Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-14 / 265. szám
I TIH A HSAKOR KÉPE most is beíartfák szavukat... A. kfiwajl aaáén nyújtózkodik a fej«, Kiedomtegyháwj, A* else három utcája («égi, nád feddés lm- sacskókból ált. A következő sarkon már új házak fehér falai mosolyognak. Negyvenöt óta hutahans fejlődósen ment keroszliil a falu. Kiisi.me <’• o löhe’.e.letl. < ui.ííió község lelt. .Már íküu beli minden apró-cseprő ügyben ' bogyalogoUú Dói nljogyházái"». Megváltozott a falu népe is. öntudatos új gazdák Jaknak itt. akik tovább akarják építőm falujukat, de tudják, h.iirv ezt csuk békében lehet. Ks műig tőlük nem n«vszo a városokban, a* Szemek munka: ai a gépek mellett harcolnak, ók an ekével, kaszával, a munkák időben való elvégzésével állnak űrt a béke lűftllatt. Vei'tenybon végeznek itt minden munkát. V er se« y társu k Magyardomiiegyliáza 3%y hajításra, va 1 a két fal« «egymástól. Ilii valaki Ma;»yar<kw«al>ttgy- liúzún kinéz aj? ablakon, tót ineg- litia. hogy a másik falu hogyan Indád a niélvszándússal. Át is járnak egymáshoz. Kilouőmk «sy- aaást. , Itt is. ott is szorít,júk a munkád, mert egyik -pom akar femaradni. l%y, két héttel ezeiőttig fej-fej jjvolleit álltak. Akkor érték el a 00 százalékot. Egy, vagy hót százalék különbség' volt a két fáin között mind össze. Jíeggelenkint mind a.hói: falu: un egész kocái karavánok nie« .ek ki a dűlőkön, Fgy néz ői ki, hogy még három-négy nap, aztán lefejezik a szántási. Jó két héttel ezelőtt aztán megakadt a munka * Beállt az eső. &y, első unj* úrban inég'i JuakijutiKlwkedtek n földükre, aztán s/.in'ft. Ijógesikorgal , a i nénink haza - rnem lőhet szúníani:« Az e.ő ine'ett még egy dolog akadályozta Ktolomiegykázát. IfojJ a? ervsz falu teszorr.ódütt a gcpélio- mással őszi szántásra. Á gépsűo- más traktorai weg ima. jöttek. Nem haladlak sehogy*® előny A íaagyaalomkegyhiziakirál meg egyre jobban szaporodott a barihtda, ott szántott a három egyéni traktor is. Ezt hozta hírül az Ögyüc. nap Buíguly Laci bácsi, aki átment megnézni, hogy hogyan haladnak. Mi se várfiatuuk tovább a gépállomásra — jelentette ki Kacsa András bácsi. mikor megteli lotta, hogy így állnak. Indult is Wa. tefogta n lovakat, azzal ment ki szántani. Az öreg; Vakét.» Jánoe bácsi meg ftiogfouiulla az egyik fuvarost * szántáshoz. A példájuk utón nekiláttuk a többiek is. — To! je-1 te ni akaijok vállalásainkul! Túraöl*» inog kell lenni a szállásnak! Kanét iadulialr ki minden leggel. — Segítségükre sietett a, ver- sOayuus is. A nyéki oldalon «teát jöttek -a inagyardouihegyluizi traktorok. Kolsisámtották a kisdoiul,)«ry- Inbúak földjét is:. Vasárnap reggeli© már csak öt százalék j,évű yzott. Egyoovi piliOftő utón'héttőn é jin hoz-zálátttit. ügy Ígérteit, szerdára befejezik.. Ks a kisdombegy háziak •cdilig még mindig megtartották az igciciükel. -• -esi— Az iskola padjaiban őrködünk békénk felett Távol, Koreában háború «ül, szenvednek. nyomorognak uz emberek, bombázásuk állandóan ret~ légibben taríják pajtásainkat. Mi itt. békés országban, nyugodtan, vidáman élűnk és kanalunk. Fájó szívvel gondolunk azokra a pajtásokra. akik szenvednek a háborús uszítok aljas provokációi Mitall. Fdesajráilc vérüket ontják hazájuk véd eb nézéséé' rb Azok a pajtások nem Uuuilfaaluak, non részesülhetnek annyi szépben és jóban, mini mi. A Ielszabadulás után megkaptuk a grófi kastélyt és itt rendezték be részünkre második o 11- boiiunluit... az iskolát. Ma már. .inúideaüuk van. Van jói f ötezeréit laboratóriumunk, tanáraink szeretet le! tanítanak bennünket. Öröm ma már iskolába járni. A tanulás melleit szórakozásra is van tehetőség. Szép rádiót kaptunk és új sportpályát építettek részünkre, ahol sportolhatank és szórakozliai link. A marokban pedig abban a teit.iniotésben részesültünk, hogy jótamtíásmtkéiT ösztöndíjat, tanulmányi segély! kaptunk. Fz az ajándék arra serkent bennünket, hogy még jobban igyekezzünk a tanulásban, magaviselet linkkel méginkább példát midatmik, bogy ezzel nvi is, itt, az iskola padjai raögöU őrködjünk békénk feleli. Szegedi Olga .lamblTk Júlia Vili. ált, iskolai tanulók,. Körös la dái ívA begyűjtés sikeréért vívott húréban tunuljmnuh a Ibisötsiut sittk us elehiehtbl unify.s 1- 'id<) járt klek fel ti is. 1 ;o7:, (4:ii; r.rin végeztél; fi idej-én év jói n m '-lj,‘s:ánlí. l, tirony cron az ösz&u nem U"n1’ ’; lg JO- i2 márnáim! tahit l.iikorieát. Volttal; olyanul;, tJcii; még annyit sem, lí; mintás etil a; átlagtermés. 0s: e'ejcn bizony nagy re,'térsége/; tornyosultad; a l-tatlás t ’ j ' átess elé. A fmlu ka tikjai ntn Hite!; nyugodtan. Tudták, ha sikeies les;, a beadás;' a::ut « dolgozik hatrfma . e ~őttödiic, ok pedig ismét A e. b rxunánnyel gondolhatna!; arra, hogy egyzz-v innét maimul; alá hajtják a falat. Mtnj is k ’-'ílt ’k hé ■'vielem nélkül (ŰM'tmunkájiikat. »...ne adjál >1; hu a ladktrieM... Vem marod, a jós:ényn,.iz... i:4 akarják a Iwminwihlált, hffy. éhen forduljmai; f A « mmlaemk... — sugdosták meghív em 1 c 1: fiilrb- éleijler 1 Urnns. hi'-s Györgyiig, 'nej a többi•!;. esen v >lt azonban a helyi pérttttfpgzz't. .1 népnévJiil; egymásután n-erlék vissza a l. i Iái; rémhíreit. .4 Párt népit »ve őt, « tömeg- szerve éli aktívákkal együtt mintegy százötvenen sona iáUrpMü; a dolgozd pamnztokai. iíf^msgjmráztók nekik, mi rőt van szó. ISejri kmxe’ibi'éil fmut arról, hogy a leíró megvédésének egyik módja, a mélyszántás ttvégzése mefcll, « tdfatr- mánykeniús teje Héfc. 4 I;idfjyü1£&$trn is beszéltei; erről a népnevelő!;, összoieipcsoha a rnin- 'desinapi aktuális feladataidéit a begyűjtés kérdését. i Az eredmény már az «fs» hét «tí« iiuíjmn* laűiozolt. Lehóczid Jánosiad;, Árgyétán lirtiúi- trrnrk, akik elsédziuik vittél; hs kukoricaj;űcát, egy-keltűre akadlak követői. Ma már a köz ily ni évi előirányzatot ■¥) százalékra U-ije il-ettc. Jól halmi a mimika, dr nem lettel; meg mindent. Tavibb kell fokozni a Legyűjtés lendületét, hot/y megtnatas-ák « isdrarmányLegyiijlésnél is: hiába beszél a knlók, öli a bélre mellett állnak, JT éAöwházán is a* a pap féitött, ami Eteken, -*-* V atalrogy mégis jobban átvészellé4c az o.-> ó- Jyos nyaral. Jobb a b'Ütl is. meg jobban végeitéii <•1 a ntelyszáati-t is. A község átlagtermése a. knkorhstban f.i mázsa lett. Ezjkvitém azt gondoláé inimdouU, La Ekeken a «saszaJfeh termés melfeU 4o százalékot értek el, Lőkösházán biztos 6o szá-* zajékwál tartsalak. \ valóság mást mulat. T.őkösliáza a járás kc- rékköléj© Jeti j- Kzásalékos teíjeeitiásévcl. A hibát a népnevelő munkában kofl keresni. Lőkösl),á*án sem aludt az «Senség, Igaz, Ugyan, hogy a faluhan sntecsen knlák, ®s«p* «j- garda lakja, de van. klerikális reukcié, ide Is eljutott a kólák hangja. Hiszen T.ököshiza sincs elí»ig:ctelve a világtól. Jó jsár oJjUn ©inter ikadt a falóban, aki mondk^aita: ilye® tenasés mellett igazán nem letet teadni... És a DEFOäe-ks®, * wéb clfccz©tberi u©m egy- ©toter akadt, aki belliseit nekik. heJemen .léizsef. a iszérveikezét egyik igaigii,tósági lagja nyíllan is íMegaaomUa: neki ugyan nincs mit teadnia. póri szervezet nem figyelt fél ezekre a hibákra. Nem verték vissza a népnevelők (ezeket a támadásokat. Hite volt az is a. népnevelő munkánál, hogy Lókösháísán LidöaJttilöo teeaél- tek « Bépaevelóli s teiidásróil, a. tekéről, vagy 3 iMiácsválaszliHníl. S ráadásul mindöwze lő—50 né|jMev(Jó »out részt csak a {«karmánvfagvöjtsrf «keréért fölyéj harcban. ; Ittíkösháza lemaradt. <Je még «*m késő a bitón javítani. Az «lekkk példáján induljanak harcba Eőködbázán is a oépoevWtók a fermény- teadás «ikeréért. A Jőkösházi dolgozó parasztok pedig véssék jé»l ez eszükbe: épülő községük csak pgy fejh’idhel tovább, ha minékn vonalon helvlállnak a teke frontján... a l*egvüjlésh©n is. —J. r.— AL. ínélyi^iántái «ikeréért A szovjet traktor- és gépftUomátek egvmáwíai versjtireivc végjillvaz 6szi mély- szántom hogy tratoric« dStt teje«* he tett terd&et. A csema^ori ^éfí- ílíoniás sxtatinyecei már az utolsó hatízriáhat szántják körzetükben. Harcos hékeafcarafrá! teltek tiitei öroslsáia dolgozói a komresszysl küldöttek beszámoló §filésé!i Szombaton «st© 7 óra fék' Orosháza dolgozói sűrű csoportokban érkeztek a Városi Ktil- liti*terembe. Nagy' érdeklődéssel! jöttek uiiamennyien a hetekül-• dót lek beszá ai-öiőjára. A gyűlési Acs Pál elv társ, városi bélícbízoilsáíú tag nyitotta rnojg, majd a küldöttek köziül elsőnek Koszorús. Oszkár szettie- lornyai lelkész számolt be. — A Kongresszuson. «melyen a h4kescdés,a tekevágy lelnlin- cselő volt, ajándékot is kaptunk — mutatja Koszorús Oszkár a gyönyörű fehér selyemkeudöt. mi re a gyíihás részvevői zúgó tapsban törtek ki. sMegvédj ük a békét!« — kiáll ollók lelkesen. Koszorús Oszkár azután be-: számolt a Kougrcssr.usról, az'olt1 hallott hoHászölásűkről. — A magyar nép megmutatta i — momioUa —, hogy tekét akar, küzd a béke nacgvédcséérl, ha. kell, fegyverrel a kézben is. Aztán kiliangswlyozlíi: az egyház «Mteneifflek be kell. bizonyítani a néphez való hűségüket, ott van a helyük a háború ellen: harcban. — Tie nem állhatunk meg ill — mondotta befejezésül Köszörűs Oszkár. — Fehtdatttwfc, hogy a béke ügyét dia dalra vigyük. Sorainkból n iu hiányozhat senki. Aki iMÚgis íélreltúződik. az a hete HleliM'gP. Szávai után a gyűlés részvevői lelkesen tapsollak, percekig éltetlek Sztálin, Rákosi elvlársakal és a Pártol. Utána Szemcnyci Páiné, tanácstag mondotta el Ix-számoló- ját. Részéit arról a felkcscvtesrSL ami a Békckongresszuson volt. Beszéli arról, hogy valamennyi hozzászólás a bekevá- gyal, bála-akaratot hirdette. Sae- sucnyei clvtársiK» kfemcUc llit- dovkinnak, a SzUilin-vlijas szovjet filrareudczönck beszédét A zúgó tajisvihar plán Kiss Júlia, a Rarucvál dolgozója beszámolójában többek között ezt mondotta: — Nekünk « «HKikapaitók a béke ertolyeí, legS"VM*M«k « töbfatrmeíés. Ezután a hozzászólások következlek. Egymásután szólaltak fel * részvevők, egymásután lelkek kilét a teke megvédése mellett. — Nekünk anyáknak különösen fontos a béke — mondotta Szabó fjfézáaé, a Bann-váF dolgozója —, inert csak így ttídfuk gye rmckei.u kel fel n evei ni. A hozzászólásokat lelkes tape kísérte. Sokszor csendüli fel: - Éljen Sztálin, Rákosi!« Azután Koszorús Oszkár ősz- szel'űglalla a hozzászólásokat. — V«b»i‘H8J'i lui/.zás/ülás- ból ez a tel szó cm-imííiH kJ: > Békéi akar «ük I« Ez « Kim- gre*sz«s«>Ji is sokszor cihung- zofl. De hangzani Íóíí mindaddig, míg az élet szótárából ki nem törlődik ez. a szó: háború. Békét «karunk!« — fejeit© be beszédéi Koszorú* Oszkár. «— Békét akarunk! — zúgták1 á gy űlés részvevői, aztán a tesrzttot belő) lőtte az Jiitmsaeionsüé kuigja: «... Ez » harc lesz * végső, csak összefogni hát, és nemzetközivé lesz holnapra a világ'»