Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-14 / 240. szám

4 VIHARSAROK NÉPE népnevelőink feladata a tanácstag-felültek néwseránali nyilvánosságra teása ufón i ekés megye városaiban és falvaiban ina hirdetmények utján közzéteszik a tanács tagjelöl­tek névsorát. Ebben a megyében tanácstagot október 22-én 8238 biz meg a dolgozó nép az állam­hatalom gyakorlásával, a közügyek intézésével. S most, hogy nyil­vánosságra került minden város­ban, minden faluban külön- külön, tanácsonként a. jelöltek névsora, a népnevelőkre -fokozot­tabb feladat k hárulnak. Népnevelőinknek el kell men­niük minden választóhoz és meg­mondani nekik, hogy a tanács­tag jelöllek a néphez való hűségűk­kel, a munkában való kiváló helytállásukkal érdemelték ki a megtisztelő és felelősségiéij<y megbízatást, illetve azt, bogy a Népfront jelölte őket. Népnevelő­inknek választ kell adni. a dolga- tők minden egyes kérdésére, meg­mondani cgy-egy tanácstagjelőli­ről, hagy miijén ember, ismer­tetni a tanácsok működését. Ugyanakkor azonban arra is rá kell mutatniuk, bogy a múltban kulákok és egyéb urak voltak a képviselőtestületben, a dolgozók uom hallathatták szavukat és a kapitalista Magyarország közigaz­gatásának legfőbb célja a nép niég nagyobb nyomorbataszitása volt. Úgy végezzék a népnevelők fel­adataikat, mint ahogyan egyné­hány népnevelő teszi Szarvason. Elmondják a Szarvasi népnevelők, hogy tanácstagnak jelű ték például a nép meghallgatásával Skorka András szegény parasztot és Raf­fst János dolgozó parasztot is az-1 ért, mert jól végezték munkájukat « nép érdekében. Megmondják azt is, hogy a múltban vitéz Tcpliczki János, Borgulya Pál földesurak, meg a kulákok »képviselték« a szarvasi dolgozókat, a szolgaimé meg Yatkóczki volt a községben, ! toldás Ide ur fia. A fel­világosító munka után Poljoka Já­nos középparaszt kije’enteile: ,»A tanács tagjain keresztül gazdáivá válunk községünkr.ek,« Sinkó Mi­hály meg azt mondta: »/I Tep- liczki Jónások szikrányit sem tö­rődtek velünk, azon töltik min­dig a fejüket, hogy ralijának újabb jármot a nyakunkra. Most meg a mi közülünk valók intézik majd ügyeinket-és boldog öröm­mel szavaz' k október 22-én.« N épnevelőinknek meg kell vé­deni a tanácstagjelölteket, a tanácsokat —, melyek majd ok­tóber 23-én alakulnak meg — az osztálye 'enség különböző mó­don megnyilvánuló rágalmaitól, rá keli rnutatniok arra, hogy a kulákok, jobboldali szociáldemo­kraták és a hozzájuk hasonlók azért beszélnek minden aljassá­got, mert ily módon is hátráltatni akar ják népünk előrehaladását, bé­kénk megvédését. A gyula-galbács- kerti kisgyülésen egy Pécsi nevű volt horthysta őrmester is meg­próbálta lejáratni a tanácsot és azt mondotta: »A tanácsban lesz végrehajtó bizottság, ez azt je­lenti, hogy eddig csak adóvégre­hajtók voltak, most már végre- hajtóbizottság lesz.« Bereczki La­jos le’eplezle ezt az eliteméig es megnyilvánulást és felvilágosította a kisgyülésen jelenlévő dolgozó parasztokat arról, hogy a végre­hajtó bizottság a közügyek gyors intézéséért lesz, a végrehajtó bi­zottságon belül különböző ügyosz tályofe (mezőgazdasági, népműve­lési, közegészségügyi, népjóléti, igazgatási, stb.) működnek, me­lyek az ötéves terv mielőbbi meg­valósításáért, békénk megvédéséért, a nép igaz ügyéért végzik felada­taikat. Bereczki Lajos elmondotta azt L, hogy a dolgozók javasla­tait a közösségért a megválasztan­dó tanács tagjain keresztül a vég­rehajtó bizottság elé terjesztik, utána pedig a falusi tanács végre­hajtó bizottsága a kérelmeket to­vábbítja a járási, illetve megyei 1 munkás­ságának, a tanácsrendszer tanács felé. tanácstagjelöltek jg’ént őségének megmagyarázásán kívül pártbeli és pártonkivüli nép­nevelőink agitációj uk során ala­posan és megfontoltan mutassanak rá arra, hogy az amerikai im­perialista rablók és hazai ügynö­keik uj háború kirobbantásán mes­terkednek és azt szeretnék, hogy újra a grófok, földesurak Kulá­kok és egyéb urak szipolyozzák a népei. Hogy az imperialista ban­diták balomra ölik a koreai dol­gozó népet azért, mert szabadsá­got, jogot akar. Ilclyi példákon keresztül mulassák meg a népne­velők, hogy az amerikai tőkés urak és hazai, falubeli cinkosaik « kul- turelthonckal, a tm!\ toródiomást, az egészségházakat, uj gyárakat és gépeket — mindent el szeretnének venni a dolgozóktól, hogy békés családi otthonok pusztulását kí­vánják. Szépszóval mutassanak rá arra: a több és jobb munkán kí­vül minden hazáját, családját sze­rető dolgozónak úgy is helyt kell állni a békéért folyó harcban, hogy október 22-én a Pártunk vezette Népfront jelöltjeire adja le szavazatát. Mert október '22-én arról kell dönteni: békét vagy háborút, szabadságot, vagy szolga­ságot akarunk-e. S ha október 22- nek ezt a jelentőségét ismerte­tik a népnevelők, akkor nem két­séges, hogy minden dolgozó m* ler a békéié, a boldog emberi életre adja le szavazatát. t L egelsők között mutassanak rá arra a népnevelők, hogy amíg Amerikában nő a munka­nélküliek száma, fegyverkeznek, addig a Szovjetunióban a dol­gozó ember még jobb életéért to­vább folytatják a nagy sztálini tervek megvalósítását, liogv a népi demokráciák országaiban, a mi ha­zánkban mindig derűsebb és vi­dámabb lesz az élet. Mondják meg népnevelőink legelsők közölt, hogy minden eddigi sik-reink alapja a nagy Szovjetunió és Pártunk4 hogy további sikeseinle biztosítéka a Szovjetunióhoz való hűség és Pártunk útmutatása. Az agitáció során beszéljenek a népnevelők arról is, Logy a tanácsválasztáso* kat a Népfront szellemében tart­juk, a tanácsokban a dolgozó nép minden rétege képviselve lesz, bogy a tanácsokban több lesz a pártonkivüli, mint a párttag s a tanácsok Pártunk útmutatásával, a dolgozók segítségével képesek elvégezni feladataikat. P ártszervezeteink tegyék köz- kinccsé a jó agitációs érve­ket, segitsék a népnevelők tapasz­talatcseréjét, a békebizoitságok munkáját. Ezen túlmenően pedig adjanak segítséget a tanácstag- jelölléknek, hogy a kisgyüléseken ők is beszéljenek arról a nagy megtiszteltetésről, amely őket érte, arról, miként kívánják végezni munkájukat. Csorváson például Dárida Jánosné pártonkivüli dol­gozó paraszlasszony, tanácstagje . lült kisgyüléseket tart és ebnond- ja: »Méltó leszek a dolgozók bi­zalmára, minden tehetségemmel a népé rt dolgozom.« tUnduÍMJÁC Ét A békésmegyei üzemek falujá­ról ma ismét útnakindulnak, hogy elvigyék a dolgozó parasz­tokhoz a tanácsválasztási al kap­csolatos igazságokat, megértessék a falu népével, mik a tennivalók békénk megvédéséért, az ötéves terv mielőbbi valóraváUősiért. zl falu járók pénteken délután értekezletet tartottak és megbe­szélték a tennivalókat, kiérté­kelték eddigi munkájukat, hogy a mai és az azt követő falujá­rások során hasznosítani fogják a tapasztalatokat. Ma a falu járók a mezőkovdcshtízi és a sarkadi ya­rds több falujába látogatnak el. Szükséges, hogy a falujárók he­lyi konkrétumok jelhasználásá­val végezzék munkájukat. / és megérdeklődjék egy-egy község fejlődését. Természetesen ehhez az szükséges, hogy annak a fa­lunak a pártszervezete, ahova n falu járók mennek, várják a ‘nép­nevelőket, már előre összegyüjt- sek a helyi szempontokat, hogy a falu járók odaérkezése utóm nyomban tudatni tudják vetüli. Gondoskodni kell a pártezer're­zeteknek arról is, hogy minden falujáró mellé leosszanak egy- egy helyi páriáéit, vagy párton­kivüli népnevelők Ezek után kezdjék meg az agitáciát, de alaposan meyfonhol'un. A falu. járók, a helyi népnevelők ne f-utó vendégek legyeinek á del gozó parasztoknál, hanem minden kérdésükre adjanak felelet-H. o* siessenek. A dolgozó parasztok szeretik és, becsülik a falu járóikat,', — « falu járóknak a tanácsvél' sztásoh győzelméért folyó agitál iájuk so ránt is meg kell mnbatniok, hogy méltók a bizalomra, szeretette. II kárpáfukrainai parasztküldöttség végleg meggyőzött bennünket a társasgasdálkodás jóságáról A kárpátukrajnai kolhozküldöttek elek! látogatása zl megyénkben tartózkodó Jcárpátukrájnai kolhozpai oszt-küldőt 'iség hígjai ittlétük második napján Elek községbe látogatlak elj meglá­togatták a ti József Attila« önálló termelőszövetkezet tagjait, meg­nézték munkájukat, eddigi eredményeiket s tanácsokat adlak a szö­vetkezet további munkájúhoz... Meglátogatták cm egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztokat is. A küldöttekét kocsikon s egyéb jármü­veken számos községbeli egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt kísérte ki a szövetkezel központi tanyájára: Ők is hallani akartik a hozzánk ellátogatott 'kolhozparasztok beszédeit, tanácsait. Tanulni akartaié ők is a hallottakból... zl feldíszített autóbuszból kiszálló vendégeket meleg. testvéri szeretettel fogadták a szövetkezet tagjai. Az üdvözlő Leszedek elhang­zása útin a küldőitek, körülvéve a csoport tagjaival és az úgy szinté n vendég egyéni gazdákkal, elindul kik’ a szövetkezet megtekintésére. Ahogy ballagtak, ahogy meg-megálltak egy-egy *darab föld, istálló, sertésól, vagy pajta előtt, — közben cl is beszélgettek. Erről is, ar­ról is, — mindenről.., Az MDP békéscsabai városi párt- szervezetének lelefonszámai: 20-70, 21-96 A tágas tanyaudvar egyik részé- bon, az újonnan épült istálló mel­lett Csele Károly parasztküldött, a kárpátukrajnai - «Bolsevik» kolhoz elnöke beszélget az őt körülvevő dolgozókkal. Német Lajos 7 hol­das dolgozó paraszt így kérdezett: *— Mondja el nekünk Csele elv- íárs, hogy miként fejlődtek ki Kárpát-Ukrajnábán a kolhozok. Meg azt is, hogy van-e ott égyóni gazdaság? — Egyéni gazdaság már nincs Kárpát-Ukrajnában — felel Cscte Károly. — Mi, dolgozó parasztok felszabadulásunk után a szovjet parasztok példáját követtük és mi is megalakítottuk önkéntes kolho­zainkat. Es két év alatt szovjet államunk állandó támogatásával hatalmas eredményeket értünk el munkánkon keresztül, Persze, ne­künk is voltak nagy nehézségeink, amelyeket el kellett távolítani az útból, hogy haladhassunk. Kádár István dolgozó paraszt a munkaszervezésről kérdez, meg á terméseredményekről. — Kolhozunkban is brigádok és munkacsoportok végzik a munkát, egymással versengve» Mindent idő­ben végzünk: vetésünket, az őszi mélyszántást még a múlt hónap 25-ére elvégeztük. A brigádok, munkacsapatok munkáját a legtel­jesebb mértékben segítik a gé­pek. A gépi munka, meg az, hogy mindent időben, szakszerűen vég­zünk, ez hozza meg magas termés­eredményeinket. Földünk agyagos ugyan, de például az elmúlt nyá­ron is 18 múzsa búzát takarítot­tunk lo hektáronként. — Hogyan van a kolhozokban a jövedelemelosztás — kérdezi Jámbor György, középparaszt. — Meg fizetnek-e adót a kolhoz- tagok? > — A pénzj üvedel i net is, meg á termést is mmikaeg-ység szerint osztjuk ©1 —' feleli Cselei elvtárs. — Nem ritka nálunk olyan kolho­zista, aki 16—18.000 rubelt, meg 2ő—30 mázsa gabonát kap munkája után egy évben. Adót a kolhozpa­rasztok nem fizetnek, csupán 40- 45 rubelnyi ház-, jószágbiztosítási díjat egy-egy évre... * Az óluk mellett Bodó Ferenc kolhozelnököt veszik körül. Sár­közi András, Németh Ferenc, Bév- oOsi János és még többen. A ser- téslenyészíésről folyik a szó közöt­tük ,.. Zabolatny L Irén a »Győzelem kolhoz egyik tagja a kolhoz gaz­dag kukoricaterméséről beszél Gán­csa Dömeíernónok, a »József Attila« termelőszövetkezet egyik tagjának: — Szántást, amit ősszel csinál­tunk, — miután kitavaszodik, — nem szántjuk fel újra. Az őszi cső, a téli csapadék mái- leszivárgott a szántásba. Ha most újia felszánta­nánk a talaj t,' a nedves rész a fel­szí me kerülne, vagyis kiszárad­na s így az egész őszi szántást hiába végeznénk ol. Mi csak kul- tivátorozunk, ben gorezünk tavas­szal. így benne marad a nedves,-ég a földben, dlyen földbe vetjük a kukoricát. Nyolcvan centiméter sor és növény távolságra tesszük lo a kukoricaszomöket: négyzetesen. így aztán nyugodtan végezhetjük géppel a kapálást. Persze nagyon vigyázunk a talaj ' nedvességére. ■ ’ '~!J csak 1 kicsit felszínét. Műiden ilyen kapálás egy csőt jelent a földnek. Ezért van az, hogy még aszályos időben is el­érünk kataszteri holdanként 80 má­zsa kukoricát. Gancsá Demetorné megérte amit neki mondtak. — Jövőre mi is igy végezzük a munkát, —* ígérte meg' a be­szélgetés végén. ■fc A kárpátukrajnai helyi szovjetek, — tárnicsok — munkájáról Jinvft Bertalan kolhoz» araszt beszél a kér­dezőknek: — A szovjetek, — akiket itt nála­tok tanácsoknak nevének jr agya­rul, — a legtelj^-gbb mértékben segítik a kolhozok munkáját. Ellen­őrzést gyakorolnak, útmutatást új­nak a munka végzéséhez .. • — Október 22-én, — válaszolja Polgár Sándor elvtárs, a szövet­kezet üzemi párltiitkára, — ná­lunk is megválasztjuk a mi helyi tanácsainkat, akik majd kennünk < is segítőnek munkánkban. Az ti J~ helyi Iánál-á segítségével még jobb eredményeket tudunk majd elérni' munkánkban . . . r Nem fordítjuk fel ;i talajt, csak ép­pen megmozgatjuk ogy kicsit a Délután a köz'ég dolgozói, u. kül­döttség tiszteletére falunapot ren­deztek a kultúrkázban. A küldöttek! he-zámoltak munkájukról, a kolboi zok éleiéről, a kollektív gazdálkodás nagyszerűségéről az clcki dolgozd parasztoknak. 8 a falunap végért szinte egyszerre álltak föl Kis* Károly ötholdas, Gáncsa Demeter ötholdas, Takács Ferenc kilenchol- das, Madarász Antal hétholdas dol­gozó parasztok és Cancsa Karoly ad hatholdas, Darvas! Andrásáé nyolc- holdas dolgozó jrarasztok i ha más-más szárúkkal is, de egy, gondolattól eltelve mondták: »Al szovjet paiasztkülclöttség tagjainak beszámolói, felvilágosításuk végleg meggyőzött bennünket a társas-, kollektív gazdálkodás jóságáról^ most már mi is látjuk: valóban ott— a helyünk nekünk is, egyedül ott| lesz csak szebb, boldogabb életünk, a termelőosoportban.« — Es mind a hatan tagjai lei­tek a termelőcfioportnak ... Kinyílt előttük az új élet kapuja: út, » boldogabb, szebb élőt felé. Vasárnap választási nagygyűlés Orosházán Október 15-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor választási nagy­gyűlés lesz Orosházán. A nagygyű­lés szónoka Blaliut János, n me­gyei tanács * végrehajtó I ázott -ágii­nak ideiglenes elnöke. Az orosházi dolgozók, a választópolgáruk nagy­ban készülődnek erre a nagygyű­lésre, mert Itt kimerítően megismerj rik a tanácsválasztás hatalmas jej kaitősógét. Az orosházi dolgozók nagy érdeklődés© abl an is ujog- nyilváunl, hogy ez alkalomra Ián*' kőhazaikat feldíszítik. j T

Next

/
Thumbnails
Contents