Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-10 / 262. szám

Gépállomásaink versenyébe® Kondoros áll továbbra is az első helyen . A f elsönyoinúhí állami gazdaságimn megkezdték a tanulást 135» NOVEMBER 10., PÉNTEK Ára 50 fillér VI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Előre mi jobb győzelmek felé (S. E.) íA kapitalizmus... az1 fogja véglegesen le jyőz.m’, hogy a szocializmus a munkának egy sok­kal magasabb termelékenységét hozza létre* — állapította meg Lenin elvtárs. Sztálin eh társ is kiemelte a munka termelékeny­sége emelésének döntő fontossá­gát:- »Miért fogja okvetlenül le­győzni <i szocializmus a gazdaság ktpild.ista rendszerét? Mert a munka magasabb/endü formáit tudja adni, magasabb munkater- n.eL kcnyság t. mini a kapitalista gazdasági rendszer. M rt több ter­méket tad adni a társadalomnak is gazdagabbá tudja tenni a lár- s tilalmat, mint a gazdaság kapi­talista rendsze. Nagy tanítóink célul tűzik e ónk: emelnünk kell a munka termelékenységét, hogy a íogyasz- -dási cikkeiden bőséget teremtsünk, soha nem gondolt szintre emel­jük dolgozóink életszínvonalát. Hogyan valósítjuk meg mindezt';’ Milyen módszerrel;’ Erre is ka­punk választ Sztálin elvtárstól: »A tantik ve serty a szocializmus ipi- 1‘sinclt .1: iiuniwi ta móds.erv.'s Szocializmust építünk, bőséget te iC, ötünk és ebben a munkánk­ban a műnk aversely az elwe'en- ditő eszköz, az a módszer, mellyel' meggyorsíthatjuk építő munkán­kat. ösztönző hatása folytán emel­hetjük a munka termelékenységét. Sztálin e vtárs megállapítása sze­münk előtt valósul meg ötévest tervünk uj, nagyszerű alkotásait ban, azokban a győzelmi jelenté* .«ékben, melyek arról számolnak .l-e. hogy a versenyben élenjáró • dolgozóink a leruie'ékenység fo­kozódó emelésével legyőzik az időt é* már iQÜr. évi tervük teljeséi lésén dolgoznak. A l ékéért való harc szorosan ösocfögg czskket a termelési csa­tákkal. sikerekkel. »A mi harci fertile'ilnk ez a munkapad, szövőt 'gép, vagy téglap(;é$, ahol dolgo­ztad:, — itt védjük a békét, azzal, .b gy ma 100, de holnap már 200 s.tiza'ékjl idj e-ii lünk! a —• így mondják a legkiválóbbak, de a ver cny, a termelékenység eme­lésének fontossága egyre inkáid kibontakozik minden üzemben, ü c d i részi en, műn kahelyeken. Tudjuk, hogy a kapitalisták el­lenünk törnek, nj háborút, bor­zalmas pusztítást akarnak kiprovo­kálni, hogy mentsék pusztuló ha­talmukat, hogy tovább préselhes­sék ki a dolgozók erejét, hogy a nép r.chéz munkájából zsirosodja- i;k. Hogyan győzheljük le a ka­pitalistákat, a háborús provokáto­rukat? Úgy, ahogy Lenin elvtárs' mondotta: Úgy győzzük le végle-* gy en, ha a >;szocializmus n mun­kainak uj, sokkal magasabb terme- l hegységét hozza léhez. Ezért kapcsolódik szorosan össze a ter­me'és, a munkaverseny kérdése a beké megvédésével, az imperialista Itt, Békés megyében is egyre s/é cebb alapokra helyezkedik a Megállt, az o-iő. Dolgozó pa;aí>7,t- ságunk újult erővel fogott a mun­kához. Minden porcot kihasznál, hogy a mélyszántást minél előbb elvégezze. Ai legutolsó kiértékelés szerint megyénk iáidig 76 száza­lékra teljesítette előirányzatát. A járások között továbbra is a szeghalmi járás rezet SS szá­zaiéul al. A második helyet a sarkadé járás tartja, 77 száza­lékra teljesítették mély szántási tervüket. Nagy Jendülottel fogott a munká­hoz-az eddig léniái a tt békési já­rás, így a harmadik helyre ke­rült 75 százalékos teljovítéssol. A gyomai és a mczőkevácsházi járás dolgozó parasztjai egymással verse­nyezve dolgoznak. A két járás fej- fej mellett halad 72 száza'ókkal. Lemaradás a gyulai és az oros­házi járásban mutatkozik, ahol a megyei átlag alatt teljesítet­ték a mélyszántást, az orosházi 63, a gyulai pedig 61 százalék­nál túrt. szocialista munkaverseny. Üzeme­inkben, gyárainkban egyre inkább megnyilvánul a széles dolgozó tö­megek kezdeményezése. Szaporo­dik az egyéni versenyzők száma és az üzemek között is nemes ver-*-cny indul az egyes szakmákban. Ke n egy üzemünkön hirdette és hirdeti a fényes ötágú élüzrr/V csillag, hogy ott Lfíjtin és Sztálin e'vtársak szavát megfogadták a dolgozók, hogy a Púi t és Rákosi elvtárs segítségével nagy te/mc- lési csői kit győzte.en vit ted: meg. Ezek az iparági versenyek a leg­jobban termelő üzem- az r-cl- üzeins címért folynak. A negyed­évenkénti kiértékelés bebizonyít­ja; az. egyes iparágakban melyik üzem állta meg legjobban a he­lyé L’ Nagy dicsőség elsőnek len­ni, de nagy feladat is. Mert min­den élüzein meg akarja tartani el­sőségét, birtokosa lenni az élüzem* jelvénynek. Megyénkben, Békéscsabán az Islvin-malom homlokzatán is olt ragyog az élüzem-ja vány ötágú csillaga és « legutóbbi versinykL értékelés alapján olt is marad,' mert ltj a élü.e.nmé nyilvánít>{-, t j: malomipari vonalán! Nagy és szőj) eredmény, kilüntelés ez. IV amikor az ístván-maíom dolgo­zói ínG'ünnepJik ezt a kitüntetési-, igyekezzenek megkeresni a még meglévő hibákat is és irányi venni azok kiküszöböléséi«. Bákosi clvlárs legutóbbi be­széde rájuk is vonatkozik, mert u szocialista munkaverseny a* Istváu-malombau is kampány- szerű még, egyes kiemelkedő ün­nepkor fellángol, azután csakpa rázslik ellanyhul. Természetesen, ez nem csak az István-maiomra. de minden üzemünkre ált. A munkaverseny minden formájá- han tapasztalható ez — az anyagtakarékossági versenytől a selejt elleni harcig. Ez az, amit meg líelt szűntetnünk, fel kei! számolni, meg kell teremteni azt, hogy a munkaverseny egyenlete­sen, visszaélések nélkül fejlőd­jön. mert csak igy lehet emelni a munka termelékenységét, igy lehel döntően eredményes Léke- harcunlc. Az üzemvezetés, az üzemi szakszervezeti szervek nagy feladaLai ezek. De nagy fel­adat hárul az üzemi pártszerve­zetekre is: segítséget és irány-' mutatást kell a lmok, fokozni azfháza áll. Egy- százalékkal .maga agiláe.iós munkát, — egyszóval, Minden percet ki keli használ»!, begy november 15-re befejezzük a mélyszántást A városok közül- Orosháza korült az első helyre 50 százalékkal, Gyula és Békéscsaba egymás mel­lett halad 55 százalékkal, Itéraránya, Harsa és Jlvnya község után újabb eredmények születtek a községek közötti versenyben. Első helyen jár Kötegyán, de nem sokkul ma­rad le Nagy bánh egyes sem . 07, illette SS szándékig Ütitek elegei vállaUhmkmdc november 7-re. Kiadom!.egyháza dolgozó parasztsá­ga is jó munkát végez, ezért tud­tál; elvégezni a mélyszántást 80 százalékra. Kondoros eem hagyja magát, minden erejével azon igyek­szik, hogy mielőbb .teljes; t. o tor­vét. Ma 86 százaléknál tart a köz­ség. Az élenjárók mögött azonban se­reghajtók is akadnak. Ilyen Méh­kerék, ahol nem fektetnek súlyt orra a fontos kérdésié és csak 17 százalékra végezték ot ft községhez tartozó területen az őszi mélyszán­tást. Ebben a k~x.éjben a (ár!» .ér­vével nem figyeli fel kellően as ellenség hang jón a és ■■Szi­tásaira. ezért ilyen gyenge, az eredmény. Le k U leplezni as étiemig hangját és rá kell mutálni arm. hogy nemcsak a köz-ég eredményét rout- ják le, de megyei, «>1 országos viszonylati au is le.ontja'; a: elért oroduiónyoket. Másodig ben le­maradt község Gyúrna, ahol még ma is csak 211 száza óknál tarta­nak. TJjsza'im a :eu sokkul jobb a másik kellőnél. Itt 27 százalé­két értek eb A mélyszántásban Oabacaüdün is len.a adás van. Klő- irányzatnknak c ab 40 szála'ókban lettek o’e ot. Csaba::.-üdön fokozni keil az ii lomot, hogy a mély szán-, fásban is, úgy mint eddig, miá­don más iiviu'.í; an —- az o' ők közó kerüljenek. Dolgozó paraszt águnknak min­den időt ki ke’l ha-zmálni, hogy 15-ie, altogy a medgye egyháziak versonykiiuVá-a nyomán vállábák, (.»fejezzék a mélyszántást. példáját kövessék községeink a kukoricáhegyüj lésben A Nagy Októberi Forradalom 33. évfordulójára való készülő­dés újabb lendületet adott a ku­korica begyűjtési munkának. Az elmúlt hét kiértékelése szerint a megye évi előirányzatát 17 szá­zalékra teljesítette. A községek közölt a legjobb eredményt Magyard oiubegy* háza érte el. A község változatlanul tartja az első helyet. A második helyre Revenues község került, Stí szá­zalékos teljesítményével maga mögött hagyta az addig élenjáró Tótkomlóst és Gerendást. A falu dolgozó parasztsága a jó népne­velő munka eredményeként meg­értene a kukoricabegy i'ij lés fon­tosságát. Ila nem csökkentik a begyűjtés lendületét, 15-re elér­heti a község, másodiknak a me­gyében a 100 százalékot. Gerendás a harmadik helyre került. 80 százalékra teljesítette u község dolgozó parasztsága az évi tervet. A negyedik helyen az egyre jobban feltörő Dombegy­mögött hagyta a 78 százalékot teljesítő Tótkomlóst Tótkomlóson üteg kell néz­ni» a pártszervezetnek, mi mz oka annak, hogy a kez­dett lendület után a begyűj­tés lendülete Alany halt, napokon keresztül alig egy kéi százalékkal emelkedik a begy űj­tés. A megye két községében, MagyardiOHib.gyh.izAn is Ge­rendáson, ahol a dolgozó pa­rasztok a iC;t vételi jegyre 5# száza iákban teljesítették már az előirányzatot, felszít- bittUlollák « kukorica vásár­lást. Azok a dolgozó parasztok, akik teljesítették beadási kötelezettsé­güket, szabadon eladhatják fe­lesleges kukoricájukat. Élenjáró községeink dolgozó parasztjai, lm teljesítik beadásukat a »Cs vételi jegyre, szintén megkapják ezeket a kedvezményeket. A jól teljesítő községek mellett azonban vannak a megyében olyan helyek is, ahol a népne­az üzem motorjává kell lenniük. Ebben a munkában nagy súllyal esik latba az üzemek közötti ver­seny is. Szocialista verseny, mely­nek elve: elvtársi segítség az el­maradottak felé, — tehát tapasz­talatcsere. a munkamódszer,át­adás üzemek közűül erőteljes megszervezése, a terv teljesítése a szocializmus építése érdekében. Amikor az Islván-malom mel­leit új élüzemünket, a hároméves és az ötéves terv ajándékát, a békéscsabai Ruhagyárat is — a dolgozók jó munkájának ered­ményeképpen — élüzemmé avat­juk, nem szabad megfeledkezni a soronkövetkező feladatokról, arról, hogy az. ólüzem cím köte­lez! Nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy üzemeinkben — igy a Ruhagyárban és az Islván-ma- lomban is — a versenyt állan­dóan szervezni kell, meg kell valósítani minden üzemünkben azt, amit a dolgozók megfogad­tak: ».-le Októberi Forradalom, megünneplésére Isit vállalásaink teljesítése után nem engedjük cl- lanyhulni a munkaié, senyt, — tanul lünk l!’d:osi elvtárs Imszédé- bűUa Tovább kell fejleszteni az üze­mek közötti versenyt, a munka­módszer,átadási látogat ások ered­ményességét és az üzemeken be­lül széles tömegmozgalommá fo­kozni az egyéni, brigád és a. műhelyek közötti versenyt. Legyen üzemi dolgozóink előtt nagy cél Lenin elvtárs szava, az, bogy a kapitalisták, a há­borús uszítok felett véglegesen úgy araiunk győzelmet, hogy sokkal magasabbra emeljük a velők s maga a pártszervezet sem vette komolyan a takar* mánybegyöjiést. Sarkadon, Mezögyónhao, 35 1- niígyrrrt» a Irgjiiit.\i elő­irányzat töjeoiKa* m: ss/> elmarad a megyei átlagtól. Ezekben a községekben a Tárt és a tömegszervezetek népnevelői­nek meg kelt javítani a munká­jukat, fel kell keresniük a lema­radt dolgozó parasztokat s meg­magyarázni nekik a takarmáuy- begyüjlés fontosságát. De. emel­lett maguknak a népnevelőknek is példát kell in utalni a beadás­ban. A járások közötti, kukorica!>eadási vers; ny iiíiáss: t. Orosházi járás IS o/9' l. Mezőkováesh .«• j rás fit <>/# 3. Békési járás 2S o/0 í. Gyulai járás 27 <y„' 5. Szeghalmi járás 28 6. Szarvasi járás 2#,5 «,’» 7. Gyomai járás 23 <>/o 8. Sarkadi járás 18 o/o termelékenységet mint náluk, az, hogy ezen keresztül bőséget te­remtsünk dolgozó népünk szá­mára, megvalósítjuk a szocialista Magyarországot. A szocializmus építésének módszere pedig a munkaverseny, az üzemek kö­zötti verseny is, melynek ered­ményessége az egyenek verseny* lendületén, az élenjárók önzetlen munkáján alapszik. A békéimre hatalmas formája éz, melyben megyénkben élenjár a Ruhagyár és az ístván-maíom, az él üzem- jelvény két új birtokosa.

Next

/
Thumbnails
Contents