Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-05 / 258. szám

Éljen a Magyar Békekongresszus! jÉljen a Béke Híveinek II. Világkongresszusa! 195« NOVEMBER .».. VASÁRNAP Ara SO fillér Ví. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Audios Erzsébet: Ahhoz, hogy a békemozgalom meg tudja akadályozni egy új világ- há ború kitörését9 meg keli nyerni, a békéért folyó küzdelembe aktívan be kell kapcsolni az egész becsületes, békére törekvő emberiséget Megkezdődtől*: a Magyar Ilékekongresszus tanáeskozásai Eelerne'.öen szép képet nyújt a sportcsarnok, a Magyar Békelcongresszus színhelye szombaton röggel 9 órakor. A. vörös drapériákkal borított, virágokkal dis:ileit emelvény felö l a földgömböt helyezték cl, rajta a nemzetközi békrharo te érének, Sztálinnak képe. Alatta Sztálin legjobb magyar tanítványának, a lókemozgalom magyarországi vezetőjének, Rákosi Mátyásnak képe mosolyog a küldetek és vendégek százaira. A földgömb felelt Picasso békegalambja, a t.e nzetközi bé! charc j zllzépc. Az ünneplőié öltözött küldöttek gomblyukában a kongj esszusi jel vény. Nincs a magyar társadalom ívd: olyan dolgozó rétege, amely ne képvi­seltetné magát? a kongresszuson. Sztahanovista munkások', a gyárak hőid, a szeretkezés utján járó dolgozó parasztok és az egyénileg gazdálkodók, mű­vészek, Írók, tudósok, a néppel együtt haladó értelmiségiek, asszonyok és ifjak, papol: és katonák vannak a kongresszus küldöttei hozott, hogy az ország min- i'ezi részéből, a munka legkülönbözőbb lerfdvtéröh nemre, vallásra és poli­tikai nézetekre való különbség nélkül egy akarattal cgysélge en, elszántan ki­áltsa és egész világnak a magyar nép megrendithctcl'en békjukarulat és azt, hogy a béliéér t' harcolni is tudunk. Az emelvény feleid dekoráció Izét oldalán a nagele zászlói veszik körül Pieps to békegalamb jónak, a fülilgömbnek, a szentit Sztálinnak képét, jelezve: a világ minden szalxtdságszerető nép • —■ azok is,, aki!c már szabadok és uzok isj (dák még elnyomásban élnek — egy 1 agy táborba tömörül a földön a sztálini bdkcharc jegyében. A meghívott vendégek között ott találjak a Púit és a kor­mány, a tönre.gszrrvezetek, valamint külföldi barátaink: a Szovjetunió ésKina s a többi bejrúti állam képei élőit. Pudovkin: A béke védelme a világ minden népének A kongresszus napirendjének el­fogadása után lelkes tapsok krza- retfe Vszevolod Pudovkin Sztá- lin-díjas filmrendező emelkedett szólásra. Néhány hónappal ezelőtt a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa kije­lentette, hogy kész együttműködni más államok parlamentjeivel, annak e rdokóben, ke hívei állandó vaslala't — mondotta Zott. A Szovjetunió polgárai minde­nül t aláírták a stockholmi felhívást, melyet az egész világon, több mint ötszázmillió józan és becsületes om- ber irt alá. Pudovkin felsorolta ezután azo­kat a hatalmas Alkotásokat, me­lyeknek megvalósításán a , szovjet nép fáradozik: a száz- és százezer hektár új erdőt, a többtízezer víz­tároló medencét, a három-gigászi erőművet, a két nagy déli csator­nát. Ilyen hatalmas terveket csak ar, egész nép egységes részvé­telével lehet megvalósítani. Ezek az építkezések nagymér­tékben hozzájárulnak majd az ■emberiség békés és boldog éle­tének felvirágoztatásához. Mi állandóan nein pedig megalkotott művek le­rombolásáról álmodozunk. Bókót és nem háborút akarunk. A béke- harc legfőbb őie mindig határozott ás következetes vezérének, a nagy á/.iáiinnak vezetésével mondjuk: »Még. jobban fogunk dolgozni, hogy orcwítsők a békét az egész világon.« Az egyszerű embereknek növekvő aktivitása —• folytatta Pudovkin — legfontosabb ós legértékesebb C’ed menye annak, hogy az egész világ dolgozói egyesültek a béke védelmében. ötszázmillió becsületes ember Kilenc órakor a terem már zsúfolásig mCjtelt. 1 nemzetközi békemoz­galom da'a csendült fel a küldöttek ajkán: »A békét.bor legyőzhetetlen, a bél:e útja biztos ut,..« Rusznyák Irtván, a M-agrar Tudományos Akadémia elnöke, az Orszá­gos Béke tanács elnöke lép először az emelvényre és üdvözli a külföldi lcüldöt- teliet, e'sösorban a nagy Szovjetunió küldői éit. Ezután a zenikor eljátsza a Himnuszt, majd László Lenke, a Budapesti Tanács tagja javaslatot tett a kongresszus elnök égére. Először a diszelnckség trgjait választottuk meg. 1 diszelnökség tagjai:, lösz if 1 isszárionovizs Sztálin, Rákosi Mátyás, Mao-Ce-Tung, Iiini-lr-Szcn, Jo­liét Curie, Paul Robeson, Pielro Menti. ■ ­A kongresszus elnökségébe az alábbiakat választottál:: Farkas Mihály honvédé'mi miniszter, Kádár János MDP főtitkárhelyettes, Apró Ant ii SzOT föli kár, Horváth Márton MDP Politikai Bizottság tagja, Rónai Sándor El­nöki Tanács elnöke, Dobi István minisztertanács elnöke, Piros László vezér­őrnagy, Darvas Józ.ef vallás- és közoktatásügyi miniszter. Külföldi delegált k: a szovjet nép küldöttei, Pudovkin, Szlálin-öijes filmrendező> Szerg j Obrazcov, Sztálin-dijjal k tüntetett művész. I Romáit Népköztársaság küldöttei: Marcii Brcslam iró, a hi ke é li Képzőművészeti Fő­iskola rektora, Ion Miiarcai vasúti munkás, a Szállitámunkásck Szakszer vzdé-- nek titkára. A Bolgár Népköztársaság küldöttei: Petur Dimitrov egy lenti ta­nár, a polgár Országos Békebizottsági elnökségének tagja és Eli zabéin Baga­riáira Írónő. Az Osztrák Országos BólxJizcllság elnökségének tagja: ! ranz T nistl, \ Finn Orszáaos llékebizotti/új ti Izór a: VeiUto Laehlosttlo. millió ember, liau- lö milliói" .!a- az Egyesült félmillió ember. Andres Erz éhet ezután felsorolta azokat a világhírű, köz litzielet! on álló neveket, amelyek ott szerepel­nek a stockholmi felhívás aláírá­sai között. A Stockholmban elindított alá­írási mozgalom eiedményoit az ezév márciusában Prágában lezajlott el­ütés összegezte. Ez, a prá­gai tanácskozás ugyanakkor1, ami­kor inegá1 lapította az aláírási kam­pány eredményeit, azt, hogy az »államfőket, a kormányokat, az egész világsajtót gondol roduba ej­tette:!, senkit sem hagyott k'zönbös- nok, ugyanakkor a békeinczgalom programjának további kiszélesíté­se feladatát állította a tanácskozás középpontjába. A prágai tanácskozás meghirdet (e további lépésként a fegyverke­zés általános korlátozását os ollen- őrzését, mindenfajta háborús pro­liét! Húsát. idegen Orszá- miildenfajia fegy- megszün tetősét, Ahhoz, hogy a békemozgaiom meg tudja akadályozni egy új világháború kitörését, még sok­kal hatalmasabbá kell válnia a béke ügyének, meg keli nyerni a békéért folyó küzdelemben, aktivan be kei! kapcsolni az egész, becsületes, békére tö­rekvő emberiséget. A világ- kongresszus munkájába be kell kapcsolni azokat is, akik vala­milyen oknál fogva nem írták alá a stockholmi kiáltványt. •ai konferencia egy további tett élői« azon az úton. a stockholmi kiáltvány első lépés volt ós öt köve­telést jelölt meg a nemzetközi bé­kemozgalom közvetlen céljaként: Az első pont az atombomba el- e. A második pont mindenfajta fegyverkezés á-i­hogy megvalósítsa a bé- bizottságánalc ja- tübbek kib­új abb alkotások tiltakozása az egész világon mégis megtette a magáét. Az atombombát nem merik alkal­mazni, de vannak másfajta gyilkos fegyverek is. Ezer és ezer védtelen öreg, asszony, gyermek pusztul el ma is Iíoreá- Ikui, akiket széhsza'gátnak a röpü­lök bombái, vagy akik elégnek, falvaik, városaik füzében. A józan és lecsiiletes emberek között az egész világon új, természetes, el­kerülhetetlen tiltakozás élned min­denféle háborús agresszió, minden­féle pusztító fegyver ellen. — Ti most ilt megválasztjátok küldötteiteket a Béke Hívei Má­sodik Világkongresszusára — mon­dotta ezután. E kongresszusnak nagy szerepet kell játszania .az emberiség történetében. ugye «A béke védelmi a világ min­den népének ügye» — kiáltják. Ez a kongresszus újból meg­mutatja majd az emberek nem­zetközi összefogásának erejét és jelentőségét. Pudovkin elvtárs magyar nyel­ven üdvözölte a nemzetek kö- zölli barátságot és a béke hí­vóit. , A Kongresszusnak módot kell találnia arra, hogy elérje vala­mennyi országban a fegyver­kezés esőken lése feletti tény­leges ellenőrzést, a népek belső éleiébe való bármiféle fegyveres beavatkozást és min­den agresszió mcglillúsút. A kongresszusnak módolt kell ta­lálnia arra, hogy elérje a nem­zetközi nézeteltérések békés meg­oldását, a Koreában elkövetett vadállali kegyetlenkedések meg­szüntetését, az intervenciós csa­tiatok kivonulását Koreából és mindenféle háborús propaganda betiltását az egész világon. Beszédét fergeteges tapssal fo­gadlak a Kongresszus küldöttei, akik felállva, hosszú parccken keresztül lelkesen ünnepelték a nagy szovjet nép küldötteit, a Szovjetuniót és bölcs vezéréi, Sztálin generalisszimusz!. Ezután a román nép küldötte, Marcel Brcslaru emelkedett szó­lásra. Szünet után Bajor Gizi, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művé­sze vette át az el nők lést, majd An­dies Erz óbet, országgyűlési kép­viselő. a »Megvédjék a lAkéL- mozgalonr Országos* Tanácsának el­nöke tartotta meg referátumát. Andics Erzsébet beszéde Békckongresszusuuk közvetle­nül a II. Világkongresszus össze­hívásának előestéjén jött össze olyan nemzetközi helyzetben, amelyet a világbéke-mozgalom- nak hatalmas sikerei az egész vi- iágmozgalomnak rendkívüli meg­erősödése jellemez — mondotta. A történelemben példa nélkül álló hatalmas mozgalomról van szó, amely tüneményes gyorsa­sággal az emberiség százmillióit mogzősította egy újabb háború megakadályozására, a béke vé­delmére. Ezután a Béke Hívéinek II. Világkongresszusa óta elért ered­ményeiről szólóit. ' A stockholmi konferencia ide­jén már a helyi békcvédelmi bi­zottságok tízezreinek és tízezrei­nek létezéséről számoltak be a különböző országok küldöttei. Úgyszintén hatalmas tömegmoz­galmakról, a fegyvergyártás és fegyverszállítások ellen Olaszor­szágban, Franciaországban, Né­metországban, Dániában, Hollan­diában, Norvégiában. A békemozgalom ebben az idő­ben már hatalommá vált, mely- lyel barátnak és cl len Jégnek számolnia kellett. A Stockholmban megindított aláírási kampány hatalmas vi­lágmozgalommá lelt. A legkü­lönbözőbb jellegű szervezete^ és a kiváló személyiségek ragyogó sora támogatta világnézetre és politikai meggyőződésre való .te­kintet nélkül, aláírásával az atombomba eltiltásáért megindí­tóit küzdelmet. Áz imperialista kormányok erő­szakos rendszabályai, korrupt sajtó­juk agyafúrt támadásai, a jobbol­dali szociáldemokrata körök álpaei- fista jelszavai éppúgy rom tudják feltartóztatni növekedését, mint a fasiszta bérgyilkosok orvmeréirv lé­tei. Az akii nisi mozgalom élén természetesen a béketábor nagy ve­zetője, a Szovjetunió halad és a népi demokratikus 'országok, mint olyan államok, amelyekben a la­kosság hékeakaiaia szabadon meg­nyilvánulhat.. Eddig a Szovjetunió­ban l lő mi lió emlor. Kínában közel 200 millió, Lengyelországban 18 mil­lió, a Német. Demokratikus Köz­társaságban 17 millió, Romániában 10 millió, Csehszlovákiában 9 és félmillió, Magyarországon 7 és fél­millió ember írta alá a stockholmi kiáltványt. Óriási tömegek írták alá a stockholmi pontokat a kapi­talista országokban is, dacolva minden akadállyal. Így Olaszor­szágban 16.5 ciaorszáigban közei pánt sin :i és félmillió, Államokban 2 és uökségi paganda gok ügyeibe való vörös beavatkozás A piág lépést amelyen csak tiltásának követőié

Next

/
Thumbnails
Contents