Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-04 / 257. szám

Sztálin zászlaja alatt, a hatalmas Szovjetunió oldalán megvédjfik a békét! Megyénk Terménybegyüjtési Bizottsága versenyre hívta ki Csongrtíd megyét A megye dolgozóiból alakult Termény begyűjtési Bizottság a begyűjtés lendületének fokozá­sára hívta ki a cső ugród megyei Termény begyűjtő Bizottságot. A dolgozó parasztság magáévá tette ezt a felhívást s az elmúlt napokban fokozta a tér. .nénybeadás lendületét, hogy a versenyből győztesként kerüljön ki a megye. \ kukorica beadás ban élénkült; meg a legjobban a községek* ver­senye. Magyarilombegyliáza után Revenues tört fel a második helyre. Gerendás a harmadik leli 78 százalékkal. Az eddig élenjáró Tótkom­lós közr gbtn megállt a l> >- eyiij .s 1 ndfilete. 7# száza­lékos l djssítméryvv»! a ne­gyedik helyen áli. Ita a község népnévétől és ma­iink a dolgozó parasztok nem or'ssílfíi meg az íra- m«l, a község lemarad az. i orrá ö ífonih gyhi/.a mö­gött. Domhgyh.íza a leg­utóbbi kiértékelés szerint már 75 százalék aál tart. Ej eredmények születtek a szénnbegyüjtésbm is. Eddig Bit- csa járt az éten. IFeteken ke­resztül tartotta az első helyet Ilid százalékos teljesítményével. Az elmúlt héten a sarkuil- krresziiíri dolgozó parasztok rákapcsoltak és lehagyták maguk mögött a bamiakat. 131 százalékra EdjesíteHék az évi előirányzatot. Erősen lör.fel ’a nyomukba Domb­iratos. Ila a község dolgozó pa­rasztjai még jobban körülnéz­nek a feleslegnél, 128 százalékos teljesítményüket tovább fokozva megszerezhetik az első helyet M edgyesbodzás is az elsők közé tört fel a széna beadásban, Biti százalékos teljesítményével maga mögött h agyi a versenytársát. t’usztaotllakáL Jól halad a munka Méhkeréken is. Itt 1)2szá­zalékot értek el. V falu dolgozó parasztsága ha a hátralévő három napon megerősíti a beadás üteméi, számos községünkkel együtt » takarmány-beadási kötele­zettségének teljesítésével ün­nepelheti az. Októberi Forra­dalom évfordulóját. Népnevelőink sokai tellek a termény begyűjtés sikeréért, de még van számos községünk, ahol akad tennivaló. Van olyan köz­ségünk. ahol egyes gabonafélék­ben csupán néhány százalékra teljesítették a dolgozó parasztok a I>cadúst. Ezekben a községek­ben a lömegszervezetek népne­velőinek a 1‘ári népnevelőivel együtt fel kell keresniük a be­adási nem tel jesítő gazdákat. Meg kell magyarázni, hogy a mély­szántás és a növénytermelési szerződések mellett a takarmány­gabona beadásával is az orszá­got s ezzel a békét erősítjük. Dolgozó parasztságunk a béke mellett áll. S ha népnevelőink ezt megvilágítják előttük, me­gyénk győztesen kerül ki a ver­senyből. hettxedk* illan az orocháxi Dózsa tszcs tagjai is világosan látják feladataikat Az orosházi «Dózs»» tszcs \o- zctősugt-v/jk tagjai egész délután a csopoeL tanyái* Iá'ugatták. Meg- rczlék, iá) jc^yezt * k. hol, milyen hiányos-á;_* ok mutatkoznak, hova ‘•piteék hí ég nnw*t az ősz folya­mim a tftvasszai •! hizlaldát, a tollón és a hí tetál- . Ez:*kot mind l)e akarjak vonni i moüfc készülő iizeintervbe. I xa^- apróhb részietekig leosztanak min- Ion munkái, liog-v no legyen kap­kodás. Tudják: a iól elkészített izomiorv elősegíti a tervszani munkáit s ezen 1k*1(>1 a munka ve i- «onyfc. '* A csoport székhá/áljan folyik a tel vezuetés, l^sz-l^etnck a jövő- ytíi. a békcrul. Szóba kerül, mint ^*iár annyi-zor ogy liét óta, 1 ki kosi elvtárs Ixyszáinoloja is. ttákosi elvtárs beszámolója nagyhalt megkönnyíti munkánkat maiiv arazza portelnök, mutatott iá, terv késziíó'i llonáth Mihály cfto- Sok olyan dologra amit most az üzem­iben mi figyelmen kí­vül hagytunk volna. — Rákosi ttvtárs mindannyionk- hoz szólt - mondja Andó dános. — Sok olyan hiányosságot ismer­tünk 1**1. amit mi is elkövettünk munkánk köztien, ltunk illik az a megái la pihés is, hogy a munka­vei sen y kampány szerű, egy-egy eseményhez, dátumhoz kapcsolódva 'diókban és utána ellanyhul. — Ezt a következő évben el kell, hogy kerüljük veti közije Horváth Mihály. - Most figye­lembe vesszük a Szovjetunióban kint járt parasztküldöttek s a, kárpát ukrajnai kolho/pai asztok t>e- ezámolóíí. A brigádokat s a muli­kacsa pa tok at felelőséé tesszük egyes területekért, hogy az egyre fagyok bódé k ö vétel Qiónvek szerint idejében és jól a égé zzék el az egyes munkákat, a többtermés ér­dekeljen. — Ha igy beosztjuk a területe­ket, akkor kifejleszthetjük a brigádok közötti és az egyéni versenyt ^ — ezóhd meg Ravasz János is — fo- azt már láttok, ahol «I- ' Iáiuló a munkavereetty, ott juh idő mindenre. Jövő«« több másod- növényt kell termelnünk, mint az idén, erre is felhívta Rákosi eli­tär« a figyelmünket folytatja — hiszen a mi állatállományunk | vasohnn, hogy is megháromszorozódott chlmn az évben. — ’ Nekem az fogadta meg a figyelmemet —- szól közi« Kunos Antal, —- mikor Rákosi elvtárs a küzellátás kérdéséről. beszélő. Nekünk is az a feladataink most, hogy a jövő gazdasági évben sok­kal. többet termeljünk. Azért ja- holdon konyha- kertészetet csináljunk, 20 holdon pedig öntözéssel burgonyát ter­mesztünk. A következő érbe« meg a Imrgonyaterületet felemelhetnénk 50 holilra. Megteszünk mindent PZol meggy ózödésjKol J forváth Mihály. Termésátlagaink növeLéísé- vd f ‘telünk az imperialisták kard- csörtetésére. Rákosi élvtárs ko- sz<*d,‘ ulún még világosabban lat­juk, hogy az imperialista orszá­gok dolgozói is békét akarnak; Ezért írták alá a békéi veket az olasz és a francia dolgozók is. A csoport vezetőcége a jövőt tervezi. Tudják — a Ixíkéjükeli védik. És a béke megvéd ésééri nem sajnálnak semmi fáradságot, nagyobb áldozatra, harcra is ké­pesek. Ma már világosan látják a feladatukat, Rákosi elvtárs Íté­szé de sok mindenre megtanította őket. Arra, hogy feladatuk most a többt-erinelés, igy biztosíthatják a l>ékét-, a virágzó élőt alapját. Tud­ják ezt és fokozott lelkesedésé sei látnak hozzá tervük végre*- hajtásához. (Kukk) Falum békeakaratát viszem magammal A II. Magyar Békekongresszuson részvevő békeküldötfek a me­gye dolgozóinak békeakaratát képviselik. A békébe retett hit, a harcos épitőmunka ereje száll szembe a háborúra uszító imperialis­ták gonosz terveivel. A becsületes munka tiltakozása ez a rom­bolás ellen, harcos kiállás ez a béke mellett. A második világháború véres emléke még élénken él mindany- nyionk emlékezetében s a dolgozók nem akarnak még egyszer háborút. Nem akarnak még egyszer a profitra éhes tőkések szol­gái lenni. B:rta Károly középparaszt, Körösladány küldötte igy beszél: «A mi vérünk nem eladó! Falum sziklaszilárd békeakaratát viszem magammal a kongresszusra. Mi dolgozni, építeni akarunk. Meg akarjuk valósítani az ötéves tervet, hogy boldogságban éiien min­den dolgozó. Ez és gyermekeink jövője lebeg szemünk előtt. Nem engedjük, hogy dologtálan senkik véres martaléka legyen szeretett hazánk. Erős hittel dolgozunk, mert érezzük, hogy ezzel békénket védiük. Én is befejeztem már az őszi mélyszántást és amikor az utolsó barázdát húztam, éreztem: erősebb lett a békefront. Három kát. hold tavaszira kötöttem szerződést, mert katonának érzeir. magam, a munka harcos katonájának. Megtettem hazámmal szem­beni kötelességemet. Tudom, hagy ezzel is erősebb lett büszke­ségünk, békénk őre, — a Néphadsereg! Mi, dolgozók békét akarunk és meg is védjük a békénket, ha kell fegyverrel is. Ezt Körös- ladáoyi dolgozók nevében mondom.» A béke szószéke írta: D. Zassdavszkij Az egész földkerekség népei ké­szülnek a Béke Iliiéi 11. \ i*ag- htmgi'*\-sztisára. A Szovjetunióban a c-zovjet bé­kekonferenciát hatalmas mozga­lom előzte meg. Az agresszió és háború elleni tiltakozást a szovjet emberek lelke« munkájának újabb feltciuliilése kiséri. A szovjet em­berek béke mozgalmát a volgai, < lm eper i. az Amu-Darja-nienli lia- laimas építkezések grandiózus lei­jei és a szovjet kormány béke- szere ló külpolitikája lámaszlja ii)á. A Béke Iliiéinek II. A ilúgkon- giessznsiU a nemzetközi helyzet tomoly kiéleződésének körülmé­nyei közepei te hívják <">«|ze. Az amerikai impcrbiBdák az agiesz— s/iós fenyegetésekről rátértek a nyílt agress/iós cselekedetekre. A háborús gyújtogatok azonban minden fronton: iere«éget szenved­nek. AyrrsciúUc a vilátj valar we inyi ‘bplc^ s:sr:itő emberén“.!: el­lenállásába- iilközru-lc és az sem sikerül neki!:, hnqy mtffbénilsálí] a hehe liic-hiek hutahnis mou/al- miit. megbonts jlc somit, Im'jy met/oli idehozzák fejlődését. Á Béke Híveinek mozgalma óri­ási és győzelmekkel leli utat lett meg az ii)A8-ban leiolyt wroclaivi kongresszustól nap jainkig. A inoz­». . . Macát tegnap Xo- vi-zádi ii vitték. Hogy on­nan hová mennek, nem tudjuk. Sok fiatalt hur­coltak már el a falunk­ból. Dolgoztatják őket öli— bérért és ha valamelyik ki merné nyitni a száját, egy-kettői« a börtönben találná magát. Sokat gon­dolunk rátok. Szeretnénk ál menni hozzátok, szeict- nénk jólakni alaposan fe­hér kényénél, hússal; cu­korral . . . Nem tudom mikor tá­lunk benneteket. Ezeket a sorokat az egyik ide­valósi fiú viszi át a ha­lálon. Azt mondja, elég volt neki a rabságból, nem ezért harcolt évekig, mint partizán. Odaát a lja fel a levelet, reméljük, sgelencsésen megkapjátok. Hiszen innen őszinte szó nem mehet át a haláron. Foglyok vagyunk mi mindannyian, szerbek, magyarok, horvátok, * ^a- ját földjeinken, Titonak a foglyai. Fiaink elől bezárják az iskolákat. A 17—18 éves 'J-elica, tOMÁtÓ-HÖ gyermekeket itt nem is­kolára, hanem kényszer- munkára viszik, úgy, mint a mi Macánkat. Hogy ő mikor kerül haza, azt senki eem tudja. Csak abban bízunk, hogy nem tart már so­ká. Kijön az idő. mikor a mi börtönünkről is le­hull a lakat. ..« * Jelica Romanov 17 éves, fiatal lány. Battonyai. Szemében olyan, emberek derűje csillog, akik tud­ják, előttük nincsen aka­dály. Bátran. mehetnek előre. Tizenhét évvel ezelőtt még senki sem gondolta, a Pnrgly major dohos eaelédlakáíában, hogy a kis Jelica már új életi« született. Hiszen még ál­modni is csak titokban mertek az uraság kisem­mizett szerb cselédei a szabadságról, egyenjogú­ságról. Hánvta-vetette a sors a családot ide-oda. Mikor a kis Jelica felesepete- dett, egyik ősszel még Tompapuszta sarát da­gasztotta iskoláim menet, a másik év már a Bcli- czei-major doho6 cseléd- lakásaiban találta. Felekezeti iskolába járt. S hiába nyílt az esze a csöp lánynak, okoskodott, nem is gondoltak arra, hogy tovább adják a pol­gáriba. Hiszen a szerb iskola nem volt jó ajánló­levél, nekik meg nem volt pénzük arra, hogy külön tanárt fogadjanak a gyerek mellé. Telt az idő. Az eervik nap hazaküldtek Jelicáé- kat az iskolából. És a tizenkétéves kislány, ahogy néhány nap múlva, kiváncsi kerek szemek­kel nézegette az idegen katonákat, nem tudta, hogy a szebb, boldogabb élet köszöntött le velük Battonvára is. Tellek az esztendők. .Jo­lira elhagyta az iskolát. Nagylánnyá serdült. Es­ténként színes népviselet- lien, a kultúrter.em’nen forgolódott. Dalolt anva- niel vén s az ódeshús szerb dalokra régi, inajtlelfelej- tett táncokat jártak. Odahaza is más lett az élet. Az édesapja termelő- esoporttag lett. Kiegyene­sedett a kisemmizett Ixí- res derek». Az élet nem. állt meg itt. Egy najton Jellcát is megkérdezték: nem volna-e kedve továbbta­nulni. Alig tudta kimon­dani az örömtől az igent. Jelica Romanov ina Bu­dapesten tanul. Tanítónő le«», aki sok-sok szeretet­tel forroálgatja majd a kis szerb gyerekek lel­két. Megtanitja őket ar­ra, amit a saját élete is bizonyít: sA Magvar Népköziár- saaág a területén élő min­den nemzetiség számára biztosítja az aayanyelrén való oktatásnak és nem­zeti kultúrá ja ápol igának lehetőségét. t d. r.) eatofn szervezett mozgalommá vált ■és az egész i ilág»>t be- háhizla. \ béke hierin*}; fiiozijjlma lét:e’w:ta a háborít el­leni szerre: ti tHiakazáowk egé­szen uj, eddig soha nem látott) formájút: u sloelclwlmi békefeh Jiie.iis aláírását. A bckctnozgaloro reális és félel­metes erejét csak alátámasztja az az eszeveszett dühöngő terror, aniellvel az agcesszorok és elsősor- han az amerikai agresrzorok ül­dözik a béke harcosait. V Itáhorus gvujtogai'ik most már nem is lep­lezik féleluiiikvI a béke híveivel szemben és megbukott az a kísér­letük isv hogy hazug, álszent el- IcppropagaiKtójükat áüilsák szem­be a béke véílelnieznivel. Az Egye­sült Államokban a legkcgvelle- nebb terrorral hajszolják a bék«- liiveit. Ír üldözés azon Isin nem áttitjo tnej és item is állít hal ji meg er bél: -inozgalm it, amelynek ereje éppen abban rejlik, hogy az öst- szes békés dolgozó, az egész liéke- szerelő emberiség legalapvetőbb és 'legégetőbb érdekeit fejezi ki és képviseli. A világ népei nem akar­nak háborút és ezért tömörülnek •a békemozgulom zászlaja alá. A béke hív inch wroehe-i és pi­lisi long Cssznsa és a I.iilönhözá Mrszátfokban lefolyt, nrmtrikdki konferenciák u s: álásszabadság egész idlágra elhnUátszó szúszé- kéeé váltak, Ezen a szószéken a legkülönbözőbb politikai irányza­tok és foglalkozási ágak képviselői hirdették a háborít eibnrilásának szükségességét. Ezen a kougre**- szuson száz és százmillió ember képviseletében löbbczer küldött ve«z majd részt. Azok. akik a ka­pitalista országokból jönnek, kő- nyör léién ül le fogják leplezni, ho­gyan készítik elő hazájuk ural­kodó körei az agresszió* háborút és milyen kegyetlenül üldözik azo­kat a becsületes embereket, akik nem akarnak háborút. A kongresszus szovjet küldöttei gigantikus épitőinnnkával foglal­kozó hatalma«! hazájukat képvise­lik majd, azt az országot, ahol egyetlen bűnös, agresszív bang sem hangzik el, ahol az egységes héke- afixirutot az a megingathatatíazt álcáról támasztja alá, hogy biz«■; tosilsák hazájuk szabadságát és f üyffctlenségét, A szovjet küldöttek büszke*« lobogó zászló alatt vonalnak fsai a Békekongresszusra, és erre a zászlóra azt írják: »Sztálinnal. — a békéért*.

Next

/
Thumbnails
Contents