Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-28 / 252. szám

VIHARSAROK NfiPE 5 Mi nem könyörgünk a békéért hanem, kemény harcéul, szívós munkávati legyőzzük a háborúra készülő Tito ügynökeit Délszláv dolgozó parasztok a békéért Csöndes őszi cső esik ÍSullo- I)yúra. A falut megható, békés nyugalom- fogja körül. A dolgozó [mruKztok házaik körül foglala­toskodnak. Eleinek, italnak, ja­vítják a munkában 'megrongáló­dott szerszámaikat. V gyere­kek vidáman iskolába síelnek. Ul is, ott is az ablakokban egy- egy dolgozó paraszt arca tűnik lel. Nézik a hulló esőcseppeket, tieid a szobákban az asztalokon gőzölgő Ízletes ételek. Bőségesen kerül belőle minden becsületes dolgozónak. Erre gondol Lukács István őlholtlas dolgozó paraszt is, amint a csöndes esőt nézi. Látszik, hogy örül neki. Puliul a föld, könnyebben lehet majd szántani. Mert szántani akar, jól előkészíteni a földet tavaszra. Szerződést kötött több ipari nö­vény termesztésére. Azt akarja, hogy' még több jusson mindenkinek mindenből a cukorból, napraforgóból, ken­derből, mindenből. Azt akarja, bogy mindenki boldogan és h ké­ben éljen. Erősíteni akarja a dol­gozók államát. Hozzá akar já­rulni a béke biztosításához. Ez a tudat fűti Sziauoj Száva lizenhalholdas közé.pparaszlot is. Azért szerződött le már jó előre a tavasziakra, meri tudja, hogy mire van szüksége a nép álla­mának. — Nekünk, dolgozó parasztok­nak a feladatunk az, hogy minél löbh növénnyel lássuk el az or­szágot. Mi ezzel segítjük a szo­cializmus építését, a béke tábor erejének növelését. Igaz szívvel dolgozott és dol­gozik Búzái* MIádon hatholdas szerb dolgozó paraszt is. Ebben az éviven két holdon tíz mázsa gyapotot termelt. — Munkámmal és igyekeze­temmel a nép felemelkedését aka­rom elősegíteni. Erősítenünk kell az országot, mert a háborúi keselyűk itt keringenek az ország körül Nyugaton az amerikai és angol tökösek, délen csatlósuk Tito és Bandája. Lesik az alkalmat, hogy lecsapjanak ránk, gyilkos golyóik nem kerülnének el senkit. Egy­formán pusztítanának szerb és magyar gyermekekei, asszonyo­kat. Fő Igv új lan ált háza inkat. Ezért kell nekünk eggyé forrva küzdeni békéért. Ezért jegyez­tem ötszáz forint békekölcsönt is. Ezek a gondolatok foglalkoz­tatják I’odina György szerb dol­gozót is. ö is látja az imperia­listák és csatlósaik törekvéseit. — A haláron kívül az impe­rialisták vicsorítják ránk1 fogai­kat, De üt Iveiül is vannak elj- lenségeiuk. A Vigyiczki Györj- gyök, Kordes** HtHtirf j kalákák gondolkodás nélkül felgyújtanák búzáinkat Tito utasítására Ezekéi le kell nekünk leplezni, hogy aknamunkájukkal ne tud­janak zavart kelleni soraink kö­zölt. A napnál is világosabb, hogy a kuíákok azt a sorsot szánták nekünk is, amilyen, a ju­goszláv- dolgozók, akiket ké­nyük, kedvük szerint zsákmá­nyolnak ki. ók jobban szeret- TCPék, ha eső helyett bomba és golyózápor hullana Ball anyára és az egész országra. Azt sze­relnék a kulákiok, ha a zöklülő búza beívelt a dolgozók, csontjai meredeznónek ki a földből, mini Koreában. Azt szeretnék, ha gyermekeink, akik nyugodtan la- nulnnk most az iskolában, éhez­nének és pusztulnának. Nincs Baltonyán egyetlen dol­gozó sem, aki mindezzel no lenne tisztában. Tudják: a Zfc, hogy Makádií András, Zsilfcú Ist­ván és Kovács Bálint, meg a többi kalákát azért spekulálnak háborúra, azért teljesítenék va­kon Tito parancsát, • hogy mégegyszer a dolgozó nép nyakára ülhessenek, hogy elárvorezíessék a dolgozók földjeiI, mint ahogy elárverez* iék Sztanoj-Jezdimh* földjei. Tö­rekvésük azonban hiábavaló1, meri a baltonyai dolgozók is, csakúgy, mint a/, ország vala­mennyi dolgozója, mosl még fo­kozottabban megálljt kiált a há­borúra spekülátóknaik. Hatalmas tömegekben vesznek részt a hé. megy üléseken. Határtalan gyűlö­lettel tüntetniük a kütákok aljas* ságaL 'Tito lánccsörgetései ellen, mellyel gúzsbaköü a becsületes jugoszláv dolgozókat. Gyűlöletük megmutatkozik az imperialisták elton abból is, hogy még foko­zottabb módon leplezik ic a belső ellenséget, í fokozottabb erűvel fognak .hozzá a termelőmunkához A népnevelők elmennek minden házhoz s megismertetik azokkal is az imperialisták meslerkedé— seit, akik arra még kevésbbé figyelték fel. A Békekongresszusra egyfox*- uw..Ij'lk"sedcsscl készül minden dolgozó,, ezen a kongresszuson meg akarják mutálni a ballo­njaink békfeakaralukat és erejti- ket. De azt is, hogy nem kűnySü- rögnek a békéért, hanem se* mény harccal, szívós munkával legyőzik a háborús uszító imr- pcrialislákaL leleplezik Tito ügy* nőkéit a kulákokal s lecsapnak kíméletk*nül a belső éllebségre. ! K. I Az orosházi ifik megéríeííék a terv hívó szavát Csoportosan mennek Dunapenteíére a békét építeni \/ orosházi Magasépítő N \ ifjú­munkásai mióla elolvasták Rá­kosi elvlárs Szabad Népben meg­jelent cikkét, azóta sokat beszél­nek a D un apeul elei Vasmű épí­téséről, ahová az ország minden részéből csapatosan érkeznek az ifjúmunkások, hogy megépítsék országunk, ötéves tervünk egyik legnagyobb vívmányá f. Legvííriük a nehézségeket-— V Búrt hatalmas föladatok elé állított bennünket, mondja Bus István civtárs, a Magasépítő \V DiSz titkára. - De mi meg- hirkózunk a feladatokkal, legyűr­jük a nehézségekéi, sikeresen le­fejezzük a ián kiűzőit munkát. Ezt Csak úgy tudjuk elérni, ha mi is, az orosházi Magasépítő N\ fialal- jai kivesszük részünket ebből a munkából, Önkéntesen jelentke­zünk az épitkezéshez. — Hát jelentkezünk is. vág­nak a szavába többen. Az egvik fiaiul hirtelen feláll, és azt mondja: Elv társak, én ja­vasolom, hogy szervezetünk hívja ki versenyre az. ország valamennyi DlSz-szervezelél. — Helyes, helyes hangzik minden felöl. — Állítsuk össze a v er*e.n v pon­tokat. Szaporodik a jelentkezők száma- Elv társak, én úgy gondolom, — esititja Je a lelkesedőket Bus elvlárs , hogy előbb Írjuk fel azoknak a nevét, akik jelentkez­nek. Egy pillanatig csend üli meg a termet, de aztán egvmás titán —hangzanak ed a jelentkezők nevei. — Tóth János... — Kiss Ferenc ós igy szaporo­dott a névsor. Mikor összeszámol­ták, tizenöten voltak azok, akik önkéntesen vállallak, hogy elmen­nek annak a vasművek az építésé­hez, amely ha munkába áll orszá­gunk acél- és vastermelését csak­nem megkétszerezi. Most mái* összeállitjuk a ver­senypontokat, — mondja derűs arccal Bus elvlárs. Mi legyen az eUő'd a szovjet ifjú városépítők útján — Vállaljuk, mondták töb­ben is egyszerre . hogy szerve­zetünk tagságához: viszonyulva, mi küldünk legtöbb fiatalt a vasmű építéséhez. Másodszor az. orosházi Magasépítő \ V ifjúmunkásai érik el a termelésijén a legmagasabb eredményt. így akarjuk bebizonyi- táni Pártunknak és szereteti vezé­rünknek, Rákosi elv társnak, hogy mi a szovjet ifjú városépítőknek példáját követve, a Vári segédcsa­patai vagyunk. Ifjúmunkások, előre a vasmű mielőbbi felépítéséért! \ versenykihívásunk csuk ennyi. De ez is azt. bizony ilja, hogy érdemesek vagyunk a Párt bizalmára. •— Lehetett leolvasni a fiatalok arcáról, amint villámán, énekelve indullak haza a. gyűlés­ről. Boldogok és megelégedettek voltak, mert megértették a terv hivó szavál, elegei lettek hazafias- kötefcíségü.klijjk, .. Murin A a gy a rá nyű fcjtcMés efiüftt a tiii*£adalo«fiBl»ÍKtoft*ftáM Néhány nappal ezelőtt megyénk dolgozóinak életében is újabb dön­tő változás állt bo. Ez a változás abban nyilvánul meg, hagy a lie- lyi tanácsok megválasztásáé, ál vég­érvényesen a dolgozó nép vette ke­zébe ügyeinek intézését. A széles dolgozó tömegeknek az államigaz­gatásba való bo vonásával párhuza­mosan a dolgozók szociális védel­me érdekében is új, nagyjeleniő- iéffra intézkedés végrehajtására ke­rül sor. Pártunk, javaslatára Nép* köztársaságunk Elnöki Tanácsa és a kormány a társadalombiztosítás ve­zetését, intézését a szakszervezetek- ha tömörült dolgozók kezébe adla. Ezzel a társadalombiztosítás terén ráléptünk arra az útra, melyet pél­daképünk, a Szovjetunió mulat ne­künk. Ilátalmas lépést teszünk elő­le megyénk dolgozóinak szociális gondozása torén úgy az iparban, teáit a mezőgazdaságban. Szórta a megyében, Mezőhegyesen, a Kötött* árugyárban, a Békési Nyomdában, a .gépállomásokon a dolgozók öröm­mel veszik tudomásul Pártunk m-. kormányunk új, nagyjelentőségű el- határozását. Pártunk és kormán vsafcuök első jizUin ruházta föl a, szakszervezet t.v ket állami faladát-ok elvégzésével.! Éppen ezért nagy megtiszteld« eaá* teunkra a iáKa.talombiztosííáai ügyek igazgatása. Döntő kérdés, hogy üzemi bizottságaink felis­merjék ennek jelentőséged, meri nem kisebb feladatról van szó, fniut a jdSépi, demokráciánkban leg­főbb érték az ember- maradékiaun Megvalósításúról. Nem igv* volt ez a múltban. Me­gyénk dolgozói jól ismerték a régi. árkos ÜTI-tj molylet a bürokrácia,, a * korrupció, az alacsony' szolgál* tatások jellemezték. A régi' OTT -Ktedelőintózete&nn a betegek óra* kát várakoztak, jóig ügyüket elin­tézték. Ma a rendclőiatéze ‘eiukhen nyolc perc az átlagos várakozási idő. Vagy számtalan esetben be­teg dolgozókat »keresőképesnek« ír­tak ki. A »keresőképes«, do való­jában l>eteg dolgozónak a további táppénz folyósítási kérelme három hónapig is elhúzódott. Hagy ez­alatt az idő alatt a beteg miből élt, az Olt régi urait nem érde­kelte.. Ma a dolgozók ügyeit az okNtber 10-én Békéscsabán és (lyiiz fán létrehozott háromtagú döntő­bizottságok három nap aluli elinté­zik. Nem juthattak el a múltban me­gyénk dolgozói a Mátrába, a Ké­kes-tető szanatóriumaiba, vagy az ország más üdülőhelyeire, ahol a gyárosok, földbirtokosok töltötték idejüket. Ma az üdülők is a dolgo­zók«'. Megyénk üzemeiben a táp­pénz kifizetés, a bölcsődék; napközi otthonok, üzemi konyhák, a gyer­mekek ingyenes üdültetése mind azt' bizonyítják, hogy Pártunk irányí­tásával a felszabadulás óta u tdr- vadalombistosíttts terén igen nagy jelentőségű eredményeket értünk el. A társadalombiztosítás átszervezésé­vel egyidejűleg a minisztertanács egy jendele te intézkedik arra vo­natkozólag is, hogy a munkavéde­lem és a baleset elhárítás szintén szakszervezeti feladat. Kendőiét in­tézkedik arról, hogy október 1-től jelentősen felemelték a iárradaloiH- biztosiiási szolgáltatásokat. Az ered­mények mellett vannak még hiá­nyosságok is, melyeknek kijavítása — az egészségügy és a szociál­politika további fejlődése érdekében — felelősségtől jós feladat. Így pél­dáid a békéscsabai kirendeltségnél még gyakori a zsúfoltság és, igen lassú a gyógyászati. segédeszközök beszerzésű, úgy a kirendeltségek, mint a betegek részéről. Építke­zési vonalon, főleg a vidéki mun­kahelyeken nincs még a kellő tisz­tái kodáM lehetőség biztosítva. Ezek­nek a hiányossá goknak a kijctvl- tßWfwji segítségünk r& lumenek * most maavfilasBtott helyi tanácsok, akikre az államit,aAgnivs mell.it- ko­moly feladatok várnak a dob attól' szociális jólétének további megjaví­tása terén is. A helyi tanácsok Kö­vetkezetesen küzdenek az orvosi oL látás, a betegrég megelőzés jó uaeg. szervezéséért, megvalósítják a dol­gozók idevonatkozó kúráimét. Pártmik Politikai Bizottságának július 24-i határozata föltárta r. szakszervezetek szociálpolitikai munkájában lévő hiányosságokul, de ugyanakkor a. hiányosságok ki­javítására irtat is mutatott és a czakszarvezetek feladatává tette, hogy «fordítsanak fokozott figyel­met a dolgozók szociális és egész- «tájvédelmére, a «zakszervezetek szociálpolitikai munkájának fej-- losztésére.» Pártunk által kitűzök feladatok sikeres megoldását osak akkor érhetjük el, ha mi a társa* dalomfcietositáa tőrén is • elvégezzük a megfolő munkát. Az Elnöki Tanács törvényerejű rondoleto értelmében az OílT ok­tóber 1-vel megszűnt. A túrsada- lombiztositás új szervo a Szak­szervezetek Társadalombiztosítás.« Központja, vidéken az ügyvitelt az SZTK megyei központja, illetve kirendeltségei végzik. A táreadu- lóm biztosítás felső irányítását a Szakszervezetek Országos Tanács:« látja el. Az Elnöki' Tanács ren- doiotének végrehajtása nagyjelen­tőségű, mart az- ügyviteli szerve­ket — tehát megyénkben az SZTK kirei^eltségemck — ellenőrzését •maguk a biztosítottak, a dolgozók «végzik. Az előttünk álló felada­tok. egyike tellát az. is, hogy a szőlős dolgozó tömegeket bevonjuk a. társadalombiztosítás ügyeinek intézésébe* A szuksearvczctekbo tömörült dolgozóknak tehát köte­lességük ellenőrizni és segíteni Kiuivkájukbpn az SZTK megyei szerveit. Ezt a feladatot a megs szervezésre kerülő társadalombiz­tosítási .bizottságon keresztül kell gyakorolni. Ilyen bizottságot Bé- kóBcsabán ős Gyulán, hozunk létre, melyben valamennyi saokuzervcaat -képviselve lesz. 1 A társailalombiztoíitás átkaervc-. kérővel komoly* feladót hárul üzemi bizottságainkra. Mozgósitouí köll a táctíiidalombiztositási uktivaliálóza* tot, tudatosítani.koll, hogy ezeknek a f.daduteknuk az elvégzése* mug- tisztölő feladat, * mert1 hiszen Pál­iunk Politikai Bizottsága iuitr.- rozatának végtvhajtájiáról vim szó. Tanútiluínyozi>unk kell a Szovjet­unió társad aloiabietouitáhi rnadaze- rét, íru-lv!.a legfejlettebb a világon-. A táráadaiombiztositék átsze-rvessésc egyben nagy lehetőséget ad arra is, hogy tovább fojlasszük a s/.ak- szorveaeti derookróoiát, ©nősifaük.: kapcsolatainkat a ssaélea dolgozo tömegekkol, ápoljuk ív kölosonös segítség szellemét. Nem kétséges, hogy meejénk dolgozót a Párt irányításával élt a feladatot is sikeresen hajtják végre, a szakaaarvezetbo tömörült dolgozók felismerik eunok a fel­adatnak a jelentőségét és társada- 1 ombizto«- itáenank további nagyará­nyú fejlődésnek indul. Sisszált Pál. SZOT búk és megyei bizotteiga. Takarításra és fűtésre, reggel 5—8 óráig elvégzendő munkára keiTstiiik •IcIeDlkeziií a kJadoiilv.iUilbart

Next

/
Thumbnails
Contents