Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-15 / 215. szám
VIHARSAROK NÉPE SÓRKáNY SZAKTŰRS ÉLEIÉT derűssé, boldoggá a terv Jói tudom én is, mint aho3 v Falik József volt 14 holdas feözépparaszt megtalálta számítását a buesai Petőfi csoportban {.'van gokezer dolgozótársam tudja, hogy mit jelent nekünk a mai nap — kezdi el a beszélgetést Sárkány László szaktárs, a békéscsabai Sztálin-uti építkezésnél. — Hiszen valamennyien tudjuk, mi volt nekünk az elinalt rendszer: odaállni a munkásotthonban ácsorgó munkanélküliek közé és várni -azt, hogy vájjon mikor kerül ránk a sor, mikor lesz végre egy kis munka? És ezek a keserves várakozások he!ekig-hón,apókig tartottak, mig végre elinthettünk valahová dolgozni. A fizetés, amit a munkánkért kaptunk, olyan csekély volt, hogy egy órai munkabérünkből még egy kiló kenyérre sem te t. Otthon az asszony örökké bánatos arcát látni, hallgatni a sóhajtásait, hogy erre sem telik, arra sem jut, pedig mennyire kéne. A ruházatunk is olyan volt, hogy inkább koldusokhox hasonlítottunk, mint munkásokhoz Aztán jött az ősz, amikor vége '■olt a munkának az építkezésnél. ,r ernre számoltuk magunkban, ágy: no már csak két hét... no már csak egy és befejeződik a munka. Jött a november elseje és mehetett ki merre látott... Ki törődött azzal, hogy nekem nem lesz már a jövő bélen pénzem, a fe'eségem még egy rántott levest sem tud megfőzni, mert nem lesz miből!,,, Ivi törődött azzal, hogy a munkám után kapott keresetemből nem tudtam venni egy mázsa tüzelőt sem és a feleségemmel, meg a kicsi fiammal együtt egész télen át hideg szobában ültünk... Mentünk, ki merre látott. Valahol más helyen próbáltunk még néhány' fillér keresethez jutni. Ilyen It a mi életünk... De azután megváltozott minden Jött a felszabadulás, felszabadultunk — csillan (el a szeme Sárkány szaktársnak — az én sorsom is nagyot változott! Nem kellett többé munka után könyörögni, mert hatalmas építkezések kezdődlek, ahová keresték a dolgozókat. Én 1009 július óta dolgozom itt, a békéscsabai Magasépítő NV-nél. Eleinte mint ács, most három bele pedig csoportvezető lettem. Ez is döntő bizonyítéka annak, hogy a népi demokráciában megbecsülnek minden dolgozót. Belőlem is jókedvű munkás lett, derűsen nézek a holnap elébe, tudom, hogy az ötéves terv során biztos holnap vúr rám. Megváltozott a család élete is. A fe eségem 200 forintos heti keresetemből szépen be tud vásárolni. Már az idén több ruhát, háztartási dolgokat vettünk, legutóbb pedig kerékpárt vásároltunk a feleségemnek, amiről azelőtt még nem is álmodhatott. A fiam már kilenc éves, Hirdessen lapunkban! Hirdetések felvétele Békéscsabán, minden nap 1 óráig iskolába jár, boldog, jó tanuló. Sárkány szaktárs szemében bizakodás fénylik, amikor kisfiáról beszél. Ő érte is dolgozik akkor, amikor -— már mint csoportvezető — ötéves tervünk megvalósításáért harcol. Ahogy erről beszél, elmondja: annakidején 200 forintot jegyzett a tervköicsönből, amit Állami gazdaságainkban ugyanúgy. mint a tavaszi munkák ideje alatt, hatalmas lendülettel folyik a munka. A dolgozók a jobb munka megszervezésével, a terv egyénekre való felbontásával minden nap nagyobb eredményeket érnek el. De nemcsak megyei viszonylatban járnak élen gazdaságaink, hanem a földmű»Állítsátok bíróság elé az aljas bércsalókat.« Másfél hónappal ezelőtt hangzott el ez a kijelentés a vészlői gépállomáson, amikor Nagy Béla és Rábai János trakloristák leleplezték Szentesi Sándort,, aki az állomás területén bércsalást követett cl. A nevezett aljasul megcsalta a dolgozó népet, akadályozta az ötéves^ terv sikeres megvalósítását, olyan pénzösszeget vágott zsebre hosszú időn keresztül, amelyikért nem dolgozott meg. Szentesi Sándor bércsalő, jobboldali szociáldemokratát a dolgozók ébersége leleplezte s követelte, hogy nyerje el méltó büntetését, amiért az imperialisták ügynökének szegődött. A végzet elérte Szentesit skedbizony már többszörösen visszakapott. — A terv eredményeiben az én pénzem is benne van és százszorosán visszatérül nekem. Persze kiváncsi vagyok a sorsolásra •— mondja búcsúzóul, hátha nyerek én is! ...És jókedvűen megy tovább a munkája után. ('Zs.j lése szerint Békés megye állami gazdaságai az elmúlt hét folyamán országos viszonylatban is óz első helyre kerültek. 183 százalékos heti átlagteljesítménnyel. A lőkösházi állami gazdaság 319 százalékos állaggal jár élen és mulat jó példát az ország valamennyi állami gazdaságának. Kiváló teljesítményt ért el a den délelőtt az elvtársi bíróság megtárgyalta ügyét. A gépállomás valamennyi dolgozója megvetéssel fordult el Szentesi Sándortól, akit héthónapi börtönbüntetésre és háromhónapi politikai jogvesztésre és hivatalvesztésre ítélt a megyei bíróság. így éri utói a dolgozók keze azokat, akik elfordulnak tőlük, szembehelyezkednek Pártunk irányvonalával. A vészlői gépállomás dolgozói megmutatták, hogy a jobboldali szociáldemokrata kizárása után munkájuk megjavult, ezt bizonyítja az, hogy minden nap nagyobb eredmények születnek és a megye legjobb gépállomásai közé tartoznak. 1948 őszén alakult meg a bu- csai «Petőfi» termelőesoport. Ekkor még alig voltak tizen, de az egj'éni gazdálkodó dolgozó parasztok közül mind többen ismerték fel a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. 1949 tavaszán a tagság hatvanháromra szaporodott. Már tavaly is szép eredményt ért el a csoport, do az idén azt is felülmúlta. Búzából két mázsával terfelsőnyomási állami gazdaság «Vörös Csillag» brigádjának II. számú munkacsapata a silókukorica vágásában 388 százalékra teljesítette heti átlagát. Az I. számú munkacsapat pedig 360 százalékot éi't el. Ugyanennél a munkánál Birkás András 399 százalékos teljesítménnyel jár az élen. A gyulai állami gazdaságban a «Dózsa» brigád 315 százalékot ért el a répaszedésben, Sás Lajos munkacsapata pedig 418 0/0-ot Szép eredményt mutatott fel a lőkösházi gazdaság «Táncsics» brigádja is, a répaszedésben 245 százalékos átlaggal zárta le a hetet. A mezőberényi állami gazdaságnál Juhász Márton és Bíró Ferenc a rizs lezsákolásánál 222 zalékot - teljesítettek. Akaszlópusztán a »Peíőfi« brigád mélyszántásnál 288 százalékos heti állagot ért el. Erdős Karoly traktorista a vetésben hármas kombinációval 248 százalékra teljesítette normáját. Az állami gazdaságok dolgozói a szép eredmények elérésével küzdenek az ötéves terv második gazdasági évének sikeres megvalósításáért, a Tbéke erősítéséért. mett több holdanként, mint HP egyéni gazdálkodóknál. — A rizsünk is szépen sikerült — mondja büszkén Falik József volt 14 holdas középparaszt, »ki most a rizs termelés vezetője. —- Meg lesz holdanként a 35 mázsa, amennyit vállaltunk. Minden időnket kihasználtunk, gyomláltuk és óvtuk a betegségek ellen. Az állatállomány is megszaporodott. Amikor a csoport megalakult, még semmi sora volt s most az istállóban 232 birka, 16 tehén a borjával, a sertésólban 40 anyakoca, 26 darab hizó van, amely már a csoport tagjai számára hízik. A háziíuvarok elvégzésére C ló áll a csoporttagok rendelkezéséi©. Az elért eredményeket Iáit'1- a meg egyénileg dolgozó parasztok és igy az idén a tszcs íojlesztú- sének alkalmából ifibb mint százan léptek a csoport tagjai közé A földterület 840 hold lett, amelyet a tagosításkor összevontok, hogy még nagyobb eredményeket tudjanak fölmutatni. Idősb Falik József 1949 tavaszán lépett be a csoportba, 14 hold földjével. Ekkor még csak egyedül dolgozott, mert az asszony, meg a gyerekek nem akartak hallani arról, hogy, a csoportban do’gozzanak, De az ősz meggyőzte őket, mert Falik elvtárs többet keresett egyedül, mint ők hárman. — Tavasszal aztán még az asszony is idojfitt dolgozni — mondta büszkén Falik bú si, így, amikor megvolt a 'félévi elszámolás,, összeszámoltuk munka* egysegemet, hát 22ő munkaegységet értem el, amit 18 forintjával fizettek ki. A fejadagomon kívül 2070 forintot kaptam, az idősebbik lányom, Erzsi 1200 forintot, a fiatalabbik, Marika 1000 forintot. Mikor aztán összeadtuk, 4270 forint tiszta jövedelmünk lett. Kubát, cipőt, kabátot vásároltunk, olyan dolgokat, amiket még amikor egyénileg gazdálkodtunk, nem tudtunk megvásárolni. Az elért eredmények mellett azonban hiányossága is van a ter- melőcsoportnak. Kincs meg a kellő belső népnevelő munka Ebből ered az, hogy a régi tag« közül egyesek nem nézik jó szemmel az újonnan belépett dolgozó parasztokat. Félnek, hogy elviszik a keresetüket. Ez a nézet helytelen, mert az újonnan belépett dolgozó parasztok nem viszik ol senkinek a keresetét, hanem előbbre segitik a munkát. A pár!szervezet népnevelőinek meg kell magyarázniuk, hogy ez a nézet helytelen, hogy az újonnan belépett tagok nem gyöngítik, hanem erősitik a termelőcsoportot. A pártszervezetet e helytelen nézet megmagyarázására kötelezi az is, hogy a csoport az elmúlt bét szombatján önálló termelőszövet* kőzetté alakult át, ami még nagyobb eredmények elérésére és több új tag felvételére kell, hogy sei- kentse a szövetkezet tagjait. (b. m.) Hirdetések fsivétels Békésen PÜSKI köuyrüxletben Siécbeoyi-tér, Bérbíz. 99 i már sok mindent láttunk és elástunk. Amit pedig tátink, azt nem leket kiíródni. A termelőszövet- ezeti csoportok eredmé- yei mindenhol maga- ibbak, mint as egyéni azdálkodAké. Est igazW A rádiót is hallgatjuk, bizony sokszor szívszo- rengva csak bólogatunk, mikor halljuk, hogy egyes termelőcsoportok tagjai nyilatkoznak arról, mit vásároltak eréül, félévi jövedelmükből. Ezek a nyilatkozatok felidézik a máltai, a mi életünket is. De megmutatják az utat is az új élet felé, az emberibb élet, a szocializmus megvalósulása felé. Szűk baráti körben elbeszélgetünk a nagy szárazságról s arról, hogy tönkremegy minden. — Ezen segíteni kellene — mondja egyik barátink. Igaza van, segíteni kellene, de hogyan, ha nem villámlik, ha nem dörög az ég, ha nem ered meg az eső? Villám" Eleken Jgy gondolkodtunk, így latolgattuk a dolgot. És elekor megszólalt ismét a rádió. Ugyanazt mondta, mint rég. Azt mondta, amit mi is láttunk. A nagyüzemi gazdálkodás útján az ember a természetet is megváltoztatja. Ha nincs eső, hát öntözünk. Arra nem kell várni, hogy villá- moljon, hogy dörögjön és megeredjen. Kormányunk segítségünkre siet. A nagyüzemi gazdálkodást folytatók számára az öntözéses gazdálkodást is biztosítja. Igaz is, egykét hold öntözése drágábba kerül, mint a nagyüzemi gazdálkodásnál 15 holdon. Hát igen. Rajtunk áll most az, hogy jövőre már ne sóvárogva nézzük a kék eget. Mert bizony e&ővárásból nem terem kukorica. Magunknak kell magunkon segíteni. De hogyan? Est is megtárgyalgat- tnk. Igaz, nem ment könnyen, mert nem olyetn egyszerű, dolog egyik napról a másikra szakítani a múlttal, felrúgni a régi, elavult gazdálkodást és újat Icezdeni. De igaza volt az eleki i>József Attilái termelőszövetkezeti csoport egyik tagjának: Aki nem mer, az nem jut előre... fiz már a szívünkbe vágott. Még, hogy mi nem merünk?! Hát Denis, merünk! Eldobjuk az ósdit s újat kezdünk. Mi nem kínlódunk tovább. Nem várjuk a villámlást, a dörgést és az eső megere- dé:ét tovább. Nekünk elég volt már a várakozásból. Mi, megértettük az idők szavát! Elhótározmtnk, mint\ derült égből a villámcsapás, cikázott végig a falun. Ma már akármerre megyünk, mindenütt azzal fogadnak bennünket: —- Hát már ti is? — Mi is! — Azt jól meggondoltátokí — Jól meggondoltuk. Szeptember 1-én határoztunk csak véglegesen. Egynéhányon mertünk, mert erre jogunk vau, ezt biztosítja az Alkotmány is! Mikor pedig a jogokra hivatkoztunk, megindult ellenünk az aljas támadás. A reakció eredményt is ért el. Néyy-öt tagot elidegenített a nagyüzemi gazdálkodás irtáéra váló lé- lépéstől. Sajnáljuk ezeket az embereket nagyon. reakció ért el eredményt, de az semmis a miénkkel szemben. Tizenkét nap alatt a »Villám* termelőszövetkezeti csoportba már 17 család lépett be 31 taggal és e napon, 12-ém hivatalosan is megalakítottuk as eleki »Villám« termelőszövetkezeti csoportot 11 kisparaszttal, öt középparaszttal és egy földnél kuli földmunkásac l. Hatalmas mennydörgés támadt megalakulásunk ■útin Eleken. Olyan pofont kapott a reakció, melynek csatíanása a község legtávolabb lé-tő határába is elhallatszott. Villámloti Eleken s utána dörgöti is. Úgy, mint a bőtermést hozó eső előtt. iV ILLÁM* termelőcso-pmt, Elek. Kiváló eredmények az állami gazdaságok versenyében Sás Lajos munkacsapata 418 százalékos heti átlagot ért el répaszedésnél velcsügyi minisztérium kiértékelőéibörtönre ítélték Szentesit, a vésztői gépállomás bércsalóját
