Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-31 / 254. szám

YIHAltSAKÜK NfcPE 5 Rákosi elvtárs beszéde új lendületet adott a békeharcnak Csanádapácán is Megyénk dolgozói is kiváncsi lel- esedéssel várták Rákosi elvtárs be- /.á,mólóját. Kapókkal azelőtt egy­másnak adták a hírt, hogy szói eteti «Bérünk szól hozzánk szombaton sto 7 órakor a rádión keresztül. A ’árt, a köz égek népnevelői, a bé- obizottságok tagjai előle gondos- siiltak arról, hogy azok is meg- lallgatba ;sák Rákosi elvtárs baszá- aolóját, akiknek még nincs ra­lié juk. így volt ez Csanádapácán *•-. A ‘falu dolgozói csaknem egy* orma lelkesedével készültek a rá- Itóhallgatásra. Igyekeztek elvegezni lolgaikat, hogy mire a mutató 7 órát mutat, ott ülhessenek a rádió mellett. Es este 7 órakor ott ültek az emberek a földműves­szövetkezet kultúrtermében, a tszcs- írodákban, a ÜLSz-szervezetnél és azokban a házakban, ahol rádió van. Ilyen ház egyre több kerül Csanádapácán . is, hiszen ma már csaknem minden hatodik házmii van rádió* A községi pártszervezetben is többen összejöttek, Itt volt'a Párt vezetősége, a békebizotteág tagjai, Daueré Andrásaié, a békebizoitság elnöke, Bielik Károly tanító és töb­ben mások. Mellettetek állunk, jugoszláv dolgozók Ahogy hallgatták Rákosi elvlórs «számolóját, úgy elevenedett fel ■ •emuik az a tudat, hogy Csanád- fpácán ők is'a béke harcosai. Fel- elevenedett bennük a gyűlölet, mi­kor Rákosi elvtárs az imperialis­ták aljas cselszövéséről beszélt, líogy az imperialisták xnemesid saját hadiiparukat és hadseregüket fejlesztik lázasan, de fokozódó nyo­mást gyakorolnak csatlósaikra, a marshallimlt országokra, hogy azok is fokozzák a fegy verkezési . Ezek- ro a ..«ssav altra átci kázott emlékeze­tükön az a borzalom, amelyben Korea szabadság után vágyó né- (lének részé van. Arra gondollak ezeknél- a mondatoknál, hogy az ■iperialisták minket is meg alap­úk támadni, minket ma ryarokfet. akik szabadon élünk, építünk, akik milliók arcáról töröltük le öt év alatt, kitartó, áldozatos munkával a nélkülözés gondjait. Hazánkat is gyarmatosítani akarják, Céljuk el- brese érdekében szüvetkeznok a nép- nyúzókkal, ''az olyanokkal, mint Tito s a többiek. Azzal a Titoval, melynek bandája, ahogy Rákosi elvtárs mondotta: Mar tavaly ősz­szol elharácsoUa a jugoszláv pa­rasztoktól a jó vetőmagot. a mező- gazdasági munkák idején százezré­vel harcolták el a /a:asztolat erdő- irtásra; vagy mint az idén, az ara­tás kellős közepén a hadseregbe.« A beszámoló hallgatói egy pilla­natra itt arra gondoltak, hogy a jugoszláv népet Tito soha sem tudja a békét akaró országok ellen vezet­ni, hanem azok' hamarább fognak fegyvert Tito és népnyúzó ban­dája ellen mert érzik; mellettük áll a béketábor. Kein is mernek az imperialisták újabb háborút előidézni, ha- erősek vagyunk és sokan vagyunk a béke­táborban. ■ A stockholmi békehalnrozalot rö­vid f élesztendő ahnt S00 millió ember írta alá. Ebben a számlán benne vannak- az, imperialist i or­szágok békeharcosainttk legjobbjai, benne -van 16 millió olasz,, lő mil­lió francia. Az qhists és francia nép felnőtt lakosságának zöme, a béke híveinek világmgzgalhm az egyik Jég uta/ tpiéb-yát-j» az ameri­kai imperialisták világhódító ter­veinek}' ’ \ íób'AfíUi’' Wt > fRákWsi elvtárs. Az ifejperialisták belső ügynökei a községben is , — Erősek vagyunk, de aaért ivem bízzuk el magunkat, mert «óraink között" vannak még az el­lenség megbújt ügynökei. Erie fi­gyelmeztet Rákosi elvtárs is: Az ellenség tudatosan alá akarta ásni közelhatásunk rendjét azzal, hogy Irhetfő legnagyobb árumennyiséget vön el a közfogyasztás elöl.« — Nálunk is kerülnek ilyenek Csanádapácán. Mórocz József 21 holdas kulák 11 mázsa lisztet rej­teget. Hz a kulak januárban azt hi- . résztél je a malom államosításkor, hogy még fekete kenyeret sem ehetünk, most meg lisztet rejte­get. Azt hangoztatja, hogy mit ugráltok, úgysem ti döntiíek el. hogy lesz-e háború, vagy sem. Itt vannak a többi kulákok is. A 45 holdas Tóth Ferenc, a 30 holdas Sátori József, a volt békéscsabai fatelep-tulajdonos, aki a lakásán nagymennyiségű ruhát és cérnát rejtegetett. Nem különb Balogh lnne malomtulajdonos sem, aki megtalálhatók több mint 16 mázsa z,sizsikos ga­bonát akart a dolgozók kénjeiét biztosító búzába becsempészni. — Az ■imperialista háborús uszí­tok egyik legfontosabb csatlósa,, a vatikáni papi reakció. Az imperia­listák nem kímélték a fáradtságot:, hogy a magyar katolikus egyhá­zat ennek megfelelően maguk mel­lejt sorakoztassák fel. — hangzóit Rákosi elvtárs szava a rádión ke­resztül. — Igen. itt Csanádapácán is megtalálható az imperialisták va­tikáni ügynöke, Gönczi Károly római katolikus pap személyében, aki nyíltan, vakmerőén támad a dolgozó nép, a dolgozók állama ellen. A békekölcsön jegyzéskor is. mikor nagy immel-ámmal odavetett 50 forintot, ezeket mondta: — Na, olyan veszélyben van a béke, hogy már hozzánk fordultok. Én nem foglalkozok a linkével, van a Pú rtnak elég em bere, fog- lalkozzanak azok a békével. Fokozzuk az éberséget 1 gyanilyen szemérmetlen, aljas ’módon nyilvánult meg a tanács* ‘választás előtt is. Kimutatta foga fehérjét, hogy neki nem a nép. ‘hanem az imperialisták, nem a •>éke, hanem' a háború a gyönyörű- eége. A népnevelőknek; akik a Szavazásra és a békére hívtak fél a figyelmét, így válaszolt: «Hogy akarjátok ti megvédeni a békét, hiszen ‘az a' pénz, ami a béke­kölcsönjegyzéskor összegyűlt, egy ■fél atombombára «ein elég, az -amerikaiaknak pedig ezrével állnak rendelkezésre. Rákosi elvtárs most megadta az irányt, mikor a következőket mon­dotta : «A megegyezés szellemét éw betűjét betartjuk, de okulva a 'Tapa-ztaltakon, résen leszünk. Nem engedjük, hogy a megegyezés - elaltassa éberségünket és hogy az egyház palástja mögül egy szép na [am újra lójából megtudtuk, bogy hová ve­zetne az imperialisták cselszövése. Azt is megtudtuk, hogy az.imperia­listák éppen olyan elvetemült bar­bár módon pusztítanák és rom­bolnák hazánkat is, mint ahogy azt Koreában teszik. Csanádapácán minden becsületes dolgozó, aki szereti hazáját a békét, a felemelkedést; a szabad és gond­talan életet, Rákosi elvtárs beszá­molója után fogadalmat tett: fá­radságot nem ismerve látunk hozzá a felvilágosító munkához. Minden becsületes dolgozót felsorakozta­tunk a béketábor mögé, hogy a november 4-én megtartandó Béke- kongresszus alkalmával egységbe tömői ülve,- egyemborkent kiáltjuk: Le-a háborús uazitókkal,. a pusz­tító barbárokkal! vu^'viisik mÍ9iibk»r«‘, hói»-;* megvédJük illánkat Mzeáfás a múltban nagyon el­maradt, elhagyatott hely volt. Fel­szabadulás után nagy harcot vív­tak a dolgozók az osz.tályellenség- gd, a kalakokkal. Ilyen kemény harcok közepette alakítottunk ter- melőcsoporlot. Megújult az élet ilt, nálunk s közös akarattal, mél­tán neveztük el csoportunkat Üj életí terme'(»csoportnak. Éltől kezdve összetartottunk mi, dolgozók jlt, \izcsíáson. A 22-i tanácsválasztás is bebizonyította ezt. mert A'izesfás dolgozói déli 12 óráig száz százalékosan hitet lellek a Népfront, a Léke ügye mellett. ; S ugyanezen a napon büszkén búcsúztatták a bevonuló fiaikat az apák és anyák. — Örömmel vonulunk be a Néphadseregbe — mondották a bevonuló honvédé —, mert tudjuk, hogy olt szí leink békés, épilő munkáját véd­jük. Életünk akkoT lesz a'Je. szebb, ha tudjak, hogy nem fe n vege ti veszély népünket a b borúra uszító imperialisták rész- rőt- s mi készek vagyunk minded­re, hogy megvédj ük hazánkat. Büszke öröm tölti el most az kát a szülőket, akik fiaikat küld ték el a Néphadseregbe, hogy oi 'védelmezze további békés épít munkánkat. S nri, dolgozo pi rasztok megfogadtuk, hogy j> munkánkkal mi is harcolunk békéért a termelés frontján s me­szeld}, síink. boldogabb életet teremi Jenái Imre Vizesfái a reakció támadásba mehessen át.» Ezek a gondolatok foglalkoztat­ták az egybegyült községi párt- vezetőséget, csakúgy, mint. a béke- bizottság tagjait, a beszámoló hall­gatása közben. Ezek egy része azok­nak a támadásoknak, melyeket a kulákok és a klerikális reakció az imperialistákkal összejátszva ké­szít a dolgozó nép ellen. Rákosi elvtárs most újból utat mutatott — jrtondottá Dáncsó Andrásné, a békebizottság elnöke. — Ettől a naptól kezdve még elszántabban harcolunk minden ellenséges meg­nyilvánulással szemben, könyörte­lenül leleplezzük az imperialisták ügynökeit. Rákosi elvtárs beszámo­ÍM*»e|»el>«*s kerdrk kö^Ut a la k 111 í in eg; lit1 li énc*kuImIii a íú s**a il a I a ni b i% Umíiü «i Pártunk javaslatára Népköz,tár­saságunk kormúnva a szakszerve­zeteket bízta meg a társadalom- biztosítási feladatok ellátásával, így a társadalombiztosítás • igaz­gatását a szakszervezetekbe tömö­rült dolgozók látják el a szakszer- vezetek irányításával. Igen komoly és nagy feladat ez és éppen ezért az SZTK megyei központja mel­leit társadalombiztosítási bizol (sú­gókat is alakítanak; mc yben tag­ként rcszve.-znek valamennyi szak­mának a képviselői. .í* társadalombiztosi lási bizott­ság, .ü-laküló i11 (iy-e szombaton dél­után zajlott le Békéscsabán, a vas­utas kullurotthónban. Az alakuló ülésen Nizsnviezai János elv társ, a SZOT békésniegvei bizottságának- titkára ismertette a bizol tsag mun­kakörét. Vázolta eddig eléri ered­ményeinket a társadalombiztosítás terén és rámnlatotl unnak halai-* más jeleni őségére, hogy október í—lől a szakszervezetekbe tömörüli dolgozók látják el a társadalom­biztosítás intézését - és- ellenőrzését. Elmondta 1 izsnyiczai elv társ. hogy ezzel még közelebb kerülnek a szakszervezetek a dolgozók széles tömegeihez és a Szovjetunió tár­sadalombiztosításának nagyszerű példája nyomán igyekeznek meg­valósítani a Párt által a szakszer­vezetekre bizolt megtisztelő fel­adatot, .-— Ötéves tervünk • megvalósító- sóban - - mondotta \ izsnyiezai elv társ —• a béke megvédésére való fokozott mozgósításban nagy fel­adat hárul a társadalombiztosítási bizottságra is. Meg kell Ismerni — sokkul jobban és behatóbban.mint eddig —- a dolgozók mindennapi problémáit. Pállunk Politikai Bi­zottságának ismeretes határozatá­ban a szakszervezeti munka fel­sorolt hiányosságait ki kell küszö­bölni, gondoskodnunk kell arról, hogy teljes mértékben megvalósul­jon az, hogy nálunk legfőbb ér­ték az ember, h i kell küszöböl­nünk a társadalombiztosításból mindazokat a hibákat, bürokra­tikus maradványokat, melyek a régi ÖTI álkos szelleme folytán sok be|ven még ma is megtalál­hatók. — Ezek a feladatai a tár­sadalombiztosítási bizot (Ságoknak. Be kell bizonyítanunk Pártunk.-» nak, hogy a szakszervezetek, ezt a feladatot jól végzik fer. Aizshv iczai elv társ rövid beszá-* mólója utón SZIK hehi dr. flazsó Imre, az ügyvezetője beszélt a társadalombiztosítási bizottság létrejöttéről és feladatairól. — A Magyar Dolgozók Pállja, mint minőiig., most is irányt mu­tatott a régi, elavult és idejétmúlt kapitalista maradványok kiküszö­bölésére. — mondotta — és csak természetes, hegy az átalakításhoz» a világ legfejlettebb társadilom- bizloeilásál, a szovjet, társadaiom- bizlositásl állította példaképülelé- bünk. Ezzel az átalakulással Pór­iunk és kormányzaluak azt akarja, elérni, hogy a dolgozók széles, rétege kapcsolódjon bob' ebbé te munkába. \ társadalombiztosítás­nak a szakszervezeli feladatköri«» való átadásával egyidejűleg gon­doskodóit Pártunk és kormányza­tunk a társadalombizlosilási jog­szabályoknak szinte forradalmi változást jelentő megjavításáról. Mcgnővekednek a juttatások, bő­vülnek a dolgozók igényjogai. Az SZTK belvi iigyvezetőjének szavai után Klein László elv társ» a Szakszervezetek Országos Taná­csának kiküldői te mulatott rá a Telvilágositó munka, fontosságára, éppen ezért felhívta az üze­mek megjelent kiküldötteit, .boa értessék meg a dolgozókkal a tál sadajou ibrz tositás át szer vezéséue döntő jelentőségét és előnyeit,mii tassanak rá a régi ÜTI népellene munkájára, mulassanak rá azokr az eredményekre, amelyeket má a felszabadulás óla elértünk és jó magyarázzák meg azokat a fel­adatokat, melynek elvégzésébe/, most fogunk hozzá és melyekben a társadalombiztosítási bizottság­nak is nagy munkát kell vállalnia. Ezután Zsolnai György elv társ, a/ MDP békéscsabai városi pártbi­zottsága (Hlyében kívánt jó kit az ünnepélyes keretek közöl megalakult bizottság tagjainak. Az- üzemek képviselői közi igen sokait hozzászóltak és \ab mennyien rámutatlak a társad lombizlositás átszervezésének j len tőségére, az agitációs műnk fontosságára és a felszólalások!* egyöntetűen kicsendült az, bog dolgozóink rá akarnak szolgálni Párt bizalmára és a társad»lon: biztosítás krtőzésével és - eltenőr/i • sevet kapott megtisztelő- feladató végre akarják hajlani. Azt filmrjuh. hogy jó munkánkkal kiértlemeljük a nép bizalmát A győzelmesen végződött ta- nácsválaszlás után, old. 26-án összejöttünk mi, megválasztott tanácstagok, hogy' megtartsuk első alakuló gyűlésünket. A pi­ros és nemzeliszínü zászlókkal, az üde, virágokkal szépen, feldí­szített közgyűlési terembe, be­lépve, büszke öröm töltött el. mert én, mint egyszerű paraszt- asszony, még sohasem vettem részt ilyen gyűlésen. A megnyitó beszédet Vári András elvlórs tartotta, aki beszámolt a békési- választási eredményekről és el­mondotta, hogy az elért ered-’ menyek is bizonyítják a nép egy­séges Ix-keakaralát s nekünk, megválasztott tanácstagoknál hűen kell képviselnünk, dolgoz«’ társaink érdekeit. S mi tudaté Ivan is vagyunk ennek. Ezért ál landóan szemmel kísérjük a do! gőzök éleiét, a termelést s azoi leszünk, hogy ne legyen egyet len írástudatlan ember sem, tóbl iskolát építünk; jó ivóvízzel lál- juk el a községei, de gondot for­dítunk a gyermekek és a. felnőt­tek egészségére, orvost ellátására és minden kérésüket gyorsan in­tézzük el. Mi nemcsak ígérünk, hanem azt akarjuk, hogy jó munkánkkal kiérdemeljük anéj bizalmát. Toldi Sándorul», Békés. A sajtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
Thumbnails
Contents