Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-23 / 273. szám

2 VIHARSAROK NÉPE A köxoktatöNiiggyi minisztérium és a négiművelési miiftisztériiim közös országos értekezlet« A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium. és a népművelési mi­nisztérium ezeidún és csütörtökön közös oi -.fá:os értekezletet rendez, amelyen iske a o i.i'.ánk és kultúr­politikánk lén. os kérdéseit vitatják meg. Az értekezlet tanácsi ozá.ait ezerdún délelőtt kezdte meg a MBM03X- zókkázlan. Az értekezletet Dosonczi Géza népművelési államtitkár nyitotta meg. Ezután »Indítsunk harcot az iskolai ferdém me ezi'úrdííá-.'éit, a lemorzsolódás elten« címmel Dar­vas József miniszter tartotta meg előadását Uwesatl'e.i az orszá.unld auvé - Irnnenő hataunas kültárforradalom- ról szólt. Kulturális életünk fejlődése — mondotta többek között. — éveken át a'a osan le volt maradva poli­tikai vés gazűa-á i fejlődésünk mel­lett s az egyéb területekről kiszo­rított elkjnsé'r itt vetette meg leg­jobban a lábát. A nagyobh erő- feszMé-ek ennek- az elmaradásnak a felszámolását a csak akkor kez­dődtök. amikor — mintegy más­fél esztendővel ezelőtt, — a Párt. és. Iiá.kősi Mátyás idő irányította népünk figyel mé t. Kulturális fejlődésünk louiai ada­tát még mindig lton» sikerült tel­jes mértékben felszámolnunk. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetésé .-ónok március- 29-i határozata világosan megszabta a közoktatás. területen, a .feladatain­kat. E feladatok közül — ae ellen­ség' eltávolítása után — sokmin- dont végrohnjtöttníik. Az alapfeltételeket így sikerült megteremteni a további munka szá­mára, — de az igazi munka va- • lójában most kezdődik. A' fégi'ontosabb lánosaem ma: a tanulmányi rend és fegyelem n:eg-( tzilárdítá-st. Tegyük szervezettebbé. alaposabbá az iskolai munkát, emel­jük az oktatás színvonalát. Az ötéves terv azt írja elő a szá­munkra, hogy u tervidőszak végére, 1954-re, az összes tankötelesnek el kell végezniük az általános iskola nyolc osztályát, llol vagyunk mi még ettől a mai negyven-negyvenöt százalékkal £ Nyolevötinvolceeer tan­köteles korú gyerek még ma sincs beíratva. Az első és nyolcadik osz­tályosok aránya még mo-t is száz a negyvenhez. A tavalyi iskolai évbon 00.502 tanuló maradt ki az általános iskolákból, majd a nyár folyamán további 42.215. Egy év alatt tehát közel százezer. A lemor­zsolódás legnagyobb a tiszántúli pxi a ztmegyékben. Legrosszabb a helyzet természeteién a tanyavilág­ban. Ezután a lemorzsolódás okairól beszólt. Az okok között nyilván vannak objektiv nehézségek is,, az iskolák távolsága, a rossz utak és ha­sonló materiális problémák. Az okok között ott van az el­lenség aknamunkája is. Az okok között a legdöntőbb az, hogy bár tömegeink íven az utolsó esztendők­ben megnőtt az iskola iránti ér­deklődés, — de az iskola jelentőségének ko­moly megértéséről, a tanulás komoly megbecsülésé-. 61 még nincsen sző abban a mérték­ben, ahogyan ez szükséges lenn« fejlődésünk mai szaka­szán. Különösen a dolgozó parasztság­nál vannak még ezen a téren nagy hiányosságok. Dolgozó parasztságunk még min­dig nem úgy veszi a tanulást-, mint önmaga én gyermeke iránti egyik legfőbb kötelességét. Még Felhívás HZ alapfokú propagandista szemináriumok és alapfokú politikai iskolák vezetőihez Felhívjuk az elv társak fi­gyelmét arra, hogy az üzemi (városi) alapfokú politikai isko­lákon a Harc a klerikális re­akció ellen« című anyag f ^dol­gozási ideje két hét. Az itlinula- I ok bau közölt egyhetes feldolgo­zási idő -a falusi politikai isko­lákra v'jtníko/lk. Az- előadási Hogyan éltek a dolgozók a Horthy-rendszerben« című anyag második részéből le­folytatott vita (szeminárium) után kell megtartani. A politi­kai iskolák hallgatói az első bé­len vegy ék át a füzetet a IC. ol­dalig, a második héten a Ifi. ol­daltól végig. Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztálya. mindig az a gyakorlat, ha otthon munka van, a gyerek ne menjen is­kolába. Ez elten neveléssel, felvi­lágosító munkával, az eddigii sok Kai nagyobb mértékben fel kell vennünk a harcot. Teljesen helytelen lenne azonban, ha az általános iskolai lemorzso­lódás súlyosságáért, a tanulmányi fegyelem sokféle hiányosságáért egyedül csak a szülőket tennénk felelőssé. Felelősség terheli itt is­kolapolitikánk összes végrehajtó szerveit. Központi feladatunk — folytatta ezután — a hiányzások csökkenté són, a jobb iskoláink jobb tanul­mányi fegyelem megteremtésén ke­resztül harcolni az általános isko­lai lemorzsolódás ellen. Ám éppen a jobb tanulmányi fegyelem meg­teremtése érdekében szólnom kell még valamiről. Arról, hogy nagyon sok helyen túlterhelik a tanulókat is, a pedagógusokat is, iskolán- kiviili feladatokkal. Annyira, hogy az már az iskolai munka rová­sára megy. Egy valamit nagyon élesen hang­súlyoznom kell, azt, hogy mi nemcsak, hogy nem va­gyunk ellene a diákok 6s a p:<rgögusok társadalmi, poloti- kai munkájának, hanem azt feltétlenül szükségesnek tartjuk. Az iskola mindig egyik legéle­sebb fegyver volt a politikai har­cokban! s íiyi is marad — és most, hogy végre a nép forgatja ezt a fegyvert, nemcsat, hogy nem hagyhatjuk kicsorbulni, hanem meg tovább kell élesítenünk. A helyes arányt kell tehát megtalálnunk^ Azt az arányt, hogy az iskola, o tanulók, a pedagógusok benne tud­janak élni a politikai élet áramá­ban — ugyanakkor az iskolai munka se szenvedjen hátrányt. Indiísutik harcot, indítsunk országos mozgalmat az iskolai, a tanulmányi fegyelem meg­szilárdításáért, az általános iskolai lemorzsolódás ellen. Vegyenek ebben a mozgalom­ban részt mindazok, akiknek kö­telessége is, szívügye is kulturá­lis életünk fejlődésének szolgá­lata. Indítsunk nagyméretű felvi­lágosító munkát a szülők között is. a diákok között is, a tanulás nagyobb megbecsüléséért — a közömbösség ellen s a reakció aknamunkája ellen. A szocialista építés ügye hív bennünket jobb munkára. A bé­ke védelmének szent ügye hív bennünket több munkára. En hiszem, hogy ha megfeszítjük az erőnket, akkor már a tanév vé gén is azt jelenthetjük népünk nagy tanítójának: Rákosi elvtárs. a közoktatás terén is jobb a ter­melés, nincs lemaradás — fejez­te be előadását Darvas József. Darvas József beszédéhez el­sőnek Nemes Dezső, a népműve­lési minisztérium csoportfőnöke szólalt fel. Az iskolai lemorzsolódás el­leni harc — mondotta — nem egyszerűen «iskolai feladat», hanem országos feladat, ame­lyet a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar népi demo­krácia ál,it a közoktatási szer­vek és az egész kulturális front elé. Közoktatásunk szocialista fejlő­dése, a szocialista Magyarország: felépítésének egyik nélkülözhetet­len feltétele, egész jövőnk leg­fontosabb záloga. A szociálisba közoktatás kérlel­hetetlen ideológiai harcban fej­lődik, szét kell zúzni a nem­törődömséget, a közönyösséget és megnemértést, ami a gyermekek iskoláztatása kapcsán ma jelent­kezik. A felnőtt dolgozók körében végzendő politikai felvilágosító munkáról van mindenekelőtt sző. Az MNDSz, a Szülői Munka- közösségek, valamint az út­törő szervezet és a DiSz mellett, amelyeknek az isko­lákkal a legszorosabb a kap­csolatuk, a szakszervezetek, a DÉFOSz és más tömegszerve­zetek is komoly segítséget nyújthatnak és kel], hogy nyújtsanak a közoktatási szer­veknek az iskolai hmorzso'ó- dís elleni harcban. — Haladéktalanul napirendre kell Hízni a kérdést a megyei, járási és helyi népművelési hí­zol tságokban. A tömegszerveze­tek képviselőivel karöltve lár- yalják meg az itt felvetett fel­adatokat. Harc a nép minden egyes gyermekinek rendszeres isko­láztatásáért — ez a harc dol­gozó népünk egészének további politikai fejlődéséért és kultu­rális felemelkedéséért, a szo­cializmusért, a békéért. Olyan harc ez, amelyre büszkék vagyunk, amelyben a népi há­lálom igazi jellege és ereje mu­tatkozik meg: azé a hatalomé, amely célul tűzi ki a dolgozó milliók műveltségének általános és szüntelen emelését S ebben a harcban a kiművelt emberfők sokaságáért« mi, a kulturális front katonái, Rákosi clvlárs út­mutatásait követve, egyesült erő­vel végre is fogjak hajtani a Párt és a kormány által elénk tűzött feladatokat. \i fi koreai néni hadsereg főparancsnokságának november 21-i hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága november 2t-i hadi jelentések en közlj. hogy a népi hadsereg csapatai az arc- vonal minden szakaszán folytat­juk a harcot az amerikai és a détkoreai csapatok ellen. Tokuszen térségében az ellen­ség támadása sikertelen volt. A népi hadsereg egységei folytat­ják a védelmi harcot a korábbi vonatukon. A teleli partvidéken, Gerslim­től északra és MemghaHói észak­keletre folynak harcok. Szerdán délben tartotta utolsó ülését a varsói II. Békeviláírkongresszus (Voli/tatiU n:. Izoldáiról.) jiin.'t a széiiUóavászatbau dolgoz­tak. ­1 A minden év szeptemberének ebó vasárnapját az egész ország «bányászok .napja -ként ünnepli metr. a bányászat országos jelen­tősénél »ok elismeréseképpen és an­nak emlékére, hogy 1919-bon szep­tember ti-án dördült el a oserdőr- sortúz a tatabányai bányászokra. yJ A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa és a Magyar Dolgo­saik Vártja Központi Vezetősége felhívja a szénbányászat minden dolgozóját ». termelési, termelé­kenységi és önköltségcsökkentés! (terviek teljesítésére és I ni teljesítő­kére. daloljanak ehhez hozzá a list»'fegyelemmel, a munkanap 480 szénbányászok öntudatos szőri n- pereénok toljon kihasználásával, odaadó lelkes munkával, műszaki tudásuk állandó fejlesztésével, szer­vezési és műszaki újításokkal, min­déi» egyes bányásznak a munka- rersenyben való részvételével, n Wtehánovista munkamódszerek el* sejó,titásával és továbbadásával. Járuljanak ebhez hozzá a szén­bányúsz.Jli üzemek és vállalatok vezetői és műszaki alkalmazót lai a bányákban folyó munka mi­nél tökéletesebb megszervezésé­vel, a termelés állandó növekedé­se feltételeinek biztosításával, komplex-brigádok szervezésevek, a munkafegyelem, bérfegyelem és pénzügyi fegyelem szigorú be­tartásával, a takarékosság követ­kezetes érvényesilésével, az egy­személyi felelős vezetés megszi­lárdításával. Legyen tudatában a szénbá­nyászai minden »kétkezi és értel­miségi dolgozója annak, hogy-ez­zel a munkával hozzájárul öt­éves tervünk sikeréhez, építi a szocialista .Magyarországot, erősí­ti a magyar népi demokrácia ál­lamát és gazdaságát és a világ békeszerető népeinek hatalmas táborát, Budapest, 1950 november 22. Rákosi Mátyás sk. a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. Dobi István sk. 3 Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, A kongresszus kedd délutáni ülé­sén Vernal tanár, a brit béke- küldöttség tagja a többi között ezeket mondotta: A béke megszilárdítása érdeké­ben elengedhetetlen a különböző világnézeteket- képviselő csoportok egynittmű k ödéeo. A békemozgalmat lehetetlen elképzelni a kommunisták Je- vékeny részvétele nélkül. El­képzelhetetlen az is, hogy a békemozgalom csupán a kom­munistákra és a velük rokon­szenvező csoportokra és egyé­nekre korlátozódjék. A brit kékebi zottság javasolja, hogy a Béke Hívei II. Világkon­gresszusa forduljon külön felhívás­sal a különböző politikai, vallási és egyéb szervezetekhez, szólítsa fel azokat az együttműködésre. Másztam. Irak küldötte, té­nyeket sorolt fel arról, hogy az amerikai-angol háborús gyújtoga­tok köz»!keleti katonai támaszpont­jukká akarják tenni Iratot. Tomi, a tanulmányukat Francia- országban folytató marokkói egye­lőim hallgatók küldötte, a marokkói nép felszabadító harcáról beszélt a francia gyarmatosítok ellen. A november 21-i ülésen felszó­lalt még Cyprus, Ecuador, Délafri­kai Unió, Ínin, Tunisz, Madagasz­kár, Venezuela, Kolumbia, Olasz­ország', I^mgyelország, Franciaor­szág, Argentina, Anglia és N yugat- Afrika küldötte. A Béke Hívei H. Világ kon- j greeszusa szerdán délben tartotta utolsó ülését, amelyen a küldöttek szavaztak a különböző bizottságok által benyújtott határozati javas­latok felett. Kétségtelen, hogy a varsói í béketanácskozás a legnagyobb jelentőségű nem­zetközi kongresszusok egyike volt, amelyen a világ csak­nem valamennyi népinek vá­lasztott képviselői állást fog­laltak az emberiség legégetőbb problémájával, a világbíke kér­désével kapcsolatban. A kongresszuson tudósok és mű­véssek, munkások és parasztok, mérnökök és orvosok, valamennyi bitfelekezet lelkészei, férfiak és nők, fiatalok és idősebbek, hívők és atheisták szólaltak fel. Szaba­don, minden korlátozás nélkül mondhatták el v éten lényüket a leg­különbözőbb politikai púitok kép­viselői épp úgy, mint a párton- kivüliek küldöttei. A varsói béke kongresszus az igazi demokrácia erejéről tanúskodik és azt mutatja, hogy a jóakarata emberek mindig meg tudják érteni egymást. A kongresszus legutóbbi ülésén Dimitrij Sosrtakovics, a kiváló szovjet zeneszerző beszédében hang­súlyozta, hogy az igazi kultúra mindig a béke ügyét szolgálja és a hike híveinek éppen ezért mindent el kell követniük a nemzetek közötti kulturális csere elmé­lyítése és kiszélesítése erde- A kében. Paul Doboson, a nagv néger énekes, aki az amerikai hatósá­gok tilalma következtében szemé­lyesen nem vehetett részt a kon­gresszuson, hanglemezem közvetí­tett beszédében kijelentette, hogy. a háború a fasiszták és az im­perialisták programja. Azoké, akik le akarják igázni a népe­ket. A békeharc éppen ezért egyben az imperialistái» és fasisztáit elleni eltökélt küz­delem is — mondotta Robeson és hozzáférte, hogy uz DSA kormánya a fasisz­ták oldalára állt. Ilyen körűimé- v nyék között a békeharc az ameri­kai nép legfontosabb feladata.

Next

/
Thumbnails
Contents