Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-22 / 247. szám

Magyar nők, magyar ifjak * Mutassátok meg, hogy harcosai vagytok a békének — Xéji frontra ■ Együtt az Egressi-utca népe Már csak három nap válaszl el bennünket a szavazástól — ötlött a gondolat Kvasz János elvtárs, népnevelő fejébe csütör­tökön. Alig várta a délután 3-4 órát, hogy a nagy elhatározás első lépését megtegye. Az elha­tározás: együtt vinni az utca dolgozó népét a szavazóhelyisé- ségbe, leszavazlatni a tanácsokra, saját magukra. Persze ehhez szervezőmunkára van szükség. Megmagyarázni az Egressi-utcai dolgozó népnek, mit jelent a kol­lektiv felvonulás. Kvasz elvlárs, a négy népnevelő társa és a hoz­zájuk beosztott aktívák előbb megtárgyalják a dolgot. »Együtt megy az utca szavazni.« Aztán elindultak hírül vinni a dolgo­zóknak a nagy esemenyt. »Azért megyünk együtt szavazni, mert ezzel még jobban megmutatjuk Az én nevemhez is tradíciók fűződnek A battonyai dolgozók engenKt is tanácstagnak jelöltek. Nem is tudom elmondani, mennyire örü­lök ennek. Nem azért, mert a dolgozó néptől pozíciót kaptam, hanem azért, hogy jó munkám­mal megháláljam dolgozó hazám­nak azt a sokmindent, amit kap­tunk: a szabadságot, a délszlávok nyugalmát! A múltban úgyszólván folyton katonáskodtam. Nagyon so­kat szenvedtem már a nevem miatt is. Jancsó főhadnagy az arcomba sziszegte: «Nem szégyen- ka a neved, te piszok csetnik!» A kisiparosok is képviselve vannak a tanácsban, hát hogyne szavaznék Mint dolgozó kisiparos, én is az imperialista háborús uszítók- nak, meg a közöttünk bujkáló cinkostársaiknak egységes akara­tunkat. Hadd lássák: A dolgozó nép egyetért, ha a békéről, szebb és jobb életről van szó. De nem­csak csütörtökön, hanem szom­baton is lelátogatjuk még a sza­vazópolgárokat. Ekkor már az Időpontot is megadjuk az indu­lásra«— beszélte Kvasz elvtárs, hogy legyen ideje mindenkinek kellő időben felkészülni. Vasárnap cegy el szintén beszólunk a szavazóknak az indulás elölt. — így szervezzük meg a fel­vonulást az Egressi-u teában — mondotta Kvasz elvlárs csütör­tökön. A nagy munkában még Eelegyi János, több mint 70 esz­tendős öreg bácsiról sem feled­— «Nem» — mondottam. «A fő­hadnagy űré sem magyar név.» — «Az enyémhez családi tradíciók fűződnek» — ordította. Az én ne­vemhez is tradíciók fűződnek. Ezer éves, vérc-s tradíciók. Nyomorúság, üldöztetés, szégyen ezer éven át! Ez a név nagyobb biztosíték a dolgozók előtt, mint a Jancsó név. Az én nevem arra is biztosíték, hogy az «űri» tradíciók ne ülhes­senek többé a nép nyakára! BOZSIDAR MILOS, Battonya. őrömmel vettem kormányzatunk won rendeletét, hogy nálunk is megalakulnak a tanácsok. Tudom, hogy ezáltal megszűnik a hivatali bürokrácia és gyorsabban nyernek elinttíáét a dolgozók ügyei. En­nek biztosítéka, hogy a Tanár* tagjait mi magunk választjuk és azok a dolgozók logjobbjaiból ke­rülnek ki. Ezért szavazunk mind- nyájan a Népfront, jelöltjeire ée azért., hogy ezzel is erősítsük a béke frontját. sea.?» vidám, harcos fiatalság, meggondolt, józan öregek, a szabad rónán zöldélő vetés, füs- iölgö gyárak, meleg otthonok, kacagó gyermelcek és a kép fő- ahkjO nézd... lábhoz tett fegy­verrel áll a honvéd, vigyáz mindazokra, akik kedvesek és ■drágáit a dolgozóknak! Ifjú dolgozók, honvédjelöl- teh! Holnap megindultok a lak­tanya felé. .1 sorozásokon arco­tokon kigyullt a hazaszeretet lángja, irigyeltétek volna, ha ne n találnak alkalmasnak bon­net kot katonai szo'gHatra... Al­kalmasak vagytok, büszlzék va­gyunk rátok! II on védjelöltek, országunk ujjászii’et izének nagy ünnepén rátok néz minden dől- gozó és a ti él őrségetekre, vi­gyázó s envetekre bízza a hazát, a tanácsok Magyarországát! Az ellenség nyugaton véres hábo­rúra készül; Koreában már pusztít és öldököl. Honvédek, a háború gyi kos tüze ne jus­son idáig! Meg kell védenünk október 22 nagy vívmányait, az ötéves terv, sak-sol: ajándékát, Még nagyobb örömmel vettem tudomásul, hogy én is, mint pár- tonkivüli dolgozó kisiparos jelölve lettem a városi tanácsba. Mint a tanácsnak egyik jelöltje azon le­szek, hogy ezt a megtisztelő meg­bízatást jó munkámmal háláljam meg, miéit is Ígérem, hogy kor­mányzatunk irányítását követve fogok dolgozni népünk javára, az ötéves terv sikeres befejezéséért. Tóth Sándor műszerész, Békéscsaba, I. Theseedik-utca 16 .ez. a dolgozó nép verejtékéből szü­letett nagy eredményeket. Az imperialisták ereje kevés arra, hogy legyőzzön, ha arra gon­doltok, hogy a múltban taboJí voltunk és most szabadok va­gyunk! Nézzetek a Pártra és Rákosi elvtársra. És lágyén pél­da elő Untok a dicső Szovjet} Hadsereg! Baj társak, az egész, magyar nép és a béketábor« Sztálin elvlárs, a világ szabad dolgozóinak serege áll mögötte­tek, a haza áll és megdönthetet­len, a demeki-atikus Magyaror­szág most már sziklavár és az> kell, hogy maradjon mindörök­ké! A pro'ctir szolidaritás a Párt és népünk szerelete ott van mögöttetek, honvédekI Szülök, dolgozó apák és anyák, büszkék vagyunk fiaitok­ra! Magánt- dolgozók, fiaitok a demokratikus honvédség tagjai lesznek, a népből származó tisz­tek és tiszthelyettesek, a testvé­reik nevelik őket jó katonává. Legyetek büszkék arra, hogy a szabad Magyarországot védhe­tik! kezünk meg, ő érte kocsit, vagy autót küldünk, hogy ő is eleget tudjon tenni állampolgári köte­lezettségének. Kvasz elv társ az elmondottak után, úgy látszik, nem azok közé az emberek közé tartozik, akik elhízzák magukat egy-egy siker alkalmával. Pedig az Egressi-utca produkált már egy-két sikeres megmozdulást. Legutóbb Kovács István elvtárs beszédének meg­hallgatására is kollektiven vo­nullak fel, párttagok és párton- kívüliek egyaránt, hogy meghall­gassák Kovács István elvlárs ta nácsválasztással kapcsolatos út­mutató beszédét. Erre a meg- modiilásra is alapították az Eg- ressi-ulca népnevelői Kvasz elv- iárssal együtt elgondolásukat. Ezért határozlak úgy, hogy « mai napon ' etypiiUeseAtf t/öcös zÁ&ztá alatt vonulnak leszavazni. — A mi utcánk 10—11 órára leszavaz vasárnap — Ígéri Kvasz elvtárs. Szavának alapja is van. Nem is kell túl sokat járni az ulcán, hogy megállapítást nyer­jen, mire alapoznak az Egressi- utca népnevelők Dobroczkl Já­nos, 63. szám alatt lakó párton- kivüli dolgozó igy nyilatkozik az utcában készülő kollektiv meg­mozdulásról: — Persze, hogy az utca népé­vel tállunk. Most leszavazok, nem úgy, mint a múltban. Tu­dom, hogy miért szavazok. Most az egyszerű emlierek soraiból ki­kerülő dolgozókat bízzuk meg életüuk irányításával. Ezt azért látom jónak, mert a dolgozók akarják igy. Fábián Béla, 47 szám alatt lakó kisiparos (szabó mester) is csat­lakozik az utca népéhez. <3 is dolgozó, hát miért is maradna el a többiektől"? — Száz százalékig támogatom az utca kollektíváját, a szava­zásra való felvonuláskor — be­széli Fábián Béla. — Bármely időpontban lesz az indulás, ott leszünk, együtt megyünk a töb­biekkel és Uszavazuh U a tanácsfitcca Har igy megyünk, a szavazat- szedő bizottság munkáját is ineg- könnyíljük. Nem kell az Egressi- utcát annyiszor fellapozni a bi­zottságnak. Még úgy volna jó — szól közbe a felesége, — ha törzsszám szerint állnánk fel a szavazóhelyiség elölt, akkor még jobban előrescgílenénk a bizottság munkáját. Leszavazunk — mondja Fábián Béla —, mert a taná­csok újabb lendítő kerekek a szocializmus felé vezető úton, a békét védik. — Ifa leszavaz az utca, nép­nevelőink nem teszik karba a kezüket — beszéli Kvasz elv­társ — megyünk segíteni oda, ahol lemaradás mutatkozik, ahol segítségre van szükség. — Kvasz elvtárs versenyben áll Galli Mi­hály, Arany-utcai népnevelővel. Egressi-utca szavazópolgárai! Se­gítsétek Kvasz Jánost korai le­szavazástokkal, hogy megnyer­hesse a versenyt. Sz. I Büszkék vagyunk rátok ! Egy kép: épülő, boldog or­minden dolgozója a békére, Községünk az ötéves tervre9 a Ünnepre készül Bélmegver dolgozó parasztsága. Az őszien vetésének befejezése ulán a község minden fogattal rendel­kező kis- és bőzépparaszlja, élen a termelőszövetkezeti cso­port fogaljaival, zászlókkal vo­nul fel szavazni a békére, az öléves tervre — a tanácsokra. Az egész falu megértette ná­lunk, hogy mit jelent a dolgo­zóknak a tanácsválasztás. Ismer­jük a tanácsjelölteket. Ö’k dol­gozó emberek, olyanok, mini mi. Sokat várunk tőlük és sokai Kapunk is tőlük. Községünk csali néhány éve lett önálló község, a fejlődés előttünk áll. Mi ma tanácsokra szavaz azok kezébe adjuk a továnín fejlődés irányítását, akik meg­mutatták eddig is, hogy mindent megtesznek a további jóiéiért a békéért, azért, hogy közsé­günk virágzó község legyen. Községünkben a dolgozók-kö- zül senki nem említi meg azt: hogy: »Hát hogy is szavazzak?* Tudjuk mi mindannyian, mii kell tenni. Ezt mulatja meg majd' a mai szavazásunk is-Egy­öntetűen, községünk minden dolgozója a békére, az ötéves lervye — a tanácsokra szavaz Fiainkra, szomszédainkra, dol­gozóinkra szavazunk! Korzó József, Bélmegyer. „Én szerb vagyok« de mindenki ügyét egyformán szívemen viselemw {«•/» «1» (ÍVA31 i/oll ItlíllilnllL’ J ÜlTVÍf 4»í» V f íH’ílIÖTÍ Szavakkal f:jérném ki, emtí mosl érzek, mivel azonban csak egy­szerű munkásnö vagy««, egy­szerű szavakkal fejezem ki azt a nagy örömet, ami most engem ért. 27 éves vagyok, parasztcsa- ládból származom, hal elemit vé­geztem Battonyán. Apámnak hú­rom hold föld ja volt. Tíz éves koromban már meg keltett kós­tolnom a nmak l, naps ámba j r tani, majd később a gazdag Vi- dilezkinél voltam mirokszedő. Amikor felszabadultunk, azonnal beléptem a Pártba. Nehéz volt életünk. 1945-be megjött a hír, hogy apám a háború áldozata l-tt. Kétszeres igyekezettel fog lám a munkához, a Párt nagy szeretettel fordult felém és 1948 májusában a ballonjai dohány- elosztó vezetője leltem és most, ez az a nagy öröm. amit világgá szeretnék kiáltani, tanáé»!agunk jelöltek a helyi tanácsba! ten szeretem a battonyai népet, a szerbeket, a románokat és a ma­gyarokat, tea szerb vagyok, de szívemen viselem. Ila tanács Uf leszek, még jobban a közírl fogok harcolni. Azt akarom hogy a bölcsőde, amit az ötéves- terv keretében kapunk, tovább fejlődjön. Battonyán no legye» egy tévelygő gyerek sem az ttf csitt, az anyák nyugodtan me­hessenek dolgozni, építeni a de­mokráciát. A helyi tanácsijaié halott apám helyett is harcolni akarok a békéért, azt akarom, hogy az imperialist szándék« no sikerüljön, hogy ne legyen há­ború, ne legjHSek éjibb árvák. Köszönetéinél feji ze.ai ki most a halt<r>yai népnek, hogy méltó nak talált ragéin arra. hogy t«- ».ácstag legyek, tiogv nő létemre is tevékeny részt vehefa k saabod or szagunk további építésé b u. Kö­szönetét mondok azért is, hogy mint nemzetiségi származású, egyenrangú vagyok a többi dob gazával. MOS/.ITY SZLÄVN V a dohány elosztó dolgozói» Battoiya Menjetek l Ml ragyogó szemmel nézünk átírnátok,,. A Békéscsabai Téglagyárak MNDSz asszonyai és leányai sze­retettel köszönljük a bevonuló honvédeket! A haza védelme szent köte­lesség! Nekünk, dolgozóknak ezer éven át nem volt hazájuk. A mi férjeink és fiaink ezer éven át az elnyomók érdekeiért haltak ineg s mi, asszonyok, anyák egyetlen fekete kendővel a fejűn-, kőn egyedül maradtunk éhező árváinkkal! Ma miénk az ország. A föld, a gyár a dolgozóké. Ami épült s ami épülni fog, az mind a miénk! A múltban sirtunk, ha bevonuló katonát látlunk: ma boldog büsz­keség tölti cl szivünket, amikor fiainkat a Néphadseregbe küld­jük! Eredményeink, építő nyu­galmunk bátor őrei ők, akik az­zal a szilárd öntudattal nyuinai a fegyverhez, hogy azzal a,termő barázdát, a zakatoló gyárakat vé­dik meg. szüleiknek, testvéreiknek — a dolgozó népnek. Menjetek! Mi ragyogó szemmel nézünk utánatok... a hős szovjet katonák útjára induló honvé­dekre!' Teljesítsétek hazafiúi kö­telességeteket! Mi'is azt tesszük ma, amikor szavazatunkkal a béke mellé állunk! Békéscsabai Téglagyárak MNDSz asszonyai és leány* A Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat és a Szikra valamennyi fő­városi és vidéki könyvesboltjában az összes tankönyvek kaphatók KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents