Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-14 / 214. szám
VIHARSAROK NÉPE 7 Sztahanovista módszerrel9 versenyben dolgozunk, tab'] gópáiianás fiarcailon a szseiaiista mezőgazdaságért Téglarakisok, homok- és kavics- lmlmaaok: gépállomás épül Ka.!.’.o- ]»eren. A&. orosházi Ma*rerépi tési N V dolgozói aasrussstus 28-án kezdtek el n munkát, jelenleg tizonegyen dnUfozaak; Jfoeskár István kémfureí-bi-igád- voastő is itt dolgozik Kaszaperen, l'tóyro magu-abbra húzzák n falakat; szíahánovfetá módszerrel! — Ka a nagyszeré 1... szovjet módszerrel dolgozni! — mondja Roeakár István ősi iiarázdaszáutatt iilős arcán boldog mosoly ragyog. Eddig • is megmutatta a brigád, hogy az áj norma tálleljorité-é- v.d .aktív harcosa a békének, éppen ezért kötöttek tagjai hosszúlo- járatú versenysaorzőrtóst is és vállalták, ho“;y 130 százalékra teljesítik az áj normát! Ezt u válla- list már messzo maguk mögött hágyfcák: !eijesíi«éayük 148 - ISO százalék A dolgozókban megvan a tel- ke-nikís, jó munkát akarnak végezni. Ebben- Keríti őket a munkavezető Rajki József, az anyagkezelő Kertész László is, úgy, hogy a munkalapokat időben kiállítják, a tervfelbontást és a rendszoros anyagellátást szem előtt tartják. Mire az egyik munkát befejezik, a következő munkalapok már ki vannak állítva, így aztán nincs Bökkenő a munkamonótíjen! Kertész László, az anyag-kezelő tudja, hogy fontos feladat van rábízva, tudja, hogy milyen sok múlik a rendszeres anyagellátáson. Az anyagigénylést már előző napokon bejelenti, nefcppy egy ssereayi Időveszteség is leiyen anyaghiány miatt El akarják érni a dolgozók, hosy a falazást 28 nap, alatt elvégezzék! — A terviéi bontásnál nehézségeket kell Jeküssdeni. — mondja Rajki szakiéra, a munkavezető, — ugyanis a terv még a régi normára vau felbontva és ezt ét kell dolgozni az áj normákra. Azonban úgy csináljuk, hogy uo legyen semmi fennakadás. Megy is a munka szépen, de nem lehet azt mondani, hogy hibák nincsenek. Ilyen például a ezer- Bzémhiány, amit sürgősen ki kell küszöbölni. Kevés a talicska, vagy egy másik eset: már régebben kértek egy vízvezetőcsövet, hogy a kuliéi mintegy 20 méterre lévő munkahelyhez a vizet elvezessék. A központból azt a választ kapták, hogy nincs. B dolgozók nem hagyták annyiban a dolgot és — mivel mást nem tehettek, — csináltak fából egy csatornát, azon vezették a vázét a megkívánt helyre, persze, a víz nagyrésze kifolyt ebből a csatornából. Ez aztán hátráltatta a munkát. Most újra kértek vízverető csövet. Ígéretet is kaptak rá, de raoptemlier 10-ig nem kapták meg. Az orosházi központ hasson oda, hogy a kasza- periek kérései teljesüljenek, hogy munkájukat jobb eredménnyel végezhessék. — Tudjuk, hogy komoly feladat ez a gépállomás építése — mondják a dolgozók — és azért dolgozunk versenyben, vesszük út a szovjet sztahanovisták munka- módszereit, hosy eggyel több gépállomás harcoljon a szocialista mezőgazdaságért. A sopronyi úttörő dolgozó parasztok a reakció mesterkedése ellenére is építik fövöftfikeÉ Augusztus 20. Ez a dátum országunkban és megyénkben sok do.gozó paraszt számára nevezetes marad hosszú időkön keresztül. Ezen 'a napon igen sokan léptek az Iff élőt' i'iteára, a régi kapitalista jj'izdálkó'ías helyett a nagyüzemi gazdálkodás útját választották. De nemcsak új belépőkkel gazdagodott szövetkezeti mozgalmunk, hanem új termelőcsoportok is alakultak. A békéscsabai sopronyi tanyák közé már tavasz óta járnak a népnevelők. Azon fáradoznak, hegy itt is megalakuljon a . termclőcso- pdft*.“ á szűkösség hölyén jólét fakadjon. Munkájuk nem volt eredménytelen, mert augusztus 22-én 32 dolgozó paraszt jött össze és mellett. Mert mint ahogy mondja is Sztabina néni meg a lányai: — Meguntuk már a kóborlást egyik helyről a másikra. Elég volt pékünk a nyomorúbágtwL . Nyugodt családi élet után vágyunk. Do én úgy látom, hogy ezt csak a szövetkezetben találjuk meg. Hiába gürcölünk mi egyik, vagy másik kulák földjén, reggeltől estig, még so lesz annyi jövedelmünk, mint az «Előre» szövetkezet tagjainak. Eleiben sokat gondolkoztunk, de aztán mégis elhatároztuk, hogy igy lesz a jobb. Nem hallgatónk se kulál;ra, se egyikre, se másikra. Kolarovszki Andrásné nagymegyeri kulákasszony attól sem riadt vissza, hogy veréssel fenyegesse meg azokat a dolgozó parasztokat, akik beléptek a termelőcsoportba. Az elmúlt vasárnap Nagy Mihály feleségére azzal támadt, hogy: «Tönkre akartok tenni bennünket, ti marháit. Adok én nektek termelőszövetkezetet, úgv megverlek, hogy még a sírba is megemlegeted.» De Nap MitiálYék nem ifeáiek meg, még jobban megér'előd ott bennük a termelőszövetkezet iránt való szeretet, mert tudják, hogy amiért a kulák haragszik, az biztos, hogy az ő javukra, a dolgozók javára szolgál. Hiába minden mesterkedése a Italaitoknak, mert az «Alkotmány* tszcs tagjai szilárd alapokra építették fel jövőjüket: a Párt segítségére és iránymutatására. Hiába fenyegetik őket veréssel és más egyéb rémhírekkel, nem tudják elfordítani a fejültet, mert látják, hogy közvetlen a szomszédságukban milyen eredményeket ért el az «Előre* termelőszövetkezet, amelynek tagjai boldogok, hogy megszabadultak a nehéz gon- doktól. Disznóóljukban kövér hízók röfögnek,, istállóikban a tehenek adják a finom friss tejet, s tszcs-tagok szekrényeiben pedig új ruhák ékeskednek a régi, kopottak helyett. Bagoly Mária. tüsgslakíleliáli sz „Rikctmóny” tszes-t A ku!úkbérasek s napszámosok megtalálták a helyes utat, pedig ’’ósi'ák Mihályék, Briilik Jánoséi, Húr,-:án Dorottyáét, Mázán Mártoné k és még egy jónéliány ku- ’ák mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a termelőcsoport megalakulását. Mázán Márton sokszor euttogla Uhrin elvtársi«) fülébe: «Oda mentek, azt akarjátok, hogy felakasszanak benneteket ? Menjetek csak oda, kihajszolják belőletek még ' a lelket is. Aztán csajkát adnak a kezetekbe, oszt' úgy jártok ennivalóért. Oda lesz a terített asztal.» Hursán Dorottya pedig aljas kigvómódra akart befurakodni a csoporttagok leikébe. Azt mondogatta: «Akik odamennek, elfordulnak Istentől. Szembefordulnak az Isten akaratával.» De a pártszervezet pépevelöi eresetek veitsk 8 Uhrinék, Sztabináék, Nagy Mihályé!: megmaradtak elhatározásuk Még ebben a hónapban be kell fejezni az Ella burgonya felszedését A kapásnövények betakarításáról szóló rendelőt kimondja, hogy ez Ella fajtájú burgonya felszedését szeptember 30-ig az oi'szág egész területén bo kell fejezni. A szedést az alábbi szempontok figyelembevétele mellett végezzük: Először a vetőgumónak kijelölt tövek termését szedjük fel. Ha valamilyen oknál fogva elmulasztottuk volna kijelölni a táblánkon a vető'uniónak szánt töveket, altkor a kibontott töveknél bíráljuk el a vetőgumónak valót. Azokat az egészség«^ jól fejlett töveket hagyjuk meg vetőgumóknak, amelyek alatt 8—10 tyúktojás nagyságú gumókat találunk. Ezeket a veíőgu- móknak valókat jól különítsük el a többitől, hogy azok a későbbi tarolás, során, ne keveredjenek az étkezési és a takarmányozás céljává hagyott burgonyával. A felszedésnél ügyeljünk arra, hogy. a gumókat meg ne sértsük. A rakodásnál gamhósvíllát használjunk és igyekezzünk minél kisebb záródásokkal kezelni a burgonyát. »Ser,mi körülmények között som szabad még rüvidebb időre sem a kiszedett gumókat a- saját szárával letakarni, mert a száron lévő betegségek megfertőzik a burgonyát. Kizárólag száraz szalmával fedjük be termésünket és a szár- részeket pedig égessük el. A téli tárolás előtt hűbsük le a burgonyánkat, ezt úgy érjük el, hogy száraz éjszakákra nem fedjük be szalmával. Jól válasszak meg a prizma helyét. Akár kint földön, akár bent a gazdasági udvarban kívánjuk tárolni, úgy helyezzük el a prizmánkat, hogy azok széltől védettek és irányuk a vidéken uralkodó fosáéitól azonos tegyen. Legcélszerűbb az észak-déli irányú elhelyezés. Nem szabad továbbá mély fekvésű helyre rakni a prizmánkat, nehogy az esővíz, majd később a hóié összegyűljön alatta. A prizma akapszótossége 100—120 em-nél, a magassága 80—100 cm- nél nagyobb ne legyen, mivel ez a méret a legmegfelelőbb; A fagypont beálltáig fedjük be 30 cm vastagon száraz szalmával. A végső I lerakását, majd a későbbiek sorén fogj uk ismertetni. Hogyan liasznosíífuk termeföszsvetkezetiifikJi&i a Szovjetaalóbaa szerzett tapasztalatokat? EZ EV tavaszán Gyulán egy “ határrészen két kis termelőszövetkezeti csoport kérte és kapta meg az engedélyt a közös gazdálkodásra. Mi, tizenkét ben, a »Petőfi« t szcs pedig 14 ! taggal aa I-es típus szerint indultunk el a nagyüzemi termelés útján. A nyár folyamán a »Petőfi« tszcs tagjai áttértek ' a IIE-us mintájú kollektív nagyüzemi gazdálkodás útjára. így volt ez az 1920-as évek végsfolé a Szovjetunióban is. Egy-cgy határi án gombamódra szaporodtak a szűrei keze ti csoportok. Az 1929—30-as években a csoportok egyesültek és többezres hektáron alapozták meg a szocialista nagyüzemi gépesített gazdálkodást. Amikor a Szovjetunió híj hazajöttem, mi is egyesültünk a »Petőfi« tszcs-vei, megindítottuk a szervező munkát és ma már 17 tag lépett be közénk. Csoportunk az a’apító tagjainkkal 103 főre emelkedett. Hasonlóan szép eredmények mutatkoznak az egész gyulai járás területén, ahol több mint 10 középparaszt társam lépett bo a. tszcs-be, A gyulai »Népköztársaság« és az »Egyenlőrég« tezos- I»en harmincon felül . varr azoknak az áj beléjvőkoek a száma — kis- és • középpa» asztok, — nkik’ látták az otíani termés- ered mén veket és térnék át a r-zö- vetkozeti termelés útjára. Az elmúlt. Írét fölyamán, beszámoló utam során a masőkovácsházi járáebah is szép eredményiek mutal koznak. A sarkad» járási a a, az ottani Járási Pártbizottság ezervezÓBÍ agilitásával egyes, köz erekben új csoportok alukuhiakj *f Taréj-lévő csoportokba pedig tömege mi lépnek be az új tagok. Megy-cnkAerületeá kilenc társammal, akikkel f-zomó- lyosen ismei-kedbettüjik meg a Szovjetunió fejlett nagyüzemi termelésével, az ott szerzett tapaszta- laiain: a; ismertet»«,, a Ma yar Dolgozók Pártjának szervező tegítsé- góvel ma már tübbesaorrel szaporodott mog a szövetkezeti áj tagok létszáma. 1/ ORMAN YZATÜNK a tagosítással sietett tegítségére termelő.i-opoiijainkuak. .Így a mi csoportunk is megkapta a tagosítást. A 163 tagból álló csoportnak 32 helyen volt a földje. Most már öt táblás helyen ndullia- tunk el a gépállomás segítségével a nagyüzemi gazdálkodás útján. Ötven kot. holdon önb'jz&sos kony- hakertészeíet indítunk el 1200 »heggel. A mezőgazdaságban 300 kát. holdon búza, kukorica és árpa vetésen kívül gyapotot, rozsot és ogyéb ipari növényt fogunk termelni. A meglévő lucernáé tábláinkat még kiegészítjük, hogy úgy, mint a Szovjetunióban a füves vetésforgó állandóan. biztosítsa a jó talajerő fenntartását. Mi ezt a Irt— cérna termesztéssel kitünően tudjuk biztosítani. A lucerna termesztésével vetésforgónkba az állmaié jó talajerő iiztosítsnán kívül taken- .msnybázist teremtünk, haszonállataink fenntartá-a biztosítva van, ugyanakkor a békésmegyei 1 uremein,-rg keresett az egész világon. Az így beállított -növény félék, az rendített lnreraáréii kívül, pillangós virágú boruófólók termesztése, az öntözéses - gazdálkodás csak As összefogáson keresztül, .a nagyüzemi-tor- molrésel, ér-hető el nálunk is. A táblás nagyüzemi, gazdálkodás előnyéhez nem kis mértékben járul hozzá a népek kihasználása. A Szovjeten! ■ au szerzett ta; asztala- taiuk nyomán a cukorrépa termesztésünk is több eredményi; fog biztosítani. Az említett. lucernás vetésforgó beállításával, a géiíietnővcl felszántott jó talaj munkával, a talaj kiválasztásé» a!,. annak vepry öíszetótelo- kiválasztásával és a ke lyes műtrágya aüa-olással mi i- el fogjuk érui azokat az eredményeket,- melyeket -a szovjet emberei: elértek. Mindezeket a talaj munkálatokat éavtormóseiedményieket mi is csak úgy tudjuk biztosítani, ha a tudományit bekapcsoljuk a mezőgazdasági a is, úgy, mint ahogy vau az már a Szovjetunióban. Mező- gazdasági szakembereket állítani* Le annak a veseíé.ére, (agronómnso- kat nevelünk ki közülünk), akik a gépállomás íerme’ú-i £za!:emí.«;eivel. karöltve dolgoznak a terméshozam emeléséért. Nem» kis, mértékben járói hozzá a nagyüzemi ga:dállo>- dás jüvedelmsz&éréhez a tenyészállatok kb-álasztáia és azok. tartása. Mi a beindulásunk at. egy. darab teherautóval, igás állatainkíisz- szeadúsával és • p a«lasági Bzeivizá- mainkkal biztosítjuk. Nem aljúi: el azokat, dm varunk mindeat az államtól, hanem tievisszük a oka» a torme:ő?zővetkerotünkfce és azon i teszünk, hogy azt minőségileg is feljavítsuk. M INDEZEKHEZ az adrétréva- 1 * ink megvannak, mert a tor- mréei-etlményeinket és jövedelmünket nem viszik ki egyes ;>ur- :kt külföldre: Paris, Nizza,.vagy Mini- le Carlo-ba, ha nem a dolgozó nőj» étetieinvouala emslúréoe fordítjuk azokat. IMiudezek alap j:üi .világosan láthatjuk, lioey csak a iársase'as- dúlkodúren keresztül,/^» gépesítés- eel tudunk- a boldogulás »»Íjára lépni. A primitiv gazdálkodással az elaprózott egyéni, kisüzemi tor- melósíit'l szemben a napnál világosabban. fc^iíiiizonyosodott a nagyüzemi gazdálkodás előnye. Éppen ezért n© féljen a pax-aazteáguuk attól, hogy elveszik a földet, mindenkinek megmarad a háztáji gazdálkodása, nem -történik.urns,- mint összefogva a gépek segíteógével, felszabatlulunk a-lätAstcl-vakolásig való i-obot alól, több lesz h jöve- dehnünlf-, több időnk lesz a kultúra elsajátítására »is emberi étótafc fog élni minden dolgozó paraszt, NődJUízi András, a Szovjetunióban kint járt jiarasziictelegáció tarja. Megnyíltak az ipari tanuló iskolák Vasárnap délelőtt lartolták meg a megyei ipari tanuló iskolák ünnepélyes évnyitóját Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Mezőhegyesen. A négy iskolának összeses. 8oo tanulója van, a gyulai iskolában az egész ország ácstanulóit' oktatják két öthóaapos Csoportban. A megnyitó ünnepségeken kiemelték annak jelentőségét, hogy ma már a Szovjetunió ipari oktatása példája nyomán nálunk is uj alapokra helyeződött az ipari tanulók képzése. Ingyen tankönyveket kapnak és igy biztosítva van a jobb tanulás lehetősége, mert eddig ipari tanuló iskoláinkban tankönyv nélkül folyt az oktatást Mind a négy iskolából az ipari tanulók táviratot küldtek Rákosi, elv társnak, melyekben ígéretet tellek arra, hogy sokkal jobb ered-* ményeket érnek el a* uj tanév* ben, mint tavaly. Az MDP békéscsabai városi párt- szervezetének telcfonszámai: 20-70, 21-96 I
