Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-12 / 238. szám
6 VIHARSAROK NÍPE Fejlesszük a versenymozgalmat a terv teljesítésére A szocializmus építésében eddig elért eredmények megyénkben is azt bizonyítják, hogy sikeresen oldjuk meg az előttünk álló feladatokat. Az alapbéremelés, a normarendezés, a koreaihét, a terménybegyüj lés, a békekölcsönjegyzés igazolják, hogy dolgozóink Pártunk irányításával napról-napra erősítik a bé- befrontot, melyet a nagy Szovjetunió vezet. Napjainkban az előttünk megoldásra váró nagy feladatok szükségessé teszik, hogy szak- szervezeteink is jobb munkát végezzenek, a kampányjellegű feladatokat helyesen kössék össze az állandó általános feladatokkal, a termelés fokozásával, a verseny kiszélesítésével, ötéves tervünk első évének teljesítésével, illetve túlteljesítésével: Megyénk üzemeinek dolgozói löbbizben bebizonyították már — például a koreai-héten is —, hogy a mun- kaversennyel, . anyagtakarékossággal, a minőségi munkára való törekvéssel a termelékenységet magasabb szintre lehet emelni. A Kötöttárugyár dolgozói augusztus hónapban — a koreai-hetet beleszámolva — anyagtakarékossággal 50.552 forint értékű készárut gyártottak le, igy. több árul adva a dolgozóknak. A Mc~ zőberénvi Szövőgyárban a koreai-héten 105 százalékra teljesítették a dolgozók előirányzóit Réti tervüket, a minőség terén pedig üti százalékban 1. osztályú árut gyártottak. Legtöbb üzemünkben igen komoly összegei takarítottak meg, melyből újabb beruházásokat lehet biztosítani ötéves tervünk során. . A .koreai-héten komoly fellendülésnek indult a verseny- mozgalom. A Ruhagyárban például a kétóráiikénli oredniény- kiérlfkelés állandó újabb lendületet adott a munkában a dolgozóknak. IIt mutatkozott meg többek között az, hogy a verseny nyilvánosságának megteremtése milyen sokat jelent. A munka verseny fellendülésének legfontosabb előfeltétele az, hogy az egyéni vérsenymozgalmat fejlesszük. Hz fontos fettétele annak. hogy megyénk üzemeiben a Sz ahánov-mozgalom tovább erősödjön. Pártunk irányításával, a szakszervezeti és gazdasági funkcionáriusoknak elsőrendű kötelessége, hogy ezt a mozgalmat üzemeinkben felelevenítsék, továbbfejlesszék helyes feladatok kijelölésével, szakképzetI seggel és politikai neveléssel, szervezett numkamódszeráladásokkal és a szükséges műszaki feltételek biztosításával. Néhány nappal ézelőll a Ganzba jógyár dolgozói versenyre hívták ki az ország összes gyárainak dolgozóit ötéves tervünk első évének teljesítésére. Ehhez a versenykihíváshoz számos üzemünk csatlakozott már: a gyulai Columbia, a csabai Kötöttáru- gyár, az Islváu-malom, a Békési Téglagyárak, stb. A Szolnoki Cukorgyár felhívására a mezőhegyes! és sarkadi cukorgyárak csatlakoztak. Az üzemi bizottságok fontos feladatnak tekintsék, hogy az üzemen belül fokozatos felvilágosító munkával az időszaki munkásokat is bevonják a versenybe, ezenkívül az elfogadott versenyfelhívást széles köríven tudatosítva a dolgozókkal, mozgósítsák a versenyvállalások teljesítésére. Minden üzemünk csatlakozzon a Ganz-liajő- gyár versenykihívásához. Különösen sokat jelent a verseny megindítása azokban az üzemekben, ahol el vannak maradva a terv teljesítésével, mint például a békéscsabai Pamutszövőben, ahol azonban a dolgozók fokozott versenylendülete már azt bizonyítja: azon vannak, hogy a lemaradást behozzák. Igazolja ezt az is, hogy műszakonként már ebben a hónapban 105-108 százalékos terv teljesítést értek el,-, az előkészítőben már többen befejezték ezévi tervüket és az 1951-cs terven dolgoznak. Az üzemi bizottságnak most az a feladata, hogy az üzemi párt- szervezet irányításával a versenymozgalmat még jobban kiszélesítse, a »Legjobb szövő« címért indítsa versenybe a dolgozókat és a legjobbakat az igazgatói alapból jutalomban része- szílse. Az eddigi versen »'szervezési munkánk legnagyobb fogyatékossága megyénkben az volt, hogy nem leltünk különbséget az egyes iparági és egyes üzemrészek közöli. gépiesen szerveztük a versenyt. Igv fordult elő az, hogy a mennyiségi vállalások melleit, az anyagtakarékosság , a minőségvállalás például a textilipari vonalon nem fejlődött ki tömegmozgalommá. A feladat: u: tizeinek sajátosságait fi- gye'ernbevévc az üzemi háromszög tárgyalja ki a verseny feladatokat, a len ele teljesítése érdekében. Az üzemi bizottságok feladata, hogy konkrét verseny vállalásokra vegye az irányt az. üzemen belül: például terven felül hány darab téglát, hány darab méterárut, stb. ad az üzem népgazdaságunk számára, vagy hány kg anyagot takard meg az üzeni. Edékét a versenyfeladatokat a vállalatvezetők bontsák szét egyénekre, üzemrészekre, munkahelyekre. Az üzemi bizottságok a felbontott tervet ismertessék a bizalmiakkal, a bizalmiak pedig a dolgozók széles tömegeivel. .4 versenyvánalásoknál komoly feladat hárul a műszakink-* ra. Rajtuk is múlik az, hogy a dolgozók által vállalt ver-enykötelezettség hogyan valósul meg, megfelel-e konkrétan az üzem sajátosságát l’igyelembevéve a tervek teljesítésének maradéktalan megvalósítására. A műszakiak feladata, hogy a dolgozók vállalásait műszaki vonalon támogassák. Feladatuk a tervszerűség biztosítása is, melyben igen nagy hiányosságok tapasztalhatók még. Például a békéscsabai Magasépítésnél sok e eiben előfordul, hogy az anyagok rendszertelen szállítás:! akadályozza a vcrsepymozgulmat, a tervezési munkálatokban is sűrűn állnak be -— sokszor indokolatlan — változtatások, ami szintén a versenymozgalmat akadályozza. Vegyenek irányi a műszaki dolgozók arra minden üzemben, hogy felkutassák a sz.iik keresztmetszeteket és igy kiküszöböljék azokat a hiányosságokat, melyek akadályozzák a termelés fokozását. Tehát az üzemek sajátos adottságainak figyelembevételével kell tovább szerveznünk a mtmkaver- senyt, az ipoo-es tervünk teljesítésére, túlteljesítésére. Nem szabad azonban megfeledkeznünk orról sem, hogy október 22-:', a las- nácsok megválasztása újabb halat más mozgósító erőt jelent, majd november 2-a, népűnk szeretett vezérének, Rákosi elvtársitok ki- szabadulásának tizedik évfordulója nagy tömegeket Ic'kesit még jobb, még odaadóbb munkám. Az orosházi Karnevál, a gyulai Columbl dolgozóinak többsége ezekre nagy ünnepnapokra már lelkes felajánlásokat tett, ezzel is kifejezve! hálájukat Pártunk és a Szovjet-! unió iránt. Ezt a kezdeményezést szakszem eztd i 'funkcionáriusainknak fel kell károlniok és szélep politikai feivilágositó munkával kell továbbfejleszteni más üzemeinkben is. A dolgozók egyéni vállalásaival ki kell alakítani az üzem egészének végleges versenytervét, mely az 5o-cs terv teljesítését, túlteljesítését biztosítsa. A tömeges egyéni vállalásokkal egyidejűleg az üzemi bizottságok feladata feleleveníteni az üzemen betű i, üzemrészenként t a mutely és az üzem legjobb szak ági munkásánál,: címéért folyó versenyt. Ezekben a versenyekben bizonyos lanyhulás észleli niő. Éppen ezert sürgős feladat újabb lendületet vinni e versenyeiébe. Biztosítani kell az eredmények kiértékelését is. Hiba az, ha a kiértékelések elmaradnak, mint például a gyulai Columbiában, ahol julius óta nincs kiértékelve a ver- ítiny és a dolgozók nem tudják hol tartanak a hosszu'cjáralu verseny szerződésben vállaltak teljesítésével. Sűrű időközönként kell megtartani a munkacsoport, brigád, mühe’y termelési egység rövid termelési értekezleteit, ahoi, röviden megvitatják az elért eredményeket és a hibák kijavítására javaslatot tesznek. Ezeket a javaslatokat a vállalatvezetőség minden e, el ben vegye figyelembe. A in unkaverseny és Sztabánov- mozgulotn további fejlődésének fontos előfeltétele az, hogy kíméletlen harcot f oly lassúnk a megbúvó ellenség, -a jobboldali szoc- demek ellen, akik a termelés fokozásának lendületét, a munkaver- sonyl, a Sztuhánov-mozgalmat különféle módszer. k':cl akarják rtl, n. dályozni. Nemrég leplezték le például a békéscsabai Magasépítő N V lakatos üzemében Tyirityán Péter volt malomi ula jdonost és ifjú Len gvel László kulákoL akik a munkaverseny ellen agitáltak és a kölcsön jegyzéskor is megmutatták, hogy ellenségei dolgozó népünk- íVek, fejlődésünknek. A dolgozók éberek voltak, leleplezték az ellenség ügynökeit és kívül tették őket az üzem kapuján. Az előliünk álló feladatokat, melyek fejlődésünket meggyorsítják, úgy tudjuk sikeresen elvégezni, lia munkánkban érvényesítjük Rákosi elvtársunk tanítását. hagy a jó párlmunka próbaköve a jó termelése. Most, a tanács- választásokra, Rákosi elvlérsuuk kiszabadulásának évfordulójára le t felajánlások azt bizonyítják, hogy megyénk dolgozói szorosan felzárkóznak szeretett Pártunk, Rákosi elv társ mögé és a termelés fokozásával szilárdan helytállnak a bé kéért folyó harcban. IGA /.S7T.LV a SzOT békésmegyei bizottságának tern^elési felelőse. Könyvkiállítás a békéscsabai múzeumban Az emberiség története, a fej lődés, a kultúra értékelés© és forrása, a társadalmak kialakulása és bukása annyiféleképpen került az olvasók kezébe, ahányféleképpeu az illető korok vezetőszellemiségei feltárták, vagy ahogy az írók u kor leíietőségeibez, képest feltárhatták! Érről beszél a Megyei Tanács szervéz.iW'bon a békéscsabai körzeti könyvtár által, a bc.ké-s- osahni múzeumban rendezett könyv kiállítás. Nézzük niest' mit "mondanak maguk á könyvek? Mit jelent számunkra ez a kiállítás ? A szénen dekorált kiállítási terem egyik asztalán, szúet-tjr öreg könyvek vannak. Ami az, első pillanatban meglepi a látogatót az, hogy két könyé külső fedőlapján valami írás látszik, mogséi rgnl't már. de azért a lúdtoll karcsú vonalai után kibontakozik a halvány latin szöveg. Sokat ér ez a középkori származású kézzel irt pergament kódex. Az inéi mesterség gyermekkoréból való, a középkori könyvkötő nem ismerte a kódex értékét és majdnem eltemette- kötésre való alkalmazásával az emberi szellem egyik felvillanó mécsesét: ' A könyv belül latinul van Írva. 'egyházi munka. Evangélium« a középkorból. Az egyes mondatok kezdőbetűit díszítéssel, «iniciálé -vul díszítették. 1659-ben Lipcsén adták ki. Itt van Bél Mátyásnak, á WILL század legnagyobb, nacionalista földrajzi i ójának M agy aroi'szág föld-' rajzáról írott könyve. 1735-ben adták ki, szintén . latinnyelvű. A mellette lévő 1767-b.en nyomtatott, a Bécsi Képes Krónikához hasonló Magyarországról írott, gyönyörű rajzokkal díszített krónika szintén nagyon cetékes könyv. Ezek a könyvek a régmúlt időről beszélnek, a másik könyvesoportí már közelebb esik korban és szellemben hozzánk. A szabadságharcok történetét eleveníti meg. Yay Adum 1706-ban kiadott, kézzel írott. íöpirata Rákóczi szabadság- harcának igazáról szól. Gombos Ferenc Albin könyve Budai Nagy Antal parasztforradalmárt is tárgyalja. Van itt egy ismeretlen szerzőtől' ©redő mű is, melyet 1844- ben Parisban adtak ki,, a cin«»: «Sajtó szabadságról nézetei egy rabnak •>. Itthon, Magyarországon cenzúra volt. Becs vaskalapos urai. gúzsbakötötték a' szabadságnak, n szabad sajtónak még a gondolatát is, idegenben keifstt kiadni a művet. Itt van a Táncsics áltat irt, 1846-ban Lipcsében kiadott hires «Népkönyv» eredeti példánya is. Táhcs ies személy© és írása vörös posztó volt Béos szemében, de Táncsics Írását mégis élvezte a nép. «Felsőmagyarországi 1831 esztendői zendülések történetéről olvasható a sokatmondó cim az egyik könyvön. E művet 1832-ben adták ki, Balásbázy János irta. A nagy szabadságharc előzményeit tárgyalja. A következő könyv büszke emléke a szabad magyar függetlenségi mozgalomnak. Kossuth Lajos 1832-ben megindított, kézzel irt eredeti országgyűlési tu d<>itusait tartalmazza, a mellette lévő Írások az országgyűlés inogsz ű nőse után, az abszotut izmus teljes tóm böki sa alatt folyó tor vény hat óság i gyűlésekről szidó tudósítás, ezt is kézzel írták es illegálisan terjesztették. Kossuth haladó "szellemű megvilágításban közli bennük a «törvényhozás» cse- méffyeit. Ezek a munkák «gróf» Wenckheim birtokáról kerültek ide, sokáig a «gróf úr» gyönyörködött bennük, most a Megyei Tanács a dolgozó nép közkincsévó tetteteket. Itt vannak Kossuth ©migrációs Iratai is. A következő könyvcsoport a reg'i magyar Írók első kiadásait mutatja tie. Itt van Kazinczy 1808ban kiadott «Magyar régiségek és . ritkaságok» cixnr, könyve, V i rág Benedek ISll-beii megjelent «Poémák» című miív«. A tudománya* irodalom nyelve a XVII. században latin volt. 1st- vánfi Miklós 1622-ben nyomtatott magyar történőim» is hitűmyelvií. Pray György Uo3-liau Írott magyar löitcüehni munkája is latin. A hires «egy magyar társaság» által 1795-bon kiadott «Debreceni Grammatika.) már ffiagvártiyalvíi és nagyon sok vitát keltett megjelenésével. Rotterdami Erasmus 1532-ben és ' 1537-1 eu megjelent. műve, a XVII. századbeli Soneca mű, szintén dísze a tudományos irodalomnak.I A legértékesebb telán a Mátyás udvarában élő hírC3 humanista, Bon- finius- mester »Magyarok története« első német fordítása, az 1691- ben megjelent francia matematikai munka és az 1589 lapot tartalmazó, Japánról, Siómról és Koreáról szóló 1672-beli földrajzi mű. De figyelemre méltó Birken Zsigmond, a magyar-török háborúkról szóló 1664-ben kiadott műve is. Az ebjudt. időkben a nép el elérhető olvasmányai a kalendáriumok voltuk. Ilyen a kiállításon szereplő 1899 évi kalendárium. A kalendáriumok írása mellett kialakult a ponyva és az úri-ponyva irodáiéin is. A »Kösäuth Lajos kél je«, »Dodi főhadnagya című munkák. a ponyvairodalom előőrsei. lgiilön rész foglalkozik a kiállításon i Békés megye forradalmi múltjával és sajátos, szellemi értékeivel. 1848-ban a pesti foiualalom hatására országszerte népi forradalmak keletkeztek, ezekről ir 1889- ben Oláh György, »Békés vármegye 1848—49-ben« című művében A mű tartalmazza pétöwl Oláh: István orosházi fovrai|ali^.tkíséjá,éteÍL Sipos Soma 1878-ban kiadott évkönyvéből 1835. évi szarvasi úrbéri lázadást írja le. Hain Lajos 1858- bnn írott, kéziratban lévő, nyomtatásban meg nem jelent és »Bók megye hajdana -ról 1863-ban ír», nyomtátásban is megjelent miivé, szintén liékésniögyei érték. . ’ Jüstb Zsigmond, Herceg Főiem hamis társadalmi, képet nyújtó irányának ellenfele, Szentetornyán pa- rasztszinházat rendezett. Klasszikus színműveket játszatott, igazi kul- f túrát adott a népnek. A régi fóliiíiisok, középkori müvek mellett ott vannak a legújabb kor, a ma haladó íróinak művei is a kiállításún. József Attila, Ra© lázs Béla, Sztálin, Rákosi, Zettlá- nov, Makarenko, Szitnonov elvtársak művei és a még fejlődésben lévő magyar költőit és írók munkái is. Ezeket a Könyvesbolt NY és a Szikra-fiók állítja ki. Nagyon érdekes a városi könyvtár grafikonja, amely 1943-tól 1949- ig bemutatja a könyvtár könyveinek gyarapodását és a kölcsö.u- vevós hatalmas, emelkedését. 1944- ben alig olvastak a munkások, 1940-ban 3000, 1949-lieu 9500, 1950- ben eddig 20.000 olvasója volt a könyvtárnak. A körzeti könyvtár a járási könyvtárak tej- 1 Öltéséről közöl érdekes grafikont. IÖ44-beu 8, 1946-ban 15, 1949-ben 49 és 1950-ben eddig 95 új népkönyvtárat alapítottak. Szeressétek a könyvet, a tudás forrását! — mondotta Gorkij elv'-' társ. Ha a látogatók kijönnek a könyvki'áilitásról, bizonyára átérzik ezt a gorkiji tanácsot és közelebb kerülnek egy lépéssel a könyvhöz megbecsülik jobban azokat a műveket, amelyek az emberiség nagyjainak alkotásaként segítik fejlődésükben. A Megyei Tanács és a körzeti könyvtár karöltve a békéscsabai könyvtár vezetőjével, r.agy-on komoly és nagyon értékes munkát végzett ennek .a kiállításnak a megszervezésével,
