Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-19 / 218. szám
\ fiz első felajánlások Rákosi eivtárs kiszsbaiiulés&físk tízéves évícrtiulGíára Mit kaptak az első érheti megyénk termelőesoportjai ? 183« SZEPTEMBER 19-, KEDD Ara 50 fillér VI. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM A minisztertanács határozata a földalatti gyorsvasát építéséről Nagybudapest megalkotása, a budapesti ipar gvorsütemü feji ties a dolgozók számának állandó növekedése a főváros közüli ülése közlekedésének nagyméretű fejlesztését teszik szükségessé A növekvő forgalom lebonyolítását egyedül a földfeletti köziéi kedési hálózat fejlesztésével biztositani nem lehet. A budapesti közlekedés fejlesztése érdekében az ötéves tervről szóló törvény alapján • minisztertanács az alábbiakat határozta: követhessék i. Budapesten földalatti gyorsvasul! hálózatot kell építeni. A> földalatti hálózat két átlós — kelet-nyugati és észak-déli — és ezepgykétpcreenként mást. A- A földalatti gyorsvasut építésének irányítására a közlekedéslet összefogó körgyürüs fővonali**! és postaügyi miniszter felügyelete álljon. A földalatti gyorsvasut vonalai közül az első ötéves terv során, a kelet-nyugati átlós fővonalat keli az újonnan épülő Népstadion és a Déli pályaudvar között megépi- " ni. A kelet-nyugati fővonal épi- ,ét ig5o-ben kell megkezdeni és az építkezést úgy kell ütemezni, hogy a Népstadion és a Sztálin- tcr (Deák-tér) közötti szakaszon, a forgalom már ig.Vi-beri meginduljon, az egész fővonal pedig ig53-ben készüljön el. 2. Az állomások elhelyezése ai következő: i- Népstadion, a. Keleti pályaudvar, 3. B.lalia Lujza-tér, A- Sztátiu-tér, 5. Kossuth Lajos-tér, 0- Balthány-tér, 7. Széli Kálmán- tér, 8. Déli pályaudvar. A földalatti vasút állomásait a szocialista művészet alkotásaival kell diszileni és ezzel is ki feje, zésre kell juttatni, hogy a föld- alti gyorsvasul szocializmust epitő népünk hatalmas müve. A közlekedés- és postaügyi mi- szter a főváros tanácsával együtt» o'gozza ki a villamos, autóbusz cs helyiérdekű vasutak csatlakozását a földalatti gyorsvasúttal olymódon, bogy a dolgozók minden állomáson közvetlen csatlakozási és átszállási lehetőséghez jussanak. 3. A vonalak és állomások épí lését, a moszkvai Metrónál alkalmazott legújabb technika alapján kell elvégezni. A vonalak mély- vezetéssel készüljenek, furópajzsos eljárással. Az alagút belső átmérője 5 méter, az állomások bősz sza 130 méter legyen. Az állomé sokat a föld felszínével mozgó lépcsők kössék össze. A földle'.etti forgalom teljes zavartalanságát az építkezés égést ideje alatt biztosítani kell. A földalatti gyorsvasut vonalain, négytengelyes, ig méter hosszú, egyenként 2A0 utas befogadására,1 alkalmas kocsikból álló vonatok közlekedjenek, egy-egy vonat 2 — A, illetve 6 kocsiból álljon. A vonalok legnagyobb menetsebességének óránként 70 kilométert, az Utazási sebességnek — a megállásokat is beleszámítva —óránként 36 kilométert, vagyis a jelenlegi villamosközlekedés háromszorosát kell elérnie; a Népstadion és a DéK-pályaudvar közötti lutat a vonat (ellát 16 perc alatti tegye meg. A hálózaton olyatn térkö/biztositási berendezéseket kell léted leni, hogy a vonatok! alatt Földalatti Vasút Beruházási Vállalatot kell létesíteni. A minisztertanács a vállalat vezetőjévé' dr. Széchy Karoly kossutli-dijas, mérnököt nevezi ki. Az építkezés terveit a Mélyépítési Tervező Vállalat készítse el. 5. A kelet-nyugati fővonal beruházásainak összköltsége 2000 millió forint, amelyből 1350 millió forint mélyépítésié, A5o millió forint pedig jármüvekre és gépészeti berendezésekre jut. A* építés során 1,000.000 köbméter földmunkát kell elvégezni. Az Országos Tervhivatal gondoskodjék arról, hogy az építéshez szükséges anyagok rendelkezésre álljanak. Ehhez elsősorban biztosítani kell 83.000 tonna öntöttvasat, 00.000 tonna betongömb- vasat, íjo.ooo tonna cementet és 600.000 köbméter kavicsot. II minisztertanács határozata az ni normák megváltoztatásának tilalmáról A minisztertanács ínegállnpitja, hogy a dolgozók megértették és magukévá tették a minisztertanács 1950 július 20-i «Az iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások alapbérének ‘felemeléséről és a normák rendezéséről» szóló határozatát, Ezt bizonyítja, hogy a a minisztertanácsi határozat végrehajtása nyomán újabb lendületnek indult a munkaverseny. Az újító- és észsaerűsitő-mozgalom szélesedett, a rendezett normákat általában teljesítik és egyre nagyobb számban túlteljesítik. Népgazdaságunk fejlődésének további biztosítása, az ellenség kártevő, munkájának és rémhirterjesz- té.-ónok leleplezése, a normák felA tervkölcsönbol gépállomás létesült... A nyereményösszegből Balázs Tivadar új házat épít — Soha nem látod viszont a pénzed! Akár a kútba dolinád azt a hatszáz forintot — mondták egy évvel ezelőtt, a térv- kolcsón jegyzés során Kélegyhá- zán Balázs Tivadar 12 holdas közéjiparasz Inak. A gyerekeim jobb jövőjének biztosítására adom. Hadd legyen belőle iskola, kórház, szül. löoUhou, gépállomás. Az idősebb lányom úgy is orvos akar lenni, hát legyen belőle orvos. Visszakapom én majd ezt a 600 forintot busásan Közijén pedig hisz sokkal többet rákéit az állam az én lányomra is, míg orvos lesz belőle... A terv kölcsön jegyzés után folytatódon a megszokott élet tovább. Jött a tavasz, kezdődlek a munkák’. Balázs Tivadar fiával és feleségével minden munkát időben elvégzett. Aratás után aztán megkapta a kötvényét is. Két darab 200 forintost és két darab százforintost. A nyereménykötvények tovább lelkesítették munkájában: ter- ménybendását 138 százalékban teljesítette. Nem úgy, mint sokan mások Kétegyliázán. Néhány héttel ezelőtt, aruäj- kor megjelent az újságokban, hogy a jegyzett nyereménykötvények sorsolása szeptember 14-én megkezdődik, Balázsékis előszedték a ruhák közöl a félt- v«őrzött kötvényeket. Közösen vetlek újságot (Htlakánékfcal és Muulyallékkal. Nézték a számokat, nyerlek-e? tervezgetlek. — Ha nyernék, a gyereknek vennék ruhát — mondogatta esténként az asszony. — Arra nem építhetünk: — intette te a férje. — Veszünk azoknak így is, —• De ha mégis nyernénk... a házat is javítani kellene. — Meg tesz az úgy is jövőre... Szombaton nem is vetlek újságot. Megvoltak győződve, hogy úgy sem nyernek. A rossznyél- ve'fc azt beszélték, hogy eiőre meg van a/, szabva, hogy ki nyer. Vasárnap azonban a kíváncsiság nem hagyta őket nyugton. Vették még egy újságot. Nézegették a sorozats/ámokalés a sorszámokat, ötször is lc- egyeztetlék a kötvény sorozat- számát: 6077- A sorszám is megegyezett: 0633. A lűr futótűzként terjedt. Balázs Tivadarék 10.000 forintot nyertek Azután búcsú járás lelt a házban. Még a hetedik utcából is eljöttek megkérdezni, hogy igaz-e. Kézről-kczre járt a kötvény. Nézegették, olvasgattuk. Arról senki sem beszélt, hogy solia nem ltUod viszont a pénzt. Akik rég ezt mondták, hallgatnak, mint a sír. —- Oszt mit csinálsz ezzel a sok pénzzel? — kérdezte meg Muntyán Péter szomszédját, Balázs Tivadart. — Építjük az új luizat. Ki az utca frontjára. Az anyag nagyrészé már megvan hozzá. Táblát tételünk rá és ráírjuk: »Épült az ötéves terv első nyereménykötvény húzásakor nyert ősz- szegből.« Hadd lássák, mit kaptam én azért, amiért támogattam az ötéves terv megvalósítását. Hadd lássák, érdemes az ötéves tervért áldozatot hozni. Mármost visszatérült minden busásan. A faluban gépállomás létesült, ebben az én 600 forintom is benne van. Most meg a nyeremény.,. Mindenki mosolyog a Széclie- nyl-utcában Kétegyliázán. Muu- lyán Péter és Ottlakán, meg a többi dolgozó paraszt azt mondja: Balázs Tivadarral •gyütt mi is nyertünk! Csak a kulákok búsulnak. Nekik egyáltalán nem tetszik az, hogy Balázs Tivadar, akinek azt mondták még egy évvel ezelőtt, — inkább kútba dobnád azt a 600 forintot. — most új házat épít az utcafrontra. Bántja őket nagyon, hogy boldogok a Szé- chenyí-utcai dolgozó parasztok^ A 10 ezer forint, melyet Balázs Tivadar felesége néhány nap múlva kézhez vesz. nagy pofont jelent a kétegyházi kulákok számára, akik az amerikai imperialisták csábos kutyáiként háborút ugatnak, azon dolgoznak, hogy alaplalan rémhíreikkel megakadályozzák a békés építő munkát, az ötéves terv maradéktalan végrehajtását, mely Balázs Tivadarral, Muntyán Péterrel, a többi kétegyliázi dolgozó paraszttal együtt az egész ország dolgozóinak a boldogabb életet teremti meg. lassításának megakadályozása, vala- paint a munka ver. any és a Sztahá- nov-mozgalom továbbfejlesztése érdekében a minisztertanács elhatározza : 1. A minisztertanács 1950 július 20-i határozata alapján megállapított normákat megváltoztatni nem szabad. 2. Uj normákat csak ott kell megállapítani, ahol új munka vau és olyan munkám, amelynek ’műszaki és szervezési feltételei megváltoztak s osak abban a mértékben, amelyben ezek a változások a munka elvégzéséhez szükséges időt módosítják. 3. Az újítók normáit az újítás bevezetésétől számított 0 hói aj i újítást önként átvevőkét az újítás átvételétől Bzámitott 3 hónapig megváltoztatni nőm szabad. 4. Az elvégzett munkáért járó bért ki kell fizetni. A teljesítmények elszámolásánál felső határt alkalmazni nőm szabad. 5. A normalazitók és bércsalók a szocializmus építésének akadályokéi, a nép ellenségei, ezért ellenük a törvény toljo6 szigorával kell eljárni. G. A dolgozók érdeke iiiü-kóve- teli, hogy maguk is a legerólyi— sebben bartoljanak a normal-/; - tők és borosatok ellen. A minisztertanács felkért a szakszervezetiket, hogy szervezzék meg a normák társadalmi ellenőrzését. 7. Az illetékes miniszterek köteles.ege, hogy a) biztosit ák a normák betartását, b) biztosítsák a normák teljesítésének és túlteljesítésének, a munkaver eny továbbfejleszt Vén. k anyagi és műszaki feltételeit. 148 százalékkal emelkedett az almáskamarási Sallai tszcs létszáma újabbnál a "J iabb Nap-nap ulán belépők keresik fel a termelő- csoportot belépési kérésükkel. Ez is cáfolata annak a kulák és reakciós rágalomnak, amit a lszcs-k felé szórnak, hazudnak, hogy a, termelőcsoportban keveset lehet keresni, éjjel-nappal kell dolgozó ni, stb. Ezen ócska, régen megdöntőit hazugságot a reakción kivid .leginkább a dologkerülők szokták csemegézni. Hazugságokat szórnak a csoportra azok, akik félnek a kizsákmányolás megszüntetésétől, azok, akik a gazdaságé! felszerelés és igásállalok hiányában» szenvedő kísparasztokat szokták kizsákmányolni, fuvardíj és egyéb fejében és ha nem tud fizetni,' akkor hónapokat dolgozhat a lóiga munkájáért. Igaz, a szántásnál már a gépek megmentik a kisparasztit a magas költségtől, azonban az egyéb elvégzendő munkáknál a párholdas ki-paraszt nem veheti igénybe a gépek segítségét, mert a kisporcellán löbbe kerülne a befogattál végezendő munkák dijánál. Ezt számolta ki a ki-paraszt és a sovány jövedelmével ellentétben látja a csoportlapok köny- nyü munkáját, jó keresetét, magasabb életszínvonalát, úgy gazdasági. mint kulturális fejlődését. E lényegesen nagykiilönbségii ellentéteket összehasonlítva, találja» meg a kis- és középparaszlnak a» súlyos gondjaiból kivezető utat, a nagyüzemi gazdálkodást. így érthető az, hogy mintegy» i:'|8 százalékkal emelkedett a »Sállá! i tszcs4 tagjainak száma az uj belépőkkel, akik nem törődve », sok mende-mondával, kólákba., zugsággal, a reakció ócska acsar- kődásával; lépést tartanak a fejlődéssel és kiakarják venni részüket. a szocializmus építésében, a saját« és családjuk jövőjének megalapozásában, Balázs Lajos levelező,- Almáskamarási
