Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-24 / 274. szám

4 VIHARSAROK NEPE Párt és pártépítés Az endrődi pártszervezet az agitáció rovására hajtotta végre a népnevelők átszervezését tott és szerdán már jo—5o nép­nevelőt útnak indítottak a lema­radás behozására. Valószínű, úgy látta az endrődi pártvezetőség a békekölcsönjegyzés és a lanácsvá- lasztás után, hogy „most már a többi munka megy magától is4 hiszen jártak eleget a népnevelők agitálni, hadd pihenjenek egy- ideig. Ez az álláspont, hogy meny­nyire megbosszulta magát, azt a már említett szerződéskötés é« ta­karmány begyűjtés adatai igazolják. Persze, hiba volna ezek után arra következtetni, hogy Endrődün a tanácsválasztás óta nem lett semmit a népneveié» érdekében a községi pártbizottság. Cselekedtek ugyan, de. nem rugalmasan végez­ték a munkát. Kiértékelték-a ta- nácsválasztás után az agilációs munkát és megállapították a hiá­nyosságokat, majd elhatározták, hogy átszervezik a népnevelő mun­kát a hibák kiküszöbölése érdeké­ben. Ilyen hiba volt a kézbesítői kiértesítés. Vagyis: a népnevelők összehívása közigazgatási jellegű volt. Az átszervezéssel io— rs ta­gú agilációs brigádokat szerveztek s három brigádot pedig egy nép­nevelőiéielős fog össze. Ezentúl tehát a felelős és brigádvezető elvtársikon keresztül hívják őszé sze a népnevelőket cgy-egy rend­kívüli értekezletre. Ez az átszerve­zés nem kis jelentőségű munka, de elkövették Endrődön azt a hi­bát az elvtársak, hogy az agitáció elsorvadt a szervezés mellett, Endrőd község is közel áll az őszi mélyszántás befejezéséhez. Ezidőszerint 90— 100 százalék kö­zött tartanak a munka végzésével. Endrőd dolgozó parasztsága is megértette az őszi mélyszántás je­lentőségét. A békekölcsön jegyzés és a tanácsválasztás alkalmával az agi­tátorok, a párt- és pártonkivüli népnevelők a mélyszántás jelentő­ségét is bekapcsolták munkájukba. Endrődön közel 3oo népnevelő végezte az agitációs munkát egé­szen a tanácsválasztásíg. A tanács- 'álasztás után azonban leállt a népnevelők munkája. Tartottak a községben népnevelőértekezletet 0. Lanácsválasztás után is, de az agitáció már nem ment szervezett formában Ez az oka, hogy a- termelési szer­ződéskötés alig éri cl a 70 száza­lékot, A takarmánybegyüjtés pedig harmineegynéhány százalék körül mozog. A tanácsválasztás már több mint egy hónapja megtörtént, Kegy hé­ten át sült: a pártszervezet az el­ért eredményeken és várta, hogy a megtartott né pnevel őértekoz let majd meghozza az eredményt úgy a szerződéskötésben, mint a takar- jjiánybcgyüjtésbén. Re az ered­mény csak nem mutatkozott. Vé­gül a pártvezetőség munkához lá­ahogy Rákosi elvtárs mondottá ezt október a 7-én. Az elvtársak akkor végeztek volna jó munkát, ka az, átszervezés melleit az agitáeiót is tovább viszik. Ezt ugv kellett vol­na csinálni, amikor már egy,-egy brigád meg volt szervezvej azon­nal munkába is állítani. A négy hét alatt legalább kétszer kellett! volna nagyobbjelentőségü Uáziagi- tációt végezni a szerződéskötés és a takarmánybegyüjtés gyors befe­jezése érdekében. Még helyesebb lett volna, ha a szarvasi párlszeryezgt módszerét veszik át az endrődi elv társak. Szarvason a tanácsválasztás óta is naponként újabb és újabb csopor­tok végezték, illetve végzik áz agi­tációs munkát. Eredményük: az őszi mélyszántást, szerződéskötést ezelőtt nyolc-tíz nappal befejez­ték, takarmánybégyüjtésük ' pedig ugyanebben az időben közel állt a 7<> százalékhoz. S:- 7. ü népnevelő — a szocialista verseny megszervezője (A SzK(b)P agilációs munkájának tapasztalatai) y>. •. meg kell magyarázni a Párt és a szovjej hatalom utasításait, tiirelmasan és figyelemmel kell megmagyarázni, hogy megértsék az emberek, mit akar a Párt és hova vezeti az országot. Ha nem ér­tették meg ma, — igyekezzetek megmagyarázni hol.iap, ha nem értették meg holnap — igyekezzetek megmagyarázni holnapután. E* nélkül nem lesz és nem i> lehet most semmiféle vezetés.« (Sztá­lin Müvei IX. kötet, 161. oldal.) .1 szocialista verseny megerő­sítése és fejlesztése szempontjá­ból hatalmas jelentősége vau a népnevelő munkának. A népne­velők a pártszervezetek legköz­vetlenebb segítőtársai a politi­kai munka kiszélesítésében. Be­számolókkal, beszélgetésekkel, új­ságolvasással lelkesítik a dolgo­zókat víj termelési sikerek el­érésére. A szocialista verseny kiszélesí­téséért folyó hare egyik igen lia- lékony formája az élenjárók munkamódszereinek a népszerű­sítése. Azerbajdzsánban, a »Vo­rn ilov (-kolhozban Bagirova kol- hozparasztasszony rendkívül ma­gás gyapoUormést ért el. Meg­kapta a Szocialista Munka Hőse elmet. A népnevelők Bagirova ta­pasztalatainak széleskörű elter-' jesztésére megszervezték, hogy a kolhozparaszlasszonyok felvált­va meglátogassák Bagirova rész­legét munka közben. Ezek a lá­togatások, — Bagirova munka- módszereivel, agrotechnikájával való szemléltető- megismertetés nagyszerű iskolája lett a gyapot­földeken folyó sztahanovista munkának. A moszkvai »Kalibrc-gyárban. ahol Bosszijszkij művezető dol­gozik, különösen jól szervezlek meg a népnevelők a sztahanovis­ták tapasztalatainak népszerűsí- sét. A Sztálin-díjas Bosszijszkij gyűléseken számolt be arról, ho­gyan szervezte meg részlegében u kollektív sztahanovista mun­kát. Ezenkívül fényképfelvétele­ket készítettek a kiváló műveze­tő munkájának egyes mozzana­tairól és ez! is kiállították. Az agitációs munka másik faj- iája a népnevelő személyes pél­damutatása. Borisz Nvikolajevics Vizslenko, a vofkovszki jütőház mozdonyvezetője, aki egyben népnevelő is. olyásta. hogy egyes vasútvonalak mozdonyvezetői munkájukat a gazdaságos szám­vetésre építették ál. Vizslenko az újsággal a kézében felkereste, a pártvezetőség titkárát. — Olvasta, Jegorcv elv társ? Véleményem szerint nagyszerű kezdetnényezés. Ön is úgy gon­dolja? — Meg kell beszélni a moz­donyvezetőkkel— volt a válasz —, de előbb saját magánknak át kell gondolnunk, mit jelent áttérni a gazdaságos számve­tésre. A pártvezetőség minden vo­natkozásban- megtárgyalta ezt az újdonságot és a népnevelő Vizs­lenko már a legközelebbi beszél­getés során beszámolt a moz­donyvezetőknek az élenjárók kez­deményezéséről. Kijelentette, hogy amennyiben a fűtőház va- lam'cnnvi mozdonybrigádja áttér a gazdaságos.:; számvetésre, a mozdonypark legalább százezer rubel tcrvcnfelüli megtakarítást biztosít. Egyes mozdonyvezetők ennek ellenére is Haboztak még, hogy bevezessék-e az újítást. Vizslenko ekkor elhatározta, hogy példát mutat. Brigádjával áttért a gazdaságos számvetésre és mindjárt az első hónapi)an 900 rubelt takarított meg. A; ki­sérlel a többieket is meggyőzte és minden mozdonybrigád áttért a gazdaságos számvetésre. A bolsevik 'népnevelő egyik legértékesebb tulajdonsága az. hogy össze- tudja kapcsolni az agitációs és a szervező munkát. Huszonöt éve tanít egy iskolában Zoja Blinova tanítónő. Tavaly a Tugidim körzeti pártbizottság Trud «-kolhoza állította he nép­nevelő munkára. Itt segített a kolhozparasztoknak összeállítani a tavaszi munkálatok tervét, elő­adásokat tartott a.brigádok elölt, a magas terméseredmények mes­tereiről és megismertette a kol- hozparasztokal az irodalmi új­donságokkal is. Egyízben a kol­hoz jövedelmének emelése cél­jából Kabikina kolhozparasztasz- szony azt a javaslatot terjesztet­te a. kolhoz vezetősége elé, hogy az. egyéb zöldségfélék melleit ter­meljenek egy hektáron paradi­csomot is. A vezetőség u«yan tá­mogatta a javaslatot,, de a kol­hozban mái- nem volt szabad melegágy és ahhoz, hogy a ja­vaslatot meg lehessen valósítani, paradicsom-palántákra lett \ol- ua szükség. Javaslatunkat nem szabad visszavonnunk — mondta líJi- nova népnevelő —, én azt aján­lom, hogy neveljük a palántá­kat otthon. Én a magam részé­ről kétezer palánta nevelését vál­tatom. Példáját sokan követték és ta­vaszra az uráli kolhoz a rideg éghajlat ellenére is jó paradi­csomtermést ért el. A népnevelők a szocialista ver­seny szervezői, a kommunista társadalom építőinek első sorai­ban haladnak, akik szavaikkal és telteikkel egyaránt I.enin .Sztá­lin. nagy ügyét hirdetik. fl gerendás! pártszervezet is biztosítsa a politikai iskolák sikerét Síkéival indultak be megyoszerte a politikai iskolák. Mielőtt az egyes elvtársakat beosztották volna a pártszervezetek a politikai is kólák L: ligát óinak, személyesen bű szeltek az elvtársakkal a veaetősó, tagjai. Valamennyi elvtárs öröm­mel vette, hogy a Pált hozzásBíriti őket az elmélet elsajátításához. Örömmel vették, lúszen a mar xizmus-lenini Zinas isijiiííheté előfel­tétel© onipik. Hogy cd tudjon va­laki 'igazodni az ©gyro. bonyolódó nemzetközi t-etmiiyekl-cji, hogy megtalálja, az* öf'szofüggiHt saját községe s az ország, valamint a nomztdkö/j események között. E- az olvtájyak n.K'g is ijfi-rték' «Ta­nulni fognak,!* Az elvtársak nagyrésze be is tartotta szavát, de vannak helyek, ahol komoly a lemor­zsolódás a politikai iskolák hallgatóinál. így Gerendáson is. E hét keddjén jöttek össze Ge­rendáson a harmadik foglalkozásra és a «Viharsarok» tszes-lren in­dult iskola hallgatóinak csak a fejő j-lent m.;». A l'i-fii: i • ts/ys- láil kilencen hiányozták. Azt mondják az elvtársak. Hogy Hív­ben disznótorba- mentik. Ez az­tán k.-zifetuolt rreiu épp.-Á -jó. A községi pártszervezet, politikai is­kolájáról js többen.Hiányoztak. így például öt elvtársnak «sürgős» munkát kellett végezaiiu- r^künyv- tár rendezésével. ! tel P; Az-zai igazollak elmaradásukat, hogy ük a lcgfejlettebbik a poiiíikai iskola hallgatói közül, majd bepótolják. Ezen a tan­folyamon még az. is hiba, hogy .csak három egyénileg dolgozó paraszt elvtárs van a hallgatók között. A politikai iskola Hallgatói között (számos olyan elvtárs von, uk;i szeretne és tudna, magasabb fo­kon -'tanulni." Megvan ennek » ls­Hetősége, Ezeket az (jlvfársakat a JB ossza be a középfokú politikai iskolák anyagának magánúton való tanulásába. Helyükre pedig vonjanak bo egyénileg dolgozó pa­raszt elvtársakat, A gerendáéi elvtársaknak nagy gondot okoz. hogyan érjék el, hogy minden hallgató rendszere­sen megjelenjen a foglalkozáso­kon, Igaz. megígérték annak ide­jén, hogy: majd eljárnak, rnög is mondhatják nekik: : Elvtárs, to Ígéretet tettél a Pártnak, az pe­dig- szavad !«tartására kötelez.» Ha még sem értik meg többon, ak­kor magyarázzák meg az elmara- dozóknak a tanulás jelentő­ségét. A pártszervezetek létrehcteták a pártosopoi tok rendszerét. Kom mondhatjuk, hogy kihasználjuk ezt v szervezési lehetőséget. Most al­kalom van hozzá: A párttitkár elvtárs beszélje meg a pártosa- portvezető elvtársakká], hogy az ő feladatuk meggyőzni a politikai iskolákból elmaradó elvtársaknt. Taggyűlésen is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, mert mindönkii . érint a, kérdés, hiszen a békáról von szó. A béke haréosjünak. méginksibb az élen­járó , iiarcoyrknak ..öntudatosaknak kell jeniünk, hogy i.iclják: mit, miért- cselekszenek. Most arról tanulnak a hallgatók, hogy az. em­ber millió éveken keresztül mun­kája által, azzal, hogy közösség— ben élt, lett emberré. Az embei fejlődése nagy tanulság napjaink­ban: csakis munkával, a dolgozó mberni i 1 link összefogásával ‘ bizto- ithatt) a béke. A hibák gyors kijavításával biz­tosítsa a gerendási pártszervezet politikai iskolák jó munkáját s ezáltal tegye mind erősebbé a gerendáéi dolgozók la'kehareat. o » (t. g.) KÖNYVESPOLC Marx—Engels: Válogatott levelek 1843—1895. Marx-Engels levelezése, a riely a XIX. század negyvenes éveitől a kilencvenes óvok derekáig terjedő időszakot . öleli fel, a tudományos kommunizmus nagy mer a’ apítói éle­tének és tevékenységének vala­mennyi fontos szakaszat tükrözi. Igen értékes forrás nemcsak Marx Engels életének tanulmányozó- f-úhoz, hanem a marxizmus elmé­letének és a munkásosztály politi­kájának tanulmányozásához is. Lenin rámutatott, hogy Marx és Engels egész levelezésének kö­zéppontja, fókusza a dialektika. »A materialista dialektika alkalmazása az egész politikai gazdaságtan át­dolgozásában, kezdve unnak alap­jaitól — a materialista dialektika alkalmazása a történelemre,. a ter­mészettudományra, a filozófiára, a munkásosztály politikájára és takti­kájára —, ez érdekli legjobban Marxot és Engelst, ebben adják ők a leglényegesebből és legújab­bat, ezzel a zseniális lépév-el vit­ték előre a fon adatná eszme tör­ténetét.:« A gyűjteményben foglalt leve­lek jelentékeny hányada az elmélet kérdéseivel foglalkozik. Nagyon ér­dekesek Marxnak és Engelsnek a »Tőké-rőt váltott levelei, amelyek­ben feltárul Marx tudományos la­boratóriumának képe, a zseniális mű alkotásának folyamata. Marx e leveleiben kifejti tudományos ku­tatásai legfrissebb eredményeit, ta­nácskozik Enges-szel és megvitat vele ©gyes problémákat. Nem ki­sebb jelentőségűek azok a levelek, amelyek a dialektikus és törté­nelmi materializmus kérdéseit vilá­gítják mog, valamint a proletár- forradalom elméletének kérdésére vonatkozó le\ elek. A levelek világosan tükrözik Marxnak és Engelsnek, mint a nemzetközi proitilúriutus vezérei­nek. a nemzetközi proletárbarc gya­korlati vezetőinek szerepét. Marx és Engels e ész forradalmi tevé­kenységük folyamán, rendkívül r.agy figyelmet fordítottak a stratégia és taktika kérdéseire és fárailhív- tat'aaul harcoltak a munkásosztály forradalmi pártjának megteremtésé­ért, ameiv elengedhetetlen előfel­tétele a proletárfon a latem győzel­mének és a proletárdiktatúra meg­valósításárak. A Kommunisták Szövetségéről, az I. Internate.máié megteremté­séről és az azon belül a proudho- nisták és bakunistak ellen vívott harcról szóló levelek, azok a le­velek, amelyek képet adnak a né­met szociáldemokrácián bolti 1i op­portunizmus ellen folytatott —- ahogy Lenin mondotta —- »dühös» harcról és élesen bírálják; ft« ameri­kai és angol szocialista pártok szek- tásságát, végül a különböző orszá­gok pártjainak szóló útmutatáso­kat tartalmazó levelek — mindez élénk fényt vet Marxnak és En­gelsnek a proletár pártért vívott ki­tartó 'és következetes hakeára. Maik és Engels egész életükben úgy léptek fel, mint a reakció min­den válfaja ellen, a demokráciáért; és haladásért'vívott harc engesztel­hetetlen harcosai. Az 'amerikai pol­gárháborúról, az Írországról szóló levelek, továbbá a Németországról írottak, amelyek megsemmisítő mó­don jellemzik a poroszságot, a po- roszság reakciós szerepét, szemléi-* tetik ezt a demokráciáért vívott harcot. f A gyűjteményben 21! levél van, (fiáikra kiadás.)

Next

/
Thumbnails
Contents