me­gyénkből két községet oldottak lel a szátlilási lilalom alól: Gerendást Szovjet szakember közreműködésével gyapottermesztő szaktanfolyam indult Békéscsabán November 10-én a földművelés- ügyi minisztérium megkezdte azok­nak az előadóknak a kiképzését, akik a gyapottórmesztő szakmun­kásokat képző tanfolyamokat veze­tik majd. összesen 60 előadó tanul a Békéscsabán megindult négyhetes tanfolyamon. IA tanfolyam anyaga főleg a gyapot termesztés agrotechnikája, a munkaszervezés, laszenko tanításai és az 1951-es gyapottermesztési terv, melyet a szovjet tudomány és annak alkalmazása során eddig Ma­gyarországon szerzott tapasztalatok alapján dolgoztak ki. A Szovjet­unióból segít-égünkre küldött kitű­nő szovjot gj apottermesztéA szak­ember a tanfolyamon maga is tart olőadásokat. Magyar kiiltlöüség jUoKzkráimn November I 1-én, Szobek And-, ras, a Magyar Népköztársaság kül­kereskedelmi minisztere vezetésével magyar kereskedelmi küldöttség ér­kezett Moszkvába. A küldöttséget a repülőtéren At. G. Losakov, a Szovjetunió külkereskedelmi mi­niszterének helyettese, A. A. Pav­lov, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériuma kelőt- és középeuró­pai főosztályának vezetője, N. P. Buszigin, a Szovjetunió magyar- országi kereskedelmi megbízottjá­nak helyettese és N. I. Ku/.inin- szkij, a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumit pioiokoioíztályúcak vezetője fogadták. A küldöttség fogadására ugyan­csak megjelent Szk hután Ágos­ton, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és a moszkvai magyar nagykövetség tagjai. fejlődő iparunknak szüksége 1 van az ipari növények tér- ; mclésére. Élenjáró községeink termeiéi! felelősei egymással versenyben vég­zik a munkájukat. Község,'inkl>ok ez is nagyban hozzájárul, hogy jól állnak a szerződések megköté­sében. Kiscsakón Kerekes terme­lési felelős például vállalta, hogy november 17-ro elérik a 100 szá­zalékot. Jelenleg 91 százaléknál tartanák. Élenjáró községeink • mellett megtaláljuk a lemaradókat is. Gerendáson és Mezőhegyesen példád mindös.z: huszonhárom százalékra teljesítették csak az előirányzatot. Nem sokkal jobb a helyzet Dobozon, Sar­kadon, Lííkösházán és Baito- nyán se, ahol 27 százaléknál tartanak, Endrőd-Örsgszőlőn .pedig inig a 20 százalékot sem érték el. Javítani kell tovább a népnevelőm unkán Mezőberényben, Dévaványan és Kötegyánban is, ahol szintén alatta van még a szorzodcskötí ;jk szá­zaléka a megyei átlagnak. A népnevelőmunkán különösen v sarkadi járásban kell javítani- Itt a népnevelők úgyszólván csak á faluban lakó dolgozó parasztokat keresték fel. Nem látogatták iiieg a tanyai dolgozó parasztokat, igy nem egy olyan hely akad, ahol nem ismerik teljesen a dolgozó parasztok azokat az előnyüket, mfs- lyek a szerződéskötéss?l járnak. Népnevelőinknek fel kell venni a harcot a kulákok -támadástú él­len. Nem <gy községben, például Csorváson, Orosházán, Endrőd- öregszőlőn a kulákok külön­böző remiitekkel igyekeznek a dolgozó parasztságot le­beszélni a szerződések meg­kötéséről, közben egymásután jelentkeznek szerződést kötni, abban a reményben, hogy lm a dolgozó parasztok nőm kötik le az előirányzatot, ők is termelhet­nek szerződéses növényeket és iy hozzájutnak a különböző ked­vezményekhez. Népnevelőink min­den községben verjék vissza özeket a támadásokat, leplezzék le a dol­gozó parasztok előtt a kuhíkokaf, akik cl akarják vonni a dolgozó parasztoktól a szerződéskötéssel járó kedvezményeket. Varsóba érkezeti a magyar békéküldilttség A II. Béke-Világkongresszusra utazott magyar küldöttség London­ból Varsóba utaztábau egy na­pot Prágában időzött.. A. magyar küldöttség Prágából kedden este 8 óra körül kiilönvonattal több más küldöttséggel együtt megér­kezett a var-ói nagy pályaudvarra. A békeküldöttok különvonatát a ha­tárállomástól egészen Varsóig a lengyel dolgozók hatalma; lolkese- dcse kísérte. Kedden este a lengyel főváros dolgozói nagy felvonulást rendez­tek a békeküldöttek fogadd-á a. A küldötteket Barezikowski, a len­gyel nemzetgyűlés alclnöke üdvö­zölte. Az üdvözlő beszédre a kül­dött-évek vezetői válaszoltak. Vannak lellát szép . eredmé­nyeink, de a meglevő hibák, hiá­nyosságok figyelmeztetnek, hogy nem pihenhetünk meg bubéraiu- kon. Községi pártszervezeteink­nek mindenütt a termelés motor­jává kell válniok, népnevelőink­nek fáradhalalianul folytatni kell dolgozó parasztságnak között a szívós felvilágosító munkál, sie kelt leplekül az ellenséget, hogy az yszi munkáknál, a szerződés­kötésnél eredményeinket tovább­fejlesztve, erősítsük a bckelá­bort, minden területen behozzuk a lemaradást, teljesítsük vállalt kötelezettségünket, az őszi mély­szántás és a termelési szerződé­sek megkötésének határidő eiőlli befejezését

Next

/
Thumbnails
Contents