Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-21 / 271. szám

4. VIHARSAROK NÉPE t'árt és pártépítés II Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának pártszervezete javítsa meg munkáját A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése elsősorban a Megyeri, J'aiiács Mezőgazdasági Osztályának a feladata. S a terme 1 ős züvetk©ze- tcink fejlődéséhez á Mezőgazdasági Osztály komoly mértékben hozzá is járult.. Azonban uz eredmények mellett vannak komoly hiányossá­gok is, melyek éppen a Mezőgaz­dasági Osztály nem kielégi munkájából erednek. A hiányos­ságok elsősorban abból adódnak, hogy a Mezőgazdasági Osztály munkatársai legtöbb esetben figyelmen kívül hagy ják a tszcs-k pártszervezetét a hibákat Kiszállásuk alkalmával nem kérik ki a pártszervezet; á párt titkár -•ívtárs véleményét, legtöbb csel­ben csak a tszcs elnökktcl. az in­tézőbizottság tagjaival veszik fel a kapcsolatot. S igy a Mezőgazda- -ági Osztály is hozzájárult ahhoz, hogy megyénk termelőszövetkeze­teinek jelentős részében kisebb vagy nagyobb mértékben pártszer­vezeteink élete beolvadt a tszcs-k általános életébe. így fordulhatott elő az az eset Is, hogy az egyik tszcs elnökét a pártszervezet meg­kérdezése nélkül vitték el iskolába, akit a csoport tagsága néhány hét múlva leváltott elnöki beosztásá­ból, Komoly hiányosság, bogy a Me­zőgazdasági Osztály hivatali párt­szervezete nem támasztja kellően alá politikai irányításával az osz­tály munkáját. A legtöbb munka­társ csupán saját szakszempontjá­ból foglalkozik a termelőszövet­kezetek életével. Az egész osztály munkájában a tszcs-k politikai kérdései háttérbe szorulnak Ennek oka az i egyes előadói nem hogy az osztály egyszer meg­gondolatlanul tesznek Ígéretet, mint ez az cleki József Áltálai iszre-nél is történt, A pártszerve­zet vezetősége és tagsága például maga sem értékelte ki az őszs fejlesztést politikai szempontból. S az osztály egyes kommunista munkatársai is függetlenítik mun­kájukat a pártszervezettől. Pél­dául a személyzeti csoportvezető elvtárs a pártvezetőség tudta nél­kül intézi az ügyeket. Helyesen tette a pártszervezrg vezetősége, amikor megvitatta Ba­logh elvtárs, osztályvezető bürokra­tikus magatartását, ami abban is megnyilvánult, hogy egy alkalom­mal Sajtiné elvtársnő, az osztály egyik munkatársa fontos ügyben csak két órai várakozás után tudott iialogh elvtárssal beszélni. A párt­vezetőség a Városi Pártbizottság eí segítségével feltárta taggyűlés elé vitte. A pártszervezet tagjai azonban maguk nem bírál­ták Balogh . elv társ , hely­telen magatartását. sem a legutóbbi taggyűlésen, sem azt megelőzően, pedig maguk között már régebben beszéltek a hibák­ról. Itt a pártonbelüli demokrácia hiánya mutatkozik meg Mindez Rákosi elvtárs február ro-i beszéde után történt, amikor az alulról jövő bírálatra hívott fel Rákosi elvlárs minden dolgo­zót. Az osztályban: élesedése, a ,zo- cializmus építésének növekvő [Vl adatai megkövetelik a Mezőgazda- sági Osztály pártszervezetének jobb munkáját. Ezért a párt vezetőség a pártcsoportvezető elv társak mun­káját jobban támogassa, ellenőriz­ze. A pártcsoportvezető elv társak foglalkozzanak a hozzájuk beosz­tott elvlársak nevelésével, még akkor is, ha bármilyen felsőbb hivatali beosztásban van a párt- csoport valamelyik tagja. A párl- csoportvX'zelők egyéni beszélgeté­sek, havonként egyszeri pártcso- porl megbeszélések utján ismer­jék meg a hozzájuk beosztottak munkáját, a kint végzett munká­jukat is és bármily ezzel kapcsola­tos problémájukat, ebből kiin­dulva neveljék őket. A párttitkar elvtárs havonta egy­szer beszélje meg a pártcsoporl- YPzctőkkel munkájukat, adjon ta­nácsokat, A pártvezetőség időnként vitassa meg a pártcsoportvezetők munkáját, vigye taggyűlés elé, így nevelje az egész párttagságot. Mint bármely más pártszervezetnél, itt is szükséges a belső népnevelőmunka kiép í t ése. az osztályon belül lévő párlonki- vüli dolgozók felé. Gyakran hivatkoznak elvtársaink a kiutazásokra, mint fő akadályra, ha a pártélet megjavításáról esik szó. Elfogadható-« ez az érvelés? Aki elfogadja, az azt is állítja, A Thor ez; elvtárs elleni támadás újabb merénylet a béke ellen Az amerikai imperialisták újabb elvetemült merényletet követtek el * francia dolgozók vezére. Thorez "olvtárs ellen. Ez a merénylet is azt bizonyltja, hogy aa imperia- ! viták félnek á dolgozó nép láng- felkü vezéreitől. Az imperialisták orvtámadásainak nem az első esete ez. ők oltották ki Lahaut elvtárs eletet, ők dobtak kézigránátot Do- knka ós Duclos elvtársakra, ők voltak azok, akik az olasz dolgo­zók vezérének, Togliattinak élete ciien törtek. Az imperialisták aljasságait szemmel lriséri a világ minden becsületes dolgozója. Tudják, hogy az imperialista agresszorok a pro­liiéit nem riadnak vissza semmi­féle gaztettől s ha rajtuk múlna, kiférje? itenék a háborút az egész világra, hogy aztán szívhassák * gyarmati sorsba taszított országok dolgozóinak a vérét. E« a tervük a magyar dolgozókkal, velünk a bé­késcsabai Tftzslőszer- és, Építő - anyagértókésitő NY dolgozóival is. Ezért a legmesszebbmenőkig til­takozunk éa elítéljük az amerikai imperialisták újabb provokációját, amelyet Thorez elvtárs ellen kö­vettek el. Tudjuk, hogy az imperia­listák fel akarják borítani a világ békéjét, ez azonban nem fog si­kerülni nekik, mert erősek var- gyünk. Egyre erősödik a béketábor hatalmas ereje, amely megálljt; pa­rancsol az imperialisták vérlázitó bandit izmusá nak és becstelenségé­nek* A békéscsabai Tüzép NV dolgozói. hogy a Megyei Tanács Mezőgaz- tsági Osztályán gyakorlatban megvalósítani a Párt élcsapat sző­ném' lehet politikai irányítását repét, A pártszervezet vezetősége ön- hirálaltal, a hibák feltárásával se­gítse a párttagságot az alulról juVö- birábtt gyakorlásához, ezáltal érő silse u jtórtonbelüli deniokráciát. Mielőbb vitassa inog a pártszerve­zet vezetősége é> tagsága a tér- nudősaövi:!kezej i mozgalom áltálé nos kérdéseit úgy, bogy a politikai oldal domborodjon ki. Az egész, osz.lálv dolgozói részére tartsanak előre- mutató előadásokat a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlő­désének kérdéseiről. Egé-Brfi bizonyos, hogy a part­éiét és az osztály eddigi eredmé­nyeire tájnüszkodva. Rákosi elvlárs legutóbbi ulmutaiásai nvoinán. a Megyei Tanács Mezőgazdasági ()>/- láfyának pSrt«zervezete újabb si­kerek (>t ér el. '!• (/. A DISz Központi Vezetőségének határozata a hibák kiküszöbölésére A Dolgozó Ifjúság Szövetsége központi Vezetősége novem­ber 28-án ülést tartott, amelyen határozatot hoztál* a DISz mun­kájának megjavítására, A határozat leszögezi, hogy a Párt jo­gos bírálata alapján hibáikat sürgősen kijavítják, (okozzák a békehurcot, erősítik hazánk békéiének fegyveres őrét: néphad­seregünket s a munkából is példamutatóan veszi ki részét líz ifjúság. Mozgósítják a DISz-szervezetek a fiatalságot a szak­mák tanulására, különösen nagy súlyt helyeznék arra, hogy az. eddiginél sókkal nagyobb mértékben vonják be a termelő munkába a lányokat is s képezzenek belőlük jó szakmunkáso­kat. A fiatalok legjobbjait küldik a-bányákba az új széncsalák győzelmes megvívására » mozgósítják a fiatalokat ötéves ter­vünk nagyszerű alkotásának: a Dunai Vasműnek építéséhez. Szüntelenül képezzék magukat a DISz tagjai, — teszi kötelező­vé a tanulást a határozat és a/, általános műveltség megszerzésén túl a tanulmányi eredmények államló javítását állítja feladatként a tanulóifjúság elé. A DISz központi Vezetősége állal elfogadóit Szervezeti Szabályzat alapos megismerését és annak betartását is fiatal­ságunk feladatán! tűzi a határozat. Csakis erős, szilárd szerveze­tek képesek megoldani a fiatalságra váró nagy feladatodat« Ezért a határozat kimondja, hogy december hónapban a Szer- vezeti Szabályzatban meghatározót l módon vezetőség válasz last tartanak, amikor a fiatalság legszélesebb tömeg; i;:ck részvéteié­vel az ifjúság legjobbjait választják be a vezetőségbe, aki"; ed­digi munkájukkal, a termelésben, a tanulásban való helytállással bizonyították he, hogy méltók az ifjúság bizalmára. V Központi Vezetőség üléséről ,i magyart ial:lsg harcos üd­vözlet t tolmácsolták a varsói bík.kongresszusnak küldött táv­iratban. Mextíkegyes-ÍJjfalu dolgozói ! Ez az Igazság a termeföcsopert kérdésében Búzatáblák ölelik körül iii a házakul, melyek néhány év alatt íiiunbatuóUra nőttek ki a földből. \ sok emberi hajlékot úgy mondjál; errefelé: Mezőbe* gyes-1 ‘jfalti. Lakói hat esztendő­vel ezelőtt kisemmizett zsellé­rek voltak. Kérdezd meg Pocsai Islvánuét. így mondja ő; —- Á múltban ríl'ltmk, éhesek voltunk, llárom gyermekem is az urak földjén léi bérért egész munkát végzett. Nem is éltünk — nyomorogtunk. Azután meg változóit sorunk. Levertük a földbe a karókat. Belőlünk, a senkikből ember lelt. Igen, emberek lellek. Azzá Lel­te őket a Szovjetunió, a Párt, És a médó evek során tehenek, lovak is kerültek hz újfalujuk istállóiba, disznók az akolba. Az Újfaluban • most, mikén! az őszi szél, kel és iramodik a hír. Az ellenség sugallja; pél­dául Prágai Mihály volt csendőr­őrmester, oki Békéssámsoriból szokott érre ólálkodni. Kétkedé­sek gyötrik az ittlakókal: Sípos Mártont, Péti Illést, Szabó Jó­zsefet, ineg a többit. Félve tekint- getnek egymásra és kérdőn élte­méi tik: »Nem is aratunk már; elveszik tőlünk a földel, csaj ka­réi ulszer lesz. Dolgoztunk az urak birtokán csapatban ele* get.* Újfalu lakót, tudjátok meg az igazat: nem veszik ;el senkitől a földet, arathattok, nem lesz csajkarendszer. A termelöcso- portba — mert erre gondoltok — senkit nem kényszerítenek. Tő* letek függ, hogy akartok-e to­vább vergődni nadrágszíj-parcell­áitokon, vagy íeLemelkcdéstck, jólétetek útjára tértek-e. Ismeritek jól Törők Lajost, meg a Karikó-csaláclot. Közte­lek étnek Újfaluban. — Nem kényszerített ben­nünket senki a tszcs-be — Így mondja Török Lajos és Karikó —. a magunk jószántából lettünk tagok. Nem bántuk meg, mert nagyon megjavult a sorsúnk. A múltban az. uraságok földjén tényleg csapatban dolgoztunk, de az uraké volt, nemcsak a mun­kánk baszna, hanem az életünk is. A csoportban közös erővel, összefogva végezzük a munkai, mert így sokkal könnyebb. .Mun­kánk gyümölcse a mienk, ('.saj­ka-rendszer? Nevetséges! Hogy aki csoportba lé]), ki kell. hogy költözzél; házából ? Hazugság!, Sipos Mártonok, Péli Illések, Szabó Józsefek, lia még ezután is kételkedtek, beszélgessetek cl Ka- rlkóval, Törökkel, tőlük szemé­lyesen is megtudhatjátok a való igazat. Ragaszkodtok földetekhez, azt mondjátok, semmitek sem volt a múltban. Érteni ezt is. De gondoljatok arra is, hogy aki saját elhatározásából belé­pett a termelőcsoportba, 5—30 hold helyett többszáz hohl föld, tehenészet "egyik gazdája, ura. Vasárnap a kéthónapos parfé iskola részvevői Békéscsabáról kinljárlak Újfaluban és világos:“* ságot vittek az egyszerű cinbe, rekhez. A pártiskolások között sok a tszcs-tag — valamennyi saját élete példájával agitált De ez kevés volt ahhoz, hogy az újtelepi emberekben el- oszoljamik a kételyek s átérez­zék feladatukat a béke, megvé­déséért. Az igazságok megéri efe- séhez az szükséges, hogy a köz­ségi pártszervezet állandóan tö­rődjön Újfalu népének felvilá­gosításával, tartsa velük a kap­csolatot. Meg keli mondani azt is, hogy a hazug hírek elterjedé­séért komoly Miértekben terheli felelősség a községi pártszervé- zeiet. .' r.-Szürkül Újfaluban. Pocsai néni hazafelé indul és erre go ff*« dől: Nemsokára kigyullad a villany a mi utcánkban... —• bizony, jó a lérmelőcsoport.;: (morva» Póhalmon megtanulták Drahó Imre példájából: A kommunistáknál a szó és a tett egy Póhalmon nem ismerőiden Drahó Imre neve. Tizenöt holdon láncol a szikkel. Azon fárad, hogy jövőre még nagyobb termést arathasson. Ismerik jól n púhalmiak, mert egész napi kemény. munkája mól- lett arra is tahit időt, hogy ol-el* járogacoou a szomszédaihoz. Ilyen­kor elbeszélget velük u napi c. o- mányokről. Arról, hogy amíg Var­sóban az egész világ lókoszorotő embalm kiáltanak -»Áll j-fa; .a há­borús uszítóknak, nekik itt agy pillanatra sem szabad abbahagyni a munkát. Megmagyarázza, hogy a vetés, a mélyszántás, « beadás, mind-mind egy-egy csata, amit a póhalmiak a békéjükért vívnak. Szívesen hallgatják ós ebben nem kis része van. annak, hogy Drahó Imre nemcsak (»ászéi erről. Az elsők között halad. És példáját követik: Ma már csak né­hány barázda hiányzik Póhalmon, hogy befejezzék a mélyszántást. Drahó Imre egyenest a géptől rakta kocsira fölösleges búzáját. Vitte be a szövetkezeti magtárba. Néhány napra rá már fekete ta­ni/dák váltották fel a sárguló tar­lók helyéi; Ősszel mm várta tétlenül az idő múlását. Az első őszi osők már a földien találták a magot, Drahó Imi© földjén. Más még vetett, mi­kor neki már a búzája úgy nőit, mintha húzták volna. Nem is íéi a téli fagyoktól. Utána rögtön hozzálátott ■ mélyszántáshoz io Ha szikes is a földje, jövőre ve­tekedni fog a termét** ásókéval^ akik a dús, fekete földjükön elha­nyagolták a mélyszántást . Mikor a szántással meglett, újrá elindult, hogy eléget tegyen kötőié- zöldségének. Felrakta a zsákokat rf kocsira, indult Gyúrnám, hogy *- takarmánybeadáönál se maradjon ie( Ami felesleg volt, az utolsó szemig beadta. Rendben a földje. Elvet»© a bűzaj A jó mélyen felszántott föld ez©e- ződóses magokat vár tavaszra. Drahó Imre becsülettel helyt­áll. Es a póhalmiak követik is * példáját. Megtanulták Drahó Imre mun­kájából a póhalmi dolgozó parasz­tok, hogy a kommunistáknál a szó'v éc a telt egyet jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents