Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-13 / 213. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 A hófehér, édes kristálycukor mind a dolgozók asztalára kerül Megkezdődött a cukorgyártás Sarkadon Szeptember 11-én röggel 6 óra­kor indultak éi a Sarkad! Cukor­gyár NV pihenő- gépkolosszusa}, hogy, megkezdjék az idei cukor- gyártási évad nagy szezonját. Az üzem dolgozói vállvetve a mű­szakiakkal. jó karbantartási mun­kákká! készültek erre a nagy napra és a lelkes ünnepi hangu­lat megmutatkozott a munkater­mek szép dekorációiban is. Az üzem udvarán a bosszú répaprizmák növekednek, tolató mozdony szállítja folyamatosan a répával telt vagonokat, bizto­sítja a nyersanyagellátás zavar­talanságát. — A répa útja az asztaléinál kezdődik el — magyarázza Pet­rául András elvtárs, a rakodó- és úszta tó-brigád vezetője. Ma­tuska Sándor, Ungor Sándor és Fekete Sándor az úsztató-brigád tagjai hosszú répadűró szigo­nyokkal dolgoznak, Kisvárdai Ferenc pedig térdig vízben áll­va az úszta tóle mezeké t szedi ki húzóhorogjúval az egyre fogyó répa alól — Vártuk már a beindulás napját — mondja mosolyogva Ungor Sándor — és új szívvel álltunk a munkának, mert tud­tuk azt, hogy' jó munkánkkal csa­tlóst mérünk a reakcióra, amely az utóbbi hetekben az átmeneti eukorellátási nehézséget használ­ta támadófegyverül népi de­mokráciánk ellen. — IJe'y iái lünk a magunk poszt­ján — szól közbe Fekete Sán­dor, tervbe vettük, hogy egy műszak alatt az előirányzottnál több répát csúsztatunk Is a gépekhez, ezzel túlteljesítjük az új nor­mánkat. így válaszolunk a reak­ciónak! A répa az úszta tóból földalatLi csatornákon erössodrású víz se­gítségével a mosóüzemrészbekc- rjii A hatalmas répafelhordó /kböl zuhogva hull aztán a Iszú mosókádakba, ahol a for­gó mosókarok alaposan »ruegfü- röszlik«. — Itt adagoljuk a répát a gé­peknek — magyarázza Sárközi Ferenc elvlárs. — Ha meglelik a kád, akkor elzárom a répa útját egy suberral, nehogy meg­terhelődjön a gép, mert a bein­dulásnál különösen óvatosnak kell lenni. A mosóterem szom­szédságában van a mészégető és oltóüzem, itt Sajti Lajos bri­gádja dolgozik. A tiszta mésztej fontos tisztító- és lűgozóanyaga a cukorgyártásnak. A mosóból a répa útja egy elevátor segítsé­gével a mérőállomáshoz vezet. Itt működik az 500 kilogramm súlyt mérő mérleg (libra), amely UHRIN JUDIT, a éfmunkása új munkamódszereket kér BUBJflGfl ELV7ÁRSNÖTÜL > ­Uhrin Judit, a békéscsabai Pamutszövő NV élmunkás szövő­nője hal gépen dolgozik a simaszövőben. Legutóbbi heti tervtel- jentése láb százalék volt, uj normáját pedig 115 százalékra telje­sítette. így veszi ki részét ötéves tervünk megvalósításából, ezért fo­kozza teljesítményét és igyekszik évi tervét minél előbb befejezni . A napolbin levelet irt a Szovjetunióba'Dubjága elrtársnönrh i j munkamódszerek, tapasztalatok átadását kérte, mert célja: minden nap jobb eredményeket elérni, erősíteni a béke táborát, ■feni országunk, a dolgozók hatalmát, A levél igy szól: * »KEDVES ELVTARSNö! A népi demokratikus Magyarország egyik pamutszövö tizeméből fordulok hozzád, légy szives, levélben add át azt az élenjáró munkarendszeredet, mely- lyel oly kiváló eredményeket értél ei és amelyet nemcsak hazádban, a szo­cialista Szovjetunióban vettek át elvtár­said és szaktársaid, hanem a népi de­mokratikus országok szövő dolgozói is. Éppen ezért én is a te Útmutatásod alapján akarok dolgozni és a tőled át- VSU módszereket jttgjii szaktársaimnak átadni, hogy jobb és eredményesebb munkánkkal hozzájárulhassunk hazánk­ban a szocializmus mielőbbi megvalósí­tásához. Éri már 15 éve dolgozom mint szö­vőnő, de csak azóta látom érteinkét munkámnak, amióta felszabadított min­ket a kapitalista járom alól a dicső­séges Vörös Hadsereg és üzemeink vezetését a dolgozó nép kezébe adták. Azóta igyekszem munkámat tökéletesí­teni, hogy több és jobb munkával erő­sítsem népgazdaságunkat. Két évvel ezelőtt jó munkámért meg­kaptam az élmunkás kitüntetést és azóta is állandóan élen járok a ter­melésben Munkám technikai része a kővetkező) Gépeim kihasználása 72—75 százalék között van. Folyóévj.tefvfeijesüésben 60 nappal vagyok előre. Az üzem tervében • gépkihásznátás 66 százalékra van be­állítva, 6 darab sima mechanikai la­mellával felszerelt, 110 cm bordaszé- lességü gépen dolgozom. Gépeim for­dulatszáma átlagosan lóO percenként. Gépenként van hét vetélő, melyek 38 cm hosszú és 4 cm széles belviláguak. 3 dkg vetülék copsot használunk. Kérésem elvtársnő az, hogy az alant intett kérdésekre válaszolnál, hogy mi­lyen sorrendben és hogy milyen mód- tzerrcl kezeled gépeidet. 1. Több gép leállás esetén mélyüket indited meg először? 2. Vetélő cseréket hogyan hajtod végre? 3. Mit csinálsz oty időben, amikor összes gépeid mennek? 4. Hogyan osztod be, hogy a veté- Iőkböl ne egyszerre fogyjon ki az anyag? 5. Több láncionafszakadás esetén kapsz-e segítséget befűzni? 6. Kb. hány szálszakadás az, amire nem kell segítség? 7. Láncszálakat füzötüvel, vagy' anél­kül fűzöd? 8. Milyen vetélővei dolgozol, szemes­sel, vagy bevágásossal? 9. Ha szemes vetélöíel dolgozol, ak­kor hogy lüzöd be és mivel a leg­gyorsabban? 10. Vetüléket hol tartod, gépen fenn, vagy lenn? 11. Vetülékhulfadékot hol gyűjtőd össze? Kötöszélben, vagy gépen lévő hul- ladékzacsköban? 12. MOszakváitás előtt hány perccel vagy munkahelyeden? 13. Milyen előkészületeket végzei eredményesebb munkád megkezdése ér­dekében? 14. Milyen elméleti oktatáson vettél részt úgy politikai, mint szakmai téren? 15. Milyen támogatási kaptál az üzemi pártszervezet és az tizéül vezetőségé­től, hogy munkádat a legmagasabb fokra tudtad fokozni? Ezekre a kérdésekre várom fele­letedet elvtársnö és esetleg még oly kérdésekre, amit én levelembe nem vetettem fel. • * Mielőbbi válaszod reményében zárom levelem és üdvözletem küldöm rajtad keresztül az ottani elvtársaknak és szak­társaknak. Békéscsaba, 1950 szeptember ff. UHRIN JUDIT élmunkás szövőnő, békéscsabai Pamutszövő NV.« automatikusan mér és számolja a lemért répa mennyiségét. A számlapon éppen az olvasható* hogy hat órától tíz óráig meny­nyi répát dolgozott fel az üzem. A libra megbillen és a répa egy forgótárcsún kérésziül négy ré- pavágó-gépbe osztódik szét, ahol a bordás vágókések vékony sze­letekké vágják fel. Négy dol­gozó vigyáz itt, hogy minden í-endlien menjen, három pedig a vágókések állandó élezését végzi. Az elszelelelt répa innen a 82 heklós diffúziós állomásra kerül, ami 16 edényből áll. Itt gőz és víz segítségével a répa cukortar­talmát 37—38-ra lúgozzák ki. Tizenegy dolgozó jój összedol­gozva végzi munkáját a tartá­lyok körül. — A préseket negyedóránként tisztogatjuk a lerakodott iszap­tól — mondja Fazekas Sándor előmunkás. — Ez nagy figyel­met kívánó munka, mert lia egy kevés iszap is bennmarad a ré­sekben, akkor a préselés nem tökéletes, ereszti a levet Tizen­két dolgozó a nagy hőségben fel­váltva dolgozik itt A lé innen még finomabb szűrőkön keresz­tül egy szivattyú segítségéveikét melegítőn áthaladva kerül a sza- turációra, ahol tovább finomo­dik. A tiszta cnkorlé következő állomása a melegítő és bepárló keszlerek, ahol 130 hőfok alatt párolog el a víz a léből? Képíró* Imre .elvlárs dolgozik itt, aki mosolyogva mondja el, hogy ax idei répának jó a cukortartalma Nagy figyelemmel nézi Képíró elvtárs a lémutató üvegeket, mert — mint ahogy mondta — a figyelmes munkával jelentős szénmennyiséget lehet megtaka­rítani. A forró barnaszínű lé ettől az állomástól Állandó melegíté­sen keresztül a szűrőtoronyba kerül, ahol utoljára a legfino­mabb szűrésen megy kereszlüL Itt már kristályosodni kezd a cukor, mert a melegítés követ­keztében mind több és több viz párolog el belőle. A Danek-szű- rés után a vákuumokban törté­nik a végleges kikristályosodás és a kész cukor pedig a gyor­san forgó röppen ly ükből meg­száradva kerül a raktárakba. A melléktermékek, a zöld és fehér szirup a középtermék vákuumon keresztül áttisztulva a melasz- tartályokban tárolódik. Ilyen utat tesz meg a cukor­répa, addig, amíg mint fehér kristálycukor kerül a dolgozók asztalára. Az üzem teljes kapa­citással megindult és a három műszakban dolgozó munkások lelkesen végzik munkájukat, mert a szeptemberi cukorgyártási tervet S5 vagonnal akarják túlteljesitoni Az üzem beindulása zökkenés- mentesen történt jpeg, Az üzem- vezetőség a pártszervezet irányí­tásával jó munkát végzett Dél­után 2 órakor a második mű­szak veszi át a munkát Az első kész cukor este nyolc' órakor került ki a röppentyűk­ből. Fehér, édes kristálycukor, ami mind a dolgozók asztalára kerül. (Szarka) A GYARAPODÁS útján... Hogy milyen nyomorúságos volt a régi cselédélet, arról nem sokat kell beszélni. Zsírozó csak ritkán akadt a konyhán, arra liest» igen futotta a kommenció. Arra-meg gondolni sem mertek a cselé-* dek:, hogy hízót vágjanak. Ez volt’a*múlt, ilyen voM a «régi szép idő«. És ma már más a helyzet. A volt urasági kommenciósok,Fóti egykori cselédei, a nagyszénás! nincstelenek földhöz jut: ta toltak. Né­hány évvel ezelőtt pedig a meggazdagodás útjára leptek. Azóta már nem okoz nagy gondot a zsírozó a volt cselédeknek, amióta megalakították a » Ság vári« termelőszövetkezetet. Van malac, hízó bőven az akolban A Ságvári termelőszövetkezet továbbtenyésztésre szánt malacai. A malacok százai hancuroznak az udvarban. És néhány hó­nap múlva már akiokba. kerülnek. Meghíznak, hogy aztán biztosítsák a szövetkezet tagjainak a zsirozónak valót. A szövetkezet hízói. Mimten tagnak bízik egy-egy sertés a szövetkezet aktában. Ez azonban egy ötödrésze sincs a bízók szamának. A szövetkezet tagjai nemcsak magukra, hanem bü szövetségesükre és vezetőjükre, a munkásosztályra is gondolnak. Szívesen biztosítják az ipari dolgo­zók számára a zsiradékot, hisz az ő támagotásuknak, segítségük­nek köszönhetik, hogy ma már, az ötéves terv első évében is bol­dog életet élnek. Tudor: Szőj It ti atya napja Sztyepán Tudor: Szojka atya napja című regényében a galíciai egyház reakciós mesterkedéseit mu­tatja be. Szojka atya — gazdag ukrán birtokos család sarja. Hideg, szá­mító jellem, aki a papi talárt is arra használja fel, hogy családjá­nak vagyonát, földjeit gyarapítsa. Nem fanatikus hívő, — ő maga veti meg legjobban a jámbor falusi pa­pokat, ő maga hisz legkevésbbé ab­ban — amit prédikál, amit tesz. A gyűlölet és a félelem jellemzi minden egyes cselekedetet a »kom­munizmus veszélyével« és a dolgo­zók megmozdulásaival szemben. Az első háború alatt Kómában lapul, ott éri a Nagy Októberi Forradalom híre is. A vatikáni pro­paganda tanítványa lesz. A »propa­ganda« szinte egy másik Vatikán. Vezetésük alatt sokszáz reverendás hivatalnok dolgozik Kómában és ezernyi misszionárius igyekszik a világ minden táján a római uralom engedelmes eszközeivé nevelni az embereket. Elolvassa Marx »Átoké« című művét és Lenin egy-két alap­vető munkáját. Megdöhlren tíz igaz­ságtól, a megcáfolhatatlan tényék­től — azonban e megdönthetetlen érvek csak gyűlöletet és beteges fé­léimét növelik, retteg attól a ve­szedelemtől, ami vagyonát, föld jóit* malmait fenyegeti. Hazatérve-falu­jába — minden erejét m yyfeazítíi, hogy gátat vessen »a vörös v&jae- deJjenr«-nek'. A kommunisták az ukrán paca«** tek között hatalmas felvilágosítő munkát végeznek. A Fzojkák ha­talmának a bukása elkerülhetet­len. ., Tudor e regényben leleplezi » »tisztelendő atyák« igazi arcát, elénk állítja a pápai Kómát hívet) kiszolgáló kulák, népgyűlölő, ha­rácsoló pap képét. Ez a regény napjainkban is idő­szerű, amikor a Vatikán az egész világon nyíltan a reakció ügynö­kévé, az imperializmus szekértölő- jává szegődött és féktelen újíai* szista propagandát folytat a de­mokratikus országokban a keresz­tényi alázatosság zászlaja alatt. (Smlemf

Next

/
Thumbnails
Contents