Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-30 / 279. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 Amerika a bizonytalanság, nyomorúság és hazugság hazája Huszonhat év keserveire emlékezik vissza a hazatért- Rimovszki András békés hegye VALACH PÁL pártónklviiU ifi, DISz ;ag. a békéscsabai AUV forgalom dol- gozöia, vonatvezetö (nem mozdonyveze­tő!) négy főből álló brigádjával november 27-én 223.5 száza­lékra teljesítette a vonat ír.enettartam normáját. Utazási se­bessége 42.3 km/óra az átlagos 13—14 km-el szemben. Az igen jő eredményt úgy érték el, hogy a felada'ot «őzt issen megvitatták, a mun­kát jól megszervez­ték. Valach Pál vo- nstvezető jól össze­dolgozik a mozdony­vezetővel, jól kihasz­nálja az időt, Így nincs különöseba vá­rakozás a közbeeső állomásokon. BOROS ISTVÁN és 6 tagú brigádja a békéscsabai Magas­építő NV vasbeton clőgyártó telepén dolgozik. Három hét­tel ezelőtt 110—120 százalékot értek el, most azonban már 180 százalékra telje­sítenek. Ezt a kiváló eredményt jobb mun­kaszervezéssel, a munkaidő teljes ki­használásával értek el. Boros István jő bngádvezcíönek bi­zonyul, összefogja brigádiát, együtt be­szélik meg a pro­blémákat, még mun- kábaáilás élőit, — így aztán nem is lehet semmi fenn­akadás és egyre emelkedik teljesítmé­nyük. A betonelő- gyártó telepen büsz­kén beszélnek a dol­gozók Boros István brigádjáról. Ifj. PAPP MIHÁLY 4 holdas magyar- dombegyházl dolgozó paraszt bebizonyítot­ta, hogy ki akarja venni részét a bé­kéért folyó harcból. Az 1953-es gazdasági évben segítségére akar sietni az ipari dolgozóknak azzal is, hogy ipari növények­re kötött szállítási szerződést, mégpedig 1100 szögölet cu­korrépára, 1600 négy­szögül.! cirokra, 1100 szögűiét napraforgó­ra, 1100 szögölet kenderre kötött le. ítyák... Iiimovszki András napszámos volt... iíos-zú óvókon át ott ácsor­góit a többi munkanélkülivel egy ott a tótkomlós! iiiavté.en, hátha akad •valak», -akinek urunk ás' kellenef Ott­hon meg hiába várta na asszony és a "vonok a kenyeret. Több mint :>0 óv küzdelmére, nyomorúságára emlékezik vissza: Az 1919-os for­radalomból tevékenyen kivette a részét. A Horthy zsóndárok szem- olótt tartói fák. Se kenyere, se nyn- galira nem volt. Riadta kis házát ős 1924-ben áthajózott Amerikába szeroneeét próbálni. Amikor parti a lépett, már látta, itt is nyomorú­ság a dolgozó élete. Pénz nélkül, munka nélkül ma, argóit az ir­galmatlan ide zenrégi,en. Yégie egy farmi a került. Ke ész évi munká­jáért pénz helyett néhány jlssz- ros«z állattal dugták ki a szemét, amollyet nem tadott sehol értékesí­teni. So ő, so a feleség« nem kapott munkát éveken át, iizenhdroméves lánya tartotta cl <-hot, aki peszia volt az egyik jómódú családnál. A zord tél elől átvándorolt a C endos-öcoán j ári­jára, Va.H'onver-be. Itt is sokat nélkülözött, Csak elvétve kapott itt­olt munkát, de abban som volt kö­szönet: a bennszülött amerikaiak úgy néztek rá, mint a vél es ingre-:, így telt el másfél évtized. Aztán jött a háború: a gyárkapuk meg­nyíltak a munkanélküliek milliói előtt. A tök-e fegyvert gyártott, kot­lett- a munkás. A háború után ugyanaz lett fl helyzet, mint azelőtt. Vancouver 600.000 lakó-.a közül több mint 170 ezer munkanélküli, lőO ezernek nincs állandó lakása. Tömegszál­lásokon, rwgQDokl an. parkokban hú­zódnak meg éjszakára. Munkád a- kuriok'ra n,n-s pénz. 1>> a I'oixl-gyál most is 36 millió dolláros rende­lést kapott uz államtól jeep katonai gépek gyártására. Az Autóipari mun­kálok tiltakoznak ez ellen: nem akar-! uak ágyutöltelékok lenni. Sztrájk, sztrájkot követ. Iiimovszki András is részt, ve It a sztrájkokban. Tx>g- ntóbb a Vancouver City sztrájk­jában vett részt. Vilago.au látják a kisemmizett munkások a kapita­listák szándékát. .Rimovszki András gyűlölettől beszél erről: — A Vatikán összejátszik a há­borút szító mibiomosokkal. Aki nem jár. a templomba, azt elbocsátják a munkából. Nincs lelkiismereti szabadság ott, ahol nagyképűen a szabad­iágról prédikálnak! A koreai vágóhídra toborozzák az áldozatokat és az »üres frázisok ha­zájában« szemtelenül a békéről 1«* szélnek, hogy az éhező tömegeket félrevezessék. Ez azonban nem si­kerül nekik. -'Torontóban, a munkás­mozgalom közp-oafjál. au érik az el­nyomottak vetése. Hiú) a dobtok bombát az SS banditák az Ukrán Munkásotthonra, ahol több mint 600, főleg, -nő és gyermek tartóz­kodott egy kultúielőadáson. Es lilá­ba követnek el a munkásmozgalom ellen mindent, — az annál erősebb- ívsz és annál elszánta'ibau ti béke­front mellé liil, amelyet az elnyo­mottak reménysége, a hatalmas ■Szovjetunió vezet. Amíg az O-l azában békekölcsönt jegyzett a nép, addig Truman haili- kölcsönt jegyeztetett: a munkástö- megeklől egyetlen dollárt som ka­pott. A koinmimi-ta vezető ktt lezárják, a sztrájkokat terror-intézkeflé-jek- kel akarják letömi. Elbocsátják a munkásokat. Az élelmiszer és a ruha ára rohamosan emelkedik. A hvinvzó külföldi piacok, hasznút a munkásokból akarják, kizsarolni az örökké éhes tőkések. Iiimovszki Andrásnak minden szava súlyos vád: — Amerika a bizonytalanság, nyomorúság és a hazugság hazája. Ra tudom, mit jelent Amerikában száraz kenyeret enni. A tőkésok érdekeiért senki sem harcol, aki dolgozó. Háború esetén azzal a részeges »butiéger, zsoldos -társa­sággal«, amilyen az amerikai had­sereg, Csak veszíteni lehet ... Az elnyomottak pedig tudják, hol van a helyük! Mikor Iiimovszki Andi ás elment Amerikába, senki sem vette é-zre. senkinek -som hiányzói t. Most még már a kikötőben fogatta a drága »Óhaza: küldötte: »Szabadság elv- társ!:... Sírva fakadt..; Erezte: Mi, a pusztalotdviri Dózsa« tszcs tagjai gyűlést tartottunk és az 1951-es gazdasági év megkez­désére és a további munkák vi­telére határozatot hoztunk. Ehhez a határozathoz a szovjet-űkrán pa r a s z tkft 1-d ö 1 ts ég tapasztalatait használtuk fel, mégpedig ügy, hogy a kukoricát mi is négyzet­be véljük, a lavaszi vetéseket már a Tagy megszűnése után megkezdjük és a kellő talajja­vítást megadjuk. Megszervezzük a brigád-, munkacsapat- és egyé­ni munkaversenyt. Ebben a gaz­dasági évben megosztjuk a mun­katerületet a munkacsoportok között, hogy' ezzel is az egyé­ni felelősségei még inkább kidom­borítsuk. Átbeszéltük Rákosi elv- társ Október 27-én tarlóit be­szédét, amelyet a jószágtenyész- iésütik emelése és a nehéz takarmány-ellátásról is mondott. Rákosi elvtárs szavai nekünk is Erőmmel fogok a lm élíráshoz, mert tudom, hogy mindenfelől érdeklődéssel várják a tszcs zárszámadásának a befejezését. Mi, a kürösladányi Zalka tszcs, dolgozói elkészítettük a zár- számad ás I, -mű nfcaegvs égé i ik é 11 í 2(> forint 9 fillért -kaptunk. Ez- ideig 24 forint 9 fillért ki is fi­zetett a csoport, a napokban pedig megkapjuk azt a 2 forin­tot, ami még munkaegységen­ként jár. Ez annyit jelent, hogy nálunk minden egyes lagtár- sunkra naponta 52 forint jut, mivel átlag egy-egy tagra 2 műn- kaegység esik egy napra. Nagyon szerettem volna, ha az egész falu olt lel t volna, mi­kor nálunk ismertetve, volt a zárszámadás, de sajnos, elég ké­A dolgozó parasztok Mczőkovúes- húzán is békós építő ’ munkájuk megvédéséért harcolnak a mély­szántás, a tcrniéuyhcadás teljesí­tésével. Éberen vigyáznak arra is, hogy munkájukat ne akadályozzák a kulákok aljas szabotázsokkal. A napokban lepleztek le a dolgozók két kulákot, Papp Zoltánt és Papp György volt malomtulajdonosokat. Papp Zoltánok 60 kiló szappant, 80 darab különböző golyóscsap- ágyat, két villanymotort, viziszi­ez az az ország, amelyről mindig ál­modott. Most 6ő éves. líéigI harcosa a munkásmozgalomnak. Az amcii- kai munkássajtó szervezője volt. A mnnkáMup külön cikkben búcsúzott tőle ... Meghatódik: — Egész életemet a munkásmoz­galomnak szenteltem. Hazajöttem, hogy hátralévő időmet szabadon él­hessem, szalad hazában, ahol építés van s ah»l nincs a nyomombangjrök-- kő a z-aailár. Olyan jő itt élíií, most tudom, mi a szabadság. A munkát már nem bírja a derekam, úgy akarok segíteni az építésben, hogy elmondom mindenkinek: ott, ahol a tőkések az urak, a dolgozó élete nyomorúság, 'nincs fejlődés, csak éhség és vágy a szabadság után. (Futók) szóltak. És mi úgy akarunk ele­get tenni, úgy hajtjuk végre ezt, hogy az őszi bükköny, valamint a korai érésű vetések levágása után felszálltunk és másodvetésű takarmányt velünk, hogy ezzel biztosítsuk jószágnevclésünk fej­lesztését. Nem közömbös szá­munkra sem állatállományunk fejlesztése, mert tudjuk azt,hogy minél több jószágot tartunk, an­nál több új cipő, új csizma ke­rül a dolgozók lábára és minél többet termelünk, annál, olcsób­ban tudjuk megvásárolni. Ezt a határozatunkat végre fogjuk hajtani az 1951 -52-os gaz­dasági évben. Végrehajtjuk azért, mert tudatában vagyunk annak, hogy ezen hatái'ózul minden egyes pontjának végrehajtása elő­segíti békénk megszilárdítását. vés kívülálló voll részt rajta. Akik azonban ott voltak, ve­lünk együtt örültek tszcs.uk si­kerén. Ezt ki is fejezték, úgy, hogy azt mondták: Itt már hiába beszél a reakció, a való lényeket nem lehet meghazud­tolni. Nagyon meg vagyunk eléged­ve eddigi eredményeinkkel, de egy percre sem ülünk habérain- kon, hanem azon dolgozunk, hogy ebben a gazdasági "éviién még nagyobb eredményt érjünk el és többternielésünkkel hálál­juk meg azt a sok jót, amivel minket népi demokráciánk. Pár­tunk elhalmozott. Lélai Ierriiené körösladányi »Zalka Máié tszcs. vattyút és egyéb malomfelszere- léseket rejtegettek. Nem sokban különbözik tőlük Tarnóezki József 21 holdas me- zőkovác-sliázi boltos kulák sem. Tarnóezki luírom mázsa szappant rejtett el a padlásán. A három mázsa szappan mellett ló kiló romlott élesztőt is találtak nála. Mindhárman a dolgozókat akar­ták megkárosítani az árurejtege­téssel. A mezőkovácsházi dolgozó parasztok mindhárom kulák ügyes­ben példás ítéletet követelnek. Békéscsaba Kuli orális fej­lődésünk újabb állomásához érünk, amikor most 'városunkban megalakul a DISz központi kul- lurgárijája. Ez magába foglalja n, városi BlSz-jzervezetck válogatott színjátszóit, népi láncosait, akik. lúd;uló kulturális alkotásokat visz­nek a dolgozók elé. Ifjúságiink nagy lelkesedéssel vár ja az alakuló gyűlést, mert tudatában van an­nak. bogi a dolgozó nép felemel­kedése kulturális fejlődés nélkül elképzelhetetlen. Es ebben a fejlő­désben nagy feladatok megoldása uir az iij központi knltűrdárda vezetőire és tagjaira. (I illáit) Rója.) Csorvás V gépállomás üze­mi pártszervezete az őszi munkák sikeres megoldása érdekében tervei dolgozott ki a téli és őszi oktatás­hoz, olyan formában, hogy a ter­melés mellett nagy súlyt fektetnek a tanulás kérdésére is. Az elv tár­sak figyelmesen hallgatják az elő­adásokat, majd utána mindig át­beszélik az anyagot. A gépállomás dolgozói megfogadták, hogy a még fokozottabb termelő munka mellett a tanulásban is eredmé­nyeket mutatnak fel. mert ezzel is lie akarják bizonyítani, hogy a békefronl rájuk eső szakaszán megállják helyüket és méltókká akarnak válni példaképeik, a szov­jet iraktorislákboz. (Kolarovszki György.) Békéssámson Folyó ló so-áii egy újonnan átalakított sző vetkezeti áruház nyílott meg, amely tele van szebbnél-sze.bb árukkal. Ötéves tervünk ajándéka ez is a község dolgozói számára, mell vei megszűnik az, hogy Oros­házára utazzanak, ha valamit vá­sárolni akarnak. Ebben az uj üz- ielben minden kapható, amire szükségük van a békéssámsoniak­nak. (Mácsár Antal.). Füzesgyarmat A Vörös Csillag tszcs kultúrtermében nagy a sürgés-forgás. A fiatalok építik a kultúrterem színpadát, amelyen legelőször Sztálin elvtárs születés­napján adnak elő színdarabot. Nem feledkeznek meg arról a fia­talok, hogy a mostani szabadságot', a tanuláshoz és szórakozáshoz való jogot a dicsőséges Szovjet­uniónak és bölcs vezérének, Sztá­lin elv társnak köszönhetik. Éppen ezért az uj színpadot niunkafel- ajánilássál készítik cl, hogy igv ünnepeljék december ai-ét, szere­tett tanítónk születésnapja1. (Ror- hiró Lajos.) Magyardombegyháza A népnevelők lelkes felvilágosító munkával járulnak hozzá az őszi mélyszántás befejezése után a ter­melés szerződéskötések sikeres tel­jesítéséhez, mert ezen a területen •eddig Jemaiadás tapasztalható. Vállalták, hogy jó felvilágosító munkával a lemaradást behozzák, hogy most is kivívják az. elsőséget a községek közölt, úgy, mint a kenyér- és takarmánygabona be­adásánál.' (Béres Erzsébet.) Zsadánv A közelmúltban egy szép szövetkezeti mintaboltot adott ötéves fenünk a község dolgozói­nak, amely a dolgozók közszük­ségleti cikkekkel való ellátását szolgálja. Körösnagyharsáuy A község a termény hegy iij tód >en a sarkad! járásban az első lett. A dolgozó parasztok megértették a termény beadás pontos teljesítésé­nek jelentőségét és mindenki ele­get fett kötelezel '-ségéwk. Jó mun­kájukért elnyerték a járás vándor- zászlóját. amely a községi tanács- háza tanácstermében van felállít­va. (Iv. Nyíri Imre.) Elek A község dolgozói a telet úgy akarják okosan kiiiaaz- náini, hogy rés/.tvesznek külön­böző szemináriumokon, ahol el­sajátítják a marxi-lenini ismere­teket, amely segítséget nyújt « termelésben és a békéért vivotfl harcban. Ezeken a szemináriumo­kon párttagok és pártunk ivóitok! egyaránt, igen szép számban vess? nek részt, November a6-án, vasárnap » »Párttitkár« című filmet nézték1 meg a község dolgozói. Az előadás után megvitatták a látót akat és levonták a tanulságot a filmből, (Bodor Gábor.) Békésen az elmúlt napokban került bemutatásra a »Berlin ri­esle * cimü csodálatos szovjet film, amelyet hatalmas érdeklő-* dés előzött meg a dolgozók körót ben. A díszbemutató megkezdés« elölt már félórával érkeztek lel-, kesliangu csoportok a feldíszített mozi elé. A mozi zsúfolásig meg­telt, mire megkezdődött az előadás. A dolgozók felejthetetlen élményt szereztek a filmből. (Papp Já­nos.) A szovjet tapasztalatok felhasználásával készül a jövő évre a pusztaföldvári Dózsa tszcs Molnár István, Pusztaföldvár. Hálunk minden íszcs-tagra napi 52 forint jut — írja a kürüsladáuyi Zalka Máté tszcs egyik dolgozója Árurejtegető kalákokat lepleztek le a mezökováeskázi dolgozó parasztok

Next

/
Thumbnails
Contents