Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-09 / 261. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 így harcol a selejt ellen a haftsaperi Lenin termelőszövetkezet Amikor a selejtről beszélünk, általában ipari üzemekre gondo­lunk. De nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban is találkozunk a se ejtlcl. A kaszaperi Lenin termelőszö­vetkezet a tavaszi munkák folya­mán az ipari munkásság példája nyomán harcot indított a mező- gazdasági seiejt ellen. De még igy is — különösen az őszi munkák kiértékelésénél — látva a hibákat — fokozottabb harcot indít a se- lejl leküzdésére. A számok könyörtelenül* meg­mutatják a hibákat. Agócs Ferenc brigád\C/e!ő ceruzája meggondol­tan koppan az asztalon: — Rákosi elvtárs razt mondotta: ha egy kiló buzit szórunk el hol­danként, akkor is 5o ezer mázsa a veszteség országos viszonylatban. Nekünk több mint hét mázsás gyapollermésünk volt holdanként. Talán azért nem vigyáztunk rá eléggé Számításom szerint legalább íio kilót vitt el a szél: ez 3ao forint veszteség a csoportnak. De meny­nyi veszteség az ilyen gyapot- jele jt országos viszonylatban is textilgyártásunknak? Megdöbbent moraj fut végig a taggyűlésen. A csoporttagok szá­molni kezdenek és a számok rá­világítanak olyan dolgokra, ame­lyek eddig je'entéklelenriek tűn­tek fel. A felismerés itt is, ott is kézzelfogható adatokban nyilvánul meg: — A volt termény-felelősünk, — szóit Godóné, — későn indí­totta meg a magrépaszedésf. Száz kiló körüli mag elssórádott — Most jut eszembe, — döb­ben rá Pappnó —, hogy törés után a szárleveVt össze kellett volna gereblyéznünk. Pótolhattuk volna ve c. az amugyis szűkös ta­karmányunkat. •Bábámé a napraforgó és zöld­■ -- i ".............. . ségsze désnél előforduló hibára mu­tat rá: ■— Nem mondom, hogy sok veszteség volt, de nekünk minden szemre vigyázni kell, mert min­den megtakarított szemmel a bc- kctábort erősítjük. Minden hozzászólást hangos he­lyeslés kisér. Rém fi Pál a tehe­nészetben előfordult hibákra mu­tat rá: — A tehenészetben is van vesz­teség. Egy l>orju. Az elléskez nem az állatorvost hívtuk ki, hanem a községi apaáliatápolot. Agyon húzták kötéllel a borjút EÍz éppen olyan, mint mikor a beteghez vajákos asszonyt hívnak. — Bizony, bizony erősíti meg Forgó Béla bácsi, — Rákosi elv- társ a nyáron is kiadta a jelszót; minden szem búzára vigyázzunk! Nézzétek meg a tövek kazal tete­jét: kizölde’t. A gépállomások is jobban készítsék elő a gépeket cs a csépiéinél jobhan vigyázzanak, mert a kenyerünkre vigyáznak. Sok kenyér veszik el igy az or­szágban. Mintha filmet vetítenének, az egész gazdasági év lepereg a ta­gok hozzászólásaiban. Nemcsak a sajátjukat nézik, hanem az egész országot. Ez, vagy az a veszteség, lia kevés is, — milyen sok orszá­gos viszonylatban? Ezt komolyan, kell venni. Most már nem a grófé, meg a kuláké veszik el, hanem a népé: a mienk! ■— Igaza van Rákosi elvtársnak, -— fejezi be Agócs Ferenc. —: ígérjük, hogy fokozottabb figye­lemmel dolgozunk. De ez nem­csak a kaszaperi Lenin termelő­szövetkezet hazafias kötelessége, hanem az egész ország mezőgaz­dasági dolgozóié, a béke megvé­dése érdekében. (Furák) A SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA MEZÜBERÉNYI SZÖVŐGYÁR UJITASI FELELŐSE! Ifj. Klein Márton! Elfelejtetten» hogy a gépeken végzett újítá­sok és észszerűsitések a többtermelés nagy segítői. Te nem veszed | ezt a munkaköröd komolyan, mert nem egyszzr megtörtént már, j hogy leintetted munkatársaidat, ha értékes javaslattal fordultak ! hozzád. Hibádon mielőbb javíts s mutasd meg, hogyan kell dol­gozni egy jó újítási felelősnek! MEGYÉNK ÉPÍTKEZÉSEINEK DOLGOZÓI! Az orosházi Magasépítő NV nagykirályhcgycsi építkezésének dolgozói november 7-e tiszteletére felajánlották, hogy 115 száza­lékos átlagteljesítményüket 120 százalékra emeiik. Vállalásukat lói százalékra teljesítették. Vegyetek példát róluk! A felajánlások ne maradjanak papíron, ■ valósítsátok meg őket! GERENDÁS! FóLDMOVESSZöVETKEZET DOLGOZÓ?! A község dolgozó parasztsága eddig mindössze 11 százalék­ban teljesítette a növénytermesztési szerződéskötési előirányzatot. Fokozottabb felvilágosító munkával javítsatok a lemaradáson! DOLGOZÓ PARASZTOK! Cs. Kovács Sándor békési 5 holdas dolgozó paraszt kenyér- gabonabeadását 433 százalékra teljesítette. Példát mutat a takar­mánygabona beadásban is. Kötelezettségét 292 százalékra teljesí­tette. Kövessétek példáját! November 5-ig 44 százalékra teljesítettük a növénytermelési szerződéskötési előirányzatot A megye dolgozó parasztsága haláridő elölt akarja befejezni a tavaszi növénytermelési szer­ződések megkötését is. November 5-ig dolgozó parasztságunk az. előirányzatot 44 százalékban tel­jesítene. A növények szerződte­tést eredménye: Cukorrépa 39 o/0 Napraforgó 48 o/o Olajlen 73 o/o Rostkender 39 o/o Oládűdki 'Umce nyugadt(%éb <t elé »•..N«héz az életünk. A nyárt aszály után alig-aüg arattunk valamit. S most még ezt a keveset is elviszik tőlünk. Az UDB-sek naponta járnak a házak­hoz, kutatják, maradt-e valami még a (láznál, amit el lehet vinni, éhezünk a kövét bácskai földeken. Itt azt mond­ják, hogy kell a várod munkásoknak. De nem oda viszik. A városi munkások élete ha lehet míg a mienknél is rosz- ,/aSb. Csak a kulákoknak jó itt. Azok tiapról-napra híznak..., mi cgyr- ron­gyosabbak leszünk...« (Jugoszlávia, 1950 Oktober.) Csöndesen hull az e~ő a bat- tonyai utcákra. Nádas ki Tim e nyu­godtan nézegeti az ablakból. Kint Tompapusztán, ahol neki is négy holdat szakítottak ki az uradalom földjéből, már halványzöld fejét dugja ki a búza. Még október 2-re földbe került a mag. Tavaly is ilyen korán, vetett. A PMíta Uallfyatoü. és nem bánta meg. Tompapusztát eem kerülte el az aszály*, ő mégis jó termést aratott. Kukoricája is ezépon fizetett a korai mélyszán­tásért. Száz százalékon felül adott be búzát s becsülettel teljesítette ■*b kukoricabeadást is. Neki is ma­radt otthon jócskán, vetőmagra, fej­adagra, hizlalásra. Az idén ismét nekifogott jó korán a munkának. Szrogykó Milossal együtt vetettok. Vetés után hozzáláttak rögtön a mélyszántáshoz is. Október 15-re ez is meglőtt. Akkoriban kezdtek beszélni a szö­vetkezetben a szerződéses termelés­ről. Arról, hogy a tervet segítik ezzel. Nádaski Vince egy* estén számot- vetett eddigi életével: ir.it U&ztaU a tersek... A négy hold föld. úgy ahogy megadta azt, ami három oml törnek kell. Megvolt a fejadag, teljesí­tették a beadásukat 8 még ma­radt is. Nádaski Vince már évek óta tele kamrával, nyugodtan néz a tél elé., Lassan telni kezdtek a szekrények is. Ma az asszony he­ment a városba, hol egy ruha, hol egy cipő került elő a csomagok­ból. Az istállóban jófejű tóján ropogtatja a szárat. Ezt is mosta­nában vették. Sok minden. Alig győzi elso­rolni. Do a legnagyobb mégse ez, legalább is Nádaski így* érzi. Ami a legszebb — mondogatja — az, hogy kinn az utcán, vagy idehaza nyugodtan beszélhetek szerbül, senki ee kiabál rám érte. Bs a szemefényük a nyolcadikos gimnazista lett. Bxett- sógizett ember lesz az ő fia. Szinte gyerekjáték előteremteni az öt'fo­rint havi tandíjat. Nádaski tudja, amikor a tervőrt harcol, azért harcol, hogy mind­ezt megtartsa. Másnap reggel -első útja a ezö~ vetkezette vitt. Megkötötte a szer­ződést a tavasziakra. Aztán kért egy csomó űrlapot is. Másnap sorxa- veite a szomszédokat. Elmondta mindazt, amit előző este végiggon­dolt. Es a szomszédok is egymás­után írták alá a szerződési íveket, bogy megteremtsék jövőévi gazdag aratásuk alapját-. A telet szakmai és politikai továbbképzésre használjuk fel Hozzáfogtunk a téli oktatáshoz. Üzemi pártszervezetünk szemináriu­mokat szervezett, melyre csopox- tunk minden tagja jelentkezett. A jelentkezett tagok közül azonban voltak olyanok, akik nem ismer­ték még fel eléggé a tanulás fon­tosságút és igy nem jártak el az obő napokban a szemináriumra. Mi népnevelők, megmagyaráztuk ezeknek, hogy mennyire fontos is- üierni azt az utat, molyén hala­dnak, mennyire fontos a szovjet emberektől való tanulás. A tag­társak megértették és most már az előadásokon valamennyien meg­jelennek. A szemináriumokon át­tanulmányoztuk Rákosi elvtárs leg­utóbbi beszédét is, amelyből na­gyon sok erőt merítettünk a to­vábbi munkánkhoz. A politikai to­vábbképzés mellett szakmailag is képezzük magunkat. Különböző szak konc vekből tartanak az elv- társak előadást, hogy a következő évben az eddiginél még magasabb eredményeket érjünk el. Czsllár Sándor «Lenin» tszcs, Nagyszénás. Dohány 55 o/o K«ríasulcr 55 o/0 A községek közötti versenyben Buc.sa tört fel. S7 százalékos tel­jesítményével megszerezte az első helyet, megelőzve az eddig élen­járó Szarvast és Békésszen’and- rást. Szarvas 85 százalékkal, a második helyre került, de meg­szorította a szerződéskötések len­dületét Békésszentaudrás is, 82 százalékos eredményével veszé­lyezteli Szarvas és Bucsa első­ségét. Ecs,‘gfalva 55 százalékos eredményét 88 százalékra fo­kozta az elmúlt napokban, Almáskamarás Is az elsők között hakni 73 százalékkal. Jól halad a munka az orosházi- monori és a pusztaszeuletornyai szövetkezetekben is. Itt a termelési szerződések előirányzatát GO szá­zalékra teljesítették. A mozőko- yácsházi járásban Varga és Mo- rauvszki termelési felelősök iiat nap alatt összesen 350 holdra kötöttek szerződést. Itt a jó nép­nevelő munka eredményeként a középparasztok nagy tömege kőt szerződést. Janosik Béla It/holdas me- zöková csíkizi középp :tras z t például három holdra és 408 négyszögölre kötött szer­ződést. »Tudom, hogy a szerződéssel az állam a dol­gozó parasztságot segíti, — mondotta — mi pedig a szer­ződések megkötésével járu­lunk hozzá az ötéves terv sikeréhez.« Az élenjáró községek példája is azt bizonyítja, hagy ahol a szövetkezet aktívái felkeresik a dolgozó parasztokat s megma­gyarázzák nekik, milyen előnyök­kel jár a szerződéskötés, ott u munka jól luxiad. Vannak azon­ban olyan szövetkezeteink, ahol a dolgozók, sőt maguk a szö­vetkezet vezetői sem tesznek meg mindent a szerződéskötések si­keréért. Ilyen, községekben, mint például Sarkad, Gerendás, Me­ző gyón, Doboz, Körösladáyy, nem is halad jól a szerződéskö­tési munka. A község előirány­zatát alig 10 -18 százalékra tel­jesítik a dolgozó parasztok. A sarkad» járás egyes köz- Régeiben, különösei« Bihar- iigrán és Körösnagy’ :'áuiy » hau a szövetkezet aktívái nem látogatták meg a köz p- paraszlokal, igy ezen a té­ren is mirtatkozik lemaradás. Dolgozó parasztságunknak ha­talmas kedvezményeket, előnyö­ket nyújt a termelési szerződé­sek megkötése. Éppen ezért a megyében lakó kulákok igyekez­nek lebeszélni a dolgozó parasz­tokat a szerződések mekötésé- ről. Ezzel szemben ők maguk például Gyomán, Békéscsabán, felkeresik a szövetkezetei és igye­keznek megtéveszteni őket, htxgy szerződéseket köthessenek. A népnevelőknek le kell leplezni ezeket a spekuláló kulákokal. Ez­zel is hozzájárulnak, hogy me­gyénk november 30 előtt elérje * szerződéskötési munkában a IDŐ százalékot. November 5-re teljesítene muRkafelajáníását a pusztaföldvári Dózsa tszcs A pusztaföldvári »Dózsa« tenne- lőcsoporfc tagjai taggyűlésen mun- kafelajánlást toltok az Októberi Szocialista Forradalom 33. évfor­dulójának megünnepléséio. Vállal­ták, hogy 7-ie takanrűinyrépájIl­kát felszedik. Tizennyolc kát. hol­don szétterítik az istálló trány át. A megérkezett nyors szeletet pe­dig elhízzák, hogy így állatállo­mányuk jó takarmányt kapjon. IV- taki István egyéni xnuukafelajá.ji­láet tett és vállalta, hogy a Ezetet hordásánál 100 százalékról 150 szá­zalékra emeli teljesítményét. Ezt a munkafelajii.nlásfc a tovmelócso- port túlteljesítette, novemlxxr 5-re eleget tettek vállalásuknak, így munkájukkal tettek tanúbi­zonyságot a Szovjetunió iránt va­ló szorotetükről s arról, hogy a Ixéke ügyét szolgálják és egy em­berként állnak ki a béke mellett. Az MDP békéscsabai városi párl- szcrvezclénck lelcfoits/.ániai: 20-70, 21-96

Next

/
Thumbnails
Contents