Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-29 / 253. szám
6 VIHARSAROK NÉPE i szovjet példa nyomán: Szarvason átadták egymásnak tapasztalataikat a tudomány és a gyakorlat emberei A Szovjetunió tapasztalatai nyomán Pártunk kezdeményezésére kormányzó tűnje elősegíti, lehetővé teszi, hogy a dolgozók és a tudomány emberei kicserélhessék véleményeiket, hogy a tudományi fejlessze a dolgozóktól lcapott gyakorlati tu pás: tálától,kel ismereteit, i dolgozók pedig a tudomány segítségével gyakorlatba vigyék át a tudomány eddig összegyűjtött ismereteit. Ilyen értekezlet volt pén-, lek n Szarvason, ahol Békés megye minden részéből a mezőgazdaságban do'gozck, a gépállomások, a tszcs-k, egyénileg gazdálkodó del ózó paras tok megbeszélést tartottak Rázsó Imre egyetemi tanánál, aki ez alkalommal az őszi mélyszántás jelentőségéről tartott előadást. Az értekezleten megjelent Bába István, Pártunk Megyei Biz tls'gánah tagja, valamint Blahut János, a Megyei Tanács élni, ke is. Rázsó Imre elvtárs előadásában részleteién ismertette az őszi mélyszántás jelentőségét. Előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdasági tudomány számára rendkívül gazdag tárház áll rends kezesére, még pedig a Szovjetunió mezőgazdasági tudománya, ahol a VViiliamsz-fé’.e földművelési rendszer korlátlan terméseredmények elérését teszi lehetővé. Megállapította, hogy a mi éghajlati adottságaink mellett leggyakrabban >:a növények fejlődési ideje alatt a talajban rendelkezésre •dió nedvesség elégi lens. A rend.lkez&re álló átlagosan 500—630 millimétert kitevő csapadék sokkal jobb termésátlagok elérését teszi lehetővé, mint amit ezidő szerint felmutatni tudunk — mondotta. Majd rámutatott arra, hogy nálunk főként tavasszal van csapadékhiány, viszont ősszel és télen bőségesen áll rendelkezésre, éppen ezért az a feladatunk, hogy az ári és téli csopaki: t larlul 'dco juh a száraz tavaszi és nyári hónapok a. Ennek a tartalékolásnak — mondotta — legmegfelelőbb módja az őszi mélyszántás. Itt egy jel'emző példával érzékeltette az össze'.ömődött és a fellazított talaj közötti nedvesség- tároló képességet, még pedig a következőket mondotta: »fia tnrg- gondoljuk, djy szivacs termés etzs állapotában soklzal tibb nedv s éget tud magához szívni, mintha kezünkben összepréselve múltjuk bele a vi.be.« Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az őszi mélyszántásnál előnyös^ ha minél korábban tudjuk elvégezni. Majd a továbbiak során a gépi talaj- művelés rendkívüli jelentőségét mutatta ki és ezeket mondotta: > Szocializmust építő népi demokráciánk kormányzata a gépállomások rendszerének megteremtésével megadta a lehetőséget, hogy a gépi talajmüve’és, elsősorban az őszi mélyszántás előnyében most már minden dolgozó paraszt részesülhet.« Végül a traktoristák felelősségteljes munkáját húzta alá. Az előadást hozzászólások követték. Elsőnek Horváth Mihály, az orosházi »Dózsa« tszcs tagja szólalt fel. Elmondotta, hogy a mull esztendő!,cn éppen az akkor is beköszönő eső miatt, akik nem tartották be a minisztertanács határozatát, nem vetették el ide jelen az őszieket, azoknak zsákba maradt a vetőmagjuk. A gépi talaimunkáról szólva, ezeket mondotta: A gép az, amely leveszi váltunkról a terhet. Polgár Sándor, az e'eki »Józsid Vtti.a« tszcs-ből felszólalásában hangsúlyozta, hogy a múltban nem törődtek a dolgozó parasztokkal, »a múltban azt mondták,, hogy elég a parasztnak, ha any- nyit tud, ha esik az eső, az eresz alá kell állnia. Ez az értekezlet is megmutatja az óriási különbséget a múlt és a jelen között.«. Kaspár Adolf, a csorvási gépállomás vezetője rámutatott arra, hogy a dolgozó parasztok mindinkább felismerik a gépi talajmunka előnyösségét, amit az is bizonyít, hogy amíg I9’i9-es esztendőben hatezer holdat müveit meg a csorvási gépállomás, addig az idén eddig már 11.600 holdia kötötték meg a dolgozó parasztok a talajmüvelési szerződést. —Nem véletlen ez — mondotta —, hiszen amíg Zatykó Ferenc traktorral művelt földjén holdanként 120 mázsa cukorrépa termett, addig Gelényi Pálné földjén, aki lóval szántott, holdanként csak 20—23 máz’ás termés volt cukorrépából. Ugyancsak saj'.t szememmel lát. lom a Szovjetunióban, hogy 300 —UOO mázsás cukorrépa, 30—60 mázsás búzatermést étnek el hektáronként (egy hektár 1.7 hold). Elmondta, hogy a Szovjetunióban a tudósok rendszeresen összejönnek a parasztokkal, amelynek aztán meg is van az eredménye* éppen ezért örömmel üdvözli ezt az értekezletet. Kürti I,ászló bélmegyeri egyénileg gazdálkodó paraszt elmondotta, hogy a traktorral müveit föld midenkor kiválik a többi közül. És hogy ma már traktorral szánthatunk —• mondotta — köszönhetjük a Pártnak. A mélyszántással kapcsolatban elmondotta, hogy ő a tarlóhántás után azt három hétre el is végezte. Oravecz Mihály Tótkomlósról arról szólt, hogy mennyire igaz az, hogy a te. mi. s éli ereket le lehet győzni, mert. ezelőtt még csuk eszükbe sem ju tolt volna gyapotot termeszteni, az idén pedig ők, a tszcs tagjai 6 katusztrális holdon 2Ó mázsa le rnest Ukarilottak be és még vagy fuírom mázsát le izednek róla. Sárközi Andrásné, a csorvási »Vörös Október« tszcs-bol a gépi munka, az őszi munkák idejében való elvégzésének jelentőségéről, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről he- szélt. Elmondotta, hogy amíg az egyénileg gazdálkodóknál 7 mázsás búza átlagtermést értek el, addig a tszcs i3 mázsást, amíg az egyénileg gazdá’kodó parasztok cukorrépából 2 5—3o mázsát értek el holdanként, addig a tszcs 19 holdon 17 vagon termést szedett lel. Ezért vetettünk el az idén is — mondotta — minden kalászost október 9-re, hogy tovább erősödjünk, erősödjön országunk, hogy mcg.’édjiik a békét. Bállá Mihály, a kaszapert »I zenen« tszcs-ből elmondotta, a jó talajmunkával elérték, hogy az idén négy és fél holdon 27 mázsa gyapotot termesztettek. Én szocialista Magyarországot nagyüzemi gazdálkodás nélkül nem tudok elképzelni — mondotta befejezésül. Gura János, a lőkösházi állami gazdaság vezetője elmondotta, hogy, a jót végzett őszi mélyszántás eredményeként kétszer annyi gabonát arattak, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Akik a gépi erőt lebecsülik •— hangsúlyozta Gura János —, azok saját maguk ellen vannak. Ivanics István a nagyszénás! »Dózsa« tszcs- ből arról szólt, hogy az általuk müveit földben régen \—5 mázsa gabonatermést értek cl, amióta közösen művelik a gépállomás segitségével, 10—12 mázsa átlagtermést érnek el és ebizen az esztendőben a szárazság ellenére is 1 \ mázsás búza átlagtermést értek el. A mélyszántásra —■ hangsúlyozta — a kolhozparaszt- kűtdöllek is felhívták figyelmün- ket. A mostani eső is m gmulatta e.t. A szántott talaj teljesen átázott, a szárítatlan pedig csupán három ujjnyira ázott meg és abból is a nedvesség gyorsan elpárolog. Dohra Mihály a kétegybázi gépállomásról, Horváth JózíCü a felsőnyomási állami gazdaságból, Bakos Imre az orosházi gépállomásról, Pintér Gyu'a Mezőkováqsházá- ról, Bér tők István a csorvási ÁMG-től szólalt fel, majd Rázsó Imié elvtárs válaszolt a kérdő- fékre. Utána Bálint Imre. a Tudományos Akadémia nevében kö- szöntötle az értekezletet, amely Blahut János elvtárs, a Megyei Tanács elnöke zároszavai utá 1 végeiért. TERVGAZDÁLKODÁSUNK eredményei ötéves tervünk, az életszínvonal emelkedését 35 százalékban irányozta elő. E’z annyit jelent, hogy a tervidőszak végére az átlagos életszínvonal eléri a háboríielőtti- nek 185 százalékát. Egyes közszükségeli cikkek fogyasztásánál is megállapítható, hogy megyénkben hogyan emelkedett a dolgozók életszínvonala. A húsfogyasztásnál például az 1945 évi 1.2 kilogram 3.8 kilogramm emelkedett eddig, a cukornál a 1945-ös 0.2 kilogram 1.3 kilogramm, tejnél havonta 6 literről 38 literre. A kenyérfogyasztás 5.5 kilóról 15.2 kilóra, a '/sörfogyasztás 1.2 kilóiéi 4.2 kilóra emelkedett. A pamut, selyem, konfekció és cipőáru forgalom megyénkben 40 százalékban emelkedett. Ez a néhány adat is jól bemutatja, hogy ötéves tervünk előirányzatai reálisak és sorra megvalósulnak, emelik dolgozóink életszínvonalát. A békéscsabai. Pamut szövő N V üzemében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója vagy ösztönző erőt váltott ki a dolgózókból tervelőirányzataik teljesítésében, Egymás -után születtek vállalások, egymás után vállalták a dolgozók tervelőirányzatuk időelőtti teljesítését, heti terv teljesítésük fokozását. A simaszőlő üzemrész -liókec brigádjának vezetője, Pa dó Mi- hályné símaszövő, aki állandóan 1.45 százalékos íervteljéskést ér el, bejelentette, hogy a brigád vállalja: 1950-ea évi tervit Sztálin elv- társ születésnapjára, de -ember 21-re befejezi. A brigád jelenleg 120 százalékos teljes:! m é ny be-n del, o- zik, Ezt az eredményi tovább fokozza, hogy teljesít- esse vállalását. >». A dolgozók egCszsígvédelm*, a «legfőbb érték az ember» megvalósításában ötéves tervünk komoly beruházásai segítik dolgozóinkat. Jelentős beruházásokat eszközöl a terv a gyulai állami kórház, a mentőállomás korfzerUrttísjre, Bi< késen, B-kíscsabán speciális otthonok épülnek, illetve bővülnek, úif modern épületrészekkel. Sportvonalan is nagy beruházások valósulnak meg, erős, izmos, munkára, harcra kész dolgozók! Békéscsabán 59 ezer forintos költséggel felépülő sportstadionban ét* a inegye 11 községiben 239 ezer forint b.fktst’s'A épülő MHK td~, zöpáíyákon sportolhatnak. ~Y Ebben az évben 415-tel emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma Az egészségügy* ?ondo,skodik a bölcsődei kormányzat a bölcsödéi hálózat kibővítéséről. Az év első kilenc hónapjában 415-el szaporodott a bölcsődei férőhelyek száma. A népjóloli minisz-t tórium 35 személyes bölcsődéket épit a legkorszerűbb fölszereléssel, Nyírbátorban. Débreoenbon, Diós* , ' /rD,WW “ 1 1 györött c.s Győrött. Gondolatok üzemtervkészítés közben Tizen ülnek az asztal körül. Az asztalon iratok, papírok, A papírokon hatalmas számoszlopok. A szobában csak úgy röpködnek a számok. Az egyik magyarul, a másik szlovákul, mégis egyet jelentenek. Többszőr nagy csend támad. Ilyenkor l>e- hallik az cső csobogása. Nagy munka folyik. Üzemtervet készítenek. Olyan ez a tíz ember, mintha irodában nőttek volnál hold búzái, a csoport jószágállo- fel. Úgy számolnak, mint akik pmányát, gyermekeinket és az mindig ezt csinálták. Pedig néhány évvel ezelőtt lenézettek voltak, mint akik kettőig sem lud- oak számolni. És ezek az emberek, most egy nagy gazdaságnak az üzemlervct készítik. Négyszáz- negyvenkét hold földnek az urai ők. A békéscsabai »Kossuth« ler- melőcsoportnak a tagjai. Sa{át mag-ük ihtéaik sacsukat Most éppen azt számolják, hogy húsz kocának, nyolc süldőnek, harminckét tehénnek, harminc növendékborj ónak mennyi az évi takarmány szükségletű Kiszámítják azt is, hogy egy nap mennyit fogyasztanák. Elosztják egy-kettőre, hogy mit vetnek a négyszáz hold szántóba, mert úgy akarnak termelni, hogy könnyebbé tegyék a hatvanegy tagnak a megélhetését. Ezenkívül szemelőtt tartják az ország felemelkedését is. Előrelátók! A Párt tanította őkét. A Párt nevelt belőlük önnátló, szabad embereket, akik saját maguk intézik sorsukat. És, hogy mennybe megtanulták sorsuk irányítását, mi- sem bizonyítja jobban, mint ggy-egy elejtett mondat számolás közben: — Villany kellene már ebbe az irodába — szól hallkan Zahorán András. — Meg köveséit is a bejáróhoz, a sáros földút helyett — igy Brendáv György. Sggie vze&b test at életünk — Hát, kövesút az idén még nem lesz, de a tél beállta előtt meghordjuk salakkal — ezt Kovács Mátyás, a csoport üzemi pár Ritkára mondja. — Lesz itt minden, csak béke legyen — jegyzi meg valaki az asztal mögül. — Miért ne lenne béke? —- felel rá Such János csoportelnök. —• Most is azon dolgozunk, azért készítjük az üzemtervet is. Ez a csoport többtermelését segíti elő, márpedig ha főbbet termelünk, gyarapodunk mi ís, gazdagszik az ország, erősíteni tudjuk honvédségünket. Meg aztán mi is kiállunk a béke megvédéséért A 160 egyre szebbé váló életünket nem adjuk a bittangoknak. Dvágán megfizetnek.,» — Látjátok, ilyen a világ — mondja Kovács Mátyás. Mi a termelésről, fásításról, a fejlődésről beszélünk, arról, hogy utat építünk és bevezetjük a villanyt Az imperialisták ezalatt az idő alatt vérfürdőt rendeznek Koreában, pusztítanák, gyilkolnak, rabolnak. — Bele törik nekik a foguk abba, én azt mondom — szól indulatosan Such János —, ha mindannyian a sarkunkra állunk, Mi, őrömtől csillogó arcokat akarunk magunk körül látni. Mö> solygó asszonyokat és vidám gyerekeket — Jól mondod — szól helyeslőén Kovács Mátyás. Minden becsületes ember a puszluláíS, a háború ellen harooL Ezért fogják még keményebben kezükben a szerszámot az üzemekben. Ezért készítünk mi is üzemtervet Mi békében és jólétben akarunk élni. Drágán fizetnek majd azok, akik az ország békéjére vetik szemüket Kuíkk Imre« HIRDESSEN LÁPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 éráig
