Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-21 / 246. szám

Munkásra, parasztra, értelmiségire, dolgozó társainkra szavazunk! Október 22-e feleflhetetlen ünnep lesz számunkra Rákosi eSvfárs cikkét magunkévá téve harcosunk a Népfront győzelméért A taná-sok megválasztása dolgo­zó népink életében új korszakot jelei t. A dolgosak visszavonhatat­lanul kezükbe veszik saját sorsuk­nak irány í t istit. Nem kell többé Imre jegyző ajteja előtt iépelőd- ni — be merjek-e menni, vagy sem!? — Halmos szolgabíró sem állít többé vijyázba egyetlen dol­gozó parasztot sem. Népi demo­kráciánk tégebvetett Kaszaperen is a falusi »urak« lasáskodásának. Ha megnézzü 'c a múlt. és a jelen Kasza­perét, — de ha a többi községek­ben is szétnézünk — óriási kü­lönbséget látunk! Soha ennyi lo­vat, szarvasmarhát, sertést és egyéb haszonállatot szerényember udva­rában nem, láttunk. Megváltozott a falu, képe is. Tizével, huszárai épültek és épülitek a lakóházak. Uj leözségházát és új gyermekotthont kapott a falu. Már ezév márciusá­ban, gépállomást kaptunk, amely döntően hozzásegített bermünlzet ez- évi munkánk jobb, könnyebb és hamarabbi elvégzéséhez. Épül az új gépállomás. A termelőszövetke­zet megalakulásával sok dolgozó paraszt jutott nagyobb darab ke­nyérhez. Az ötéves tervben új is­kolát, szülőotthont, kultúrházat, 12 kilométeres betonjárdát, kutakat, villanyt, orvoslakást és még sok mindent kapunk. Mindezek a falu dolgozóinak életét és kényeiméi szolgálják. Ezek az eredmények vi­lágosabbak a napnál! A tettek be­szélnek! Népi demokráciánk vitat- hahUlamil a dolgozók javát akarja, hiszen Kaszaperen és szerte az or iif doigozé nők, békét akarunk! —- esért szárasunk a tanúesjeUiltekre Nagy történelmi eseményhez ^röuk el október 22-én. Újabb nagy^—w $£/ teszünk fejlődésünk ót jón a tu. .ics rendszer megalaku- 'tsával, azzal, hogy bevezetjük .a •gdemolaa ikugabb á lamigazgatási rendszert. Népünk dolgozni és fej­lődni akar és ebben nagy segítsé­günkre lesznek a tanácsok. Sze­retjük a békét és a békére is sza­vazunk akkor, amikor megválaszt­juk tanácstagjainkat. Ezért kell a tanács választást nekünk, "dolgozó nőknek is történelmi jelentőségű eseménynek tekinteni. A jelöltek listáján ott látjuk a dolgozó nők legjobbjait is. Ezzel is azt látjuk bebizonyosodva, hogy nálunk a nők egyenjogúsága valóság. A tanácsok * b<J'kö, és ijtévcs terv ügyének harcos szószólói lesznek. Nincs na­gyobb kitüntetés, mint a nép bizal­mának én a nép ügye szószólójának lenni, egy szabad nép első sorai­ba,n járni. A tanácsválasztásokon meg kell mutatni nekünk is dol­gozó nőknek, hogy egy emberként állunk a béke igaz ügye mellett. Nem akarunk háborút, nem akar­juk azt, hogy férjeinket, gyerme­keinket elpusztítsa egy újabb vi­lágégés, amit az amerikai impe­rialisták akarnak kiprovokálni. Amikor én szavazok, arra gondo­lok, hogy most szavazatommal a Szovjetunió-vezette szabad népek erejét növelem és megadom a vá- laszít a háborús uszitoknak. Gyebnár Laiosné, békéscsabai Ruhagyár dolgozója. Nem less köslHtünh olyan, aki ne szavazna Mi, az orosházi sVörös Csil­lag« termelfozővetkeze!i csoport épnevelői folyó hó 12-én elin- doiiirnk, hogy felvilágosító mun­kánkkal tudatosítsuk a dolgozó parasztok körében az elkövetke­zendő tané elválasztás jelentősé­gét. 1. fkrsuf'ssrl, oékuHléssMil fog­tunk muaídhoz. Síég azqk az asszonyok is velünk jöttek, akik­nek kicsiny gyermekeik voltak. Ugyanis a körzetünk felelőse. Kovács Sá áttörné vállalta, hogy n tcrsnefőesopartunk székházé­ban vigyázol fog a gyermekekre, «inig szülőik végzik munká- jukat. Miad u hívás nélkül, önma­gunktól jövünk ncpnavelőnttsnk it végezni, hogy elmondjak dolgozó paraszt társa krk utak, inly.n nagv öröm számunkra, hogy közülünk Választhatjuk meg azokat, akik a mi sorsunkat fogják irányítani. Eszünkbe jut a hős koreai nép példája, akik életüket áldozzák fel szabadságuk rl, ária: lau anyáik és gyermekek puszíiitaak cl azért, hogy a gyilkos amerikai impe­rialisták aljas háborús céljaikat elérjék, ökölbe szorul a kezünk; ha rá goniTolunk s nem nézzük tét­lenül ezt a harcot. Ml is harcolunk a békéért a magunk területen. .Most előttünk a tanácsválasztás, mellyel békénk még szilárdabbá válik. AgHác;ős munkánk során el­tesz ügettünk dolgozó pnraszllár- síil ikkal, akik örömmel fogadtak bennünket és elmondták, nem lesz közülünk egy sem olyan, aki ne szavazna le a Népirsnt jelöltjeire. GÁSPÁR ISTVANXÉ levelező, Orosháza Vörös Csillag tszcs leszek, hogy a Tanács a dolgozók életén mindig többet javítson A felszabadulás után i hold föl­döt kaptam. Mióta felszabadultunk, nyugodt életet étek. Dolgozom e a munkámnak megvan az ered­ménye. A múltban a mezőhegyes! gazdaságban voltam béres. Mivel román nemzetiségű vagyok, nem­zetiségem miatt sokat szenvedtem. Abban a kutyasorsban, amely ak­koriban a béresnek jutott, mindig «szőrösül tpu oláhnak» neveztek. Nem bírtam sokáig. Beköltöztem Kattonyára, de itt sem volt más a sorsom. Itt ia üldözték a múlt­ban a más nemzetisésüafeet- A kulak lábkapcája voltam, éubérért. Most a battonyai dolgozók tanács­tagnak jelöltek. Nagyon örülök en­nek és minden erőmmel azon le­szek, bogy ezt a dolgozóknak jó munkámmal megháláljam. Terve­zem, hogy Battonyún először ia a járdákat csináltassuk meg, mert az utcákon csak egyik oldalon van­nak járdák, de a meglévők* isi elég rosszak. Szeretném, ha az utcákat kiköveznénk és új kutakat is csinálnánk minél előbb. A Ta­nács azon lesz, hogy a dolgozók életén és sorsán mindig többet és többet javítson. Rosu Illés, Bat tanya. szagban a dolgozóknak épít. A he­lyi tanácsok félretolják az útból ázol,-ab, akik ezt az óriási munkát eddig is gátolták. A dolgozó pa­raszt, a műszerész, a tanító, — a falu dolgozói irányítják a falu sorsát. Mi tudjuk legjobban, mi jobb nekünk. Nem szaladgálunk többé Pandúrtól Pilátusig ... Nem könyörgünk többé nagykörű, go­romba senkiknek, akik végül úgyis kirúgtak bennünket a hivatalból. Mi, dolgozók látjuk a Tanács je­lentőségét. Huszonkettedike felejt­hetetlen ünnep lesz számunkra, mert ezen a napon visszük győze­lemre szavazatunkon a dolgozó nép ügyét! FURÁK ERNŐ, Kaszaper, zLenin« tszcs, levelezője. Jó előkészítő munkát végzünk, hogy biztos győzelmet arassunk Az összevont népnevelőértekez­leten kapott szempontok alapján indultunk el mi, orosházi népneve­lők, hogy tudatosítsuk a dolgozók között a tanáceválasztúsok jelen­tőségét. Megszerveztük a választó polgárok csoportos leszavazását, mégpedig olyan formában, hogy időről-időre, óráról-órára biztosít­juk a szavazók zavartalan leszava­zását. Beosztjuk, hogy például az ^gyik utoa 7, a másik utca fél 8, a harmadik utca 8 órakor — és igy tovább — szavaz le. Ezzel elérjük, hogy nem lesz torlódás a szavazókörzetekben, viszont min­den szavazó legkésőbb déli 1 óráig leszavaz s eleget tesz ezzel haza­fias kötelességének. Persze, en­nek a jó megszervezése a mi jó munkánktól függ. A házi agitációív kívül kis gyű­léseket is tartunk, ahol a dolgo­zók ezépszámmal jelennek meg. Al­talanos kívánságuk az, hogy ma­guk a jelöltek is tartsanak elő­adást. Ezt a Népfront Bizottság teljesíti és intézkedik, hogy a ta- nádetagjelöjt‘k is vegyenek részt ebbál a munkában. Veírő József levelező, i I Orosháza. Minden becsületes ember a Népfrontra szavaz Beszéltem ma az egyik mezőőr­rel, Csizmadia Istvánnal, akitől megkérdeztem, mi a hangulat az ő körzetében a taiiácsválasztással kap­csolatban. Ö elmondotta, hogy a dolgozó parasztok nagyon várják a tanáos- választáat, mert tudják, hogy akkor minden ügyet könnyebben tudnak majd elintézni. Tudják azt is, hogy a tanya körül lévő fák, amelyek kiszáradtak, vagy amelyekbe le­csapott a villáin, könnyebben ki­vághatok tű zrevalónak, mint ed­dig. Nem kell ősszel beadni egy kérvényt, amely csak valamikor tavasszal jön ki, mikor már a nap is eüt és meleg az idő. Akkor megengedik, természetesen annak az egy fának a kivágását. De ak­kor már nem kell. Az ilyen meg­szűnik a tanácsok megválasztása után, hisz, akik a Tanácsba kerül­nek — mondta Csizmadia István s ő neki mondták a dolgozó pa­rasztok —, azok mind olyan em­berek, akiknek maguknak is volt ilyen ügyes-bajos dolguk. Min­denki tudja, hogy az ilyen apró ügyes-bajos ügyeket is könnyen el teliét intézni. Megkérdeztem tőle, hogy hát ho­va fognak akkor szavazni? Csizmadia csak mosolyogva mondta: oda, ahová minden hazá­ját szerető, becsületes ember sza­vaz, a Népfrontra. Apáti László levelező, Békés, Malomkert. Csoportunk október 16-án meg­tartott üzemi értekezletén megtár­gyaltuk Rákosi elvtársnak a vá­lasztással kapcsolatos Szabad Nép­ben megjelent cikkét. Csoportunk minden tagja, de különösen ifjú aktivistáink nagy lelkesedéssel ké­szülnek erre a napra, ami szá­munkra történelmi jelentőségű. így Hatvani Magdolna az-üzemi ifjúság nevében vállalta, hogy a tanáoeválasztás napjára kultúre-lő- adást szerveznek, mellyel ünnepé­lyesebbé teszik ezt a nagy napot. Vállalta műér azt Í3, hogy a hozzá beosztott körzetében úgy szervezi meg* a szavazást, hogy déli 12 óráig mindenki leszavazzon. Ugyanezt vállaltak a csoport többi népne­velői is. A csoport tagjai azonban a jó népnevelőmunka mellett a terme­lésben is kiváló eredményeket ér­tek el, amiért meg ia kapták a jutalmat. Október 15-én a Járási Tanács egy vándorzászlót adott át a csoportnak, melyet nagy telk» sedéssel vertünk át. Ezt a jó munkánkat tovább f<* kozzuk és csoportunk tagjai újabt munkafelajánlásokat teltek Rákosii, elvtárs kiszabadulásának 10. és ( Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 53. évfordulójának tisztei»: térő. így példáid . Takács Mihály, elvtárs brigádja nevében vállalt» hogy az újonnan, létesülő rizst»' topunkon — ami 25 kát. holdat tea# ki — az előkészítő munkálatokat november 2-re befejezik. Fűtője Imro brigádja nevében vállalta, hogy az építkezések során a : 16-án, megkezdett 20 . méteres fiaidat® építését — 20 katricával — no­vember 7-re, a Nagy Októbert Forradalom évfordulójára befőj» zik. Vizkeleti Miklósné vállalta, hogy Rákosi elvtára kiszabadulá­sának évfordulójára a. tanyáikon ét gazdasági épületeken a taposztáet, meszelést tetejezi. Árvái Ilona levelezik, Endrőd, »Petőfi» tszcs*, I múlt nem lön vissza még egyszer ! Amikor a sötétség felett úrrá lesz a világosság egy ilyen októ­beri hideg reggelen, a békési ál­lomáson egyszerű dolgozó pa­rasztok és munkásemberek vára­koznak a Vésztő felé menő ki­vonatra. Az állomás helyiségé­ben, a pénztárnál várakozók kö­zött egy munkásruhába öltözött egyén terjedelmes hátizsákján ülve nyugodtan várakozik. Arcá­ról olyan különleges fölényesség sir le, ami feltűnik az utasoknak. \ kalauz beszállást kiált és a Imunkáskülsejíí egyén hatalmas hátizsákjával, meg kaskájával a kezében, valóságos közelharcot indít az utasok közölt,.hogy el­sőnek juthasson a kocsiba. Arra nem gondol, hogy ezzel az i ud­variasságával a jónéhány utast fej- be-fejbevág. Elintézte csomagjait, letette azokat. Kőróczki Imre bé­kési öreg szegényparaszlémber ekkorra ért fel az ajtóba és leült az ajtó melletti padra. A fiatal­ember, akiről szó van, csak'bu­tán bámult kifelé. Aztán én is jobban szemügyre vettem őt. Is­merem. Ilidvégi nevű 60 holdas Iáknak elkényeztetett fia, aki még mindig azt gondolja, hogy hát a szegényember álljon, a kulúk, az úr, ha még taknyos kölyök is. üljön. Durván, mint ahogy as apja tette régen a cselédekkel, ráordilolt Komróczki Imre bá­csira és feliilílolta. Arrébb lökte és leült a helyére. Hiába mond­tuk neki, hogy nem szégyen# magát. A kulákcsemete elfeledke­zett mindenről, elfelejtette, hogy más a világ cs buta képpe^ mintha nem is neki beszélnének meg se mukkant. Mi az ónba® nem azért vagyunk munkásén* berek, hogy hagyjunk egy őre- .get állni. így tett az egyik dol­gozó paraszltársam is, aki a kos ségétöl távollevő földjére ment dolgozni. Felállt és leültette Kom- róczki bácsit. Eke a jelenet tetszett mind- annyiunknak. Most a tanácsvár lasztások után majd gondosko­dunk arról, hogy az ilyen udva­riatlan tacskókat rendre nevel­jük. A nép veszi most kezébe a hatalmat. Udvariasságra tanítunk mi titeket egyszer s minden­korra ! Majd megtanuljátok, ho­gyan kell bánni a becsületes dol­gozóval, a munkában megörege­dett emberrel. Hiába spekulál- lók, a múlt nem jön még egyszer vissza 1 .1. Tori Margit leveleid Szeghalom Áz ifjúmunkás lányok fényes jövőjükre szavaznak október 22-én A mezőhegyesi gépjavító dolgo­zói jól megalapozott, konkrét m unka falajdnItisok.it teltek a la- ná csválasz tűsek tiszteletéi e, hogy a jól végzett munka tudatában járulhassanak a szavazó urnák elé. Az esztergályos műhelyben Rutschmann Gyula és Kovács Gyula esztergályosok vállalták, hogy ŐS darab kendergyári törő- I.eigcrnek csapágy fúrását és ki- ferselyczését a: előirányzott 120 óra helyett 90 óra alatt fejezik be, a választások tiszteletére. Ezt a vállalásukat egyéni versenyben va­lósítják meg. Szőie/i Gyula él inunk ísunk,aki gyalugépen, dolgozik, azt vállalta, hogy a bmácsválapztás tiszteletéi* két gépen kezd dolgozni és meg­szabott műnk íján felül nyolc ma­lomhengert készít el november 7-ig. Cser József ifjúmunkás esz* le.-gályos, két darab gőzeke hár emelő-orsót és egy menetes kér» Let az előirányzott 18 óra helyett 12 óra alatt készít el. Nótánl Jók nos ifjúmunkás esztergályos 65 tolóajtó igekereket 22 áia. helyett 16 óra alatt es.tsrgályoz ki. Na­hem, mint elsőéves esztergályos tanulónak példaképeim ezek a dolgozók és én is ígérem, hogy 4 jövőben igyekszem még tökéletÄ. sebben elajánlani szakmámat, 6» bizonyítani, hogy harcos tagja va­gyok a szocializmus építésének. Tudom, hogy minden hozzám ha­sonló ifjúmunkás leány boldogan adja szavazatát a tanácstag jalök lekre, hiszen ezzel is hozzájárva lünk a bébe megvédelmzzéséhtsj fényes jövőnk biztosításához, MOÚS ILONA i esztergályos-tanuló, mező­hegyest gépjavító.

Next

/
Thumbnails
Contents