Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-06 / 233. szám

Törődjünk a káderekkel! A gépállomások dolgosói őszi tervük teljesítésével és forintjaikkal erősítik a békefrontot 195« OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Ara SO fillér VI. ÉVFOLYAM. 252. SZÁM Kozzuk be a takarmánybegyüjtésnél és az őszi vetésnél mutatkozó lemaradást Megyénk dolgozó parasztjai egy­öntetű lelkesedéssel csatlakoztak a bihartordaiak kezdeményezéséhez s vállalták, hogy a tanácsválasztások méltó megünneplésére, október 2 2-ére teljes egészére befejezik a búza vetését is. A vetőszántást megelőző l>eta­karítási munkálatok a nyári szá­raz időjárás következtében me­gyénkben mindenütt időben meg­indullak. A kezdeti sikerek úgy mutatták, hogy a dolgozó paraszt­ság jóval 2 2-e előtt eleget tesz vállalt kötelezettségének s méltón ünnepli meg a tanácsok megvá­lasztását, amely felmérhetetlen fej lödést je’enl a fahak életében. A kezdeti sikerek, úgy látszik, él- bizakodoltá tették a pártszerveze­teinket, a falusi népnevelőket, kü­lönösképpen -pedig-a DÉI* OSz-t, a verseny gazdáját. A jo munkák a soron következő feladatok —• bé­kekölcsön jegyzés, lanácsválásztás — láttán, tejesen rneyfehdkr:- tek a: ős:i beldhdr it hí mun-. k dal ikrái, a száhUÍSrietésiől, amely jelen pi limaiban is a leg­döntőbb, his: a magasabb ter­mite edmény biztosit ka; hék-nh biztosítása. A megválasztandó ta­nácsok jó munkájának is el enged- keletien fe't’te'c ennek a feladat­nak maradéktalan elvégzése. Füg­getlenül az őszi munkáktól, vé- gezték népnevelőink felvilágosító munkájukat. És az ősz Iá J vei' en ség, a kulákság ezt nyomban észrevette, Megtalálta a rést és uj támadást indított népi demokráciánk to­vábbi fejlődése, ötéves tervünk végrehajtása ellen. A száraz időjárásra hivatkozva, a kulákok igyekeztek félrevezetni a dolgozó parasztok egyrészét. hogy igy leplezzek aljas gaztetteiket. És a népnevelő munka hiányában tigynéhányan fel is ültek a kulá­kok hazugságainak. Dugdosták fö­lös.eges kukoricáikat, takarmány­növényeiket, nem gondolva arra, hogy ezzel a magyarbánbegyesi J,í- "cli János, a nagykopáncs! Dudás Sándor s a hozzájuk hasonló ku- lakok gaztetteit támogatják, azo­kat, akik kenyeret etetnek disznó­ikkal, akik cukorrépájukat a fö'd- he ehlarabolják, akik az ősziárpa helyett szemetet vetnek a földbe, azokat,támogatják, akik uj hábo­rút akarnak, akik újra béressorba akarják taszítani a becsületes dol­gozó parasztokat. Jöbbhe.yt a népnevelők észre­vették a kulákok gaztetteit, lelep­lezték őket, mint a béke ellensé­geit, És ezeken a helyeken 'ez­után, • •mint. Csabaesüdön, Goren- dáson, Bucsán, Medgyesegvházán a dolgozó parasztok meglátták a ku­lákok igazi-szándékait —r és méltó választ adva nekik, rövid idő alatt e'eget tettek a takarmánygabona beadásnál is hazafias kötelességük­nek. A betakarítási munkálatokat un r nagyrészbén, 95 százalékban be­fejeztük megyénkben. Ennek el­lenére azonban a lakarmánvga- bonabegyüjléshez hasonlóan, ko­moly lemaradás mutatkozik a ve~ iést előkészítő talajmunkáknál, az ősziek vetésénél. Bár községeink vállalták, hogy szeptember 3o-ára teljesen befejezik az ősziárpa én a rozs vetését és mégis icsupám állami gazdaságaink leljesitclték vállalásaikat. A termelőcsoportja­ink és az egyénileg gazdálkodók lemaradtak. Amint a legutolsó je­lentések is bizonyítják, októberi 2-ig az ősziárpa vetését megyéi,/,( dolgozó parasztsága csupán, 35 szá­zalékban le!jesitette. Jogosán vetődik fel tehát: nu az oka a lemaradásnak? \ Azt nem kell bizonygatni, hogy dolgozó parasztságunk teljesíteni akarja hazafias kötelességét, már azért sem, -mert békét akar r mert tudja, hogy a korai vetés jobb termésünk alapja, a jobb ter­més pedig békénk megvédésének legjobb biztosítéka. A lemaradás-' nak csupán az az oka, hogy nép ­nevelőink, különösen pedig a DÉFOSz elhanyagolják a népne­velő munkát, nem járnak elől jó példával s nincs, akit kövessenek dolgozó parasztjaink. A belső nép­nevelő munka hiánya és egyes gépállomások hanyagsága folytán még termelőcsopöríjaink is elma­radlak a búza vetésével. Így te­hát dolgozó parasztságunk nőm tudja követni a tszcs-ket, a falu élenjáróit és példaképeit. A fenti hibák nem véglegesek, azok künn ven kiküszöbölhetők, hisz október 22-ig. a lanúcsválasz- lások napjáig még több mint egy félhónap áll rendelkezésünkre. A megindult esőzések viszont meg­könnyítették a munkálatok elvég­zését, Csupán a népnevelőkre és: a DÉFOSz-ra vár most már az a feladat, hogy fáradságot nem is­méire, a példamutató községi-],: módszereit felhasználva, felhívja dolgozó parasztságunk figyelmét, a versennyel vádalt kötelezettsé­geik időbeni maradéktalan teljesí­tésé. e. Egész biztos: dolgozó pa­rasztságunk ismételten megmutat­ja. hogy békét, boldogabb, gond­talanabb é’etet akar s behozza az. eddigi lemaradást, ünneppé teszi a tanácsválasztások napját, még­pedig úgy, hogy buzavetését októ-: bér 22-ére száz százalékban be­fejezi. (g. r.) Széleskörű versenymozgalom bontakosikki megyénkben minden dolgosa kölcsön jegy zéséért A járások közötti versenyben Békés tört az élre A megye járásai között mindinkább szélesebben bon'akoz k ki a versenymozgalom a dolgozó parasztok kölesön jegyzéséért és a községi átlagok növeléséért. A népnevelők javítanak munká­jukon és a jő agráció nyomán százszámra születnek a hazafias köteíesscgteljesítések példái. A járások között folyó versenyben a békési járás áll az élen. 6"04 dolgozó 1,447.680 forintot jegyzett. Egy dolgozó állagjegyzé­se 216 forint. V békési járás falvaiban jobb agitáció! végeznek, ezért tudott az élre törni a békési járás. A gyomai járás a má­sodik helyen áll. 4676 dolgozó 849.950 forintot jegyzett. Egy dol­gozó jegyzési átlaga 181 forint. Harmadik helyen áll a szarvasi já­rás. 5521 dolgozó 884.450 forintot jegyzett. Egy dolgozó jegyzési átlaga 161 forint. Az agi'áciős munka lendületének csökkenése miatt a gyulai járás, a sarkad! járás és a mezőkovácsliázi járás a sereghajié, a járások közötti versenyben. A városok közölt folyó vetélkedésben Békéscsaba az első. 29.974 dolgozó 7,728.900 forintot jegyzett. Egy dolgozó jegyzési áilaga 568 forint. Második helyen óit Gyula. 5266 dolgozó t .562.750 forintot jegyzett. Egy dolgozó jegyzési állaga 258 forint. Har­madik helyen áll Orosháza, 7576 dolgozó 1.691.909 forintot jegy­zett. Egy dolgozó jegyzési állaga. 229 forint. Lelkesen jegyesnek Békés megyeien a népnevelő munka javulásával nő 11 dolgozó pa­rasztok érdeklődé-« a békekölcsön iránt. Dolgozó kis- és középpa,asz­tok újabb százai és ezrei ismerik fel a békekölcsön hatalmas jelantő- ségét. Bék s -Kamutpvsz'án Amcsin György II Il diim középparászt, >.-xer forint békekölcsönt* jegyzett. A l,ö- zéppamszt, ilyen for mim. indokolta meg jegyzését: .1 háborúból és a múltból nekem elegem ran. Azt akarom, hogy tovább javul jón az é,i életem is, békés építő-munka le­li pen,s Ifjú Gergely János bélmc- gyeri középparaszi 750 fo­rt kőzépparassiok rint békekölcsönt jegyzett és ugyanakkor vállal :), hogy az őszi munkákat a tárnics- választás tiszteletére, októ­ber 2fl-ra teljes egészében be­fejezi. A bekekölésonjegyzéssel és a kö­vetett barázdákkal ítry inamba a középpala /.% — sorsom előre 1‘U-* dítééét segítem a hozzájárni ik én is ahhoz, hogy íuegi'ékezzuui a há­borús u-zítókat. Anesin Györgyhöz és if j. Gergely Jánoshoz hasonlóan a többi közép- parasztok is bebizonyítják forint­jaikkal azt, hogy hue!: a nép ál­lamához. békét akarnak. Sándor linniel tehenész 1200 forintot jegyzett Sándor Dániel, a mezőhegyes! állami gazda ág tehenész-brigád ve­zetője 1200 forint békekölcsönt jegyzett és utána pedig igen tevé­kenyen kivette részét a jegy vío- gyüjtóslen. Sándor Dániel oi.ui 11- dotta: 1911 óta dolgozom a mezőks- gyesi áll inti gazdaságban. Még most. is borsódzik a hálám, ha risz- szayondolok arra a négy esztendőre, amit, a múlt rend-zűrien eUi/Uőt- t,?m itt, ebben a gazdaságban. A múlt ki zsákmány dói mindent elkö­vet,'ek annak érdekében, hogy mi­nél nagyobb nyomorba taszítsanak bennünket Azt sem engedlek, hogy tanuljunk, azt mondtál,-: a ar(tszí­nak elég annyi/, tudni', ha csikót: eső, hát beálljon az eresz alá. A dicsőséges Szovjetunió miután fel­szabadított bennünket, megváltó zott a mi életünk, az én eleiem is. Sza­bad ember vagyok és van. szavam, enyém is a- ország. Családom is ta­nulhat. Az egyik fiam traktoriskolára megy. ilyenről a múltban bizony n-ég álmondd, sem mertünk, bln a /'ári­nak nem vagyok tagja, de érzem es tudom, hogy a lékéért ne u <j sóhajtozni, hanem (ízért uarohu kell. Azért jegyeztem 1200 forin­tot, hogy így segítsem a békés épí­tő ‘munkái, az én sorsom még jobb­ra fordulását. Tudom a lékeid.I- jegyzéssel magamnak 'ettem iát. A kondorod Ilitz János dolgom paraszt 600 forintot. Molnár. Bál nyolcból !as négycsaládos, ugyan­csak kendo re-i dolgoz.) paraszt J.Ö0 forintot jegyzett. Dolgosó asszonyok, fiatalok a békéért A dolgozó parasz"asszonyok és az ifjak is egyre jobban bekapcsolódnak a bkeköl- csön jegyzésbe és anyagiak­kal is segítik azt a békehar- eót, melyei a Szovjetunió vezet. A kétegyházi Gyuri . Albertnc dolgozó paraszt«vszony 300 forint békekölcsönt jegyzett és kijóKn- lette: »Kötelesség a béléejkplesön- jerjyzés a kottával, a családdalszem­ben.« Az ugyancsak kétouyházi- Csurgó János 200 forint békeköl­csönt jegyzett, a kondorosi d- tűti Pábné szintén 200 forinttal já­rult hozzá a béke megvédéséért folyó harchoz. A békéscsabai Gábor Áron- utcai óvodások szülei, az. anyák, Kuktfs Lajosa« kez­deményezésére, közösen — természetesein minden szülő kiilön-kütöu is jegyzett bé­kekölcsönt — 509 forint bé­kekölcsönt jegyezi k. / Az anyák kijelentették: Gyrn-.e- keinke.1 békében akarjuk neveim'ét az 500 forinttal is erősítjük álla­munkat. hozzájárulunk ajkhoz, hogy nagyon boldog jövője legyen, gyer­mekeinknek, Túl a jogyze-on a dolgozó asszonyok és itj :k jól kiveszik részükéi az ági- lációbót. Béké én az ol-u berülotbon példá­ul özv. Fejcele I .ászlúné jeggvzss- 'gyüjté-i versonyr«“ hívta ki az első kerület összes népnevelőit, Uékáiiy Niván, a mezőhorvosi gépmóholjr ifjúmunkása 600 forint békeköl­csönt jegyzett é- ezen túlmenőéül pedig minden elejével lésztvosz a je-r yzésgy üjté J eu, verseny M> hív* ta ki az öss/jüs mozöhégyesi .ep- nóvolőket. Dnkáuy István iíjúmúu-. kás első a ver-éuvfcón, vádéig 1*1 c/.or forint értékű ■ jujy/ést gyűj­tött. BolJo aki János tótkoiniósi szlo­vák úttörő 100 forintot jegyzett azért, hogy így is segítse, oZiit 1 lékés. építő munkáját, azért, hogy saját ma.a szép jövőjéhez is héz- zá járuljon. Szélesedik a verseny A népnevelők között egyre job­ban kibontakozik a nejnek vetél­kedés azért, liógy milúlen dol­gozó megéri se a békekölcsön Jts lentőségéi azérl. hogy kijav.il- suk az agil árió még meglevő fo­gyatékosságait, I lehozzuk me­gyénk lemaradását. Békésen a második kérőiéiben Bodó Niván és Domokos József - versenyen hívlak ki a kerület összes népne­velőjét. A zsadányiak Okáimyaf és Sarkaddal állna!« versenyben, a kürösiiagy harsány iák pedig Ri- liavugrál hívták ki. Békésen, as első kerület párlonkívírii iiépifc- veiője: Kiss Imre párionkívúlt Uisparaszl kerületének népneve­lőit hívta ki versenyre. Tólkoiulóson Birka János, Horváth Jenői, Itorválb János Bimóczki Mihályi, J óska János l.ahola Púit hívta ki versenyre, Szultán Mihály pedig a többi uépnevelőket. Valuták, hogy ;<S meggyőző nutnká* elérik min­demül a háromszáz forint jegy­zési átlagot. Az orosházi népnevelők kö­zöli folyó versenyben Multván György népnevelő, a »Dózsa- Iszcs tagja szép eredményeket <?tl cl. Agiláeiéis útjára magával Vitte saját kölesönjegyzési lap— Ját is és megmulatta a. dolgozó parasztoknak. Mindenü l eredménnyel járt, meri szépen sorjában incií gyaréz'a a dolgozó parasz­toknak a békekölcsön és a békeéri folyó liarc jelentősé­gét. Jó felvilágosító munká­ja nyomán például Útra (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents