Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-04 / 257. szám
Sztálin zászlaja alatt, a hatalmas Szovjetunió oldalán megvédjfik a békét! Megyénk Terménybegyüjtési Bizottsága versenyre hívta ki Csongrtíd megyét A megye dolgozóiból alakult Termény begyűjtési Bizottság a begyűjtés lendületének fokozására hívta ki a cső ugród megyei Termény begyűjtő Bizottságot. A dolgozó parasztság magáévá tette ezt a felhívást s az elmúlt napokban fokozta a tér. .nénybeadás lendületét, hogy a versenyből győztesként kerüljön ki a megye. \ kukorica beadás ban élénkült; meg a legjobban a községek* versenye. Magyarilombegyliáza után Revenues tört fel a második helyre. Gerendás a harmadik leli 78 százalékkal. Az eddig élenjáró Tótkomlós közr gbtn megállt a l> >- eyiij .s 1 ndfilete. 7# százalékos l djssítméryvv»! a negyedik helyen áli. Ita a község népnévétől és maiink a dolgozó parasztok nem or'ssílfíi meg az íra- m«l, a község lemarad az. i orrá ö ífonih gyhi/.a mögött. Domhgyh.íza a legutóbbi kiértékelés szerint már 75 százalék aál tart. Ej eredmények születtek a szénnbegyüjtésbm is. Eddig Bit- csa járt az éten. IFeteken keresztül tartotta az első helyet Ilid százalékos teljesítményével. Az elmúlt héten a sarkuil- krresziiíri dolgozó parasztok rákapcsoltak és lehagyták maguk mögött a bamiakat. 131 százalékra EdjesíteHék az évi előirányzatot. Erősen lör.fel ’a nyomukba Dombiratos. Ila a község dolgozó parasztjai még jobban körülnéznek a feleslegnél, 128 százalékos teljesítményüket tovább fokozva megszerezhetik az első helyet M edgyesbodzás is az elsők közé tört fel a széna beadásban, Biti százalékos teljesítményével maga mögött h agyi a versenytársát. t’usztaotllakáL Jól halad a munka Méhkeréken is. Itt 1)2százalékot értek el. V falu dolgozó parasztsága ha a hátralévő három napon megerősíti a beadás üteméi, számos községünkkel együtt » takarmány-beadási kötelezettségének teljesítésével ünnepelheti az. Októberi Forradalom évfordulóját. Népnevelőink sokai tellek a termény begyűjtés sikeréért, de még van számos községünk, ahol akad tennivaló. Van olyan községünk. ahol egyes gabonafélékben csupán néhány százalékra teljesítették a dolgozó parasztok a I>cadúst. Ezekben a községekben a lömegszervezetek népnevelőinek a 1‘ári népnevelőivel együtt fel kell keresniük a beadási nem tel jesítő gazdákat. Meg kell magyarázni, hogy a mélyszántás és a növénytermelési szerződések mellett a takarmánygabona beadásával is az országot s ezzel a békét erősítjük. Dolgozó parasztságunk a béke mellett áll. S ha népnevelőink ezt megvilágítják előttük, megyénk győztesen kerül ki a versenyből. hettxedk* illan az orocháxi Dózsa tszcs tagjai is világosan látják feladataikat Az orosházi «Dózs»» tszcs \o- zctősugt-v/jk tagjai egész délután a csopoeL tanyái* Iá'ugatták. Meg- rczlék, iá) jc^yezt * k. hol, milyen hiányos-á;_* ok mutatkoznak, hova ‘•piteék hí ég nnw*t az ősz folyamim a tftvasszai •! hizlaldát, a tollón és a hí tetál- . Ez:*kot mind l)e akarjak vonni i moüfc készülő iizeintervbe. I xa^- apróhb részietekig leosztanak min- Ion munkái, liog-v no legyen kapkodás. Tudják: a iól elkészített izomiorv elősegíti a tervszani munkáit s ezen 1k*1(>1 a munka ve i- «onyfc. '* A csoport székhá/áljan folyik a tel vezuetés, l^sz-l^etnck a jövő- ytíi. a békcrul. Szóba kerül, mint ^*iár annyi-zor ogy liét óta, 1 ki kosi elvtárs Ixyszáinoloja is. ttákosi elvtárs beszámolója nagyhalt megkönnyíti munkánkat maiiv arazza portelnök, mutatott iá, terv késziíó'i llonáth Mihály cfto- Sok olyan dologra amit most az üzemiben mi figyelmen kívül hagytunk volna. — Rákosi ttvtárs mindannyionk- hoz szólt - mondja Andó dános. — Sok olyan hiányosságot ismertünk 1**1. amit mi is elkövettünk munkánk köztien, ltunk illik az a megái la pihés is, hogy a munkavei sen y kampány szerű, egy-egy eseményhez, dátumhoz kapcsolódva 'diókban és utána ellanyhul. — Ezt a következő évben el kell, hogy kerüljük veti közije Horváth Mihály. - Most figyelembe vesszük a Szovjetunióban kint járt parasztküldöttek s a, kárpát ukrajnai kolho/pai asztok t>e- ezámolóíí. A brigádokat s a mulikacsa pa tok at felelőséé tesszük egyes területekért, hogy az egyre fagyok bódé k ö vétel Qiónvek szerint idejében és jól a égé zzék el az egyes munkákat, a többtermés érdekeljen. — Ha igy beosztjuk a területeket, akkor kifejleszthetjük a brigádok közötti és az egyéni versenyt ^ — ezóhd meg Ravasz János is — fo- azt már láttok, ahol «I- ' Iáiuló a munkavereetty, ott juh idő mindenre. Jövő«« több másod- növényt kell termelnünk, mint az idén, erre is felhívta Rákosi elitär« a figyelmünket folytatja — hiszen a mi állatállományunk | vasohnn, hogy is megháromszorozódott chlmn az évben. — ’ Nekem az fogadta meg a figyelmemet —- szól közi« Kunos Antal, —- mikor Rákosi elvtárs a küzellátás kérdéséről. beszélő. Nekünk is az a feladataink most, hogy a jövő gazdasági évben sokkal. többet termeljünk. Azért ja- holdon konyha- kertészetet csináljunk, 20 holdon pedig öntözéssel burgonyát termesztünk. A következő érbe« meg a Imrgonyaterületet felemelhetnénk 50 holilra. Megteszünk mindent PZol meggy ózödésjKol J forváth Mihály. Termésátlagaink növeLéísé- vd f ‘telünk az imperialisták kard- csörtetésére. Rákosi élvtárs ko- sz<*d,‘ ulún még világosabban latjuk, hogy az imperialista országok dolgozói is békét akarnak; Ezért írták alá a békéi veket az olasz és a francia dolgozók is. A csoport vezetőcége a jövőt tervezi. Tudják — a Ixíkéjükeli védik. És a béke megvéd ésééri nem sajnálnak semmi fáradságot, nagyobb áldozatra, harcra is képesek. Ma már világosan látják a feladatukat, Rákosi elvtárs Ítészé de sok mindenre megtanította őket. Arra, hogy feladatuk most a többt-erinelés, igy biztosíthatják a l>ékét-, a virágzó élőt alapját. Tudják ezt és fokozott lelkesedésé sei látnak hozzá tervük végre*- hajtásához. (Kukk) Falum békeakaratát viszem magammal A II. Magyar Békekongresszuson részvevő békeküldötfek a megye dolgozóinak békeakaratát képviselik. A békébe retett hit, a harcos épitőmunka ereje száll szembe a háborúra uszító imperialisták gonosz terveivel. A becsületes munka tiltakozása ez a rombolás ellen, harcos kiállás ez a béke mellett. A második világháború véres emléke még élénken él mindany- nyionk emlékezetében s a dolgozók nem akarnak még egyszer háborút. Nem akarnak még egyszer a profitra éhes tőkések szolgái lenni. B:rta Károly középparaszt, Körösladány küldötte igy beszél: «A mi vérünk nem eladó! Falum sziklaszilárd békeakaratát viszem magammal a kongresszusra. Mi dolgozni, építeni akarunk. Meg akarjuk valósítani az ötéves tervet, hogy boldogságban éiien minden dolgozó. Ez és gyermekeink jövője lebeg szemünk előtt. Nem engedjük, hogy dologtálan senkik véres martaléka legyen szeretett hazánk. Erős hittel dolgozunk, mert érezzük, hogy ezzel békénket védiük. Én is befejeztem már az őszi mélyszántást és amikor az utolsó barázdát húztam, éreztem: erősebb lett a békefront. Három kát. hold tavaszira kötöttem szerződést, mert katonának érzeir. magam, a munka harcos katonájának. Megtettem hazámmal szembeni kötelességemet. Tudom, hagy ezzel is erősebb lett büszkeségünk, békénk őre, — a Néphadsereg! Mi, dolgozók békét akarunk és meg is védjük a békénket, ha kell fegyverrel is. Ezt Körös- ladáoyi dolgozók nevében mondom.» A béke szószéke írta: D. Zassdavszkij Az egész földkerekség népei készülnek a Béke Iliiéi 11. \ i*ag- htmgi'*\-sztisára. A Szovjetunióban a c-zovjet békekonferenciát hatalmas mozgalom előzte meg. Az agresszió és háború elleni tiltakozást a szovjet emberek lelke« munkájának újabb feltciuliilése kiséri. A szovjet emberek béke mozgalmát a volgai, < lm eper i. az Amu-Darja-nienli lia- laimas építkezések grandiózus leijei és a szovjet kormány béke- szere ló külpolitikája lámaszlja ii)á. A Béke Iliiéinek II. A ilúgkon- giessznsiU a nemzetközi helyzet tomoly kiéleződésének körülményei közepei te hívják <">«|ze. Az amerikai impcrbiBdák az agiesz— s/iós fenyegetésekről rátértek a nyílt agress/iós cselekedetekre. A háborús gyújtogatok azonban minden fronton: iere«éget szenvednek. AyrrsciúUc a vilátj valar we inyi ‘bplc^ s:sr:itő emberén“.!: ellenállásába- iilközru-lc és az sem sikerül neki!:, hnqy mtffbénilsálí] a hehe liic-hiek hutahnis mou/al- miit. megbonts jlc somit, Im'jy met/oli idehozzák fejlődését. Á Béke Híveinek mozgalma óriási és győzelmekkel leli utat lett meg az ii)A8-ban leiolyt wroclaivi kongresszustól nap jainkig. A inoz». . . Macát tegnap Xo- vi-zádi ii vitték. Hogy onnan hová mennek, nem tudjuk. Sok fiatalt hurcoltak már el a falunkból. Dolgoztatják őket öli— bérért és ha valamelyik ki merné nyitni a száját, egy-kettői« a börtönben találná magát. Sokat gondolunk rátok. Szeretnénk ál menni hozzátok, szeict- nénk jólakni alaposan fehér kényénél, hússal; cukorral . . . Nem tudom mikor tálunk benneteket. Ezeket a sorokat az egyik idevalósi fiú viszi át a halálon. Azt mondja, elég volt neki a rabságból, nem ezért harcolt évekig, mint partizán. Odaát a lja fel a levelet, reméljük, sgelencsésen megkapjátok. Hiszen innen őszinte szó nem mehet át a haláron. Foglyok vagyunk mi mindannyian, szerbek, magyarok, horvátok, * ^a- ját földjeinken, Titonak a foglyai. Fiaink elől bezárják az iskolákat. A 17—18 éves 'J-elica, tOMÁtÓ-HÖ gyermekeket itt nem iskolára, hanem kényszer- munkára viszik, úgy, mint a mi Macánkat. Hogy ő mikor kerül haza, azt senki eem tudja. Csak abban bízunk, hogy nem tart már soká. Kijön az idő. mikor a mi börtönünkről is lehull a lakat. ..« * Jelica Romanov 17 éves, fiatal lány. Battonyai. Szemében olyan, emberek derűje csillog, akik tudják, előttük nincsen akadály. Bátran. mehetnek előre. Tizenhét évvel ezelőtt még senki sem gondolta, a Pnrgly major dohos eaelédlakáíában, hogy a kis Jelica már új életi« született. Hiszen még álmodni is csak titokban mertek az uraság kisemmizett szerb cselédei a szabadságról, egyenjogúságról. Hánvta-vetette a sors a családot ide-oda. Mikor a kis Jelica felesepete- dett, egyik ősszel még Tompapuszta sarát dagasztotta iskoláim menet, a másik év már a Bcli- czei-major doho6 cseléd- lakásaiban találta. Felekezeti iskolába járt. S hiába nyílt az esze a csöp lánynak, okoskodott, nem is gondoltak arra, hogy tovább adják a polgáriba. Hiszen a szerb iskola nem volt jó ajánlólevél, nekik meg nem volt pénzük arra, hogy külön tanárt fogadjanak a gyerek mellé. Telt az idő. Az eervik nap hazaküldtek Jelicáé- kat az iskolából. És a tizenkétéves kislány, ahogy néhány nap múlva, kiváncsi kerek szemekkel nézegette az idegen katonákat, nem tudta, hogy a szebb, boldogabb élet köszöntött le velük Battonvára is. Tellek az esztendők. .Jolira elhagyta az iskolát. Nagylánnyá serdült. Esténként színes népviselet- lien, a kultúrter.em’nen forgolódott. Dalolt anva- niel vén s az ódeshús szerb dalokra régi, inajtlelfelej- tett táncokat jártak. Odahaza is más lett az élet. Az édesapja termelő- esoporttag lett. Kiegyenesedett a kisemmizett Ixí- res derek». Az élet nem. állt meg itt. Egy najton Jellcát is megkérdezték: nem volna-e kedve továbbtanulni. Alig tudta kimondani az örömtől az igent. Jelica Romanov ina Budapesten tanul. Tanítónő le«», aki sok-sok szeretettel forroálgatja majd a kis szerb gyerekek lelkét. Megtanitja őket arra, amit a saját élete is bizonyít: sA Magvar Népköziár- saaág a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az aayanyelrén való oktatásnak és nemzeti kultúrá ja ápol igának lehetőségét. t d. r.) eatofn szervezett mozgalommá vált ■és az egész i ilág»>t be- háhizla. \ béke hierin*}; fiiozijjlma lét:e’w:ta a háborít elleni szerre: ti tHiakazáowk egészen uj, eddig soha nem látott) formájút: u sloelclwlmi békefeh Jiie.iis aláírását. A bckctnozgaloro reális és félelmetes erejét csak alátámasztja az az eszeveszett dühöngő terror, aniellvel az agcesszorok és elsősor- han az amerikai agresrzorok üldözik a béke harcosait. V Itáhorus gvujtogai'ik most már nem is leplezik féleluiiikvI a béke híveivel szemben és megbukott az a kísérletük isv hogy hazug, álszent el- IcppropagaiKtójükat áüilsák szembe a béke véílelnieznivel. Az Egyesült Államokban a legkcgvelle- nebb terrorral hajszolják a bék«- liiveit. Ír üldözés azon Isin nem áttitjo tnej és item is állít hal ji meg er bél: -inozgalm it, amelynek ereje éppen abban rejlik, hogy az öst- szes békés dolgozó, az egész liéke- szerelő emberiség legalapvetőbb és 'legégetőbb érdekeit fejezi ki és képviseli. A világ népei nem akarnak háborút és ezért tömörülnek •a békemozgulom zászlaja alá. A béke hív inch wroehe-i és pilisi long Cssznsa és a I.iilönhözá Mrszátfokban lefolyt, nrmtrikdki konferenciák u s: álásszabadság egész idlágra elhnUátszó szúszé- kéeé váltak, Ezen a szószéken a legkülönbözőbb politikai irányzatok és foglalkozási ágak képviselői hirdették a háborít eibnrilásának szükségességét. Ezen a kougre**- szuson száz és százmillió ember képviseletében löbbczer küldött ve«z majd részt. Azok. akik a kapitalista országokból jönnek, kő- nyör léién ül le fogják leplezni, hogyan készítik elő hazájuk uralkodó körei az agresszió* háborút és milyen kegyetlenül üldözik azokat a becsületes embereket, akik nem akarnak háborút. A kongresszus szovjet küldöttei gigantikus épitőinnnkával foglalkozó hatalma«! hazájukat képviselik majd, azt az országot, ahol egyetlen bűnös, agresszív bang sem hangzik el, ahol az egységes héke- afixirutot az a megingathatatíazt álcáról támasztja alá, hogy biz«■; tosilsák hazájuk szabadságát és f üyffctlenségét, A szovjet küldöttek büszke*« lobogó zászló alatt vonalnak fsai a Békekongresszusra, és erre a zászlóra azt írják: »Sztálinnal. — a békéért*.
